Somogyi Néplap, 1981. április (37. évfolyam, 77-100. szám)
1981-04-16 / 89. szám
A vita szépsége A siófoki KISZ-esek két évvel ezelőtt tartott küldöttgyűléséről közölt tudósítá- Kxroihain megjegyeztem, hogy ■ mozgalmi munka általam Is ismert és elismert eredményeihez képest szegényesnek, csaknem sivárnak hatott a beszámolót és a szóbeli kiegészítőt követő vit^. Kifogásoltam az ünnepi alkalomra készített, aggályosán simára fésült felszólalásokat, a tizén- és huszonévesek, szájából rendkívül groteszk hatású aggastyán-közhelyeket. Nem irigyeltem akkor B, „vita” vezetőjét, illetve azt a tisztségviselőt, akinek az elhangzottak összefoglalására kellet vállalkoznia. Az idei küldöttgyűlés azonban (melyet vasárnap tartottak a siófoki KISZ-esek) az említettek ellenkezőjével örvendeztetett meg. Ezúttal szívesen cseréltem volna helyet Orbán Ferenc városi titkárral a szónoki emelvényen, amikor a vita összefoglalására került sor, mert volt mit összefoglalnia. Fontosabbnál fontosabb, az ifjúság közéleti érzékenységét bizonyító gondolatok adtak izzást, fényt, még a retorikai, szerkezeti szempont" ból kevésbé jól sikerült, csetlö'botló mondatokból összeállított hozzászólásoknak is. E megnyilvánulásoki nem ismételgették a beszámoló tényeit, nem szaporították a szót egy-egy már kellő súllyal kifejtett téma ürügyén, hanem egyéni Iz- zel-zamattál fejezték ki a fiatalok véleményét életük, munkájuk eredményeiről, kudarcairól. A beszámoló most Ss — akár csak 1978-ban — reália tablót vázolt föl a város ifjúságának mozgalmi életéről,' s általában is szólt a fiatalokról. akik Siófokon tanulnak, dolgoznak, akiknek «B a sajátos lelkületű Balaton- parü település »zülő- vagy választott pátriájuk. E beszámoló ‘tényei közül lapunk olvasója is sokat ismer már: ha ide írom azt a szót például, hogy „Adria”, talán a vezetéképítés védnökei, a GOV és a KW KISZ-esei is eszébe jutnak. Siófok első uszodájának avatásakor a DRW, fiatal dolgozóinak áldozatos társadalmi munkájáról emlékeztünk meg A szocialista brigádmozgalom fejlődésének egyik? nyilvánvaló bizonyítéka a Levin Tibor brigád eredménye ugyancsak a vízműnél. Ezek a fiatalok a többi között kül- . földön is nehezen beszerezhető alkatrészek gyártáséra vállalkoztak sikerrel. Méltán tüntették ki őket ifjúsági díjjal. A paksi atomerőmű építésénél dicséretesen helytálltak a Kőolajvezetéképítő Vállalat ifjúkommunistái. A GOV-nál működő fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsa főként a műszaki értelmiségieknek adott — ad — értelmiségihez méltó feladatokat, s irányítja a KISZ termelési mozgalmait Hogyne lenne büszke az a fiatal, akinek az alkotó ifjúság pályázatra készített munkáját jónak, a gyakorlatban alkalmazhatónak találták a vállalatánál! (összesen 124 ilyen pályamunkát hasznosítottak Siófokon.) KI ne emlékezne arra a gyor* és pontos társadalmi munkára, amelyet az ipari szakmunkástanulók végeztek a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásjelöltek új intézetéiben? Vagy az ifjúmunkás- szakmunkástanuló napok rendezvénysorozatára, s a vidám, jóízű Perczel-na- pokra, a gimnázium diákságának más és más jellegű megmozdulásaira, továbbá különféle vetélkedőkre, kiállításokra, klubrendezvényekre, fórumokra Most azonban engedtessék meg hogy az eléggé ismert Bolgár vendégeink Nagyatáddal és Csurgóval ismerkedtek Koszorúzás és termékbemutató Bolgár vendégeink, Iszmail Halilov, a Kardzsall megyei pártbizottság mezőgazdasági titkárának vezetésével — Kovács Bélának, a megyei pártbizottság titkárának kíséretében — tegnap délután Csurgóra látogattak. Vancsura József, a nagyközségi pártbizottság titkára és Radnóti László, a Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke köszöntötte őket. Először a fennállásának 30. évfordulóját ünneplő ipari szövetkezetét keresték föl, ■ ott Radnóti László tájékoztatta őket a munkáról. Elmondta, hogy 1951-ben huszonöt kisiparos alapította meg a Napsugárt, s ma ezren dolgoznak a ruházati meg a fémipari részlegben, illetve a szolgáltatás területén. Bolgár vendégeinket érdekelte, hogy a szövetkezet életében milyen jelentősége van az exportra való termelésnek, A csurgói puhák eljutnak a világ legkülönbözőbb országaiba, így Bulgáriába is, tavaly például csupán Kardzsaliba 1350 kabátot küldtek. A beszámoló után a bolgár vendégek több kérdést is föltettek; kíváncsiak voltak arra, hogy milyen Csurgón a szolgáltatás, mennyit keresnek a dolgozók, miként szerzi be a szövetkezet a szükséges alapanyagokat. A Napsugár ipari részlegét be- • mutatva Radnóti László elmondta, hogy korrózióvédelmi berendezéseket is készítenek; ezekből jó néhányat exportáltak már a Szovjetunióba, Vietnamba, sőt Nigériába Iü4_ y... Á jó nevű szövetkezet kilenc alkalommal kapta meg az ország legjobb szövetkezeteinek járó címet, ■ többször la a megye legjobbjai közé került. A tájékoztatót és a beszélgetést követően Vamcsu- ra József mutatta be a települést. Többek között elmondta, hogy ma 7300-an élnek Csurgón, s az iparban foglalkoztatottak és a diákok száma meghatározó a nagyközség életében, E település oktatási intézményeiben: a híres gimnáziumban, a szakmunkásképző intézetben és az általános iskolákban 1500 diák tanul. S szólt arról is, hogy még az idén megkezdik egy 16 tantermes iskola építését. A bolgár küldöttség tagjai arra is kíváncsiak voltak, hogy hány párttag és mennyi ifjú kommunista él a településien; milyen a két szervezet kapcsolata, mát tehetnek a nagyközség fejlesztéséért a pántszervezetek és a kommunisták. Élénk eszmecsere alakult ki, majd a beszélgetés után Radnóti László bemutatta a szövetkezet szalagjait, az ott dolgozók munkáját és a késztermékeket. Kardzsall vendégeink a csurgói látogatást fölhasználták arx-a is, hogy tisztelegjenek azoknak a bolgár hősöknek az emléke előtt, akik a felszabadító harcokban életüket áldozták a magyar nép szabadságáért. Az Iszmail Halilov vezette párt- munkásküldöttség tegnap megkoszorúzta a bolgár hősök csurgói és somogycsicsói emlékművét, .. tények további sorolása helyett a kereskedelmi és vendéglátó szakmunkásképző küldöttének felszólalását idézzem, aki a többi között elmondta, hogy a felszolgáló- es szakiácsjelöltek egyik-másik üzletben gyakorlati foglalkozás címén tanulás, szakmai tapasztalatszerzés he; lyett mosogatnak, takarítóf nak, azaz a segédmunkát végeztetik el velük. (Ezért célravezetőbb a kabinetrend- szerü képzés!) A GOV küldötte meggyőzően fejtegette, hogy miért térül meg a vállalatnak az a „befektetés”, ha a kezdő szakembereket megbecsüli, támogatja. Az az elgondolkodtató megjegyzés is tőle származik, hogy a beosztott és a vezető értelmiségi fizetése közötti jókora különbség okán sok fiatal már pályája kezdetén a vezető beosztás felé kacsingat, s alkotó energiáit e cél elérése végett összpontosítja. A balatoni nyárral kapcsolatban is hangzott ed néhány sajátosan a siófoki viszonyokra vonatkozó felszólalás. A Siotour küldötte » nyári diákimunkaerő esetenkénti állhatatlanságáról szólva helytelenítette, hogy a munkát vállaló, majd a szerződést ok nélkül, merő szeszélyből megszegő tanuló a következő évben is kaphat) engedélyt a szezonmunkára. „Ha nem lesz meg a havi nyolc rongyom, nem jövök le a Balatonhoz”, mondja néhány fővárosi pincér a Pannónia küldötte szerint Elegendő helybeli, képzett szakemberre van szükség, hogy ne kelljen könyörögni az efféle pöffeszkedőknek, tette hozzá. Volt aki a kommunista szombatok becsületét óvta. Más a forra- dalmisággal kapcsolatban arról beszélt, hogy a közélet tisztaságáért vállalt harc nem valószínű, hogy kömy- nyebb a fegyveres küzdelemnél. □yen é* éhhez hasonló megjegyzések sorakoznak a jegyzetfüzetemben; nem egy „továbbgondolásra” is érdemes mondat a felszólalásokból. A fiatalok közül sokan „papír nédlkül”, csupán azzal a biztonságot adó tudattal léptek az emelvényre, hogy van mondanivalójuk. Valaki szépnek nevezte a vitát. Valóban szép volt És fölvillantott egy kis jövőt is. Biztatóan* megnyugtatóan. SmpudJ András Á csökölyi példa F' F Gondosan összegereblyézett udvar, a frissen vakolt ház tornácán, a napsütésben a háziasszony ^ejeskannákat mos Vízgázló Lajosnak Gi- gében tíz tehén áll az istállójában. öt a sajátja, öt pedig a csökölyi Béke Tsz tulajdona. Ahogy mondják: kihelyezett tehén. A házigazda harmadmagával — feleségével és fiával — dolgozik a szövetkezetben. A szülők az állattenyésztésben, a fiú traktoros. Vajon milyen indíték a mozgatója, hogy a nem kis lekötöttséget jelentő közös munka mellett ilyen tekintélyes háztáji állattartásra vállalkozzon valaki? — Már évekkel ezelőtt hódoltam a holstein fajtának — Vízgázló Lajos így mondta: »-hódoltam-“, és úgy érzem ebben az egy szóban benne van mérhetetlenül nagy jószágszeretete. Szinte földerül az arca, mikor erről beszél. — Vezetőségi tag is vagyok — folytatja —, s mikor tavaly ősszel úgy döntöttünk, hogy ezzel a módszerrel növeljük a közös állományt, a tejtermelést, kaptam az alkalmon, s a legelsők között jelentkeztem. Végre az én istállómba is kerülhetett ilyen jó tejelő fajta. — öt tehén ellátása Is nagy gond, hát akkor tízé! — Az biztos* hogy irgalmatlanul sóik- munka van velük. Etetni, gondozni, takarmányt beszerezni, naponta száz-száztíz liter tejet »produkálni«, csarnokba vinni.., Hármunknak szinte minden idejét leköti. De hát, mint mondtam, ez volt a vágyam. No, és persze 1 a temérdek munkának megvan az értelme, haszna is. Rend az udvaron, rend az istállóban. Az egyik feketetarka most a legkedvesebb számára: az első borjú után huszonegy liter tejet ad naponta. Felszabadultan, készséggel beszél róluk: • — Meg vannak becsülve ezek az állatok! Aztán még hozzáfűzi: — Azon túl, hogy én oda voltam a holstein faltáért, azért is igényeltem őket, mert ez a mi szövetkezetünk számára is igen jövedelmező. Az ember ide tartozik, itt éli le az életét. Elég sol* baj meg gond volt itt, úgy remélem, ez a módszer is egy kicsit lendít rajtunk. Bár már előbb kezdtük volna! Igaz az, hogy a gondolat régebbi keletű, rugalmas, gyors tetteké a múlt év utolsó negyedében érett. — A Bárdibükki Állami Gazdaság tehénkihelyezési módszere felajzotta a mi tagjainkat is — mondja Balogh Imre, a szövetkezet elnöke. Korábban a vezetők között mint lehetőség fölvetődött ez a gondolat, a közeli Hungaroplast és Limexpo Érdekességek két szakkiállításról A budapesti vásárvárosban egyidőben megrendezett négy kiállítás közül kettő, a műanyagipari termékek és a könnyűipari gépek bemutatója a nem szakemberek számára is kínált izgalmas látnivalót. A D-pavilonban rögtön felhívta magára a figyelmet a Ganz M 21-es típusjelzésű egypárevezős csónakja. Féltett gyöngyszemünk, a Balaton mellett csak egy szövetkezet foglalkozik csónaképítéssel, s az igényeket nem tudja kielégíteni, így nagy szükség van a majdnem három méter hosszú és mindössze 54 kilogramm súlyú műanyag csónakra. Horgászok, strandolok és üdülők évek óta keresnek egyszerűen kezelhető, könnyű csónakokat. A többi már a kereskedelem dolga... Ugyanez a helyzet a műanyag testű, öt méter hosz- szú, 220 kilogramm vizkiszo- rítású Kalóz vitorlással. A szakemberek szerint a vitorlássport megismerésére ez a hajótípus a legalkalmasabb. Kifejezetten a Balatonra való vízi jármű. A kereslet iránta nagy, a meglevő fa hajók manapsag meglehetősen drágán és ritkán cserélnek gazdát, Még mindig «vízi sportoknál maradva: »bemutatkozott« a magyar széllovas és «gy, a hazai vizekea még ismeretlen jármű, a vitorlás katamarán, A régi lakások komfortját lehet emelni az egy blokkban beépíthető »Balaton« fürdőszobával. A kis méretű, jó térkihasználású fürdőszoba belépőjében a mosdó választja el egymástól a tusolót és a vécét. A nívódíjas ipari forma címet elnyerő termeket a Magyar Hajó- és Darugyár balatonfüredi gyár egysége készítette. Ez és a Kemikál vállalat hasonló vizesblokkja a nyaraló- és a családiházépítők figyelmére is méltó. A lakberendezési tárgyak közül a Graboplast ízléses mintázatú padlókárpitjai vonzották az érdeklődőket. A győri műbőrgyár bemutatta hatalmas méretű, flexibilis, jól daruzható szállítótartályait is, amelyek porok, granulátumok' tárolására alkalmasak. A Magyar Visco- sagyár Netlon termékcsaládja az építőiparban használatos védőhálóktól a kiskertek kerítését utánzó drótmintás hálóig terjed. Ezt az idén augusztustól már árusítani is fogják a megyei agroke- rek. A Netlon termékekre a »koronát« a műanyag gyeperősítő háló tette föl: a pázsitra kell teríteni, és a finom szálak között zavartalanul nőhet a íű. Ez inkább a pássitnevfiJá, __ fcertészkedei h ajlamú embereknek való. A Kapos-plast Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat kézi és automata gépekhez való csomagolópántokat vonultatott föl, és Erappa típusú gépekkel folyamatos alkalmazástechnikai bemutatót tartott. Dobos József főmérnök megemlítette, hogy itt mutatták be először a mezőgazdaságban használható komlófelvezető huzalt is. A könnyűipari gépgyártás több »profilidegen« vállalat figyelmét is fölkeltette. Hiába, a piaci igények az idők szavát közvetítik. A hagyományos gyártók közül a Híradástechnikai Gépgyár kábelgyártó gépsora iránt mutatkozott nagy érdeklődés; több mint húsz éve gyártanak ilyen gépeket, és a vevők szinte kielégíthetetlenek. A legújabb szériában már szerepel és a Szovjetunióba exportálják a teflon- tömlőző . gépsorokat. A hu- zaltömlőző berendezéseket, az extrudereket a műanyag cikkeket gyártó vállalatok is ■tudják használni. Az egyedüli gond, hogy az alkalmazásukat megkönnyítő csatlakozókat, adaptereket a vállalatoknak maguknak kell beszerezni, mert a Híradás- technikai Gépgyár a műanyagipar számára nem gyárt ilyeneket. Cs. L. gazdaság példája aztán hirtelen felszította az igényeket. A megyei vezetők egyetértettek az elgondolással, csak az üszők vásárlásához szükséges anyagi fedezet hiányzott. És itt van a Kölcsönös Támogatási Alapnak a jelentősége! Oda fordultunk, és soron kívüli segítséget kaptunk. A kölcsönből előbb ötven, majd harminckilenc vemhes üszőt vásároltak. Végsősoron a szövetkezet mintegy negyven tagjánál ma nyolcvannégy kihelyezett tehén van. Van akinél egy, és akad olya is, mit Vízgázló Lajos, akinél öt. A szövetkezet és a dolgozója között kötött, munka- megállapodás pontosan meg- - fogalmazza az egész módszer célját: ». ..a termelőszövetkezet szarvasmarha-ágazatának fejlesztése, a gazdaságosság növelése, a háztáji férőhelyek kihasználása és a tagság jövedelmének emelése.« —'Egyszerű, világos, a közös és kölcsönös érdekeket jól szolgáló munkamegállapodást igyekeztünk készíteni — mondja az elnök. — A szövetkezeti tag vállalja a tehén elhelyezését, gondozását, takarmányozását, ellátását, a kifejt tej előírásszerű kezelését, átadását, és a született borjút huszonegy napos koráig neveli. Negyvenöt forint kilónkénti áron akkor vesszük át tőlük a borjút. Figyelemre méltó az is, hogy az értékesített tej után a mennyiségtől függően növekvő összegű felárat kap a gazda — más szóval: anyagilag is érdekelt, hogy minél gondosabban, jobban végezze munkáját. Sajátos vonása a szerződésnek, hogy a szövetkezet a kihelyezett tehenek után istállóbért is fizet tagjának, és munkaórát is jóváír az értéket teremtő háztáji tevékenységért. Természetesen megfelelő legelőterületről, részes kaszálóról, részes pillangósról ’is gondoskodnak. A nagyüzemben — ahogy az elnök mondta: a »kerítésen belül« — magyar tarka van. A háztájiban nagy termelőképességű, keresztezett fajtát helyeztek ki. Szeretnék. ezzel a módszerrel úgy növelni a tejtermelést, hogy jogosultak legyenek a tej- prémiumra. Más oldalról: a visszakerülő üszőborjakkal pótolják, javítják majd a »kerítésen belüli« állományt. Nem egészen fél év után az első tapasztalatok kedvezőek. Bíznak benne a kedvezőtlen termőhelyi körülmények között gazdálkodó, sok gonddal birkózó szövetkezet vezetői, hogy ezzel a módszerrel egy lépést tettek előre. És bíztak, jó szívvel fogadták a lehetőséget a tagok. A vásárlás mutatja a föllendülő kedvet: január óta a szövetkezet három községében több mint tíz háztáji fejőgépet vettek. Ahogy Vízgázló Lajos mondta: — Bár már előbb kezdtük volna! Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP
