Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-11 / 85. szám
Kevesebb vizsgálat, színvonalasabb munka Népi ellenőrök megyei értekezlete Kaposváron Népi ellenőrök, a járási NEB-nek, a megyei bizottság vezetői, munkatársai gyűltek össze tegnap Kaposváron, hogy megvitassák a megyei népi ellenőrzés tevékenységét, feladatait a párt- és kormányhatározatok végrehajtásában. Eljöttek az értekezletre a NEB-bel kapcsolatban álló szervek vezetői; a vendégek között volt Szakali József államtitkár, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke, Kovács Béla, a megyei pártbizottság titkára és dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. — VI. ötéves tervünk megvalósításában fontos feladat hárul a népi ellenőrzésre. A megyei és a területi párt- és állami vezetés számít közreműködésünkre, következetesebb, színvonalasabb munkánkra — mondotta vitaindítójában dr. Jäger György, a megyei NEB elnöke. Aztán azokról a, határosatokról, állásfoglalásokról beszélt, amelyek az elmúlt évek során megszabták a népi ellenőrök feladatait Első helyen a társadalmi bázis fejlesztésének fontosságát említette, azt az együttműködést, mely egyre eredményesebb a NEB és a Hazafias Népfront, a szak- szervezetek, a KlSZ-bizott- ságok között. Ennek köszönhető, hogy egyre több jól képzett, fiatal szakember kapcsolódik be a népi ellenőrzés munkájábai. — A munka tervezése során az elmúlt három évben a népi ellenőrzés és a tanácsok kapcsolatai tovább fejlődtek — folytatta a megyei NEB elnöke. — Rendszeres együttműködés alakult ki a megyei és helyi tanácsok vezetőivel, a munkatervek egyeztetéséiben, és a tapasztalatok hasznosításában. Az egyes ellenőrző szervek között erősödött a két és többoldalú kapcsolat, nőtt az együttes ellenőrzések száma. Arra törekedtünk, hogy ellenőrzési munkánkat a legfontosabb gazdasági és társadalompolitikai feladatokra összpontosítsuk. Részben ennek köszönhető, hogy csökkent a vizsgálatok száma, ám tartalmuk megváltozott. Több lett az utóvizsgálat, s annak figyelemmel kísérése, hogy vajon miként valósultak meg a népi ellenőrök javaslatai. Fontos része a népi ellenőri munkának a bejelentések, panaszok vizsgálata; évente 200—230 ember kopogtat be a megyei népi ellenőrzési szervekhez észrevételével, gondjávaL Ezeknek a panaszoknak a felét a NEB saját hatáskörében, vizsgálja meg. A bejelentők elsősorban a gazdálkodás fegyelmezetlenségeiről, a pazarlásról, a szocialista gazdálkodás elveit sértő magar- tartásról, a szolgáltatások és az áruellátás nem megfelelő színvonaláról szólnak, s legtöbbször nem alaptalanul. - Minden bejelentést vizsgálat követ, ám megesik, hogy a vizsgálat indokolatlanul hosszú ideig tart, késik az ügy elintézése. Dr. Jáger György fowtos feladatként említette a helyszíni vizsgálatok színvonalának, eredményességének javítását, ehhez azonban az kell, hogy tovább korszerűsödjenek a NEB vizsgálati módszeren Tervszerűbb, szervezettebb munkára van szükség, s több, a gazdálkodás egészére vonatkozó komplex vizsgálatra. A vitaindító után számos hozzászólás hangzott el. Legtöbben azt tették szóvá, hogy nem megfelelő a népi ellenőrök tájékoztatása, azaz nem tudnak róla, hogy észrevételeiket az illetékes vezetők elfogadták-e, megvalósultak-e jobbítást célzó javaslataik. Tovább javítható a munka szervezettsége. A vizsgálatokat követő határozatok néha túlzottan általánosak, s nem mindig egyértelműek. Az utóvizsgálatoknál pedig az eddiginél jobban figyelembe kell venni a megváltozott körülményeket is. Dr. Balassa Tibor arról beszélt, hogy a NEB-vizsgá- latok miként segítik a tanácsok munkáját, Kovács Béla pedig azt hangsúlyozta, hogy a népi ellenőrök nemcsak gazdasági, hanem politikai munkát végeznek Sok jó' kezdeményezés származik az ellenőröktőls szerepük a gazdasági életben