Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-11 / 59. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A Z M S Z M 0M;O G Y ME QY B I Bf ? Ó T.T S Á G Á NA K LA p/a ARA: 1,40 Ff NÉPLAP XXXVII, évfolyam, 59. szám 1981. március 11., szerda Magyar—szovjet kulturális kapcsolatok Gazdag, sokrétű együttműködés Gazdag, sokrétű cserét irányoz elő a magyar—szov­jet kulturális és tudományos együttműködés idei munka­terve, amelyet kedden írt alá Moszkvában Rőt kai Fe­renc művelődési mitüsztesr- helyettes és Jurij Barabon, a Szovjetunió kulturális mi­niszterének első helyettese. Az idei prpgramból kima­gaslik a Bartók-évforduló megünneplése: Bartók Béja születésének 100. évforduló­járól az egész Szovjetunió­ban megemlékeznek. Min­den köztársaságban, minden nagyobb városban rendeznek ünnepi hangversenyt, bemu­tatókat Moszkvában a jövő héten nagyszabású Bar tők- kiállítás nyűik és újabb hét múlva avatják fel a zene­szerző szobrát a moszkvai konzervatóriumban. A Nagy Szín-ház műsorára tűzte A fából faragott királyfi cí­mű táncjátékot s március­ban nagyszabású etrüéfchamg- vereenyt is tartanak a szov­jet fővárosiban. A munkaterv alapján szá­mos magyar művész és mű­vészegyüttes vendégszere­pel a Szovjetunióiban. Nagy érdeklődés élőéi meg a Ma­gyar Rádió szimfonikus ze­nekara és énekkara fellép­tét. A kááUításoík pnogramgá- han a többi kozott magyar gyermekkönyv-illusztrációk tárlata és éremkiállítás sze­repel. Fellép a szovjet kö­zönség előtt a Collegium Musicum kamaraegyüttese és a rajkózenekar is. Magyar előadóművészek szerepelnek szovjet hangversenyeken, operákban, tovább bővül a kapcsolat a Magyar Állami Operaház és a Moszkvai Nagy Színház, valamint szá­mos más kulturális, tudomá­nyos és oktatása intézmény között Magyarországra sok szov­jet művész látogat el az idén is. Fellép például a Moszk­vai Állami Filharmonikus Zenekar. Az egyik legismer­tebb moszkvai színház, a Mala ja Bronmaja utcai együttes Is szerepéi a ma­Kedden, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának meghí­vására hazánkba érkezett Gtu Hall, az Amerikai Egye­sült Államok Kommunista Pártjának főtitkára. gyár közönség előtt. Emléke­zetes eseménynek Ígérkezik az Iván Szuszányin bemuta­tója a szegedi szabadtéri já­tékokon. A békéscsabai bábfészti- válón a Jereváni Bábszínház társulata lép a közönség elé, a duna völgyi országok fol­klór-fesztiválján a Belorusz Ifjúsági Táncegyüttes kép­viseli a Szovjetuniót. Ifjú szovjet művészek vesznek részt a Liszt—Bartók verse­nyen. a magyar balettművé- szet képvisel« pedig a IV. moszkvai balettversenyen in­dulnak. Ellátogat hazánkba a Szovjetunióból a „Cirkusz a jégen” társulat, amely a jégrevű és a cirkusz legjobb műsor-számait egyesíti prog­ramjában. Az amerikai vendeget a Ferihegyi repülőtéren G penes András, a Központi Bizott­ság titkára fogadta. (MTI) (Sz Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának főtitkára Magyarországon Púja Frigyes és Ántunes tárgyalásai Kedden a külügyminiszté­riumban folytatódtak Púja Frigyes és a hivatalos láto­gatáson hazánkban tartóz­kodó Ernesto Augusta Meló Antunes, a Portugál Forra­dalmi Tanács tagja, az al- kotmán ybizottság elnöke kö­zötti tárgyalások. A felek eszmecserét foly­tattak a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. (MTI) Anhidrit Perkupáról Az Országos Ere- fm Ás­ványbányák perkupái üzemében anhidritet bányásznak, amelyet húsz százalék lignitporral kevernek, és a szikes ta­lajok javítására