Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)

1981-04-17 / 90. szám

Az ihlet forrásánál Somlyó Györggyel Bogláron Szülőhelyére, az egykori Balalonboglárra látogatott Somlyó György, a nagyközségi közös tanács és a megyei könyvtár meghívására. A költőt barátja és pályatársa, Fodor András is elkísérte. A vendégek megtekintették a község jelújított nevezetességeit, új létesítményeit, elláto­gattak az állami gazdaságba, s »rendhagyó irodalomórát« tartottak a mezőgazdasági szakközépiskola diákjainak. Somlyó György este a könyvtárban találkozott olvasóival. HÉTVÉGI j TÁJOLÓ Mondjuk? Ne mondjuk? E kérdés körül alakult ki egy kis vita a nagyatádi kom//érv gyár párt-végrehajtó- bizottságának legutóbbi ülé­sén. Az egyik hozzászóló az információs munkáról szóló jelentés egyik megállapítá­sával kapcsolatban kifejtet­i-e • ellentétes véleményét. A helyzetelemzés ugyanis olyan megjegyzést is tartal­mazott, miszerint a már jel­zett és a felsőbb szerveikhez eljuttatott rendellenessége­ket, hibákat, ellátási és egyéb gondokat szükségtelen újra meg újra jelentésekbe foglalni. Erre mondta a vb egyik tagja: szerinte vannak ügyek, régtől cipelt és sok­szor emlegetett kérdések, melyekről addig kell beszél­nünk, amíg egyáltalán lé­teznek. Mindenütt és a le­hetséges módokon: szóban és írásban* tanácsülésen, tájé­koztató jelentésekben és a sajtóban. Még akkor is, ha valakik számára a vissza­köszönő panaszok unalma­sakká válnak. Igen, tanács vagy más testület., szerv tagja gyakran kerül választás elé: mond­ja-e tovább a magáét, azaz isméiéi ten ostorozza-« alkar ötödször, hatodszor is a kör­nyezetében tapasztalt hibá­kat, fejtse-e ki javaslatát a megoldásról vagy teljesít­ve kötelességét, szólaljon föl egyszer egy-egy ügyben. 1-Ia az utóbbi megoldás mellett dönt, a felettes szervek, az illetékes vezetők elégedetten állapítják meg nála: körül­tekintően gondolkodó ember, figyelembe veszi az objektív körülményeket, fi* * vá­lasztóinak, az általa képvi­selt csoportnak la be tud számolni: igen, annak rend­je szerint én szóvá tettem, többet nem tehetek. Ha vi­szont úgy határoz; hogy nem felszólalni alkar egy ügyben, hanem elintézni valamit, jósat venni valamely köz­érdekű gond megszüntetésé­ben, gyakran vállalnia kell az illetékesek elnézően gú­nyos félmosolyáti megint hajtogatja a magáét, nem képes leszállói vesszőparipá­jánál Ismételgessük-« hát akár az unalomig — az akút visszásságokat, az ellátás za­varait, a településfejleszitésl rendellenességeiket, a mun­kaszervezés hiányosságait és általában, életkörülményeink kedvezőtlen jelenségeit? Vagy „korrekt" módon je­lezzük észrevételeinket és bízzunk abban, hogy az il­letékesek megtalálják a vál­toztatás lehetőségét? Ez a dilemma bennünket, újság­írókat is szorít. De ahogy mi sem teszünk — nem tehe­tünk — mást, mint hogy ad­dig mondjuk, amíg valami­lyen ügy meg nem oldódik, kedvezőbbre nem fordul a menete — másnak sem tu­dunk egyéb magatartásfor­mát ajánlani: igenis követ­kezetesen felszínen kell tar­tani azokat a társadalmi, gazdasági, szociális, kulturá­lis és egyéb kérdéseket, ame­lyek egy-egy település, mun­kahely életében sürgős meg­oldásra várnak. Még akkor is, ha sokszor halljuk ugyan­azt a mentegetőzést, magya­rázkodást. Természetesen nem arról van szó, hogy hagyjuk fi­gyelmen kívül lehetőségein­ket és demagóg módon kö­veteljünk olyan lépéseket, melyek jogosak ugyan, de megtételükhöz egyelőre hiá­nyoznak a feltételek. Ám abba nem nyugodhatunk bele, hogy minden helyi jel­legű panasz, kérés általános gazdasági helyzetünkre való hivatkozással kapjon elutasí­tó választ. Igenis, mondjuk a magun­két Nem szűklátókörű csö­könyösséggel, hanem újabb és újabb megközelítéssel, a változó körülményekhez iga­zodó érvekkel, ötletekkel egyengetve a megoldás út­ját- PA »A haza ott van, ahonnan elindultunk« — idézte T. S. Eliot nevezetes megállapítá­sát Somlyó György az iro­dalomórán. A szentencia korántsem hangzott üres frázisként a hatvanéves köl­tő szájából, mert az életmű is bizonyítja: Somlyót el- téphetetjen szálak ‘ kötik Boglárhoz. Költészetében ve­zérmotívumként tér vissza a kecsesen kirajzolódó, meren­gésre csábító partok látvá­nya, a jegenyesor képe, a szép balatoni lányok emlé­ke, s mindenekelőtt a Ber­zsenyi — egykor Erzsébet — utcai ' szülőház, melynek meglátogatását most sem mulasztotta el a nagyvilág valamennyi jelentős művé­szeti metropolisában meg­fordult poéta. A víg kedély, mellyel a fák, bozótok haj­dani elhelyezkedését magya­rázta, s a teraszon elköltött ebedek emlékét idézte föl, senkit sem téveszthetett meg: szavai és gesztusai mögött ezúttal is ott bujkált a meg­hatottság, a szomorúság, mely a gyermekkorát íöl- elevenítő verseit, prózai írá­sait, interjúit is jellemzi, itt sajátította el iparosem­ber nagyapjától azt a tettre- készséget és szívósságot, amely azután negyedszáz kötetben, tükröződött; itt kapta édesanyjától és nagy­anyjától a hajlandóságot a szakadatlan érzelmi intenzi­tásra, egyszóval jórészt itt olvadtak benne szerves egy­séggé a különböző érzelmi attitűdök. Itt érezhette meg először a barangolás, a ka­landosság, a titokzatosság szépségeit is. ' Erre engednek következ­tetni a kápolnák megláloga­Jddólgoizott szűrővizsgálatot siker koronázta, öt éwei ez­előtt, amikor a siófoki kór­ház az első ilyen jellegű gyógyító munkát elvégezte Bedegkéren, Kányán, Ten- gödöt, Somogyegresen, még nem gondoltak arra, hogy ennek ilyen korszerű lehe­tőségek mellett lesz folyta fása. A számítógépes szem- vizsgálatot csak kevés helyem tudjáik alkalmazni, falun pe­dig egyáltalán nem. A so­mogyiak ebben országos szinten az élen járnak. Nagyatádnak és környéké­nek ipara az elmúlt évek­ben jelentős minőségi fej­lődésen ment át. A szak­munkásképző intézet igye­kezett rugalmasan alkalmaz­kodni a megváltozott körül­ményekhez. A vállalatokkal együttműködve, a különböző általuk oktatott szakmákban olyan elméleti és gyakorlati ismereteket nyújtanak, amelyeknek birtokában a végzősök meg tudnak felelni a jelenlegi és a távolabbi követelményeknek is. Mind­ezt jól segítik a tavaly be­vezetett, a szakmák korsze­rűsítését szolgáló új oktatási dokumentumok is. Kiss János igazgatótól azt kérdeztük, hogyan felel meg az intézet a vele szemben támasztott magasabb köve­telményeknek, mennyire tudja kielégíteni a körzet munkaerőigényét ? — Az 1980 81-es tanévtől kezdődően tanulóinkat a szakmák még szélesebb kö­rére kiterjedő alapkészséggel ruházzuk fel, hogy a válla­latok Változó igénye szerint különösebb nehézség' nélkül álállíthatók legyenek egyik szakmáról a másikra. A ter­mékszerkezet változásait, a magasabb minőségi követel­ményeket nem elég csak is­mernünk, erre föl is kell ké­szülnünk — az elméleti és a gyakorlati oktatóknak egy­aránt. i trráJLt intézet- ■ -elsősorban tásakor elmondott