úgy lesz egyre nagyobb, ahogy nőnek a vállalatvezetéssel szemben támasztott követelmények. Erről szólt Szakali József is. Hozzászólásában méltatta a tegnapi munkaértekezlet jelentőségét, amely az első ilyen jellegű tanácskozás volt Somogybán. — Fontos — mondotta —, hogy az ellenőrzést végzők nyíltan beszéljenek saját munkájukról, gondjaikról, hiszen e nélkül lehetetlen a továbblépés, A hozzászólók javaslatait dr. Jáger György köszönte meg, s válaszolt az értekezleten elhangzott kérdésekre. D. T. Kevés az árszakértő a kereskedelemben Ellenőrzés és fogyasztói érdekvédelem Egy bemutató tapasztalata A jó vetésért A fogyasztói árak szabadabb mozgásának egyik következménye a gyakori átárazás. Eladók csattogtatják az ügyes árcódulanyomó készülékeket az önkiszolgáló boltok gondolái mellett Egy tavaly készített, országos felmérés szerint a kereskedelmi dolgozók munkaidejüknek átlagosan húsz százalékát töltötték az új árak feltüntetésével. A kereskedelmi vállalatoknak ma — igazodva a megváltozott körülményekhez — szabadabb árkialakítási lehetőségeik van-hak. Jamiár elsejétől van érvényben az árképzési rendjüket előíró jogszabály. Korábban ilyen nem volt a kereskedelemben. A jogszabály adta lehetőségekkel azonban a vállalatoknak élniük kell. A megyei tanács kereskedelmi osztálya minden érdekeltnek azt javasolta, hogy készítsenek árképzési szabályzatot, amelyben meghatározzák az árak kialakításának elveit és módszereit. PéLdául azt, hogy milyen beszerzési árat kívánnak alkalmazni: a legnagyobb szállítóét, vagy képzett átlagárral dolgoznak, és ezek alapján kalkulálják a fogyasztód árat — A gyakorlat az, hogy a kiskereskedelmi vállalatok a helyi nagykereskedők által javasolt árat tekintik alapárnak; ehhez igazítják a több csatornás árubeszerzés során vásárolt cikkek fogyasztói árát — mondta Baán János, a megyei tanács kereskedelmi osztályának főelőadója. — A vállalati árképzési szabályzatban azt is meg lehet határozni, hogy az árváltozásokat milyen időközönként hajtják végre. Véleményünk az, hogy megfontoltan és minél ritkábban kell módosítani az árakat. A túlságosan kismértékű árváltozások csökkentése érdekében az Országos Anyag- és Ái-hivatal a Belkereskedelmi Minisztériummal közösen úgy rendelkezett hogy két százalék alatti ármódosításokat nem lehet végrehajtani. A Rendeletben az a tavalyi tapasztalat fogalmazódott meg, hogy a kereskedelemben túl sok volt az indokolatlan és kismértékű árváltoztatás. Ezek száma azóta lényegesen csökkent — Képesek követni a kereskedők a változásokat több ezer cikknél? — Szükség van az új követelményeknek megfelelő árszer vezetek kiépítésére. Tavalyi felméréseink alapján megállapítottuk, hegy kevesen foglalkoznak a vállalatoknál és a szövetkezeteknél érdemi ármunkával. Az árképzésben dolgozóknak is csupán az egy harmada rendelkezett a kívánt szakirányú képesítéssel. E tarthatatlan állapot megszüntetésére középfokú árkalkuiátor-képző tanfolyamot szerveztünk. Huszonnyolc hallgatónk van, az oktatás egyéves. A technikai körülmények sem a legkedvezőbbek. A megfelelő adatrögzítő gépek és az erre a célra létrehozott szervezet hiányában ma a kiskereskedelmi vállalatoknak éppen elég erőfeszítésébe kerül a mások, a termelő- és a nagykereskedelmi vállalatok által kezdeményezett árváltozások követése. Saját elhatározásukból, üzletpolitikai célkitűzések miatt ezért ma még a kiskereskedők ritkán módosítják áraikat. — Volt-e példa árcsökkentésre? — A vállalatok inkább kedvezmények adásával, ki- árusítási és egyéb módszerekkel élnek szívesebben. Ilyen a vendéglátásban a vasárnapi menü, a kiskeres- V--te]mi cégeknél pedig a bevásárlónapok kijelölése. a .keddtől keddig akció, az időleges leárazás. A vendéglátó egységeknél tapasztaltuk, hogy különböző mértékben ugyan, de csökkentették