Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-03 / 79. szám
Á TUDÁS MEGBECSÜLÉSÉÉRT írta: Kornidesz Mihály A gazdaság és kultúra, a termelés és a műveltség kölcsön- íhaitásán)ak társadalmi szerepet, jelentőségét nem ma ismertük fel. Mostanában mégis többször és nagyobb hangsúllyal beszélünk ezekről az összefüggéseikről, minit korábban. Az elmúlt évtizedekben ugyanis a szocialista fejlődés forrásaiban jelentős átrendeződési folyamat bontakozott ki. Fokozatosan elapadtak az extenzív fejlesztés olyan forrásai, amilyen például a munkaerő. Maga az élet kényszerített és kényszerít bennünket arra, hogy a fejlesztés intenzív útján járjunk, s így növeljük gazdaságunk versenyképességét. Megnőtt tehát az anyagi és szellemi energiáinkkal való gazdálkodás, jelentősége, a kor parancsává vált az ember személyiségének, képességeinek minden eddiginél gazdagabb és sokoldalúbb kibontakoztatása. Ezért esik ma olyan sok szó az emberi tényezőkről és ezzel összef üggésben az ember képességeit, cselekvési aktivitását fejlesztő Oktatási, tudományos, közművelődési feladatokról, általában pedig a kultúra megnövékedett szerepéről. Ennek fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint amikor a csaknem azonos adottságokkal rendelkező vállalatok eredményességében mutatkozó különbségek okait vizsgáljuk. Azok a vállalatok, gazdaságok tudnák jobban megbirkózni a növekvő követelményekkel, amelyekben jól felkészült szakemberek és vezetők vannak, az irányítás átgondolt és következetes, a munka szervezettsége magas színvonalú. Az elmúlt évtizedekben igen jelentős tudományos kapacitás jött létre hazánkban. Tudósaink tovább növelték a magyar tudomány nemzetközi tekintélyét, s nagyban hozzájárultak az ipar, a mezőgazdaság és a társadalom különböző szféráinak fejlődéséhez. Alkotásaikra, tudósi felelősségükre az előttünk álló feladatok megoldásában minden korábbinál nagyobb szükség van hazánkban, mind a mezőgazdaságba, n, mind az iparban és á többi ágazatban is. Ahhoz például, hogy a növénytermesztésben ne csak a gabona terméshozamával, hanem a fajilagos költségek csökkentésével is felzárkózzunk a világ élvonalához, a kutatóhelyek és a termelőüzemek még szorosabb alkotó együtfcmüködé— sére van szükség. Hasonló a helyzet a gyógyszeripar, a műszergyártás, a számítás- technika területén is, hiszen a gazdasági fejlődés növekvő mértékben függ a kutatásigényes ágazatok versenyképességének alakulásától. A hhoz, hogy a tudomány . meg tudjon felelni az újabb követelményeknek, jobbam be kell kapcsolódnia a társadalmi, gazdasági folyama tokba, közvetlenebb ül kell érzékelnie a fejlődés ez irányú szükségleteit, s azokhoz rugalmasan kell alkalmazkodnia. Az egyes nép- gazdasági ágazatokhoz kapcsolódó kutatóintézeteknek jobban ismerniük kell a gazdasági élet szükségleteit, belső viszonyait ahhoz, hogy szellemi erőforrásaikat megfelelően koncentrálhassák azoknak a problémáknak a megoldására, melyek a gazdaság előtt állnak. Ennek érdekében — alapos előkészítő munka után — tizenöt kutatási program indul az országos középtávú kutatási-fejlesztési terv keretében; összességükben a kutatása kapacitás, jelentős részét kapcsolják be fontos gazdasági és társadalmi feladatok teljesítésébe. Ezek a programok (pl. mikroelektronikai alkatrészek, növényvédő szerek, távközlési rendszerek, gabonatermesztés, fehér jetermelés, a Balaton védelme s*b.) — a hazad kutatásszervezés történetében először — az elérendő eredmények hasznosításának tennivalóit is tairtalmaizEáik. A munka nem zárul le a kutatóintézetek laboratóriumaiban. Remélhetőleg e programok segítségével számottevő mértékben továbbléphetünk a kutatástól a termelésen át az értékesítésig tartó — eddig jórészt szét,tagolt — munkafolyamat