Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-01 / 77. szám

Siófoki csövek Paksra

Az idei terv: nyolcvanmillió forint

1979 óta szállít csöveket a paiksi atomerőmű építéséhez a siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat. Az ország egyik legnagyobb beruházásán már két éve használják a siófoki csöveiket, s mimt Horváth Géza gyártási főmérnök mondja, még jó ideig „partnerük lesz”.

Paksról kapták az első megrendelést hajlított csőidomokra. De ezt csák úgy tudják teljesíteni, ha korKözeledik az idegenforgalmi idény, s ezen a nyáron is . sok vendég ellátásáról kéül gondoskodni a Balaton - parton. A Somogy—Zala megyei Élelmiszer és Vegyiáru- nagykereskedelmi Vállalat igazgatója, Dévényi Zoltán ezért hívta tanácskozásra az állami, szövetkezeti és a magánkereskedelem képviselőit tegnap délelőtt Boglárlellére, s tájékoztatta őket a vállalat árukészletéről, a választékról, a fölkészülésről. Az értekezleten jelen volt a Belkereskedelmi Minisztérium és a Somogy megyei Tanács képviselője is.

Dévényi Zoltán elmondta, hogy az idén előbb kezdték a fölkészülést, mint az előző években, s úgynevezett előszállításokat is végeztek már SZOT-üdüiőkbe. Az előszezon ugyanis rendszerint előbb kezdődik, s augusztus 20-án sem zárul le mindig az idegenforgalmi idény. A kellemes, napfényes idő most is hirtelen jött, s már tapasztalható „mozgás” a Balaton-parton. Különösen hétvégén.

A Füszért az idén négy- milliárd-száztízmillió forint értéikű árut hoz forgalomba, s a Balaton somogyi és zalai partján háromszázmillió forint értékű áruval többet szeretne eladni, mint az előző évben. Arra törekszik, hogy javuljon a kínálat és a szállítás még szervezettebb legyen. Az igazgató részletesen ismertette a választékot, s hangsúlyozta: „Alapvető

élelmiszerekből tökéletesen kielégíthetők az igények. Édesipari árukból a kínálat tovább javul.”

Édesipari termékek gyártására például szerződést kötöttek a két megye sütőipari vállalatával. Kapcsolatokat tartanak az ország minden olyan üzemével, amely édesipari termékeket, főként lisztesárut készít. Fűszeráruból bő választékot és jó minőséget garantálnak, kon- zervből és a Kaposvári Húskombinát termékeiből megfelelő lesz a kínálat. Űj áruként hozzák forgalomba a Szigetvári Konzervgyár szója babos készítményeit. Fölsízerüsítik a gyártást, megfelelő gépéket szereznek. Ahhoz viszont pénz kell, s az erőmű beruházója két célgép vásárlását is finanszírozta.

— A csőhajlító gép 1979 januárja óta üzemel, mind- amnyiunk megelégedésére — mondja Horváth Géza. — A hideghajlító az idén januárban érkezett: a sok tonnás monstrumot a Hungarokami- on speciális járművei szállíhívta a figyelmet az igazgató a bébiételekre is.

Üdítőital korlátlan meny- myiségben áll a vásárlók rendelkezésére. Sorból mintegy 8—9 millió palackra valót ígértek — főként NDK- beli, csehszlovák és jugoszláv importból A Balaton- parton elsősorban tájjellegű borokat forgalmaznak, ezenkívül szovjet és lengyel vodkát, szovjet, bolgár és örmény konyakot, szovjet pezsgőt, s különböző aperitif jellegű borokat szállítanak a megrendelőknek.

Kozmetikai cikkekből

minden igényt kielégíthetnek: napozószerekből 30 százalékkal többet tárolnak, mint az előző évben.

A nyári forgalom lebonyolításához megfelelő gépkocsipark áll a vállalat rendelkezésére. Több mint 60 öttonnás gépkocsi — köztük jó néhány speciális jármű — szállítja majd az árut. Több helyen igyekeznek megszervezni a nyitás előtti,

tották és a különleges képzettségű szakemberek rakták helyére az üzemcsarnokban.

A gépet Japánban, adta föl a Marubeni-cég, s hozzá négy fiatalembert küldött — hogy segítsenek az üzemkezdésnél. Most a próbaüzemnél tartanak, s ezzel párhuzamosan folyik a magyar szakemberek kiképzése.