gyermek­kori élmények- Annak ide­jén nem csekély merészség kellett ahhoz, hogy valaki sétálni induljon erre az el­hagyatott, már-már őserdei környékre — így emlékezett Ágoston Ernő tanácselnök, Somlyóból azonban, amint kiderült, nem hiányzott a vállalkozó kedv, a »-kurázsi«. De a gyermeki agy a Bala- ton-part fél évszázaddal ez­előtti körvonalait is elraktá­rozta örökre A szerdai sé­tán szinte mérnöki pontos­sággal határozta meg Som­lyó a berek egykori halá­rait, a strand elhelyezését, a fák sűrűségét, amint a nagy­község belterületén az azóta lebontott kis szatócsboltok helyét is. A nevezetes vendég — az állami gazdaságban — volt iskolatársaival találkozott. A több mint ötvenévnyi fővá­rosi tartózkodás, a párizsi évek, az utazások, Neruda, Eluard, Guillevic barátsága, s a többi úgynevezett első­rendű élmény sem törölhet­te ki Somlyó gondolat- és érzésvilágából Boglár nyo­mait. A régi fényképek meg­pillantásakor kiderült: csak­nem valamennyi osztálytár­sára jól emlékszik, s ami még nagyobb meglepetést keltett: soknak a további életútját is figyelemmel kí­sérte. A látogatás, az irodalom- őriE, az író—olvasó találkozó mégsem fokozódott le egy­szerű emlékídézéssé, megké­sett egymásra találássá, meghatott nyakba borulássá. Somlyót, a huszadik század emberét, nem érdekelte ke­vésbé a borkombimát gazda­sági helyzete, a bogiári la­kásépítés üteme, az új vas- . útállomás építése vagy a szabadtéri színpad eszményi felhasználásának lehetősége sem, mint a szülőház kertje vagy az a történet, hogyan szavalta ő nyolcesztendős korában egy iskolai ünnep­ségen Petőfi Anyám tyúkja című versét. Ily módon a program remélhetően egy hosszú és termékeny kapcso­lat »katalizátora« volt. Már a kezdetkor megfogalmazó­dott egy remek ötlet: a bog­iári szabadtéri színpadon költői estekkel hozzájárulni a nyaralók szellemi épülésé­hez és felüdüléséhez. Talán már az idén. t L A. I vasipari és építőipari szak­máikra képez fiatalokat. Mi­lyen tapasztalataik vannak a pályairányításról ? — „Vasasnak” megfelelő számú tanuló jelentkezik évek óta, a kőműves szak­máikban viszont jelentős volt a létszámcsökkenés. Az em­lített szakmák mellett a szolgáltatóiparnak és a ke­reskedelemnek is képezünk szakmunkásokat. Pályavá­lasztási tevékenységünk so­kat javult, sokrétű lett. Eb­ben szorosan együttműkö­dünk az általános iskolákkal és. az üzemekkel. Tanács­adás. kiállítás, üzemlátogatás segíti eldönteni a megfelelő szakma kiválasztását. Mégis e téren még további együt­tes tennivalóink vannak. — A gyakorlati képzés megköveteli, hogy nagyon szoros munkakapcsolatot alakítsanak ki az üzemekkel. — Bázis vállalata ink a Danuvia 4. számú gyára, a Komfort Ipari Szövetkezet, a 13. számú Volán nagyatádi üzemigazgatósága. a kon­zervgyár és a SÁÉV. Mind­egyik x-endelkezik ' tanmű­hellyel, amelyben a miein­ken kívül más vállalatok ta­nulóinak a gyakorlati kép­zését is biztosítani tudják. A tanműhelyek felszereltsé­ge jó, a Danuviáé é« a kon­zervgyáré az átlagosnál is gazdagabban van fölszerel­ve. Kapcsolataink az üze­mekkel, vállalatokkal kedv#? Bemutatót tart ma ■ ka­posvári Csiky Gergely Szín­ház: Robert Thomas Sze­gény Dániel című bűnügyi játékát látják majd a Csi­ky- rirletesek. A Czimer Jó­zsef fordította művet Kot­tái . ébert Jászai-díjas szín- művácz rendezésében adják elő. Máté Gábor, Lázár Ka­ti — őket látjuk a képen —, Jordán Tamás, Dánfjy Sán­dor, Csernák Árpád és Cza- kó Klára osztozott a szere­peken. A díszletet és a jel­mezekét Donáth Péter ter­vezte. Szombaton este és va­sárnap 13 óra 30 perces, il­letve 19 órai kezdettel, hús­véthétfőn pedig ugyancsak 19 órától játssza a darabot a színház, A marcali műsorban tal­lózva leltünk gyótapusztai programra. Eszerint ma 19 órától lép fel a Mini Víg- színpad nevű együttes, amely Emil Braginszkij és Eldar Rjazamov Ma éjjel megnősülök című komédiá­ját játssza Benedek Árpád fordításában, Tabi László átdolgozásában. Tojásfestést tanulnak a gyerekek a mar­cali Mikszáth úti iskolában, illetve az ifjúsági házban. Ez utóbbiban ma 14 órakor! Szabados János Munká- csy-díjas kaposvári festő­művész kiállítására várják az érdeklődőket a nagyatádi Gábor Andor művelődési központba. Siófokon, a Dél- balatoni Kulturális Központ­ban viszont Ábrán Zoltán festőművész és Bálint Ist­ván grafikusművész munkái tekinthetők meg. Egyébként áttekintve a havi programo­zóén alakultak. Elégedettek a tanulók elméleti és gya­korlati felkészültségével, s anyagiakkal segítik iskolán­kat — Hogyan értékeli a ta­nulók tanulmányi munkáját, magatartását és közéleti te­vékenységét? — Nagyon fontos felada­tunknak tartottuk a beirat­kozott tanulók magatartá­sát. Ennek köszönhető, hogy a lemorzsolódás az elmúlt években nem volt több 2-3 százaléknál, s ez sokkal ked­vezőbb az országos és a me­gyei átlagnál. A tanulók gyakorlati munkában való helytállása jó, az elméleti tárgyak oktatásában vannak nehézségeink. A bukások számát korrepetálásokkal igyekszünk csökkenteni. A tehetségesek számára a to­vábbhaladásukat elősegítő szakköröket szervezünk. Tanulóink tavaly 130 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek, ök népesí­tik be a városi építőtábort, a/, országos építőtáborokból pedig minden évben kivaló eredménnyel térnek haza. Mozgalmi tevékenységükért 1980-ban elnyerték a KISZ Központi Bizottságának „Ki­váló KISZ-szervezet” zászla­ját, A városi tanács a vá­rosért való munkálkodásukat ..Társadalmi munkáért” effi- lekplakettel ismer le el. A. S. _ kat: nem túlzottan- gazdag a húsvéti kínálat a műve­lődési intézményekben... A kaposvári Killián György Ifjúsági és Üttörő-művelő- dé.si Központban ma 14 órá­ra már húsvéti torna- és asztali tenisz-versenyre vár­ják az általános iskolásokat. Tizennyolc órakor a fiatal utazók gyűlnek össze klub­jukban rockpartira. Szom­baton 10 óra 30 perctől ren­dezik meg a megyei úttörő kulturális szemle népijáték- és néptáncbemutatóját:'­A kaposvári Móricz Zsig- mond Művelődési Központ vasárnapi rendezvénye 19 órától: húsvéti bál, sok vi­dámsággal. Bizonyára lesz­nek majd az ünnepen, olya­nok, akik a Somogyi Kép­tár kiállítására, a Rippl-Ró- nai Múzeum termeinek gaz­dag történeti, néprajzi anya­gára, a Rippl-Rónai Emlék­múzeum szép környezetű kiállítására lesznek kíván­csiak. És ez is ' biztos: lesz­nek, akik majd a zöld szí­nekkel csalogató természetet részesítik előnyben, vagy a nagy tavat, a Balatont... A mozibarátokat több ér­dekes alkotás várja ezekben a napokban.. A Vörös Csil­lag Filmszínházban Az első nagy vonatrablás című szí­nes, szinkronizált angol ka­landfilmet vetítik. Michael Crichton rendező nevét Az Androméda-törzs című al­kotásáért jegyeztük meg. Egyébként ő a Rakéta re­gényújságban már olvasott Kóma rendezője is; ezt a filmet szintén láthatjuk az idén. Az első vonatrablás című munkája sajátos hu­morú