irányításában, s mind gyorsabb és szélesebb körű lesz a kutatóhálózatban meglevő tudás társadalmi hasznosítása. Természetesen nemcsak a tudomány fejlődésétől függ előrehaladásunk, sok függ attól is, hogy az intenzív fejlesztéssel járó változásokra mennyire készül fel maga a társadalom. Nem elég, hogy csupán megértsük a gondokat, a feladatokat. A ■tudománynak — elsősorban a társadalomtudomány vaió- ságfeltáró munkájának — komoly tennivalói vannak a tudatformálás, a szemléletváltoztatás megalapozásában. Nem kis feladat ez sem. Hiszen a társadalmat most kell felkészíteni egy olyan életformára, mely a jobban végzett munka mellett magában foglalja a szabad idő tartalmasabb eltöltését, a kulturáltabb szórakozást és a mindannyiumk számára szükséges önképzést és továbbképzést. Fejlesztenünk kell szakemberképzésünket is. A jelenleginél szélesebb és elmélyültebb alapismerettel rendelkező, „kon- vertálhatóbb” tudású szakembereket kell képezni. Túlspecializálódott képzési rendszerünk ugyanis nagymértékben szűkíti a munkaerő mozgásképességét, nehezíti a változásokhoz történő alkalmazkodást. Sok helyen egyebek mellett ez is szerepet játszik abban, hogy a pályakezdő diplomások úgy érzik, nem hasznosul szaktudásuk. Oktatási rendszerünk legnagyobb gondja, hogy a korszerű műveltség és szaktu- •dás magas szintű átadásában, a képességek fejlesztésében az iskola elmarad az igényektől. Az oktatás folyamatos korszerűsítését nemcsak gazdaságunk megújulásának szükségessége indokolja, hanem a társad,alom egészének követelményei, a fejlett szocializmus építésének feladatai is megkövetelik ezt. A szocialista életmód, a szocialiita demokrácia érvényesülésében is olyan feladatok állnak előttünk, amelyekre még nem készült fel kellő színvonalon az oktatás. Alapvető érdekünk, hogy az eddigieknél mélyebben és differenciáltabban foglalkozzunk a képességek fejlesztésével és a tehetségek felkarolásával, s mindezt úgy, hogy a pedagógus gondos munkájának csökkenteni kell a családok különböző helyzetéből adódó kulturális különbségeket Az iskolákban jórészt eldől, mennyire sikerül az alkotókészséghez- nélkülözhetetlen képességeket, tehetséget ki bontakoztatni. Sajnos, ma még sok helyen nehezítik a szűkös feltételek, a nagy létszámú tanulócsoportok, a szaktanárellátottság- ban mutatkozó egyenetlenségek a személyes képességek fejlesztésére irányuló pedagógiai munkáit A közép- és felsőfokú oktatásban erősíteni kell a több profilú, szélesen alapozott képzés rendszerét. Olyan közép-, és felsőfokú szakemberekre van szükség, akik az ismeretek birtokában képesek az igényeknek megfelelően követni a társadalmi- gazdasági' változásokat, lehetővé teszik a munkaerő rugalmas átcsoportosítását, néhány év után pedig képesek — ha szükséges — tudásanyagukat megújítani, ha kell: váltani. Egész iskolarendszerünkben bátrabban kell alkalmazni a tehetség kiművelésére, nevelésére. képzésére irányuló speciális formákat, intenzív módszereket. Természetesen az oktatással együtt a közművelődésnek, az isme- retterjesztésinek, a munkahelyi át- és továbbképzésnek is többet kell vállalnia a szak- és általános műveltség megú j í fásában. Erőfeszítéseink sora,ban egyik legfontosabb — de talán még nem eléggé tudatosított — feladatunk, hogy fokozottan támogassuk a kiugró tehetségeket. Hazánk — szerencsére — ezen a téren nem tartozik a „szegény” országok közé, a lehetőségekkel azonban, ma sem élünk kellően. A tudás megbecsülése, a szakértelem jobb hasznosítása, az alkotóképességek kibontakoztatása végső soron attól függ, mennyire tudjuk mindennapi tevékenységünk igényévé, természetes követelményévé tenni a vállalkozó és újító kedvet, a jobbra törekvést, a szocialista építés mai és holnapi feladatainak