— Évekkel ezelőtt tárgyaltunk egy angol és egy nyuilletve a zárás utáni és az éjszakai szállítást is — ez Ugyanis jelentősen megköny- nyítane a munkát. A vállalat balatoni fiókjainak szerve- zete, technikai fölkészül tsé- ge, valamint személyi állománya alkalmas az előző évinél nagyobb forgalom lebonyolítására, s gondoskodtak szezonmunkásokról is: körülbelül száz dolgozóra lesz szükség. A következő hetekben mintegy 80 csemege-, szövetkezeti és állami kiskereskedelmi boltot, több mint 700 üdülőt, kempinget, vendéglátóhelyet, kisebb- nagyobb szolgáltató egységet kell áruval feltölteni és később folyamatosan ellátni.

A tanácskozáson részt vevő szakemberek elmondták véleményüket a hallottakról; ismertették tavalyi tapasztalataikat és az idei szezonra vonatkozó elképzeléseiket. Tanulságos példákkal bizonyították az együttműködés, az összhang jelentőségét az üdülővendégek ellátásának megszervezésében.

gaitnénast céggé®: a« angolok nagyon kedvező ajánlatot adtak, s már meg is kötöttük az üzletet, amikor kiderült, hogy a vállalat tönkrement, átvette a nyugatnémet cég, a másik tárgyaló- partnerünk. Végül egy véletlen folytán jutottunk el a japánokhoz, s tőlük kedvező árajánlatot kaptunk.

Siófokon a vállalat telepén több más létesítmény is épül, s a megvásárolt gépek egy komplex beruházás részei. Szeptemberre elkészül az új üzemcsarnok. Az új gépsorhoz minőségellenőrző és felügyelőrészleg is tartozik majd — így garantálják, hogy csak kifogástalan minőségű termék, csőidom hagyja el a vállalat területét.

— A folyamatos gyártás idején előállított csövek nemcsak a paksi atomerőmű igényeit fedezik: az év második felétől más megrendelők kéréseit is teljesíthetjük. A külkereskedelmi vállalatok közreműködésével már folynak a tárgyalások, s jó üzletekre van kilátásunk. Partnernek ígérkezik például a világhírű Shell társaság. Az idén azokat a partnereket helyezzük- előtérbe, akik alapanyagot is tudnak biztosítani, méghozzá jó minőségben, mert az anyagbeszerzéssel gondjaink vannak. Úgy tervezzük, hogy az idén elérjük a nyolcvanmillió forintos termelési értéket. Ha indokolt lesz a létszámbővítés, elsősorban a jelenlegi szakmunkástanulókra számítunk. Ez az év a tervszerű kísérletezés jegyében telik el, a teljes nagyüzem a jövő év elején indul...

Kint, a hangámyi üzemcsarnokban, a zöldre festett gépek mellett angolul beszélnek. A kapcsolópult mögött három japán fiatalember próbálja a programokat. Hasonló korszerű hajlítógép az országban csak Budapesten, a Csepel Vas- és Fémművekben van. Sokat várnak tőle.

K. Zs.

Betétek és biztosítások

Hétezer tagja van a nagyatádi takarékszövetkezetnek

A Nagyatád és Vidéke Takarékszövetkezet két éve jött létre a lábodi és a segesdi takarékszövetkezet egyesülésével. A közös munkát megfelelő fölkészülés előzte meg. A lábodiak például fölépítették nagyatádi kirendeltségüket, s már a tervezésnél figyelembe vették: ez az iroda lesz az. igazgatóság központja. Eredményesebb-e a közös munka, mit mutatnak a gazdasági eredmények? — többek között erre kértünk választ Szőke Józseftől, a takarékszövetkezet igazgatóságának elnökétől.

— A napi munka igazolja az egyesülés szükségességét. Tavalyi eredményeink alapján a megyénk takarékszövetkezeteinek rangsorában a második helyre kerültünk. Az első évben aránylag kedvező körülmények között mutattunk föl eredményeket,

tavaly azonban — akár csak más pénzintézetek — a közismert nehézségekkel is szembe kellett néznünk. Szerencsére munkánkat több tényező is segítette, így a megyében másodikak lettünk.

Hétezer tagot tartanak már nyilván, s a részjegyek értéke eléri az egymillió forintot. Csupán érdekességként említjük, hogy Nagyatádon nagyobb az érdeklődés a tagság iránt, mint a környező községekben. Figyelemre méltó az is, hogy az új tagjaiknak negyvenkét százaléka fiatal.

A városban ez a takarékszövetkezet négyezer betétkönyvet kezel. Az elhelyezett pénz megközelítőleg hetvenkilencmillió forint, s 2161 kölcsönt tartanak nyilván 17 millió forint értékben. A kölcsönök iránt

megnőtt az igény, így a múlt év végén az igényéket csak részben tudták kielégíteni.

— A reklámokból tudjük: a takarékszövetkezetek több dologgal is foglalkoznak. Nagyatádon mivel ?

