Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-08 / 57. szám

A hét három kérdése Mii jelent a rekord ha- * • diköltségvetés kérész­tülhajszolása az Egyesült Ál­lamok ban ? Egy ország költségvetési tervezete a következő pánz- .ügyi esztendőre általában belpolitikai téma, az illető állam, belső ügye. Az ameri- ' kai büdzsé előtár gyalusai azonban nem maradhattak meg e keretek között: Wa­shingtonban . ugyanis az ' Egyesült Államok történeté­nek eddigi legmagasabb ha­diköltsége áll elfogadás előtt. Előreláthatólag meg­haladja majd a 230 milli­árd dollárt, s menetközben minden bizottság csak meg­toldja. Nemsokára tehát na- !pi 650 millió dollárt tesznek 'ki az amerikai katonai ki­adások. Caspar Weinberger had- OgyminiSiZter, aki a korábbi republikánus kormányokban 'mindig a „nagy lefaragó” hírében állt, s a. sajtóban ezért kapta a Bicska Gás­pár gúnynevet, most szinte futószalagon gyártatja az új fegyverkezési programokat. Többek között újtípusú harckocsik, bomba zógépek, rakétákkal felszerelt atom- tengeralattjárók és ugyan- . csak nukleáris meghajtású íepülögépanyahajók szere­pelnek a kívánságlistákon, ez utóbbiak, egy-egy példánya nem kevesebb, mint három- mi lliárd dollárba kerül. Mindez érthetően túlnő egy ország belpolitikáján, akár biztonsági meggondolá­sait: az egyensúly megbon­tására tett kísérletek, az egyoldalú előnyszerzésre tett próbálkozások komolyan nö­velik a nemzetközi feszült­séget, veszélyeztetik a ki­alakult kapcsolatrendszert. .Korunk alaptörvénye a kelet —nyugati, vagy atomszán ten a szovjet—amerikai hadásza­ti egyensúly, amelyet nem tudtak és nem tudnak meg­másítani. Az újabb tízmilli- árdok bevetésével azonban még költségesebbé és veszé­lyesebbé válik a fegyverke­zési verseny; a katonai eny­hülés elmaradása további visszaesésre ítélheti az eny­hülés általános folyamatát; s a fegyverkezési gépezet íelpergetésével „kész hely­zetet” igyekeznek teremteni, hogy lehetetlenné váljanak a már aláírt, de még nem ratifikált (lásd SALT), vala­mint a tárgyalás alatt áltó korlátozó megállapodások. Az amerikai magatartás különösen visszatetsző lehet annak fényében, hogy Moszkvából, az SZK.P XXVI. kongresszusának szószékéről nyolc újabb, jelentős indít­vány hangzott el a katonai enyhülés, előmozdítására. Re­ális, igen gyakorlatias, a nyugati érveket eleve figye­lembe vevő javaslatok, ame­lyek elfogadása kimozdíthat­na a jelenlegi holtpontról. Megoldhatnák például az eurarakéták ügyét, szabá­lyozhatnák az atomtenger- alattjáró-versenyt, s kiter­jeszthetnék a bizalomépítő intézkedéseket, köztük a hadgyakorlatok és csapat­mozgások bejelentését, egész Európára. A konkrét kezde­ményezésekkel párhuzamo­san elhangzott Brezsnyev felhívása egy csúcstalálko­zóra is. Nyugati részről sem tagadhatták Moszkva építő szándékait, az amerikai nyi­latkozatok egyelőre az idő- ,nyerő kitérés taktikáját al­kalmazzák. Csakhogy ezzel Rl ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Megkezdődik az ENSZ- közgyulés Namíbiával foglalkozó ülésszaka. — Az afrikai egységszervezet külügyminiszteri érte­kezlete. KEDD: Moszkvában ünnepélyesen véget ér az SZKP XXVI. kongresszusa. — Giscard d’Estaing bejelenti, hogy jelölteti magát a közelgő elnökválaiSiztásra. — Vita a madridi Európa-taLálko- zón a katonai enyhülés ügyében tervezett konfe­renciáról. SZERDA: Szovjet—lengyel csúcsta­lálkozó. Leonyid Brezs­nyev és Stanislaw Kania részvételével. — A spa­nyol szocialisták koalí­ciós kabinetet javasolnak. CSÜTÖRTÖK: Előterjesztik az Egyesült Allamofc történetének leg­magasabb katonai költ­ségvetés-tervezetét. — Újabb fegyveres harcok Salvadorban. PÉNTEK: Feszültség Dél-Libanon-, ban, Szidon a jobboldali erők heves füzében. — Tanácskozik a lengyel szej m. SZOMBAT: Az iszlám-országok köz­vetítő bizottságának tevér kenysége nyomán, ellent­mondó vélemények hang­zanak Bagdadból és Te­heránból , egy közeli tűz­szünet kilátásairól. Bag'dadöt, mint az agresszió végrehajtóját. Irak viszont Irán szerződésszegésére hi­vatkozik. A helyzetet bo­nyolítja, hogy nemcsak a két ország vitatkozik, hanem a háború kapcsán heves bel­ső ellentétek is kirobbantak. Ügy tűnik tehát a közve­títő tevékenység egyik for­mája sem lehet „csodaszer”. Ugyanakkor lényeges mozza­nat,. mert amennyiben mind­két részről fennáll a tárgya­lási . hajlam, esetleg kölcsö­nös kifáradás jelentkezik, a közvetítés megkönnyíti a presztízsszempontoktól nem befolyásolt párbeszédet. A javaslatokat egyelőre nem. fogadták el, ii'aki részről óvatosabban nyilatkoztak, iráni részről határozott visz- szautasítás látszik. A hábo­rú végére még egy ideig várni kell — mondják a borúlátók, az első állásfog­lalások ,még nem véglegesek, inkább a későbbi alkuhoz kívánnak ‘jobb. feltételeket biztosítani — így a derűlá­tók. Kinek lesz igaza, az idő döntheti csak el. 3. ban? Milyen új fejlemények A salvadori alapképlet tu­lajdonképpen változatlan. Az ország számos pontján íegy­A legfőbb szovjet állami- és pártvezető találkozott Kádár Já­nossal. az MSZMP Klí első titkárával, a XXV I. kongresszu­son részt vett magyar delegáció vezetőjével. a fegyverkezési sebességfo­kozattal, ha nem is válik le­hetetlenné, de megnehezül a tárgyalás. Ismét visszatérve az egyensúlyhoz: a Szovjel­uni szeretné ezt a kiegyen­lítődést minél elfogadha­tóbb, afacsonyabb szinten va­lóra váltani. Szemleletes példával élve: ha egyszer a mérleg két serpenyője egy- egy tonnával is egyensúlyba kerülhet, minek tíz—tíz, száz—száz vagy ezer—ezer tonnát helyezni beléjük... 2. Van-e kilátás közeli tűzszünetre Irak és Irán között? Nemsokára fél éve mér an­nak, hogy 'kirobbant az öböl­térség két olajországának egymást pusztító, kölcsönö­sen sok kárt és szenvedést okozó háborúja. Közvetítések­ben eddig nem volt hiány, az elmúlt napokiban azonban az iszlám konferencia ki­lenctagú bizottsága próbált eredményre jutni, olyan nagy tekintélyű személyiségek részvételével, mint állam- és kormányfők, s a PFSZ el­nöke. Felhívásuk arra szólí­tott, hogy március 12-ig, te­hát csütörtökig hallgassanak el a fegyverek, de aligha valószínű ennek megvalósu­lása. A viták három kérdés kö­rül kristályosodnak ki. Elő­ször: a tűzszünet után mi­ként és mennyi idő alatt tör­ténjék meg az iráni terüle­ten állomásozó iraki erők visszavonása. Másods<zor: a határfolyosó feletti fennha­tóság és más határterületek ügyében melyik szerződés legyein mérvadó: miután öt egyezményt kötöttek a tör­ténelem folyamán, s mind­egyik esetében az éppen adott erőviszonyok érvénye­sültek. Harmadszor: Tehe­ránnak van egy olyan köve­telése is, hogy ítéljék el veres harcok folynak a ge­rilla-erők és a junta, csapa­tai között, ha ezek mérete nem is éri el a januári nagy ofíenzíva idejében végbe­ment összecsapásokat. A jun­ta egyrészt erős kezet pró­bál mutatni, másrészt külön­böző reformígéretekkel állt elő. Ebben alighanem szere­pe van a baloldal erejének, valamint a baloldal iránt meg,nyilvánuló nemzetközi rokonszenvnek. Közismert például, hogy salvadori ter­rort több nyugat-európai or­szág kormánypártjai, s a szocialista internationale is eltöltők. Ugyanakkor puccshír-eisz- telések érkeztek, szélsőjobb­oldali katonai csoportok nyíltan államcsínyre készü­lődnek. Washington pedig, amely Salvador ügyét, a re­alitásokat mellőzve, a nem­zetközi viták középpontjába állította, érthető dilemmába került Természetesen szí­vesen venne egy szalonképe­sebb szövetségest Közép- Amerikában, de a tapaszta­latok alapján tart tőle, hogy egy erjedés nehezen állítha­tó meg. így azután igyek­szik egyszerre két vasat tűzben tartani: a juntát, va­lamint. a még reakciósabb tartalék erőket. Réti Ervin Sarlós István nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról.) Akkor egyben vállalta azt is, hogy az ország felvirá­goztatásáért cselekszik, hi­szen ezen múlik az ő egyéni jóléte is. Feladatunk tehát., hogy ezt a Magyarországot konkrét hazaként, a világ egy tényezőjeként fogadja el az állam polgára. Legyen erről a Magyarországról pontos és hü képe, jegyen benne kötődés, erő, hogy ezt a Magyarországot akarja erősíteni. Ehhez az kell, hogy ez az ország ne egy­szerűen állampolgárságot adó közigazgatási egység, vagy államhatalmi tényező legyen, hanem — egymástól elválaszthatatlanul — törté­nelmi múlt és történelmi je­len is. És ebbe a múltba nemcsak a históriakönyvek- ben megírt események tar­toznak bele, hanem a helyi szokások, a viselkedésfor­mák. az emlékek, a népda­lok, a művészet, a népművé­szet alkotásai éppúgy, mint az ipar és technika fejlődé­se. — A mindezeket a terü­leteket felölelő nemzeti és történelmi tudatot illetően elmaradunk néhány szocia­lista országtól, ahol a tör­ténelmi múlt nagyjairól sok­kal többet beszélnek mint mi, s jóval többet is tud­nak. Mi a kiemelkedő sze­mélyiségekre szinte mindig évfordulóhoz kötve emléke­zünk, holott például Mátyás király, Nagy Lajos. Báthory, Bethlen Gábor, Rákóczi, Pe­tőfi és Ady, Táncsics Mihály és József Attila számunkra mindennap a magyar törté­nelem eszmeileg, szellemileg példamutató személyisége, akiknek a „jelenlétét” ál­landóan éreztetni kell. Tör- téneim i múltunk nagyjainak bemutatását, tetteik, elkép­zeléseik és gondolataik fel­idézését. élesztősét folyama­tossá kell tenni; úgy, hogy ott legyen mellettük az őket támogató, a tör ténelmet tény­legesen mozgató erő is, így Dózsa Györgynél — akár­csak a szobránál — az „is­meretlen paraszt", az „isme­retlen magyar” emléke, je­lentősége. A történelém így válik érdekessé, vonzóvá, ér­telmessé, olyanná, hogy ré­szeseit, formálóit követni le­het Mert a példakép azt jelenti: olyanná akarok vál­ni. vagy azt hiszem, olyanná válhatok. így közelítve az persze természetes, hogy nem lehet mindenki például Bethlen Gábor. De ha Beth­len reformjainak voltak végrehajtói — prédikátorok, kézművesek, katonák, admi­nisztrációban * dolgozó embe­rek — akik azonosulni tud­tak a nagy gondolkodó esz­méivel, márpedig voltak, akkor vannak minden, e kor iránt érdeklődő számára ideálok, követhető példaké­pek. Éppen ezért tartam ter­mészetesnek. hogy az eszter­gályos szakmunkástanuló­nak a jól dolgozó idős mes­ter a példaképe, akitől a fogásokat elsajátítja, és nem feltétlenül valamelyik világ­hírű politikus vagy író. Szintén a nemzeti egységet, a nemzeti öntudatot erősít­heti, ha mai életünket úgy Árengedményes konyhabútor vásárlás március 9-től 14-ig a Kaposvári Lakberendező bútorboltjában, Berzsenyi u 1. sz. 4. Lengyelország Vádemelés Moczulski ellen (1586011) A varsói vajdasági ügyész­ség benyújtotta á vádiratot a varsói vajdasági bírósághoz Leszek Moczulski és három társa ellen. Mint az ügyészség szóvivő­je közölte, a vádlottak 1979 szeptemberében létrehozták a .Független Lengyelország Szö­vetsége” nevű. szervezetet, s abban vezető szerepet töltöt­tek be. A csoportot olyan kül­földi központok pénzelték, amelyek a Lengyel Népköz- társaság és szövetségesei ellen irányuló tevékenységet foly­tatnak. A vádl.ottak, akik képzettségüket tekintve jogá­szok, illetve történészek, a Lobbi között úgy működtek együtt ezekkel a központok­kal. hogy információkat szol­gai latiak ki az ország helyze­téről. ezért cserébe anyagi- műszaki segítséget és szervez­kedésükhöz szükséges útmu­tatásokat kaptak. Az úgyne­vezett „Független Lengyelor­szág Szövetségének” program­ja, a szervezet tevékenysége arra irányult, hogy erőszak­kal megdöntsék a Lengyel Népköztársaság alkotmányos rendjét, gyengítsék az ország védelmi képességét és aláás­sák a szocialista országokkal fenntartott szövetségesei kap- csoiatokat. Leszek Moczulski és társai ellen mindezek alapján a Lengyel Népköztársaság alap­vető politikai érdekei, elleni tevékenység címén emelnek vádat — közölte a szóvivő. (MTI) ' m utatjuk be, hogy minden­ki érezze: korunk is kiter­meli azokat az embereket, akik a jövőben hivatkozási alapot jelenthetnek. Az adott szakmában, az élet fejlesz­tésében elért sikereket — legyen szó munkásról, po­litikusról, orvosról — mindig el kell ismerni. Ez ad ösz­tönzést arra, hogy valaki ér­demeket, mi több, újabb ér­demeket szerezzen. hiszen látja, hogy cselekedetének, mondandójának nem átme­neti, nem pillanatnyi a ha­tása. Sokszor elhangzott már, hogy a gazdasági fejlődés mögött elmaradt a tudati. A feszültségek milyen teendő­ket jeleznek a népfrontmoz­galomnak? — Ha 1945-ben elém tet­tek volna két papirt, azt mondva, az egyikre írjam le, milyen lesz 35 év múlva a gazdasági helyzetünk, a (pa­sikra pedig, hogy milyenek lesznek az emberek, akkor most (kiderülne: mind a két vonatkozásban pontatlan a „prognózisom”. Az akkori körülmények között azt gondoltam, hogy mindenki, mindennap legalább három­szor eszik meleg ételit, és jóllakik, és mindenkinek les* munkaruhája és gála- ruhája is. és lesz állása. Fel sem tételeztük volna, hogy * televízió, a távfűtés. a metróépítés mindennapos, megszokott kelléke lesz éle­tünknek. Aztán 1945-ben azt is hittem, hogy harmincegy - néhány év múlva az embe­rek annyira becsületesek lesznek, hogy azt a fogal­mat: börtön, csak régi idők­re vonatkoztatva, regények­ben fogják olvasni, s a köl­csönös segítés — miként az élőlénynek a levegő — tár­sadalmi alapelv lesz. Mond­tam is, hogy ha egyszer majd mindenki elvégezheti az általános iskolát, a kö­zépiskolát. akkor mindenki el is végzi azt, s önmagától törekszik a nagyobb tudás megszerzésére. A mai tények azt bizonyítják, hogy a gaz­dasági szintünk a vártnál sokkal magasabb, az erköl­csi-tudati viszont alacso­nyabb: — Ez rögtön programot is ad. A termelési folyamatok­ban olyasfajta változás megy végbe, amely — az emberi agy gondolatainak realizálá­saként korszerű, beprogra­mozott gépekkel — leeegy- szerűsíti és könnyíti a műn- . kát. Ugyanakkor az ilyen, látszólag — de csak látsaó- lag — sokkal egyszerűbb feladattal megbízott ember­től azt kívánjuk —. s tudr juk ő is azt szeretné -—, hogy nagyobb műveltsége, magasabb kultúrája legyen. A munkafolyamat tehát lát­szólag egyszerűbb, az egy­szerűbb munkát végző em­berrel szembeni társadalmi követelmény viszont na­gyobb. Az ellentmondást ele­mezve azonban kiderül, hogy nincs olyan naigy feszültség, hiszen — vulgarizálva a kér­dést — a gomb megnyomá­sához is tudni kell, mi és miért indul meg a masiná­ban, a‘ kapcsolódó folyama­tokban. Meig kell értenünk, hogy a technika fejlődése, a munka változása ki kell, hogy bővítse az ember látó­terét. A gyorsuló fejlődést követve így egy másik gép kezelését is könnyebben megtanulhatja, egy másik folyamatra nagyobb törés nélkül is átáll hat. Alkalmazkodni kell tehát a gazdaság fejlődése okozta vál­tozásokhoz, váltásokhoz. Ugyanakkor természetes az is, hogy a termelés korszerű­södése, s nyomában a mun­kaidő csökkentése, átcsopor­tosítása, a közlekedés fejlő­dése időt szabadít fel a tu­dás további csiszolására, a műveltség gyarapítására. De azt már az egyénnek kell el­döntenie, hogy ezzel a sza­badidővel mit kezd, olvasás­ra, beszélgetésre, társalgásra* esetleg színházi estére szánja- A népfrontnak azonban a jö­vőben még jobban kell segí­tenie öt abban, hogy ne csak egyszerűen befogadjon, ha­nem gondolkodva véleményt alkosson. Az olvasómozga­lomban, az olvasókörökben ne kizárólag a szépirodalmi mű stílusáról, történetéről, hanem a kor társadalmi köze­géről, a különböző erők kap­csolatáról, összeütközéséről vitatkozzon. — Kongresszusra készülőd­ve joggal vetették a sze­münkre, hogy első összegezé­seinkben a kultúra rendkívül sok területéről szóltunk, ám az úgynevezett vizuális kul­túráról nem. Ezzel kapcsolat­ban is azt tartom a legfonto­sabbnak, hogy például egy te­levízióműsor, egy festmény a nézőből, a szemlélőből ne csak „tetszési indexet” vált­son ki, az illető meg is tud­ja mondani: milyen gondola­tokat ébresztett benne a mű, erre az embereket — semmi­féleképpen sem szájbarágóan — meg kell tanítani. Sőt, úgy vélem, a szép kiválasztásában nagyobb szabadságot, önálló­ságot kell adni. Egy képző- művészeti példát általánosít­va, nem az ötven képből ha­tot bemutató tárlatvezető sze­lektálása a követendő — még ha oly jó ízlést közvetít is —, hanem az alkotások megtekintése utáni kérdezé­sé, gondolkodásé. A mondani­való észrevételéhez, a saját látásmód kialakításához segí­tő kezet lehet nyújtani, ami­vel azután a művészeti alko­tás értékrendbe sorolható. — Mindez ismételten azt erősíti, hogy gondolkodó em­berekre van szükségünk. Ez az a fejleszthető képesség, amelynek névén az ember el­igazodik a világ, a haza, -a szűkebb közösség dolgaiban.. Ez az a képesség, amely le­hetővé teszi a megalapozott világnézet kialakítását. Nem okítanunk kell tehát, hanem beszélgetni, véleményt cse­rélni úgy, hogy minden részt­vevő egyenrangú félnek érez­ze magát, és annak tartsa a másikat, az ilyen eszmecse­rékre a népfrontmozgalomnak a lakóterületen szinte korlát­lan a lehetősége. Ezért hívtuk életre- a kör­zeti nepfrontbizotjpi gokat, s ezért tartjuk alapvető felada­tunknak a jövőben is, hogy mind többen legyenek felké­szült, tudatos résztvevői a közéletnek. — Ezekkel a fórumokkal óhatatlanul együttjárnak a viták — az ideológiaiak is —, amelyeket sokan mintegy a nemzeti egységet cáfoló ellen­érvként említenek. Erre azt mondhatom, hogy az eltérő nézeteket felvonultató eszme­cserék mindenképpen csiszol- nézetek sokoldalú kifejtésére, ják az elmét, s alkalmasak a Ami pedig a végeredményt illeti: a történelmileg mind­össze száz éves múltra vissza­tekintő szocialista eszmében van az az erő, amely a társa­dalmat, mindinkább az egész világot formálja. Az ember­ben kell lennie annyi hitnek és tudásnak, hogy védeni tud­ja ezt az eszmét. S ha jól képviseli, akkor teljesen vi­lágos, másra is képes hatni — mondotta befejezésül Sarlós István. (MTI) A KAPOSVÁRI SZARVASMARHA-TENYÉSZTŐ KÖZÖS VÁLLALAT szaporodásbiológiában hosszabb gyakorlattal rendelkező szakállatorvost keres kaposvári munkahelyre. A jelentkezéseket a Kaposvári Szarvasmarha-tenyésztő Közös Vállalathoz. Kaposvár, PL: 56. 7401 címre kérjük. (15894*)

Next

/
Thumbnails
Contents