szolgálatában, a társadalom és az egyén javára. Mindebben az értelmiségnek nélkülözhetetlen szerepe és felelőssége van. Munkájának mindig is fontos része volt a tudás, az ismeret átadása, terjesztése. Ma ez a „küldetéstudat” újabb feladatokat, magasabb követelményeket támaszt az értelmiséggel szemben. A társadalom többek között azt igényli az értelmiségtől, hogy aktívabban, kezdeményezőbben vegyen részt a művelődési életben, C éljaink azonban csak akkor valósulhatnak meg, ha nemcsak azok végzik a közművelődési munkát, akiknek ez a hivatásuk, hanem a lakóhely, a munkahely, a társadalmi és tömegszervezetek, mindenekelőtt a szakszervezet, az ifjúsági szervezet is kellő fontosságot tulajdonít ennek a tevékenységnek. Ez a körülmény még jobban megköveteli a (társadalmi erők mozgósítását. Szükséges a helyi adottságok, az igények és sajátosságok figyelembevétele, jobban kell építeni az adott, település művelődés,! szokásaira, hagyományaira. Ezzel együtt új módszerek, új művelődési lehetőségek bevezetése is fontosi, amelyekben megnyilvánul a tenni akarás, az együttműködési készség a rendelkezésre álló szellemi és anyagi eszközök jobb, a közösség érdekében való hasznosítására. Kiállítás nyílik a csurgói művelődési központ szak- körei/iek, művészeti csoportjainak munkáiból vasárnap Csur- gónagymartonban és Somogycsi- csón. Mindkét községiben falunapot tartanak, társadalmi munkát végeznek a települések szépítésére, ugyanakkor pedig alkalmuk nyílik a nagyközségi vezetőkkel való eszmecserére, illetve kulturális program megtekintésére. Barcson ma 14 órakor ünnepi megemlékezést tartanak, s ezen közreműködik a tamási szövetkezeti kórus- fesztiválon arany díjjal jutalmazott ladi Tinódy-kórus és a barcsi fúvós szextett. Holnap a művelődési központban 19 órára a fiatalokat várja Bodnár Miklós lemezlovasa minőségben. Vasárnap 19 órától a kalocsai Delim RT nevű együttes vendégszerepel ugyanott. A tavaszi szünet három napján — hétfőn, szerdán, pénteken — mesedélelőttre hívják a gyerekeket: mesefii- mefcet vetítenek nekik, ügyességi versenyeket rendeznek, lesz táncház és „festőverseny” is. A Dráva Tájmúzeum Horváth János kaposvári festőművész kiállítására várja a látogatókat. Lábodon, a körzeti művelődési házban tsz- tagok, állami gazdasági dolgozók amatőr kiállítása látható minden délután kettőtől hatig. Ez a rendezvény április 12-én zár. Siótokon, a Dél-balatoni Kulturális Központban A Bakony és karsztja címmel rendezett fotó, és dokumen tó mikiállítás vasárnapig tart nyitva. Képünkkel ezúttal Marcaliba kalauzoljuk el olvasóinkat: a művelődési házban látható Titf.es Béla képzőművész kiállítása, melyet nagy érdeklődés kísér. A ' kaposvári Külián György Ifjúsági és Üt törő Művelődési Központtól kapott információ szerint ma 11 órakor nyitják meg a XIX. országos ifjúsági bélyegkiállítást. Megtekinthető naponta 8—18 óra között. Ugyancsak ma — 18 órakor — tart összejövetelt a Százvirág klub, mely a fiaital pol-beat énekeseket tömöríti. A központ ismét nagy energiát fordít arra, hogy a tavaszi szünet-ben ne unatkozzanak a kaposvári gyerekek. Hatodikén például a Somogy megyei Nyomdaiipari Vállalatnál tesznek ismerkedő látogatást. Gyülekező reggel 9-kor az úttörőház- ban. Hetedikén a töröcskei- tóhoz kirándulnak; ugyancsak 9-kor indulnak. Jelszó: „Hozz 2 darab kétforintost!” Kilencedikén 10 órától a cseri parkban tartanak játékos vetélkedőt, 11-én 10 órától húsvéti jótszóházat rendeznek a gyerekeknek. A kaposvári Csiky Gergely Színház — objektív okok miatt — ezekben a napokban nem tart előadást. A jövő hét elején szekszárdi, jl- letve budapesti vendégszereplésre indul a társulat Az eltört korsóval, illetve a Varsói melódiával. A mozik közül a Vörös Csillag műsorán többszörös Oscar-díjas film szerepel. A Kramer kontra Kramer című „mozi” — Avery Cerman regénye nyomán Robert Benton írta és rendezte — a „kis nagy ember”, ' Dustin Hoffman főszereplésével készült. Színes, szinkronizált amerikai film. Egy sikerember nehéz üzleti tárgyalás után tér meg a családi otthonba. ott azonban drámai meglepetés várja: felesége, Joanna — Meryl Streep alakítja — csomagol, elege van a házitündéri és családanyai szerepköt bői! Ted egyszeriben megváltozott világot talál maga körül, feladatai megszaporodnak, kisfia, Billy nevelése sok törődést igényel __ A Szabad Ifjúságban a délutáni két. előadáson a Rally című színes, szovjet bűnügyi filmet vetítik. Aloiz Brencs a krimi keretéül egy nagy autóversenyt választott; ez a verseny a Szovjetunió, Lengyelország és az NDK útjain zajlik. Két főhősünk furcsa zörejt haffl vezetés közben. így indul a cselekmény. Este a Csúfak és gonoszak című remek olasz film szerepel, Ettore Scola rendezésében, Nino Manfredivel a főszerepben. Váro.speremen vegetáló lumpenelemek közt játszódik a történet, a furcsa „családiregény” ... A Latinra mozi a kétrészes, izgalmas szovjet történelmi filmet, a sah fiát ajánlja a hót végér e. SOMOGYI NÉPLAP Terven felül Óvoda a Munkásőr soron Egy év alatt készült el Kaposvár új óvodája a Munkásőr soron. Terven felül épült a Magyar Néphadsereg és a városi tanács ösz- szefogásával. A kétszáz gyermek számára épített létesítményt tegnap délelőtt adták át. A honvédség fúvószenekarra a- Himnuszt játszotta, majd dr. Berki Mihály vezérőrnagy, helyőrségparancsnok mondott avatóbeszédet. Az ünnepségen megjelent Deák Ferenc, a.városi pártbizottság első titkára és dr. Balassa Tibor, a megyei tanács elnökhelyettese. — Az ötödik ötéves terv óvoda fejlesztési programja az állami és ' a társadalmi összefogással jelentős előrelépést eredményezett Kaposváron. Az eredetileg tervezett 550 óvodai hellyel szemben a kétszáz gyereknek otthont biztosító, most átadásra kerülő intézménnyel együtt ezer kicsinyt sikerült elhelyezni — vázolta dr. Berki Mihály az elmúlt évek eredményes fejlesztését. Kiemelte: a terven felül épült óvoda a Magyar Néphadsereg és a város példás együttműködését is bizonyítja. A városi tanácsi fenntartású óvodák száma az új létesítménnyel elérte a huszonnyolcat, az óvodai helyek száma pedig 2710-re emelkedett. Ezenkívül az üzemekben 228 gyermek ellátásáról gondoskodnak napközben. Somogybán elsőnek Kaposváron létesült Clasp típusú, könnyűszerkezetes óvoda, amely a berendezéssel együtt huszonhét és fél millió forintba ’ került. Új színfoltja az új városrésznek. A SÁÉV munkáját dicséri az épület. A székesfehérvári minta alapján a Típustervező Intézet mérnöke, Syfried Hedvig adaptálta Kaposvárra az elképzelést. Országosan is úttörő kezdeményezés, hogy kétszintes az épület. A SÁÉV 1980. február 19-én látott hozzá az óvoda építéséhez, és 1981. február 23-tói már fogadhatta a gyermekeket az óvoda. Nyolc csoportot fogadott be az ezerötszáz négyzetméter alapterületű óvoda. Kétszáz adagos a konyha, az épületben orvosi rendelő is működik. Az elhelyezés gondjának enyhítéséért sokat tettek a város gyárainak, üzemeinek, vállalatainak szocialista brigádjai, KISZ- íiataljai. Dr. Berki Mihály szólt a felelősségteljes óvónői munkáról is. A szülők, a város, a szocialista haza szereteté- re nevelés fontosságára hívta fel az óvónők figyelmét. Az új létesítményt Gaál Norbertné vezető óvónő vette át, megköszönve az ösz- szefogás eredményeként föl- épül t szép ój létesítményt. A kicsinyek kedves műsorral ajándékozták meg azokat, akik közreműködtek az óvoda fölépítésében és berendezésében. Vendégként a Füredi utcai óvodások — török- koppányi gyerekjátékokból mutattak be néhányat. II. B.
