Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-23 / 94. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ÁRA: 1,40 FI SOMOGYI NÉPLAP I ‘az MSZMP SOMOGY MEGYEI Bl Z.OTTS AGA N A K L A P J A XXXVII. évfolyam, 94. szám 1981. április 23., csütörtök Az egyszerűsítés halárai Csaknem közismertek azok a túlzások, amelyek még 6—7 éve is jellemezték mezőgaz­dasági beruházásainkat. Az­óta mindenki belátta (nem­csak az üzemi vezetők, ha­nem azok is, akik annak ide­jén szorgalmazóik a csillogó létesítmények megépítését), hogy egy 100 ezer forintos ál­lattérőhelyen korszerűen le­het ugyan termelni, de gaz­daságosan, a pénz megtérü­lésével kecsegtetően semmi­képp. Végül is ne tagadjuk: a gazdasági kényszerűség se­gítette diadalra az ésszerűsé­get. Ma már közhely, hogy olcsón, egyszerű megoldások­kal kell építkezni. Több jel mutat azonban arra, hogy né- hán.van máris ugyanannyira eltúlozzák az egyszerűsítést, mint tették tíz éve a »-kor­szerűsítés-« esetében. Evek kellettek ahhoz, hogy belássuk: a korszerű (értsd drága és látványos) nem fel­tétlenül ésszerű. Jó volna most mindezt elkerülni, s máris leszögezni: a túlontúl egyszerű (értsd olcsó és pri­mitív) sem feltétlenül gazda­ságos. Itt is megvan az a ha­tár, amelyen túl már köny- nyen a ló nuásik oldalára ke­rülünk. A beruházások ésszerűsíté­sében, az olcsóbb megoldá­sok keresésében nagyon sok jó eredmény született. Ezek­nek köszönhető, hogy egy-egy új állatférőhely ára ma leg­följebb harmada a korábbiak­nak. E kedvező Változásoktól azonban néhányan, úgy lát­szik, vérszemet kaptak, s be- láthatatlannak ítélik az »ol­csó bbitás-< további lehetősé­geit. Akik pár éve a tudomá­nyos technológiai forradalom bűvöletében éltek, most az egyszerűség jelszavával fut­nak holtvágányra. Az még nyilvánvalóan ész­szerű, hogy a drága acél- és betonszerkezeteket olcsóbb faanyagokkal cseréljük ki, s talán az is, hogy például né­melyik új tervezésű, juhho- dálynak már oldalfala sincs. Félő azonban, hogy a további »egyszerűsítésnél« már a te­tő is elmarad ... Ezzel a túl­áradó egyszerűsítési, vagy ta­lálóbban primitivizálási tö­rekvéssel el lehet jutni a kérdéshez, hogy »egyáltalán miért fejlesztünk«. Olcsón lehet sertéshúst ter­melni szerfás, öreg ólakban is. Miért nem, ilyeneket épí­tünk? Alapvetően két okból. Egyrészt, mert ezekben lehe­tetlen volna a mai exportkö­vetelményeknek megfelelő minőségű — s ráadásul nagy tömegű — árut előállítani. Másrészt, mert már ma sem — holnap még kevésbé — akadna ember, aki ezekben dolgozna. Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy exportké­pes húst csak csempézett hiz­laldában lehet termelni, csu­pán 'arról, hogy az egyszerűsí­tésnek, a beruházási költsé­gek mérséklésének megvan a határa. Egy még oly egysze­rű új létesítménynek is ele­get kell tennie az alapvető korszerűségi követelmények­nek. Legyen az istálló akár hulladékdeszkából, de mellet­te álljon ott a legmodernebb tejl>áz, s csillogjon az ellető... Érdemes mindezt végig­gondolni. miközben az olcsó­nál is olcsóbb megoldások el­terjesztését sürgetjük. Lenintől tanulva, lenini módon Lenin-emlékünnepség Moszkvában Díszünnepséget rendeztek szerdán Moszkvában, a Kreml kongresszusi palotájában Vlagyimir lljics Lenin, a kommunista párt és a szov­jet állam megalapítója, a nemzetközi munkásosztály vezére, a marxizmus zseniá­lis teoretikusa születésének 111. évfordulója alkalmából. Az ünnepség elnökségében ott voltak az SZKP és a szovjet állam vezetői, élükön Leonyid Brezsnyevvel, vala­mint az SZKP sok veterán­ja, a termelőmunka számos kiváló képviselője, több vi­lághírű tudós, író, művész. Az ünnepséget Viktor Gri- sin, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Moszk­vai Városi Pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd Konsztantyin Csemyenko, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára mondott ünnepi beszédet. — Lenin emlékének ünne­pe most egybeesik azzal, hogy megkezdjük az SZKP XXVI. kongresszusa határo­zatainak megvalósítását — hangoztatta Csemyenko. —A kongresszus pontos választ adott azokra az alapvető kér­désekre, amelyek _ a 80-es évek küszöbén a szovjet tár­sadalom, a szovjet nép előtt állnak. Folytatta azt az irány vonalat, amelynek célja: mélyreható fordulatot elérni a gazdaságban azoknak a sokoldalú feladatoknak a megvalósítása érdekében, amelyek az emberek jólété­nek növelésével függnek ösz- sze. A párt gazdaságpoliti­kájának alfája és ómegája a konkrét gondoskodás a konk­rét emberről, az emberek szükségleteiről. Ez az elv testesül meg a közfogyasztá­si cikkek termelése fejleszté­sének és a szolgáltatások bő­vítésének a kongresszus által kidolgozott programjában. Folytatják az agrár-ipari Eredményes tervidőszak után Növekszik az élelmiszer-feldolgozás Céltudatos fejlesztő munka eredményeként kiemelkedően jó évet és egyben sikeres tervidőszakot zárt a Siófoki Állami Gazdaság. A korábban gyengén gazdálkodó, veszte­séges, viszonylag kis méretű nagyüzemből gazdaságilag szilárd, jól szervezett üzem lett. Tavaly, azzal együtt, hogy csökkent a dolgozók lét­száma, 15 százalékkal nőtt a termelés, és ennél jóval na­gyobb arányban, mintegy het­ven százalékkal javult a gaz­dálkodás eredményessége. Szép sikereket értek el a szántóföldi növénytermeléssel — példának említjük a hek­táronként hat tonna feletti búzaátlagot, s csaknem ki- lencvenhárom mázsás hektá­ronkénti borsóhozamot. A fa­iskola, a gazdaság egyik leg­eredményesebb ágazata ta­valy 45 millió forintos bevé­telt ért el. Egymillió-négy­százezer törzses gyümölcsfa­oltványt termeltek és értéke­sítettek, ezen belül — az igé­nyeknek megfelelően — nö­velték a csonthéjasok, a bo­gyósok arányát, bővítették a választékot. Az említett ágazatok mel­lett a siófoki gazdaság fő jel­lemzője a gyümölcstermelés. Erre alapozva alakította ki a nagyüzem az élelmiszer-fel­dolgozó iparát. A múlt év kedvezőtlen időjárása ellené­re az eddigi legszebb ered­ményt hozta a gyümölcsága­zat. A gazdaság vezetői úgy itélilí meg, hogy az 5540 ton­nás gyümölcshozam közepes termésnek számít, az ered­ményesség elsősorban a jól szervezett bel- és külföldi ér­tékesítésnek köszönhető. Az összes gyümölcs har­minckilenc százalékát szállí­tották szocialista és tőkés komplexumok fejlesztését annak érdekében, hogy je­lentősen megnöveljék az élétrmszertermelésl. A nép­jólét emelése így szilárd gaz­dasági alapra támaszkodik. Csemyenko aláhúzta: az SZKP nemcsak az ország gazdasági potenciáljának nö­velésiében, a szovjet emberek szükségleteinek kielégítésé­ben látja a holnap feladatait (Folytatás a 2. oldalon) JÖ91 3 szén. A gőzgép feltalálása után meredeken emelkedett a föld mélye kincsének, a fekete gyémántnak az értéke, majd az elektromosság elterjedése, az erős iparosodás egyenesen nélkülözhetetlenné tette. A robbanómotorok felta­lálása után viszont a kőolaj lett a sztár. Az olaj és a szén ár­viszonyában bekövetkezett átalakulás azonban oda vezetett, hogy ma már a régen szinte értéktelennek vélt tőzeg- és bar­naszéntelepeket is érdemes feltárni és kiaknázni. Képünkön: A régi csille helyett szállítóhevederen jön a szén a bányából. piacokra. Ez az ágazat to­vábbi számottevő fejlesztés előtt áll, a most induló terv­időszakban mintegy 220 hek­tárnyi gyümölcs telepítését tervezik. Ez ad alapot a kon­zervipari tevékenység fokozá­sára is. A feldolgozás évről évre nagyobb arányt képvisel a gazdaság összes termelésében. Az ágazat vezetői, dolgozói erőfeszítéseket tettek tavaly, hogy ellensúlyozzák a szabá­lyozóváltozásokból adódó hátrányokat, elhárítsák a veszteséget. Csúcsidőben nö­velték a műszakok számát, ezzel emelték a nyereséget hozó exporttermékek arányát, megteremtették az üveges termékek előállításának felté­teleit — és lehetne sorolni a kisebb, nagyobb, az itt dol­gozóktól nemegyszer áldoza­tot is kívánó intézkedések so­rát. A jelenlegi hat-nyolcezer tonnás termelést a mostani tervidőszakban csaknem két­szeresére, tizennégy-tizenöt- ezer tonnára kívánják emel­ni: Céljuk, hogy az élelmi­szer-feldolgozó ágazat árbevé­tele meghaladja a kétszáz- millió forintot. A fejlesztésen belül új gyümölcslé-palacko­zó üzem építését tervezik, nö­velni kívánják a magasabb feldolgozottságú termékek arányát, és fokozni az export- termékek gyártását. A termelés fejlesztését szol­gáló célok mellett nem feled­keznek meg a gazdaság irá­nyítói az értéket előállító emberről sem. Tovább javít­ják a konzervüzemi dolgozók szociális ellátását új öltöző, fürdő építésével, és az eddi­giekhez hasonlóan jelentős összeget — évente mintegy tízmillió forintot — fordíta­nak szociális célokra. Kitüntetett somogyi vállalatok, szövetkezetek A párt XII. kongresszusá­nak és hazánk felszabadulá­sa 35. évfordulójának tisz­teletére ihdított munkaver­senyben elért eredményéért több somogyi vállalat és szo­cialista brigád kapott kitün­tetést. A Központi Bizottság kongresszusi zászlaját és vele együtt a kiváló vállalat címet a Somogy—Zala megyei Fű- szért nyerte el. A Központi Bizottság kongresszusi okleve­lét kapta meg a Somogyi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazdaság Kőszegi brigádja, a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság nagyatádi Határőr brigádja. A KISZ Központi Bizottságá­nak kongresszusi oklevelét a barcsi Dráva Ipari Szövetke­zet Magyar—Szovjet Barátság brigádja kapta meg. A Mi­nisztertanács és a SZOT vö­rös zászlaját a Dél-dunántúli Vízügyi és Közműépítő Vál­lalat, a Minisztertanács vörös zászlaját pedig a barcsi Vö­rös Csillag Tsz nyerte el. A Magyar Népköztársaság kivá­ló brigádja kitüntetést a pos­ta siófoki Béke brigádja kap­ta meg. A szakma kiváló bri­gádja kitüntetésben részesült a Közúti Építő Vállalat Lady János brigádja. A megyei pártbizottság kongresszusi oklevelét kapta a VBKM Kaposvári Villa­mossági Gyárának Lendület, a Kaposvári Húskombinát Tóth Lajos, a káposmórői tsz Latinca "Sándor, valamint - a Somogy megyei Állami Épí­tőipari . Vállalat Bombái Gyű. la brigádja. Kiváló vállalat címet ka­pott a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat, a Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság, a Ba­latoni Halgazdaság, a Nagy­atádi Konzervgyár, a Somogy megyei Temetkezési Vállalat és a nagyatádi költségvetési üzem. Kiváló szövetkezet a Kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezet, a csurgói Napsu­gár, a Siófoki Építőipari Szö­vetkezet, a balatonszárszói ta­karékszövetkezet, az osztopá- ni Győzelem, a kőröshegyi Jobb Élet, a somogyjádi Al­kotmány, a kisgyaláni Egye­sült Erő, valamint az igali Aranykalász Tsz. Dicsérő oklevelet a nagy­atádi takarékszövetkezet, va­lamint -a Gabonaforgalmi és •Malomipari' Vállalat kapott. Kiváló gyáregység címmel tüntették ki a VBKM Kapos­vári Villamossági Gyárát, a nagyatádi Tszker-t, a Május 1. Ruhagyár. marcali telepét és a Videoton tabi gyáregysé­gét. A kitüntetéseket május el­seje alkalmából adják át a vállalatoknak, szövetkezetek­nek és közösségeknek. Anyagi érdekeltség A húskombinát a termelés növeléséért A Kaposvári Húskombinát hatodik ötéves tervi feladatai sorában az az egyik jelentős célkitűzés, hogy a tervidő­szak végére megyei termelés­ből biztosítsa az üzem sertés- ellátását. Ennek érdekében első lépésként tavaly har­minchét, nagyüzem részvéte­lével, a húskombinát gesztor­ságával sertéstermelési társu­lást alakítottak; az exportmi­nőséget anyagilag ösztönöz­ték, kilónként negyvenfilléres felárat fizetve. A gesztor így mintegy nyolc és fél millió forintot fordít a minőségi hús előállításának ösztönzésére. Ebben az évben négyszáz­nyolcvanezer sertés felvásár­lását tervezik, ebből nyolc­vankétezer hízót idegen me­gyék adnak. A húskombinát, célja, hogy ezt a mennyisé­get 1985-re somogyi üzemek termeljék meg. A szervezés segítésének talán - leg célrave­zetőbb módja az anyagi ösz­tönzés. A napokban a sertésterme­lő társulás tagjai közül tizen­nyolc nagyüzemmel kötöttek külön együttműködési megál­lapodást. Ez az egyezség a sertéstermelés mennyiségi nö­velését célozza. Az együttmű­ködő nagyüzemek vállalják, hogy az 1979—1980-as átlag­hoz képest 1982-ig legalább harminc százalékkal növelik hízósertés-kibocsátásukat. így 1982-ig nemcsak a többlet-, hanem valamennyi értékesí­tett sertéshús kilója után to­vábbi harminc fillér felárat fizet a húskombinát. Ezzel a módszerrel lényegében a fo­lyamatban levő kapacitásbő­vítő rekonstrukciók anyagi fedezetéhez kívánnak hozzá­járulni. A terv szerint 1983- tól már csak értékesített többletsertés ütán kapnak a gazdaságok felárat. Az együtt­működő tizennyolc üzem már ettől az évtől folyamatosan összesen hetvenezer többlet­sertés értékesítését vállalta. Számukra a húskombinát évente mintegy ötmillió fo­rint felárat fizet. Mivel ez a többletmennyi­ség még nem helyettesíti a más megyéből ide kerülő hí­zómennyiséget, ‘ a húskombi­nát egy másik akciót is kez­deményezett, amelyre ''mint­egy tizenhárommillió forintot fordít. Elsősorban új telepet építő vagy nagyarányú re­konstrukciót végző hat nagy­üzem írt alá egyezséget a húskombináttal. Számukra sertéskilónkénit húsz fillér felárat fizet a felvásárló, és 1983-ig hitelezi számukra a. kocákat. Ez a forgóeszköz-ki­helyezési akció lényegébe» azt jelenti* hogy a hitel visz- szafizetéséig a kocák a hús­kombinát tulajdonában ma­radnak, de a gazdaságok szá­mára termelnek. Az előzetes számítások szerint mintegy kétezerrel több koca kerül így a nagyüzemekhez, ez pe­dig további huszonöt-har- mincezer hízót eredményez. A támogatásnak, az anyagi érdekeltségnek ez a két for­mája feltételt teremt arra, hogy a tervidőszak végére, a főként exportigényeket kielé­gítő húskombinát a megyében vásárolja meg a feldolgozás­hoz szükséges alapanyagot. Nemzeti egységben a szocialista Magyarországért!

Next

/
Thumbnails
Contents