— Két évvel ezelőtt megállapodást kötöttünk az Állami Biztosítóval, így többféle biztosítás is köthető fiókjainkban. Hogy mennyire indokolt, az is bizonyítja, míg az első «Sfben csupán egymillió forint biztosítási díjat szedtünk be, tavaly már ötmillió forintot. A múlt év áprilisától hirdetések felvételével is foglalkozunk, sikerrel : a megye takarékszövetkezeteiben fölvett hirdetések felét mi adtuk. Tagságunk kérésére pedig áprilistól az óramdíjak kiegyenlítését is vállaljuk.

Időben és ,,/á időben”

Készülnek a balatoni idényre

Tanácskozás az üzletek ellátásáról

Forrásban

C

yerekzsivaj szűrődött be az ablakon; fölugrottam, és néztem az utcát Délidő volt, és még csaknem télidő. Március első napjaiban hideg eső áztatta a várost Éppen csak elállt, tükrös foltjai még tartották magukat. Kinéztem, és színek játszottak a szemem előtt. Nem szenzáció, mindennap megismétlődik. Kisiskolások vonultak az utcán, és színek kavarogtak az útkereszteződésben. Ebédről vagy ebédelni menték a gyerekek. Az Április 4. utca egyik oldalán gyalogoltak fölfelé, hosszú sorba rendeződve, a másikon jött a váltás; a Latinca utcából újabb csoport érkezett, és a másik oldalról a negyedik, az ötödik, s ki tudja, hányadik sereg.

Nem figyeltem, mennyi volt közöttük a fiú és mennyi a lány. Csak színeiket néztem. A kék és a piros számtalan árnyalata cikázott; sárga és barna esőkabátok, pomponos sapkák és csuklyás télikabátok vonultak; apróka farmerek és melegítőnadrágok villantak elő a kabát alól, s a fehér sál, a lila kesztyű éppúgy beleillett ebbe a színorgiába, mint az egyszerűen szürke, a félénken háttérbe húzódó seszínű. Jöttek a színek, és utat kértek maguknak. A felnőttek félrehúzódtak. Többségűit mosollyal engedett teret; a járművek leálltak. Azt hiszem, sokan csodáltuk meg a valóság e nagyszerű koreográfiáját. Fegyelmezetten vonultak, de nem bábukként! Csevegtek, visszafordultak, egyikre-másikra rá is kellett szólni, de mentek előre. Utat kérve és követelve, megindító határozottsággal. Arra gondoltam: ezek a kis emberkék hamarosan már nem öltözékükben, hanem gondolataikban, képességeikben, cselekvéseikben mutatják még színeiket —

És a másik élmény. A március 21-i ifjúsági nagygyűlés alkonyatikor, estidőben hívta a fiatalokat. És jöttek a város szívébe, lüktettek, áramlottak a megyeszékhely minden részéből, mint ereinkben a vér. Színeiket nem öltözékükben láttam. Szavuk, hangulatuk, gondolataik jutottak el hozzánk. Ott voltak mind: a tízesek, a húszasok és a harmincasok; diákok, munikásif jak, mérnökök és orvosok, mezőgazdászok és pedagógusok, közgazdászok és vezetők 35 éven. alul — a maguk színes és gondolatgazdag világát tárva a gyülekezet elé. Kicsiben ott volt a magyar társadalom. Ha az arányokat nézem, nem is a jelen, hanem a jövő magyar társadalma. Megindí- tóan szép volt ez az est. (De hiszen egyszer már beszámoltam róla.) Meggyőződésem volt: nem a rendezők, hanem az élet koreografálta ezt a sokszínű világot, amelyet csak az nem vesz észre, aki csupán önmagát és múltját képes látni. A fiatalok ott és akkor is megmutatták hovatartozásukat és elkötelezettségüket, múlt iránti tiszteletüket és jövőt építő akarásukat.

K

orábban „nagykorúsitanám” a fiatalokat! Nem az életkorukra gondolok természetesen, hanem arra, hogy mikor fedezzük föl bennük az önállóan gondolkodni, szervezni, tenni, sőt vezetni kész képességeket? Nem is any- nyira a KISZ-kongresszus közeledése, hanem az előkészületek ezernyi tapasztalata indít e gondolatok továbbítására. Az évek óta hallott észrevételek ugyanis — már érződik a levegőből — úgy látszik; nyitott fülekre találnak. Valóban itt az ideje, hogy a formalista módszereket, az agyonszabályozott szervezeti „rendet” fölváltsa valami új, lendületes és fiatalos mozgás, új lehetőség a képesség kibontakoztatására. Nem lehet azonos módon, stílusban és hangnemben, azonos módszerrel közeledni a tizenhárom éves fiúhoz és a harminckét éves mérnökhöz, a szakmunkástanulóhoz és az orvoshoz, a diáklányhoz és a kétgyerekes anyához. És itt az ideje, hogy ne akarjuk mindenáron átültetni fiataljainkba azt is, amit mi, felnőttek rosszul csinálunk. A hivatadnokszemléletet, a tartalmatlan, de látványos szervezési machinációkat nem tűri el az ifjúsági mozgalom.

