Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-11 / 59. szám
Faluhetek a nagyatádi járásban Figyeljenek a javaslatokra Most összegezték a falugyűlések tapasztalatait a megyei tanácson. Már elöljáróban is elmondhatjuk, hogy a somogyi lakosság nagy érdeklődéssel kíséri a község- és városfejlesztést. A tavalyi kiemelkedő belpolitikai események, mint a párt- kongresszus, az országgyűlési képviselői i és tanácstagi, valamint a szakszervezeti választások számtalan alkalmat teremtettek a tanácsok és a lakosság közötti párbeszédre. Az eszmecsere tovább folytatódott az ősszel megtartott falugyűléseken is. Az előző évi fórumokhoz képest elsősorban abban volt eltérés, hogy ezeken számoltak be a népfrontbizottságok ötéves tevékenységükről, ezenkívül szó volt a tanács terveiről, elképzeléseiről, munkájáról. A nyáron megválasztott tanács »►hivatalosan-« első ízben találkozott a választó- polgárokkal. A kettős téma arm is lehetőséget adott, hogy mérlegre tegyék a tanács és a lakosság kapcsolatán kívül a népfrontbizottság és a testület együttműködését, meghatározva, milyen módszerekkel lehet eredményesebben továbbítani a lakosság javaslatait, milyen feladatok állnak előttük a lakosság gyorsabb tájékoztatásában. Az SZMT munkavédelmi bizottsága legutóbbi ülésének napirendjén nem szerepelt a téma — mégis szóba került. Az egyik résztvevő azt mondta: indokolt lenne, hogy a munkáltatóik fokozott figyelemmel kísérjék, miként alakul az üzemi balesetek sérültjeinek sorsa, különösen azoké, akik csonkulásos balesetet szenvedtek. Somogybán az elmúlt öltévben csaknem 6900 dolgozót ért üzemi baleset, ebből majdnem nyolcvan, csonku- lással jánt Mi lett azóta ezekkel az emberekkel; milyenek az élet- ás munkakörülményeik? A gyakorlat meglehetősen felemás képet mutat pedig az igény világos: a súlyos üzemi baleset következtében rokkanttá vált, csökkent munkaképességű dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülése nem szenvedhet csorbát egyetlen munkahelyen sem! Ami az anyagi részt illeti, a legtöbb munkáltató megteszi azt, amit kell. Fizeti a kártérítést — ha ő volt a vétkes —, és adja a segélyt. Tavaly például tíz olyan dolgozó kért kártérítést, aki csonkulásos balesetet szenvedett. Közülük kettőn nem kapták meg, mert a sérülésnél ittasság játszott közre, illetve engedély nélkül végeztek munkát. Nem fizetett a Danuvia nagyatádi gyára sem, mert a sérült fegyelmezetlen munkája miatt következett be a baleset Néhány baleset sérültjei még mindig táppénzen vannak, következésképp kártérítési ügyük sem zárult le Egy dolgozónál most vizs- gáíják a kármegosztási igényt A Nagyatádi Konzervgyár teljes, a Pamutfo- nó-ipari Vállalat részleges kártérítést fizetett. A múlt évben csonkulásos balesetet szenvedett valamennyi dolgozó — mind a tizenhat — megkapta a kárigény bejelentésére vonatkozó felszólítást, de csak tízen éltek ezzel a lehetőséggel; közülük négyen teljes, néhányan megosztott kártérítést kapnak. Mi az hát, ami ezek után is hiányzik sok helyütt, és amire az • említett munkabizottsági ülés egyik résztvevője is gondolt? Az, hogy pénzzel, kártérítéssel nem helyettesíthető az erkölcsi törődés. Most tekintsünk el attól, hogy önhibájából vagy más — mások — vétkessége folytán szenvedett csonkulásos üzemi balesetet a dolgozó: nem lehet közömbös iránta a munkáltató, akár így, akár úgy követkeA számok önmagukért beszélnek. Tavaly háromszázhat falugyűlést tartottak a megyében. Ha összevetjük az előző évi 259 ilyen fórummal, máris magyarázatra szorul a növekedés. A siófoki, a nagyatádi járásban a múlt év elején és végén is tartottak ilyen találkozókat. Ezenkívül most több helyen hívtak össze úgynevezett részfaiugyűléseket, aztán fórumot adtak a külterületi lakott helyeken élőknek. Ennek köszönhető, hogy csaknem huszonhétezer-két- százan vettek részt a falugyűlésekért, s közülük sokan elmondták véleményüket, javaslatukat. Összesen ezer- hétszáztizenhét közérdekű javaslatot jegyeztek föl e fórumokon. Ez szép eredmény. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy ezen felül több mint húszon háromezer- háromszázán vettek részt év közben tanácstagi beszámolókon, még pontosabban tükrözi az érdeklődést ez a szám. A tanácsok az idei tervezőmunkájukhoz hasznos elképzeléseket. gondolatokat kaptak a felszólalódctól. Amikor összegezték a közérdekű javaslatokat, rögtön kitűnt, hogy első helyen állnak az út-, híd-, járdaépítéssel, karbantartással kapcsolatos kérdések, utána a Ikörnyezetvézett be a szerencsétlenség. Nem nézheti tétlenül azt, hogy a megrokkant ember miként szaladgál fűhöz-fá- hoz csökkent munkaképességének megfelelő, hasznos tevékenység után; milyen üggyel-bajjal rendezgeti a baleset folytán hátrányosan megváltozott életkörülményeit. Az ilyen téren nyújtott segítség nem mérhető forintban, az érintettek mégis örülnek neki, hiszen rajtuk könnyít, az ő helyzetük jobbítását célozza. Azt, hogy könnyebben és rövidebb idő alatt ismét megtalálják helyüket a munkahelyi közösségekben, a mindennapi életben. A Sefag barcsi gyárában tavaly az első hónapokban akadozott a termelés, az idén pedig szinte észre sem vették a naptár fordulását, olyan gördülékenyen kezdődött a munka 1981 első napjaiban. Tava.lv 69 ezer köbméter gömbiét vágtak föl a gyárban. az idén 80 ezer köbméter a terv. Hasonló ugrásokat tartalmaznak a további számok is: a tavalyi 388 ezer után az idén 400 ezer nérvzetméter panelparkettát gyártanak, az 1980-ban elkészített 175 ezer négyzetméter hagyományos parkettánál 35 ezer négyzetméterrel többet készítenek 1981-ben. A gyár tőkés exportja is növekszik. A panel parkettából százezer, a hagyomádelmi javaslatok következnek. A kereskedelemmel, a közlekedéssel kapcsolatos észrevételek után egy egészen új áll a sorrendben: az üresen álló középületek karbantartása. felhasználása. Sok ötlet elhangzott Például arról, hogy mit lehetne csinálni a körzetesítés miatt kihasználatlan iskola- épülettel stb. Bizonyos területeken központi téma volt az ivóvíz, a közvilágítás, a gázellátás, sőt közbiztonsággal kapcsolatos javaslatok is elhangzottak. A vélemények többsége a tanács, a népfrontbizottsá- goik helytállását bizonyította. Kifejeződött a bizalom a múlt év nyarán megválasztott tanácsok iránt. A falugyűlésen adott válaszokból kitetszett, hogy a testület vezetői figyelembe veszik a javaslatokat, s a jellegük, az anyagi lehetőségek figyelembevételével megvalósítják. A választópolgárok társadalmi munkát is felajánlottak, így például a faluszépítéshez, a gyermekintézmények fejlesztéséhez. A nagyatádi járásbeli Ber- zancén, Segesden, Lábodon faluhetet, Zákányban pedig faluhónapot tartottak. Ez jó módszer a faluszeretet mozgató erejének kihasználására. Jó a visszhangja, ha a gazdasági szervek vezetői o'.t vannak a falugyűlésen, * azonnal válaszolnak az ellátással, a kereskedelem kulturáltságával kapcsolatos véleményekre. A következő ilyen fórumok szervezésekor éppen ezért érdemes megszívlelni azt a tapasztalatot, hogy egynémely helyen hiányolták a részvételüket. A városkörzet i tanácskozások népessége elmaradt a várttól, ez figyelmeztető. A fiatalok nagyobb részvételi arányára ugyancsak szükség volna. Ez persze csak a gyűlések egy részére volt jellemző. Két falugyűlés között a javaslatok megvalósítása a legjobb szervező. Sok kérdés, észrevétel alapján szinte azonnal lehet intézkedni, érdemes hát figyelemmel kísérni sorsukért a falugyűlések most már meggyökere- sedett intézménye érdekében is. nyosból 15 ezer négyzetméternyit szállítanak nyugati megrendelőknek. Továbbra is visznek parkettát Finnországba, tehát a siker marad: a fa hazájába fát exportálnak Barcsról. A teljesítmény növeléséhez a gyárban dolgozó emberek jobb munkája és a körültekintőbb szervezés teremti meg az alapot, mivel létszámemelkedés alig lesz. A csaknem nyolcszáz embert foglalkoztató gyáregységben az idén a tavalyinál mindössze harminccal több ember dolgozik. A két éve befejezett rekonstrukció beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A számok is jelzik ezt: a megújulás előtt csupán 29 ezer köbméter gömbfát vágtak íl kártérítés nem minden Parketta — gazdaságosan /> Barcsról Finnországba Lesz elég műtrágya és növényvédő szer ' Megkezdődött: a tavaszi műtrágyázása szezon, és rövidesen elindulnak a növényvédő gépek is a földekre. Lesz elég vegyszer a munkákhoz a továbbiakban is, a választék azonban nem mindenben igazodik majd az igényekhez — erről tájékoztatták az MTI munkatársát az Agrotröszt illetékesei. Műtrágyából a várható keresletet teljes egészében kielégítik, a választék dolgában azonban már nem áll ilyen jól a kereskedelem. A nitrogén műtrágyák közül az idén nagy mennyiségű ömlesztett karbamidot importálnak a Szovjetunióból, Am- imonnltrótból annyit szereznek be, amennyire a mezőgazdasági üzemek igényt jelentettek be. Foszfortartalmú műtrágyából a korábbi években is használt és keresett típusok állnak rendelkezésre. Előnyös a felhasználóknak, hogy tovább csökken a por alakiban forgalomba hozott foszfor műtrágyák mennyisége, a korábbinál több szem- esézett anyag kerül foltalomba, Hasonló a helyzet a kálisóelllátásban is. Megnőtt az érdeklődés az úgynevezett komplex, összetett műtrágyák iránt, s az igényeket általában kielégítik. A hagyományos összetételű anyagok.' mellett újféle kombinációkat is forgalmaznak. Növekszik: a felhasznált folyékony műtrágya aránya, 1981-ben már mintegy 80 ezer köbméternyit hoznak forgalomba. Levél- trágyáikból és mdkroelemké- szít-ményekböl kielégítik a keresletet. A különféle növényvédő szerekből a múlt évihez hasonló ellátás várható. Tőkés importból származó vegyi anyagokhoz az idén is csak korlátozott mennyiségben juthatnak hozzá a termelők. A választékbeli hiányosságokat Igyekeznek azzal pótolni, hogy hazai eredetű készítményeket árusítanak a korábbinál nagyobb mennyiségben. A mezőigazdaság részére tervezett értékesítés mintegy 2—3 százalékkal lesz magasabb a tavalyinál. föl; az idei nyolcvanezres tervvel jutottak el a megnövekedett kapacitás jó kihasználásáig. A nagyobb mennyiség és a jobb minőség bátrabbá tette a gyáriakat. A háromsoros panelparkettá gyártása után sokkal kevesebb hulladék marad, mint a hagyományos kétsoros után. S az idén először kísérletképpen ezt a háromsoros gyártmányt is kipróbálják az exportpiacon. Ha elképzeléseik beválnak, ákkor a- pa- nelparkettagyár még gazdaságosabban termelhet. A belföldi kereslet sem csőikként a parketta iránt — bár a legutóbbi áremelkedések miatt féltek ettől Barcson. Alaptalan volt a félelmük, mert a panelparket- ta egyszerűségével,’ s azzal, hogy lerakásához nem kell szakember, még mindig versenyképes. 0 mulasztás veszélyei M ahács’ Mihály ártatlan. A jóhiszeműség áldozata, aki e gyakran föllelhető magatartásnak minden, bizonnyal megfizeti az árát. Amikor előadta a panaszát, úgy gondoltam: az esetnek nincs különösebb társadalmi jelentősége. Tévedtem. Jegyzőkönyvek, felszólítások, határozatok és tiltakozások, személyes ki- és meghallgatások sorozatából állt össze a végleges kép, amelyből csakhamar kiderült: korántsem egyedi eset az állampolgárok életében. Beszéljünk hát róla. Utólag sokan, előzetesen jóval többen levonhatják majd a tanulságokat A történet hiteles, a neveket csak a panaszos személyes kérésére változtattam meg. Az ügy egy használt Wartburg személygépkocsi körül bonyolódik. Mahács Mihály — nevezzük így — 1978. január 3-án 19 000 forintért eladta CM 46-29-es rendszámú személygépkocsiját egy (emlékezete szerint) Kálmándinecz László nevű személynek. Az illető két részletben fizet, és ígéretet tesz: gondoskodik a gépjármű’ átírásáról. Négy hónap múlva lerótta a második részletet is. Mahács nyugodt volt mindaddig, amíg felszólítást nem kapott a Nagyatádi Városi Tanácstól, hogy rendezze adóhátralékát. Ekkor derült ki, hogy Kálmándinecz neki fizetett ugyan, de a »Jeísérószöveg« ígéret maradt. Nem íratta át a kocsit, nem fizetett adót és illetéket sem. Az eladó vizsgálatot kért, fizetni nem akart, hiszen az autó már nem az övé... Mit tehetnek a tanács illetékesei? Nyilatkozatok, jegyzőkönyvek sorozata készül. Káimánoinecz azt mondja: nem ő vette meg a kocsit, hanem az unoKaoccse, ő csak pénzt adott hozza kölcsön. Addig nem akarta átadni az autót, s a forgalmi engedélyt a kedves rokonnak, amíg tartozását ki nem egyenlíti. Előkerült Sesztarics Mátyás is (az unokaócs). Rendőr vezette elő, mert az idézésre nem volt hajlandó megjelenni. Álláspontja: nem ő vette a kocsit, csak azért volt nála rövid ideig, mert Kalmándineeznek. nincs jogosítványa. Az adó növekedett, fizetni senki sem akart. A tanács 1980-ban a rendőrhatósághoz fordult, mely az adófizetés elmulasztása miatt a kocsit kitiltotta a forgalomból. A rendszámtáblát Kálmándinecznél találták meg, de az autó már sehol. Állítólag eladta 6000 tölgycsemeteért (kb 4000 forint) egy Szlovák nevű ismerősének, aki szétszedte, és alkatrészenként továbbadott a maradékon. Most már magam kértem a tanácsot: beszéljünk együtt a három »illetékessel■». A rendőrség közreműködését nem kértem, tehát Sesztarics nem jelent meg: a másik két ember továbbra is hajtogatta az igazát. Mahács Mihályé, az eladóé elfogadható. Neki kellene fizetnie 5760 forint adót a már nem is létező, de a dokumentumok szerint az ő tulajdonában levő gépjármű után. Bonyolította a helyzetet, hogy a megbeszélésen előkerült — egy formailag és tartalmilag szabálytalan, tehát érvénytelen — adásvételi szerződés, amelyen csakugyan Sesztarics szerepel vevőként és KáJ- mándinecZ az egyetlen tanú... De ebbe már kár volna belebonyolódni. Az egyetlen megoldás, ha Mahács fizet, azután bírósági úton kéri a pénz megtérítését a vevőtől. Megértem, hogy tiltakozik. Tisztességes ember, sohasem volt baja' a törvénnyel, a hatóságokkal. Szeretné elkerülni a pert. Jelenlétemben azt is fölajánlotta: kifizeti az adótartozás felét, a másik felét fizesse Kálmándinecz. Ű viszont Sesztaricsot teszi felelőssé. Megegyeznek vajon? A téma azonban nem miattuk kap nyilvánosságot. Ehhez hasonló példák sorát gyűjthetnénk csokorba. A ..bejelentési- átírási kötelezettség, á? .állampolgári fegyelem megszegése, s a jóhiszeműség következményei állnak a középpontban. Álljon itt néhány szám annak bizonyítására, hogy milyen fontos volna elkerülni az effajta hercehurcát. Somogybán jelenleg 33 527 személygépkocsi és 18 794 motorkerékpár van személyi tulajdonban. Egyetlen év alatt, 1980-ban 6252 gépjármű (köztük 5000 személygépkocsi), az állomány több mint tíz százaléka cserélt gazdát. Ennyiről tudnak a hatóságok! A múlt év augusztusától — az átíratás elmulasztása miatt — 10 személygépkocsi és 9 motorkerékpár rendszámát, forgalmi engedélyét vonták visz- sza. Mennyi lehet még? Nehezíti a helyzetet, hogy a szabálytalanságok eddig rendszerint az adófizetési kötelezettség elmulasztása miatt derültek ki. Most nagyrészt megszűnt az adó. Ezután mi teszi nyilvánvalóvá a manővereket? A bizalom — ez Jellemzi rendeleteinket, jogszabályainkat — óriási erő. Indokolt is, hiszen az emberek túlnyomó többsége becsületes; ismeri, tiszteli a törvényt. Valamilyen úton azonban a többieket is figyelmeztetni kell! A rendőrhatóság 5000 forintos végrehajtási bírságot szabhat ki a tulajdonjog átírásának elmulasztása miatt. Somogybán még sohasem éltek ezzel a joggal. Van más mód is? Hogyne volna! Csupán be kellene tartani az előírásokat, s ez éppúgy kötelessége az eladónak, mint a vevőnek — saját érdekében. Az a tapasztalat, hogy a két fél ritkán köt szabályos adásvételi szerződést. Pedig ez alapdokumentum. Jómagam együtt mentem a vevővel, személyesen győződtem meg arról, hogy kifizette az illetéket és átíratta nevére a kocsit; csak utána adtam át a kormányt. Igaz, kiderült: erre nincs szabály. Ha a vevő magával viszi az adásvételi szerződés egy példányát, egy aláírt nyilatkozatot, akkor az eladó nem köteles megjelenni e helyeken. De 15 napon belül minden eladónak van bejelentési kötelezettsége! (1/1976. (I. 10.) BM. sz. rendelet). Ehhez szabvány levelezőlapot is ad a rendőr- hatóság. Élnek a bejelentés kötelezettségével és lehetőségével? Vagy vállalják, hogy két-három év múlva tetemes anyagi költség, a »megmaradt« tulajdonjog felelőssége terheli a vállukat? Kínos, hiszen gyakorlatilag már semmi közük a gépjárműhöz. Elképesztő eseteket hallottam a mulasztásokról, visszaélésekről. Vannak, akik rendszámtábla nélkül is veszik és eladják a járműveket. Mások, akik például nagy garral használt Volgát vettek, kerülik a törvényt, hiszen 5700 forint csak az illeték! Előfordul, hogy a tulajdonos négy év után jelenti be: már nem az övé a kocsi, de addig háromnégy személy kezén is átmegy. Kinek adta el? — teszik föl ilyenkor a kérdést A válasz rendszerint ez: »Nem tudom.« A kocsit már meg sem találják. Néha — jól megkésve — az eladók érdeklődnek a rendőrhatóságnál: vajon vevőjük átíratta-e a járművet? Ahelyett, hogy időben bejelentenék. Elvégre kötelességük. Arra is van példa, hogy a volt tulajdonos egyszerűen nem engedi átíratni a kocsit, amíg az illető ki nem fizeti a részleteket. Ha közben baj van, akkor még ő van megsértve; úgy érzi! zaklatják, ■''étienként »bántja« á törvény. Sokan megszegik azt az előírást is, miszerint három éven belül nem lehet eladni a gépkocsit. Mégis eladják, de igyekeznek titokban tartani, tehát tiltakoznak az átírás ellen. A vevő »belemegy« a játékba. Micsoda kár érfieti a vevőt, ha a három év letelte után az eladó egyszerűen visszaköveteli a ’•jogos« tulajdonát? N em folytatom tovább. Azt hiszem: a kiskaput keresők és a felelőtlenül manőverezek igencsak elgondolkozhatnak e jelenségeken. Csakúgy, mint azon, hogy miután a gépjármű kölcsönadását sajnos semmi sem tiltja, ezen a címen ma még adni, venni és lopni is lehet... De ezt nem biztatásnak szántam ... Jávori Béla