használnak fel. Évente 45 ezer tonna lig­nites anhidritet adnak át a mezőgazdaságnak. Az ásványt dróthálóval biztosított kamraiejtésből bányásszák Megkezdődött a Duna-bizottság 39. ülésszaka A dunai hajózás eredmé­nyeit értékeli, időszerű kér­déseivel, fejlesztésének ten­nivalóival foglalkozik ked­den kezdődött 39. üléssza­kán Benczúr utcai székha­zában a Duna-bizottság. Kos- ka István külügyminiszter- helyettes, » Duna-bizottság elnöke nyitotta meg az ülés­szakot bevezető plenáris ülést, amelyen a tagorszá­gok küldöttségei elfogadták a munkabizottságok teendőit, jóváhagyták tárgyalási prog­ramját összevontan három munka- csoport dolgozik. Az ülésszak idején értékelik a nemzet­közi szervezet egyéves tevé­kenységét, s a jövő év már­ciusáig meghatározzák fel­adatait. Összesítik, hogy a tagországok a maguk sza­kaszán mit tettek a folyami hajózás feltételeinek javítása érdekében. A munkacsopor­tokban egyebek között a to­lóhajózás fejlesztésével, a forgalom feltételeinek töké­letesítésével, a hajózás biz­tonságát segítő rádiókapcso­latok szabályozásával, a me­teorológiai előrejelzések, in­formációk frissítésének le­hetőségeivel, valamint a ha­józás környezetvédelmi kér­déseivel, ezen bélül a víz­szennyezés megakadályozását szolgáló feladatokkal foglal­koznak. Az ülésszak végén, a há­roméves megbízatás lejártá­val, az alapszabály értelmé­ben új elnökséget választa­nak. (MTI) Új MÉH-átrerShelyek nyílnak Országos program a melléktermék és hulladék hasznosítására Felülvizsgálják az átvételi árakat Somogyegrestől Tengődig Községfej’Iesztés társadalmi segítséggel (Budapesti tud ősttónktöL) Milliárdos értékeket lehet és kell megmenteni a kö­vetkező években a meüék- termékek és hulladékok hasznosításával, hiszen ha­zánkban az ipar anyagfel­használásának mindössze 2— 3 százalékát adják ezek: a másod anyagok. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnök- helyettese^ Vallus Pál parla­menti sajtótájékoiztatóján né­hány szemléletes példával illusztrálta a magyarorszá­gi gyakorlatot. Nádunk je­lenleg a papírhulladék 26 százalékát gyűjtik össze, Ausztriában ez az arány 52 százalék. Felújított — újra- futózott — gépkocs iahroncs- csafl a teljes igénynek mind­össze négy százalékát fedez­zük, jóllehet a nálunk gaz­dagabb fejlett tőkés orszá­gokban az 50 százaléknál tartanak. A fáradt olaj re­generálásával a teljes igény 2 százalékát biztosítjuk, az NDK-ban a 30 százalékát. És lehetne tovább sorolni az adatokat, bizonyítva, hogy alaposan elmaradtunk még a nemzetközi átlagtól is. Mint Vallus Pál fogalmazott: túl gazdagnak éreztük magun­kat — és ez nemcsak a lakosságra értendő —, ezért nem foglalkoztunk a nagy összeget kitevő megtakarítása sál. Mindez azonban a jelek szerint a múlté: a hatodik ötéves terv kiemelt felada­tai között szerepel a másod­lagos nyersanyagok begyűj­tésének, ipari előkészítésé­nek és feldolgozásának fej- 1 észtét*. Mindehhez a kor­mány 10,2 miUiárd forintot biztosított. A tervidőszak vé­gére el kell érni, hogv az újra hasznosítható anyag ér­téke a jelenlegi 6,3 milliard forintról 11,6 milliárdra emelkedjen. Ehhez azonban szükség van a begyűjtőhá­lózat fejlesztésére — új át­vevőhelyek tucatjait kell megnyitni országszerte —, s a lakosságot érdekeltté kell tenni, hogy ne dobja ki, ha­nem adja el a még értéket tartalmazó, de számára már haszontalan, anyagokat. A parlamenti tájékoztatón elhangzott, hogy legyen üz­let a szó szaros értelmében a hulladékhasznosítás, nem lehet egyszerűen mozgalmi munkává tenni, úttörők és KISZ-esek kipipálandó fel­adatává nyilvánítani. Ahhoz viszont, hogy üzlet lehessen, felül kell vizsgálni az átvé­teli árakat, hiszen csak így lehet elérni a kívánt ered­ményt. Az érdekeltségi prog­ram részeként — ezt most jelentették be — a közeljö­vőben jelentős mértékben, a mostaninak csaknem kétsze­resére emelik a kimerült autóakkumulátorok átvételi árát, és dolgoznak a MÉH teljes árrendszerének felül­vizsgálatán is. Tervezik, hogy a korábbi évek fele­más gyakorlatától eltérően az iskolai gyűjtést szervező és irányító pedagógusok az árbevétel 10—12 százalékát megkaphatják. Ott, ahol a la­kóterületi begyűjtés jelenleg gazdaságtalan, sízéles körű lehetőséget kívánnak bizto- silaai • magánkereskedők­nek. Sző van arról is, hogy a nyugdíjasok gyarapíthat­ják a jövedelmüké, ha be­gyűjtést vállalnak. A tanácskozáson a tag­országok — Ausztria, Bul­gária, Csehszlovákia, Ju­goszlávia, Magyarország, Ro­mánia és a Szovjetunió — nagykövetek vezette delegá­cióin kívül részit vesznek az ENSZ európai gazdasági bi­zottsága, a KGST titkársá­ga, a Meteorológiai Világ­szervezet és az Odena-biaott- ság képviselői, továbbá az NSZK közlekedési miniszté­riumának szakértői. Az idei ülésszakot az ala­posabb előkészítés, a jobb szervezés eredményeként a korábbiaktól eltérően tíz helyett nyolc munkanapra tervezik, s változás az is, hogy az eddigi öt helyett A Kányái Községi Közös Tanács évente 300 ezer fo­rint fejlesztési alapbői gaz­dálkodik. Mire futja ennyi pénzből a négy községben: Somogy egresen, Bedegtaérem, Tengődön és a tanács szék­helyén, Kányában? Az V. ötéves terv során rendibe tet­tek kilenc pedagóguslakást, felújították a kányái műve­lődési házat, több kilométer utat és járdát építettek. Fel­újították a bedegkéri és a kányái iskolát; új autóbusz­várót építettek Kányában, és megkezdődött a tengődi szeszfőzde felújítása. Természetesen mindez csak úgy válhatott valóra, hogy a négy község lakossá­ga és a területen. működő két termelőszövetkezet segí­tett, és jelentős megyei tá­mogatóst élveztek. A lakos­ság egy-egy évben csaknem egy és negyed millió forint értékű társadalmi munkát végez, így láthatóak el az idén két utcát pormentes burkolattal Tengődön, illet­ve Kányán. Az ilyen utcák hossza ezzel' körülbelül egy kilométerrel növekszik a két községben. A kivitelező a ta­hi költségvetési üzem. Terveik között szerepel mind a négy községben egy- egy gázcseretelep létesítése, s még ebben az évben befe­jeződik a tengődi szeszfőzde felújítása, amelyre mintegy ötvenezer forintot fordíta­nak. A munkához jelentős segítséget ad az áfész. Ká­nyában felépül egy sportöl­töző és egy autóbuszváró. A települések KISZ-fia- taljainak vállalásában szere­ped, hogy társadalmi munká­ban felújítják az elavult autóbuszvárókat, s kisebb karbantartást végeznek a kányái művelődési háznál. A négy községben nincs ve­zetékes ivóvíz — ezt a gon­dot a lakosság már több fa­lugyűlésen szóvá tette. de anyagi lehetőség híján a megoldás még várat magá­ra. Acélszerkezetek a Paksi Atomerőműnek Ebben az évben százmillió forint értékben gyártanak különböző acélszerkezeteket a Paksi Atomerőműnek a Vegyépszcr tamási gyáregységében. Többek között itt készülnek saválló acéllemezből az atomerőmű helyiségeinek burkolólemezei és a lokalizációs torony tartógerendái. Emellett a gyáregységben készítik a Kelenföldi Hőerőmű nagyméretű füst- I gázvezetékeit «

Next

/
Thumbnails
Contents