bűnügyi film. A vik­toriánus Angliát idézi föl, de írországi helyszíneken, Edward Pierce, a „nagy ko­ponya” — Sean Conerry ala­kítja — a legelső ember, aki mozgó vonaton kísérel meg rablást. Segítője, a ta­pasztalt „fúróember”, akit Donald Sutherland alakít. Az is természetes, hogy van a filmben egy „bombabiz­tos” — mert ő maga „bom­bajó” — nő is: Lesley-Anne Down. A fordulatokat már nem áruljuk el... A Szabad Ifjúság a gyere­keknek kedveskedik a Grimm-meséből forgatott Hófehér és Rózsapiros című NDK-s alkotással, A mese­filmben az egyik főszerep­lő Básti Juli — a Csiky Gergely Színház színmű­vésznője — hangján szólal meg. Az esti két vetítésen a sokat ' próbált „klasszikus western” szerepel: A hét mesterlövész. A Latinca moziban a Modem Robinson ás családja című színes, szinkronizált amerikai ka- lajndfümet játsszák. Hétfőn „fordul” a műsor: a Vörös Csillagban a Lavina című kanadai „katasztrófafilmet” vetítik. A Szabad Ifjúság­ban délután az Erőd az ős­erdőben című szovjet—bol­gár—lengyel ifjúsági kaland­film csalogatja a fiatalokat. Este — 18 é® 20 órától — Sugarlandi hajtóvadászat címmel amerikai alkotást, Spielberg filmjét — a Cápa és a Harmadik típusú talál­kozások rendezője — vetítik. SOMOGYI NÉPLAP Kétezer szemüveg Kétezer ember jobban lát Országosan az élen Jó tanulmányi munka, élénk közéleti tevékenység a nagyatádi szakmunkásképzőben A siófoki kórház-rendel 6- initézet szemész szakorvosai és szakdolgozói március 23- án Nágocson kezdték el a munkát Tegnap ért véget bk a szemészeti szűrővizsgá­lat. melynek során myole somogyi község — Zics, Ká­ra, Törökkioppány, Nágocs, Szorosad, Somogyacsa. Mik­lósi, Somogydöröcske — la­kosságát vizsgálták meg a világ egyik legmodernebb szemészeti berendezésével, az Auto-Refraktorral. A szű­rés célja a falusi lakosság érdekét szolgálta, hiszen a községekből csak nehezen jutnak él az emberek a vá­rosi szemész szakorvosokhoz, s legtöbbször nem is igen törődnek szemük épségével, vagy nem veszik észre an­nak romlását A szűrést végző kis csoport dr. Ko- leszár Gyula osztályvezető főorvos vezetésével rendkí­vül kedvező eredményekről számolt be a tegnapi záró- értekezleten. Tonofcköppány- bain. Az akelő során mintegy kétezer embert láttak el té­rítésmentesen szemüveggel. A vizsgálat elsődleges célja a jobb látás biztosítása, a szembetegségek megelőzése, illetve kezelése volt. Kop- pány-völgyében ez sikerrel járt. A három vizsgáló bá­zison, Törökkoppónyban, Ná- gocson és Zicsen naponta átlagosan kétszázan fordul­tak meg. S hogy mi mindent takar egy szemvizsgálat: a rövid- és távollátást korri­gáló szemüvegek arányából a szakemberek következtet­ni tudtak a lakosság átla­gos életkorára, a fiatalok arányára. Ahogy a falvak képviselői az értekezleten elmondták, sok új szemüveg boldog tu­lajdonosának első dolga volt a hazatérés után, hogy köny­vet, újságot vegyen a kezé­be, élvezze a tisztán látható betűket. A vetített dia képe­ken egy nyolcéves kisfiút is bemutattak, annak a pilla­natnak ay, örömét, amikor a szemüveg felvétele után az eddig csupán két-három mé­rteire látó gyerek előtt meg­jelent a világ. A szűrővizs­gálat derítette! ki, hogy ti­zenöt dioptriás szemüvegre van szüksége! Így érthető, hogy a vizsgálatban részt vevő látsaerészek miért dol­goztak néha napi tizenkét— ■tizennégy óráit. A hónapokon keresztiül elűkeszítetw faalozatä tervvel

Next

/
Thumbnails
Contents