Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-10 / 58. szám

Átrendezték a népeket Tartalékok a munkaszervezésben Fagy helyett sár Mike és La bőd között a Dél-somogyi Álla­mi Gazdaság nyolc traktora kezdte meg a mélyszántást, s a tervek szerint március hú­szadikán vonulhatnak el a mintegy hatszáz hektáros területről a gépek. Silókukorica váltja föl a tavalyi burgonyát. Eddig fagyott volt a föld, most sáros, vi­zes. Ottjártunkkor a tizenkét órás nyújtott műszak egyhatodát az eke beállításával töl­tötték. Két dombbal arrébb a traktorok a völgyeket kerülgették — nem tudtak átmen­ni a vízen. A műút túloldalán két MTZ vontatott egyetlen négyes ekét... Oj lehetőségek, új követelmények Beszélgetés a tsz-ek műszaki vezetőinek továbbképzése után Több rossz év után az idén először árulkodtak arról a mérlegek, hogy a Budapest Kötőipari Szövetkezet nyere­séggel zárta az évet. Tava Ív 16 millió forint haszna volt a szövetkezetnek. s ehhez jócskán hozzájárultak a len­gyeltóti telepen dolgozók is. A javuló gazdálkodás, ered­ményei persze nem maguk­tól hullottak a „pulóvergyá­rosok” ölébe, egy sor bukta­tóval kellett megküzdeniük. A legfontosabb pedig: a gon­dolkodást kellett megújítani, s ez volt talán a legnehe­zebb feladat. Lemondani a megszokottról, vállalni a kockázatot.. . . A több mint kétezer em­bert foglalkoztató szövetke­zetnek a budapesti központi üzemen és a lengyeltóti te­lepen kívül még sok helven — Ózdon, Salgótarjánban. Lentiben és másutt — mű­ködik üzeme. Az egészséges erjedés néhány éve indult el, amikor megfiatalodott a szö­vetkezet vezetősége. A köz­ponti változásokat a „gyar­matok” változásai követték. Lengyeltótiban ma is ugva.n- azók a vezetők, mint koráb­ban. ám nagyobb lett az ön­állóságuk. főnökeik jobban megbíznak bennük. Budapest nem követeli masának min­den cslp-osup dologban a döntés jogát, sőt mielőtt fon­tos kérdésekről döntenének, véleményt kémek a vidé­kiektől. Ez a szabadság a régebben — lehetőség híján — kevés újra vállalkozó len­gyeltótiak gondolatait is ser­kentette. Szentgyörgyi Gyula üzemvezető így beszélt erről: — Ha valami nem ment jól, arról többnyire korábban is tudtuk, hogy miért rossz és miként lehetne javítani rajta. Néha mérgelődtünk, terveket szőttünk. Néha már azt sem, mert semmi sem ösztönzött az új megoldások keresésére. Azután fordult a koc ka . .. 1980-ban még a régi és az új elgondolások mezsgyéjén, időnként botladozva értek célba. Ez az ellentmondásos év — a nyereségen kívül — hozott még jónéhány ered­ményt, egy sor tanulságot. Tavaly rosszul indultak. A lengyeltóti telepen nagyrészt a Szovjetunióba exportálan­dó kötöttáru készül, 95 szá­zalékban fésűsigyapjúból. Az első negyedévben, de még a második jó részében is csak a belkereskedelem meg­Boglárlelle legnagyobb mezőgazdasági üzemét, a Ba­latonboglári Állami Gazda­ságot mindenki ismeri bo­rairól. A másik, a leilei Balaton Gyöngye Termelő- szövetkezet jóval szerényebb eredményeket ért el. Nem­rég még csak néhány hek­tárnyi szőlője volt, de nem­sokára többet hallat magá­ról — szőlészete réven. A Viticoop társulás tagjaként ugyanis száz hektáron tele­pítettek szőlőt, s ha nem szólt volna közbe a múlt év ősz, a befejezés nem húzódna át az idei tavaszra. Huszonöt hektáron tehát most fejezik be, s ezzel meg­valósul a nagyszabású prog­ram. A teljesen gépesíthető, kordonos szőlő — többnyire borszőlő — telepítésének utolsó szakaszában vannak. — A bogiári gazdaság kö­zelsége miatt kézenfekvő, hogy mi is szőlővel foglal­kozzunk — mondta Garai Miklós, a tsz főmezőgazda- sza. — A Viticoop társulás­ban szövetkezetünk nemcsak termeli a szőlőt, hanem ie- lentős összeggel — ötmillió forinttal- — hozzájárul a kö­zös feldolgozó- és tárolóka­pacitás bővítéséhez is. Mivel a Balaton Gyöngye-szőlősgazda« lesz, fölhagy rendeléseit teljesítettek, « export állt, mert nem volt alapanyag. így