az ételek has zon kulcsárt. A kiárusítások egyik lényeges követelménye pedig az hogy megfontoltan, csak kielégítő árualappal lehet megtartani azokat. — A gyakori árváltozások az ellenőrzőkre is nagy felelősséget hárítanak. Hogyan birkózhatnak meg sikerrel e feladattal? — Kereskedelmi árellenőrzési joguk van a tanácsok szakigazgatási szerveinek, az SZMT-nek, a népi ellenőrzési bizottságnak, a társadalmi ellenőröknek és más szerveiknek is. Ez utóbbiak azonban szabálytalanság észlelésékor a tanácshoz teszik át az ügyet. A magánkereskedők e) lenőrzését átadott hatáskörben a községi tanácsok végzik;. A megyei tanács kereskedelmi osztálya és á tanácsok féléves árellenőrzési terveket készítenek. Témavizsgálatra kérjük fel őket: ilyen volt például tavaly a burgonya és a zöldségfélék fogyasztói árának összehasonlító vizsgálata az állami, a szövetkezeti és a magánkereskedelemben. E vizsgálat végkövetkeztetése az volt, hogy a magánszféra árai magasabbak, de ez a különbség a minőségben is megmutatkozott a maszekok javára. A munkát a .siófoki és a barcsi városi tanács, valamint a marcali, a siófoki és a kaposvári járási hivatal végezte. De minden városi tanács és járási hivatal részt, vett egv fontos, munkáiban, amelvngk torán az 1919, évi árpolitikai és árréstervek teljesítését ellenőriztük a kereskedelmi vállalatoknál. Az arra jogosult szervezetek tavaly 4200 árellenőrzést végeztek. 535 esetben észleltek szabálytalanságot, 161 szabálysértési feljelentést tettek és 22 fesvelmi • eljárás' kezdeményeztek, hiszen a fogyasztói érdekvédelem minden esetben gyors intézkedést követel. Cs. L. Kukoricavetési tapasztalatcserét szervezett a héten az IKR a taggazdaságok traktorosai és a vetést közvetlenül irányító agrár- és gépész szakemberei számára. A bemutatót, mint az utóbbi években mindig, a kéthelyi Aranykalász Tsz- ben tartották, körülbelül száz résztvevővel. Dr. Bodor Pál, az IKR alközpont termelési igazgató- helyettese általános útmutatást adott a felkészülésre, Semsey László, az alközpont vezetője pedig értékelte a tavalyi vetés tapasztalatait és fölhívta a figyelmet az idei kampány legfontosabb feladataira. Nagy Béla, a munkagép ágazat vezetője a vetőgépek műszaki felkészítéséről és beállításáról tartott tájékoztatót. A tapasztalatcsere gyakorlati részében bemutatták a vegy- szerezőgépek diagnosztikáját, beállítási, ellenőrzési gyakorlatokat és próbavetést végeztek. — Számít-e a traktorosnak, aki hosszú évek óta veti a magot a földbe, ismerve már e művelet minden csin- járt-bínját, ez az évenként megtartott összejövetel ? — Én azt tartom, a régi vezetőnek sem árthat az ismeretek felfrissítése, sőt! — mondja Semsey László igazgató. — Végül is egy éve nem végeztek ezt a munkát, s a legtapasztaltabb traktorosnak is újra bele kell jönni, minden tavasszal. Üj ismereteket is kaphat: tanulhat a másiktól, elsajátíthatja az újabb, hatékonyabb módszereket. — Különböznek-e az idei vetés feladatai a tavalyiaktól? — Igen, annyiban, hogy a talajviszonyok, az időjárás miatt sok mindenre jobbam oda kell figyelni. Az őszi, téli mostoha idő a tavaszi munkák torlódását, késését okozta mindenütt. Ahol tavasszal szántottak, ott különösen nagy gondot kell fordítani a talajok nedvességtartalmának megőrzésére, a tápanyagpót- lósra. Több hete nem volt eső, ami a talajok nedvességtartalmát amúgy, is veszélyezteti. A magágy, a talajfelszín előkészítése most jóval több figyelmet igényel. A vetési kampánytervet minden szakember, minden traktoros kézhez kapja:, ott részletesen, az egyes táblákra lebontva szerepelnek a feladattok, a műtrágyázás, a fajta, a vetési sorrend, a gépbeállítás, még a sebesMűanyag esőcsizmákkal bővíti kínálatát az ország 1 estnasvobb cipőipari üzeme, a martfűi Tisza Cipőgyár. A vízhatlan csizmák többszínben készülnek, különleges nedvszívó-béléssel — ezért hosszabb ideig is viselhetők. — Mindenkit kihozunk erre a bemutatóra, nemcsak a vetőket, hanem aki egyáltalán számításba jöhet a vetésnél — mondja Rózsa István, a kéthelyi tsz főagro- nómusa. — A technológia felújítására minden évben szükség van. Az ember hajlamos azt hinni, mindent tud már az ismétlődő munkáról, s ezzel a tudattal könnyen felületessé válhat; márpedig a vetést nem lehet „lazán” venni, mert erre épül a hozzam is. — Mit jelent egy régi traktorosnak az ilyen évenként ismételt tájékoztatás, bemutató? (Tudósitónktól.) A városon kívül 27 község tartozik a barcsi áfészhez. Az idén 184 vagon zöldséget, gyümölcsöt és burgonyát akarnak megvenni, több mint 1300 kistermelőtől. A szerződéskötések lassan befejeződnek, a szövetkezet törekszik a hosszabb távra szóló szerződések megkötésére is. Körzetükben 58 gazda foglalkozik primőr zöldség termelésével, 15 ezer négyzet- méteren. A fóliásoktól a többi között 180 mázsa paprikát, 104 mázsa paradicsomot, 110 mázsa uborkát, 51 ezer fej salátát és 10 ezer csomó zöldhagymát várnak. Azt tervezik, hogy szabad főidőn elérik ebben az évben a 60 vagon méretes uborkát. A zöldségtermelésben élen jár Tót új falu, Drávagárdony, Barcs. Rinyaújlak és Vízvár. Az utóbbi községben főleg az uborka honos, a burgonyát Az idén gyermekek számára hoznak forgalomba százezer par műanyagcsizmát, s' jövőre megkezdik a felnőtteknek készülő csizmák forgalomba hozását Is. 1982-ben a tervek szerint már 300 ezer pár eső- csizmát gyártanak felnőtteknek és gyerekeknek. — Kilencedik éve csinálom, azóta is ugyanazon a gépen — mondja Varga Zoltán, a kéthelyi tsz traktorosa. — Talán hihetetlen, de mindig kaptam valami újat is ezeken az összejöveteleken. Mindig akadnak kisebb, nagyobb technológiai újítások:'igyekszem ezeket alkalmazni, s csökken a hibalehetőség, jobb lesz az eredmény. — Mit tehet azért, hogy minél szebb legyen a vetés? — Nagyon oda kell figyelni a fordulásra, a csaitlako- zósorokra, a monitorra, amely a szemeket számlálja. Sőt : most hangsúlyozták éppen, mennyire fontos hogy a monitoron túl személyesen is meggyőződjön az ember, elegendő mag kerül-e a földbe, egyenesek-e a sorok, nincs-e kihagyás. Ahol nem vet a gép. ott nem fog kikelni semmi ... — Én is rengeteget tanulok ezeken a tapasztalatcseréken — csatlakozik hozzánk Herold Ferenc traktoros, szintén a kéthelyi tsz-ből. — Igaz, még csak második éve dolgozom vetőgéppeL Először, bizony, nagy lámpalázam volt. de lassan belejöttem. Igyekszem mindenre ügyelni, s tanulni, minél jobban megismerni á gépet. Gyakran gondolok arra, mi lesz a magból, amit elvetek, megtettem-e mindent, hogy jó legyen a termés ... Szulokban, Kálmáncsán és Homokszentgyörgyön ültetik. Az egyéb cikkeknél jelentős, hogy 1,6 millió tojást, 9 vagon húsnyulat, 6 vagon mézet, 3,5 szárazbabot akarnak megvenni. Két vadon termő gyógynövény felvásárlóhely működik a szövetkezet körzetében Somogy- tamócán, illetve Homokszentgyörgyön, ez a két telep 200 ezer forint értékű gyógyító füvet, gyökeret, virágot szeretne vásárolni az igazolvánnyal rendelkező gyűjtőktől. A szövetkezet körzetében kevés a gyümölcsfa. Ennek telepítését szorgalmazzák és a szükséges gyümölesfacsernetéket is meghozatják részükre. 11 vagon gyümölcs felvásárlására számítanak; a legtöbb ay, alma, a szilva és a meggy. A felvásárolt árut elsősorban saját boltjaik ellátására fordítják, de nagyobb mennyiségű zöldséget és gyümölcsöt szállítanak a konzervgyáraknak és a Zöldértnek is. Növekszik az állattenyésztési kedv á szövetkezet körzetében. Éven át 400 vágón táp és szemes takarmány eladására számítanak, 20mil- lió forint értékben. ség is. Vizhat.an műanyag esöcsizmák Martfűről Itt. E. A felvásárlás értéke 21,5 millió forint