A rossz példák másolásának igénye és hajszolása lassan a múltté lesz. A KISZ most az íróasztalszagú, erőltetetten kiagyalt programok helyett életközeiből, a különböző korosztályok és rétegek érdeklődésének megfelelően — az ö nyelvükön szólva — akar közeledni hozzájuk s alkalmat teremteni a vonzóbb mozgalmi élethez.

Nem mindig szükséges recepteket, sablonokat adni ahhoz, hogy miként lehet elérni a célt. A fiatalok ugyanis sokkal oldottabb megoldásokat találhatnak a „hogyanra” — alkatuk, örök kíváncsiságuk, szenvedélyes jobbító szándékuk révén. S ha lehetőségük lesz rá, akkor egyre többen fognak közeledni a KISZ-hez.

Módszereinkben persze mi, felnőttek sem vagyunk vétlenek. Személyes példát mondok, hogy meg ne sértsek senkit. Nagyobbik fiam katonaviselt már, időnként ő önti ólomba azt, amit e hasábokon elmondani szándékozom. Azt mondják róla, nem rossz munkás. Gépkocsit is megtanult vezetni, s időnként átadom a kormányt. Eleinte odaültem mellé, és rendre mondtam a magamét: „Kanyar jön, vedd le a gázt! Nézz a tükörbe, ha nem jön senki, akkor előzhetsz! Már megint késön tetted ki az irányjelzőt”. Nem szólt sohasem, de egyszer észrevettem, hogy figyelmeztetésemre megrándult az ajka. Azóta hátra ülök, és hallgatok. Hagyom, hogy vezessen: önállóan, felelősséggel tegye a dolgát. Ha hazaérünk, legfeljebb akkor jegyzem meg: „Ez klassz volt, kisfiam...”

Többször is eltöprengtem már: lehet, hogy fiaink, lányaink jobban tudják azt, amit nekünk tudnunk kellene? Belátjuk-e időben, hogy örökünkbe lépve többre, tartalmasabbra lesznek képesek, mint mi voltunk a hősi korszak ezernyi élménye és gátja, önmagunk korlátainak leküzdhetetlensége miatt?

Forr a víz, mozgásban vtan és megtisztul a vegyület. Forr a tej, s ha nem vigyázok, „kifut", jelezve: több vagyok rég volt önmagámnál. Forrni látom a nagy folyót, amelynek örvényei lehúzzák az oda nem valót. Es forrni erzem a mozgalom megújításának szándékát: közelebb és megértőbben a fiatalokhoz. Nem elvek, csak módszerek feladásáról vagy tökéletesítéséről van szó; nem engedményekről és szabadosságról, hanem a vonzás pólusának újra-magnetizálásáról. Azért, hogy ifjúságunk görcsöktől, formuláktól mentesebben forrjon, keressen és találjon utat magának szocialista törekvéseihez, a közösségi élethez, az egyéni boldoguláshoz.

A kongresszusi készülődés felpörgött ritmusában hallottam személyesen és másoktól, olvastam cikkekben, beszámolókban, jelentésekben kézzelfogható bizonyítékait: egyáltalán nem felelőtlen, nagyon is magabiztos, becsületes és előrelátó a mi ifjúságunk. Hadd soroljak föl csak néhányat kérdéseik, gondolataik közül. „A KISZ belső gondjait miért mindig az alapszervezetekre hárítják? Határozottan jó a differenciált bérezés; ne az eltöltött éveket, hanem a munka minőségét és mennyiségét fizessék meg. Merevek és túlszabályozottak a tanulmányi versenyek. Miért elhanyagoltak a közösségi közművelődési intézmények?" És végül részlet egy összefoglalóból: „A tanuló fiatalok az iskolai K1SZ- élet túlszervezettségét, a lakóterületiek a szórakozási lehetőség hiányát, az értelmiségiek a pályakezdés nehézségeit, a tájékoztatás fáziskéséseit, a dolgozó fiatalok a munka szerinti elosztás elvének helytelen gyakorlati alkalmazását kifogásolják.

Érett ez az ifjúság. Méltó rá, hogy forró legyen körülötte a levegő, s hogy mindenki — a mozgalmon kívül is — fölismerje bennük a szocialista jövő állóképes, fölkészült, atléta termetű stafétafutóit.

N. J.

Jávori Béla