a százkillenc- venezer darabos megrendelés teljesítéséből húszezer átcsú­szott 1981-re. Ezt a lemara­dást januárban behozták. S ilyen előjelek után az idén sokkal nagvoibb: 250 ezres megrendelésit akarnak telje­síteni. — Mi a biztosíték arra, hogy a kétszázötvenezer si­kerül, amikor a 190 ezerből is csak százhetvenet teljesí­tettek időben? — Biztonságos alapanyag­ellátás lesz. A központban azt mondták: erre mérget vehetünk. A többi pedig csaik tőlünk függ. Némi könnyebbség, hogy tavaly a háromrészes bébi tipegő volt az exportált termékek zöme, az idén pedig nagyrészt a tipegőknél jóval egyszerűbb koesi'ka.bátokból rendelt a szovjet partner nagyon sokat. — És érőnél hogyan bír­ják a hatvanezer darabos nö­vekedést? — Amikor a „megfordult kockát” említettem, akkor erre céloztam. A nagyobb önállóságunk máris hozott eredményeket. Mégis úgy indultunk, hoev a két.százöt- venezer darabhoz több ezer normaóra hiányzott. Kérdez­ték is a központban több­ször: nem nagy-e a lemara­dás veszélye. Azt mondtam: vállaljuk a veszélyt, a többi a mi dolgunk. — Mi adta ezt a bátorsá­got? — Például az, hogy ami­kor a központi minőségellen­őrzés megszűnt, és itt hely­ben szerveztük meg a meót, semmit sem romlott a ter­mékeink színvonala. Tehát megnőtt az önbizalmunk. Az­után . .. De talán inkább azt mondom el először, hogv mi­ként nem lehet teljesíteni a követelményeket. Nem lehet létszámemeléssel. Nem lehet sok új géppel, mert nincs rá pénz. Nem lehet túlórázással, ment az amúgy is túlterhelt asszonyok ezt nem bírnák. Pedig ezek lennének az egy szerúbb és könnyebb utak. Viszont tavaly megtanultuk, hogyan lehet Régebben olyan volt. a varrodánk, hogy az itt megkötött darabokat sem tudta mind összevarrni, más telepek varrodáiba kel­lett szállítanunk sokat. Ta­valy elkezdtünk töprengeni azon, hogy miért ilyen rossz a varrodai teljesítmény. Az­a kertészkedéssel. Pontosab­ban : már korábban meg­szüntették ezt a tevékeny­séget, mivel a rendelkezé­sükre álló kézi erővel nem győzték. Az utóbbi évekre rendre a szőlészetiek segítet­ték ki a kertészetet, és a víz sem alkalmas az öntö­zésre, amit pedig igényel a kertészet. Nem voltak meg­elégedve a kertészet jöve­delmezőségével sem. Ez alól csupán a dinnye volt kivé­tel, így ez nemcsak hogy meg­marad a tsz-ben, hanem még növelik is a termőterületét. A dinnyés már megérkezett, s hamarosan jön utána Csányból a családja is. — Tavaly harminc hek­táron termeltünk dinnyét, s az értékesítéséből 3.9 millió forint bevételhez jutott a szövetkezet — tájékoztatott a főmezőgazdász. — Az idén harminchét hektárra nö­veljük a termőterületet. Er­re a múlt évi eredményes biztatnak, s az, ami döntően közrejátszott: a váz nélküli fóliás termesztés sikere. Ennek köszönhető, hogy a sárgadinnyével július 10-en. a görögdinnyével pedig jú­lius 20-án állhatták először a fogyasztó elé, a Somogy megyei Zöldért közrffijiűkö- désével. A fóliás termesztés révén úgynevezett primőr­utan más sorrendbe állítot­tuk a gépeket, a varrónők képességeit alaposabban megvizsgáltuk, és mindenkit a megfelelő' helyre tettünk. Az eredményen magunk is meg'eoódtünk. A varroda „megette” a darabokat, sőt még másik üzemektől is át tudtunk vállalni varmivalót. — Ez lenne a nagy titok? — Ez És nem kellett hoz­zá nyugati munkaszervező. Ezért vállaltuk, hogy előte­remtjük a hiányzó több ezer órát. A kötődéi gépcsoportok között is lesz átszervezés. Kapunk néhány új gépel, vi­szont régieket kiselejtezünk. A kiszolgálási idő csökkent­hető: a kötőnek nem kell majd elszaladgálnia anyagért és elvinnie a készterméket, hanem a keze alá adjuk a fonalat és el visszük tőle a megkötött darabokat. A gép­javítás jobb szervezésével csökkentjük az állásidőt. És így tovább. Hozzátarto­zik ehhez, hogy régebben magunk is hajlamosak vol­tunk arra, hogy a munka- szervezést amolyan hókusz­pókusznak tartsuk. Ki kel­lett zavarni a fejünkből a maradi gondolatokat. — A szervezettségen kívül még szükséges, hogy a mun­kások értelmét lássák a fel­gyorsult — magyarán: több — munkának. — A tavalyi nyereség alapján kifizetett részesedés és az idei bérfejlesztés meg­győzi az embereket arról, hogy amikor fegyelmezet­tebb, jobb munkát kérünk, akkor nem a levegőbe be­szélünk, nemcsak követelünk, hanem cserébe adunk is. Az egyéb kedvezményekkel ugyancsak „biztatjuk” embe­reinket Jó kapcsolatunk van I engyeWóti vezetőivel. Is­merik munkaerőhelyzetün­ket, asszonyaink gondját-ba- ját. Gondolnak ránk, amikor á gyermekintézményekbe kö­tés gyerek felvételét kérik, Cserébe mi az idén például a nemsokára elkészülő áfész- áruháiz ellátását biztosítjuk. Az első félévben az egész szövetkezet, termékeiből vá­logathatnak a helybeli keres­kedők. a második félévben a kiválasztott modellek alap­ján mi dolgozunk nekik. Így kimarad a nagykereskede­lem. nagyobb lesz a haszon, és Lengyeltóti lakói valami­vel olcsóbban jutnak majd kötött holmihoz. dinnyével jelentkeztek — a többinél mintegy két héttel korábban. Ez természetesen az értékesítési árban is meg­mutatkozott: 480 ezer fórint többletbevételt hozott. Ez még akkor is szép összeg ha figyelembe vesszük, hogy ugyanakkor 144 ezer forint­tal több volt a költség is. Ezekután érthető, hogy a dinnyetermő területen a ta­valyi kilenc hektár helyett nz idén 12—13 hektárra vi­szik a fóliát. — E módszert Somogybán először a buzsákiak alkal­mazták, onnan lestük el mi is. Három éve megy a Ba­laton Gyöngyében, s nem panaszkodhatunk: azóta hoz­zánk is sokan jönnek ta­pasztalatokért ... Április végén kezdik a dinnyepalánták szabad föld­be rakását, s vele egy irt 3- ben a fóliát is kihúzzák a területre. A dinnyetermesz­tés maradt tehát egyetlen tevékenységként a kertészet­ből a boglárlellei Balaton Gyöngyében — nemcsak em- ékeztetőül hanem számotte­vő bevételi forrásként. Ha­sonló reményekkel néznek a tavasszal befejeződő szőlő- telepítés elé is a nagyköz­ség szövetkezeti gazdaságá­ban. H. F. Nemrégiben négynapos to­vábbképzésen vettek részt Siófokon a megye tsz-einek műszaki vezetői. A húsznál több előadás jól segítette a megkopott szakmai ismere­tek felújítását. Müller Já­nost, a megyei tsz-szövétség főm un ku társát, a tanfolyam egyik szervezőjét arról kér­deztük, milyen érdekesebb témákról esett szó, s hogyan látják az üzemi szakembe­rek a műszaki munka új lehetőségeit és követelmé­nyeit. — Élénk visszhangra talált az üzemi a!katr észfelújítas új eljárásait ismertető elő­adás. A közelmúltban ma­gától értetődő volt, hogy a kopott, törött alkatrész! újjal kell kicserélni, és nem érde­mes »pepecselni* a felújítás­sal. Sok vád is érte emiatt a hazai gazdaságokat; az NDK-beli szakemberek sze­rint »habzsoltuk« az alkat­részt ... — Alir hihető, hogy valami­féle sajátosan magyar „pa­zarló hajlam» lett volna ennek az oka. — A régi gépállomások megszűnése után nem ala­kult ki a \ szervezett alkat­részfelűjítás. A korábbi árak mellett olcsóbb volt újat venni, mint az alkatreszt egyedileg — vagy igen kis szériában — felújítani. Az­óta megszűnt az alkatrészek dotációja, emelkedtek az árak, s nem csupán a pénz, hanem az alkatrész sem áll rendelkezésre korlátlanul Ma már érdemes fontolóra venni ezeknek a házi meg­oldásoknak a lehetőségét. Különösen termelési kiskör­zeti szinten lehet célraveze­tő a felújítás. « — A költségeket és m több­letmunkái számba véve még így sem Iá (szik tetemesnek » megtakarítás. — A megoldás igazi hasz­na abban van, hogy milliós nagy gépek egy pár száz forintos hiányzó alkatrész miatt nem esnek ki több napra vagy hétre a munká­ból : például épp a vetés szempontjából legjobb idő­szakban, amikor minden napnak nagy jelentősége van. Alighanem a tanfolyam résztvevői is így számoltak, mert több gazdasag máris bejelentette, lepni kíván e téren. — A műszaki újítások gyak­ran megrekednek a gazdasá­gok vagy a megyék hatarain belül. Sikerült-e közkinccsé tenni ilyen hasznos, de kévés­sé ismert megoldásokat? — A legnagyobb sikert egy baranyai szakember energia- takarékos újdonsága aratta. Lényegében a benzinüzeműi gépjárművek porlasztójának áramlástechnikai tökéletesí­téséről van szó. 10—15 szá­zalékos üzemanyag-megtaka­rítás érhető el vele úgy, hogy közben nő a motor tel­jesítménye. — Az energiatakarékosság nyitván más előadásokban is kulcsszó volt. — A megye tsz-einek leg­később június 30-ig keU ki­dolgozniuk a gazdaság sa­játosságainak megfelelő egyedi üzemanyagnormáikat, illetve a kapcsolódó ösztön­ző rendszert. Ehhez az egy­re sürgetőbb feladathoz adott útmutatást több meghívott vezető szakember. Fennáll ugyanis a veszély, hogy a nem kellően átgondolt nor­ma, illetve ösztönző rend­szer csak láitszattakarékos- ságot hoz. — Hogyan lehet ezt kivéde­ni? — Elsősorban úgy. ha az üzemi normák kidolgozása »csapatmunkában« történik, ha az energetikus mellett részt vesz benne a műszaki vezető, az agroiiómus, sót a majdani alkalmazásban nagy szerepet játszó műsza­ki és növénytermesztő kö­zépvezető is. — Miért fontos e*? — Az energetikusnaK az üzemanyag megtakarításá­hoz, míg a növénytermesz­tőnek inkább a minőségi ta­lajmunka premizálásához fű­ződik erdeke. A két szem­pontot össze kell hangolni, különben túl sokba kerül a takarékosság. Üzemanyag­megtakarítást úgy is el lehet érm, ha rontjuk a munka minőségét. A traktor befut­ja a hektárokat, a »megta­karítást« is elkönyvelhetik, csak épp a jó terméshozam marad el. — A litereket könnyebb mér­ni, mint a szántás minőségét egy sza/hektáros táblán . . . — Az egyik lehetséges megoldást a teljesítményará­nyos üzemóraszámláló al­kalmazása jelenti. Ezzel kap­csolatos figyelemre méltó tapasztalataikról a balaton- szárszói tsz főágazatvezetőie számolt be. E műszer, segít­ségével könnyen kiderülhet akár az is. hogy épp az a traktoros érte el a legtöbb üzemanyag-megtakarítást, aki — ha csak a litereket . nézzük — a legtöbbet fo­gyasztotta ... — A továbbképzések naev ér­deklődéssel várt hagyományos része a termelési reads/.e ek beszámolója műszaki fejleszté­si elképzeléseikről. — A rendszerek versenye ma korántsem olyan látvá­nyos eszközökkel folyik, mint néhány éve. A világmárkák­kal való licitálás helyett — most, hogy valamennyi ve­zető termelési rendszer már csaknem azonos, magas szin­tű műszaki feltételekkel ren­delkezik — előtétbe kerül­tek az egyszerűbb, ésszerű megoldások. A rendszerek versenyét ma az dönti el, kinek van több olcsón meg­valósítható, hasznos ötlete, kezdeményezése, szolgálta­tása. Abban valamennyi meghívott műszaki irányító egyetértett, hogy a részegy­ségek javítása a célravezető módszer. (Korábban a teljes gépeket nemegyszer nagy távolságokra szállították.) — Az elmúlt ősz és tél rend­kívüli gépnyúzásokra kénysze­rűen, a munKak elhúzódása miatt alaposan lerövidült a té­li nagyjavítások ideje. Több gépet alkatrészhiány miatt nem sikerült kijj^eitani, mások pe­dig annyira elhasználódtak, hogy Kicsi az esely: zavar nélkül kibírják a tavasz ugyan­csak átlagon felüli erőfeszíté­seket kívánó napjait . . . Indo­kolt hát a kérdés: milyen hangulatban és milyen remé­nyekkel várják a tsz-ek mű­szaki szakemberei a munkák kezdetét? — Pess zim izmusnak nyo­mát sem fcapas/italtam a tsz-sza kém berek kel beszél­getve. Egymást segítve oly sok nehéz helyzetben meg­találták már a megoldást, miért ne találnák meg most is. Ráadásul a gazdaságo-k zöme jól fölmérte a mű­szaki ágazatra is várhatóan nehezedő többletterheket. Ki­tűnik ez például a géová- sárlási tervekből. Minden re­mény megvan, hogy a mű­szaki ágazatok az idén is ellátják feladatukat. B. F. SOMOGYI NÉPLAP L. P. Szőlő a kertészet helyett Dinnyetermesztés a Balaton Gyöngyében

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents