Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-07 / 56. szám

Oktatás és technika Ötven éve szüle tett Szabó István Nagy ón ©ksodálkozun k, amikor belépünk a Kapos­vári Mezőgazdasági Főiskola. Stúdiójába. Kamerák és mo­nitorok, vezérlőpult és Sony képmagnó, korszerű lemez­játszók és magnetofonok ... Walter József adjunktus, matematikatanár, aki egyben az oktatástechnológiai osz­tály vezetője is, kalauzol a technikai labirintusban. — Tíz esztendővel ezelőtt kezdődött az itt látható, il­letve a négy előadóteremben hasznosítható rendszernek a kiépítése. A főiskola vezetői idejekorán felismerték: a mai oktatásban, főképp az agrárfeisőokíatásban — ahol a szemléltető eszközöknek különösen nagy a szerepük — nélkülözhetetlenek az ilyen berendezések. — Sok közép- és általá­nos iskolának jó a fölsze­reltsége, de a pedagógusok többsége idegenkedik a tech­nikától. — Ez így van, különösen */. idősebb kollégák körében nem aratnak mindenhol osz­tatlan sikert a különböző perendezések. Pedig a meg­oldás egyszerű: a korszerű, az oktatást segítő technikát rendszerbe kell állítani! — Mit ért ez alatt, s óráik hogyan oldották meg ezt? — . Elengedhetetlen asz olyan terem, amelybe be­épített berendezéseket — például írásvetítőt, televízi­ót, erősítő berendezésit, ve Kicsi dal, nem nagy igé­nyű, mintha ot.t születne meg hirtelen Helena-Helgiá- ban, noha gyerekkorában ta­nulhatta: „Sztrásnye csen kochan ..Nem tudok sza­badulni tőié. pedig egy hó­napja már, hogy láttam a darabol. Viktor valami olyasmit kérdez a lengyel lánytól: ugye azt jelenti, na­gyon szeretlek! Mire kedves, csicsergő akcentusával — ropogtatva az r-eket — azt válaszolja a lány: „Nem csak nagyon . .. irrrgalmat- lanul imádlak!” Erről a kis dalról — s ami mögötte van — beszél­getünk Pogány Judittal, Kot­tái Róberttal a színészklub csöndes zugában. Arról: mi- kent született meg tizenegy nap irtózatosan kemény munkájával, önmaguk ihlet­te állapotba korbácsolásával ez a két figura. Rosszul mondom — ez a két ember! Közülünk kettő. olyanok, mint mi vagyunk. — Jó éve, hogy tudtuk: rank vár a két szerep — mondja Judit. — Ascher Ta­mással kezdtünk próbálni, terem nélkül, ‘két széken csücsülve; talán emiatt, ta­lán nem, a darab iróniáját érzékeltük akkor elsősorban. Egyeztetési okok jöttek köz­be. így csak az idén való­sulhatott meg uk előadás, Babarczy László rendezésé­ben, aki nagyon szerette ezt a művet, Zorin Varsói me­lódiáját. Vállalta annák lí- raiságát. az érzelmeket. .. Sokat hallottunk egy láz év­vel ezelőtti, Katona József színházi nagy sikerű előadás­ról. tulajdonkeppen ennek iítóv ásznál — lehet elhe­lyezni. Ha a tanárnak azzal kell vesződnie, hogy óra előtt dugdossa a zsinórokat, beszereljen, beállítson, ki­próbáljon mindent, előbb- utóbb belefárad, és nem használja a rendelkezésére álló eszközöket. Meg kell adni a működtetéshez szük­séges segítséget is. Nálunk ezt a feladatot hat főállású és két nyugdíjas szakember látja el. Benyitunk az egyik fabur­kolatéi, rejtett világítású, négy rponitorral ellátott, 130 hallgatót befogadó, ablakta­lan előadóterembe. A taná­ri vezérlőpulton monitorok. A tábla gombnyomásira moz­gatható: a pulton utasító mi k rof on, fényerő-szabó ly o- aó a teremvi tágításhoz. Kí­emlékével kellett megküzde- nünk még akkor is, ha mi ketten nem láttuk annak idején. Kaposváron, a stúdiószín­házban játsszák a darabot — márciusban még tízszer, áprilisban kétszer —, intim körülmények között, de el­érkezett hozzánk a szom­bathelyi, nagyszínházi sike­re is. — Mindketten játszottunk már stúdióban, de akkor frontálisan láttuk a nézőt; most viszont kétoldalt ül­nek, minden rezdülésünket regisztrálni tudják, itt a szí­nésznek hazudni nem lehet, csak élni a figurákat. Cso­dálatos darab; minden este meg kell 'küzdeni önmagunk­kal Helénáért és Viktorért. Azért jöhetett így létre, mert Babarczy és mii töké­letesen ismerjük egymást, tudtunk tizenegy napig tel­jes szellemi, fizikai kon­centráltsággal együtt dolgoz­ni — mondja Keltád. — Eranek tudom be ázt, hogy a premieren nem vol­tam rosszabb, mint a főpró­bán — nevet. Pogány Judit. — Én ugyanis rendszerint annyira lámpalázas vagyok a bemutatón, hogy nem tu­dom hozni önmagamat úgy, mint a főpróbákon ... Apró műhelytitkokat tu­dok meg tőlük. Kottái Ró- bertnek a múzeumi jelenet próbáján eszébe jutott a marnusz; másnap már ebben csoszogtak a síkos parketten, s ez rengeteg további játék- ötletnek volt az eredője. Így épülhetett — apró megfigye­lések íeS««s»vtöasa*ai — vánságra megjelenik a pon­tos idő a kis monitorokon. — Mit tud még ez a szer­kezet ? —A stúdióban állandó ügyeletet tartunk. Ha a ta­nár, „jelez”, kívánságára in­dítják a képmagnóit.* A tele­vízióból átvett, illetve saját készítésű filmjeink vannak. Összeköthető egymással a négy előadóterem képpel és hanggal is. A teremlben el­helyezett négy‘monitorra ki­vetíthető a behozott szem­léltető eszköz. Az előadó a legkisebb technikai problé­ma esetén azonnal szólhat a technikusoknak, így a hiba gyorsan kijavítható Munka­társaimmal együtt igyek­szünk minden segítséget megadni egy-egy előadáshoz. Van két műszaki rajzoló olyanná a produkció, hogy az az érzésünk, néha ma­gunkat látjuk a játéktéren, azaz a váróteremben, a le­ányszálláson. a koncertte­remben. Judit úgy jár a csizmában, mint. minden nő — noha ezt nem minden hólgv tudja magáról —: ki­csit csámpásan . .. — Az akcentus kidolgozá­sa volt az egyik legnehe­zebb munkafázis. Ez a len­gyel lány oroszul hangsúly­éi tolódással, riitmuskéséssel, más dallammal, mondatszer­kezettel, zártabban, tehát nem tiszta e-vel, a-val be­szél. Negyedórát kell előadás előtt gyakorolnom, hogy tö­kéletesen menjen végig, s elképzelhető, hogy milyen nehéz, ha előtte mondjuk a Marica grófnőt játszottam délután! Két ember sorsát, éljük végig röpke két óra alatt: a véletlen hozza össze őket, az er/.elmek fellebbezését figye­lembe venni nem köteles” történelmi szituáció választ­ja el Helénát és Viktort. S van egy pillanat — már Varsóban, tíz év múlva —, amikor a nő azt mondja: „Nem lettem öngyilkos, de nagyon nehéz volt megma­radni . . Nincs mit szégyellnünk azon. hogy sírunk a nézőté­ren; ez az a ritka pillanat, melyet a majdani önkont­roll sem ítél talminak, ha­zúgnak . . . „Sztrásnye csen kochan.” A Varsói melódia olyan elő­adás. melyet lehel és kell is ..irr rga 1 ma t la n ul i mad ni”! Lcsfco László kollegánk is, akinek az a feladata, hogy a tanárok ál­tál kért szemléltető ábrá­kat kirajzolják a megfelelő könyvből, folyóiiraitból. Két­ségtelen. hogy az előadókra így is nagyobb terhek há­rulnak. Másfajta stílust, fel­készülési módot igényel ez a fajta tanítás. Beülünk a padba, kezdő­dik a vetítés. Az adjunktus magyaráz. Az iskola történetét, fejlődé­sét bemutató színes diasort nézzük. A pulton beállítja a legmegfelelőbb teremvilági- tást. mely a jegyzeteléshez szükséges. A stúdióban már' a to­vábbi tervekről beszélge­tünk. — Elég sok még itt a szabadon lógó vezeték. a nem végleges helyére telepi- lett berendezés. Ez többször okoz gondot még a jól kép­zett szakembereknek .is. Szeretnénk ebben az évben az úgynevezett „hangoldalt”, utána pedig a „képoldalt” rendbe tenni. Elkezdtük a kollégiumba vezető rendszer kiépítését, amely lehetővé teszi majd. hogy a ha’.iga- ’ ók a kollégiumi társalgók­ban a programozható készü­lékeken vehessék a házi stú­dió adását. A közeljövőben kiépítjük az összeköttetést a szomszédos épületben levő. csoportos foglalkozásokra alkalmas 'termekkel is. — Melyek a távolabbi ter­veik? — Az egyik előadóba egy szin krontol mács-bei ende- 2és kellene, s később áttér­nénk a színes technikára — de ez tényleg távoli cél. — Mibe kerül mindez? — Igen sokba. Ami most irt látható, az csaknem egy évtizedes „gyűjtő” munka eredménye. Jelentős segítsé­get kaptunk például a MÉM-ítől. Sok mindent csak úgy tudunk elkészítem, ha a kiselejtezett gépekből, be­rendezésekből a még hasz­nálható alkatrészeket. fel­használjuk. Több készüléket mi magunk állítottunk ösz- sae saját erőből. Hegedűs Lajosék kaposvá­ri lakása egy kétgyermekes családnak ad otthont, ezenkí­vül iroda, klubhelyiség, tár­gyalóterem és kj tudja, hány funkciója van még. Mindazok, akik tagjai sze­retnének lenni a Mozgássé­rültek Somogy megyei Egye­sületének, vagy bármilyen dolguk akad a szervezettel, hozzájuk fordulnák. Régi gond, hogy nincs, egy helyi­ség, ahol rendszeresen talál­kozhatnának; nincs, aki le­bonyolítaná tengerré duzzadt hivatalos ügyeiket. Kérték, s ígérték is nekik a megol­dásit, de az ígéret mind a mai- napig teljesítetlen ... Hegedűs Lajos, az egyesü­let elnökhelyettese nevetve mutatja a viharvert . írógé­pet: ha több egyelőre nem is, de legalább ennyi tárgyi vagyonuk van. Az anyagi­akkal egyre kevesebb a gond, ahhoz képest, hogy nemrég indultak. Szeptem­ber elsején alakult meg a szervezet, akkor küldtek szét leveleket szerte a megyében, kérve a vállalatokat, taná­csokat. hogy a lehetőségük­höz mérten támogassák őket. A Délviép-től, a textilmű­vektől. , a Siófoki Építőipari Szövetkezettől. a Gáz- és OlajszálliSo Vállalattól ka­pott összeg több tízezer fo­rintra rúg. Az egyesület ölö­mé azonban mégsem teljes. — Számos karbantartó vállalat felajánlotta a toló­kocsik ingyenes javítását — mondja Hegedűs Lajos. — A VBKM-től egy vadonatúj tolókocsit kaptünk. A Fog­technikái Vállalat soron kí­vüli fogsorjavítást vállalt a egyesületi tagok részére, az Állami Biztosító ugyancsak soron kívül elvégzi a kár­rendezést. Viszont eddig még nem akadt egyetlen nagyvállalat sem. amely se­gítséget ajánlott volna fel. Félreértés ne essék: mi nem „koveielj.uk” a támogatást, Olyan csendben írta be magát a maradandóságba. ahogyan élt. Szabó István 1981. április 7-én lenne öt­venéves, ha 1976-ban — tra­gikusan korán — nem távo­zik közülünk. Aki az életrajz külső té­nyeit figyeli, akar gyors sí­kéire is gyanakodhatna: el­ső kötete, A lázadó 1956-ban jelenik meg, s ra egy évre József Attila-díjjal jutalmaz­zák. A varázslat kertje 1963- ba>n jön ki, s egy év múlva újabb József Actila-dijat kap. Csakhogy emögött az író életforma váltásából és a szinte mániákus műgondból eredő pokoljárása, áll — hogy csak két. tényezőt em­lítsünk azok közül, amelyek haláláig végigkísérték. Az indulás is már-már le­gendás. Bár — saját vallo­mása szerint — tízévesen is irrt, de ezeket a piöbálkofisá- sait melyen titkolta osztály­társai elöl. tartva a kicsú­folástól.. 1952-ben viszont a keszthelyi múzeum előcsar­nokában egy szerény, ko­moly parasztfiú egy paksa- méla kéziratot nyújt át Jan - kovich Ferenc írónak, aiki csak. hónapok múlva tud be­letekinteni az írásokba, ám rögtön észreveszi: tehetség bontogatja .szárnyait. Igv Szabó István debütálása nem is A lázadó című no­vella megjelenése az Új Hang egyik 1954-es szántá­ban, hanem a [elölvasas Jan- kovioh Ferenc baráti köré­ben. S a sematikus irodalom pa-pírízű áradását megtörő 1955-ös Emberavatás című antológiának így lesz egyik erős egyénisége Szabó Ist­ván. Időközben — idősebb . irópórtfogói jóvoltából — Budapestre kerül, bölcsész­hallgatónak. Előadások he­lyett a könyvtárt bújja, el­maradását hozza be. olva­hanem kétoldalú szerződést ajánlunk fel. Közismert, or­szágos gond a mozgássérül­tek munkahelyi rehaibchta- cioja. A mmiká tatoknak gondot okoz ezeknek az em­bereknek a foglalkoztatasa, átképzése. Az állam biz­tosítja részükre a rokkant­nyugdíjat, a munkahely pe­dig a tanácshoz irányítja őket, s ezzel kész. Nem gon­dolnak arra. hogy a rokkan­tak továbbra is dolgozni szeretnének, s éppen olyan hasznos tagjai lehetnek a társadalomnak, mint bárki más. Ebben szeretnénk mi segíteni azzal, hogy rész­ben átvállaljuk a mozgássé­rültek rehabilitációját, fog­lalkoztatásuk megszervezé­sét, felvéve a kapcsolatot a vállalat üzemorvosaival is. Több szocialista és nyu­gati országiban elterjedt for­ma. hogy a balesetet szen­vedett embert a kórház­ban meglátogatják az illeté­kesek: tájékoztatják arról, hogy a sérüléstől függően milyen munkakörben tudják foglalkoztatni; mely üze­mek, vállalatok várják szí­vesen a munkáját. Nem en­gedik. hogy bárki is ..elkal­lódjon”, hogy a baleset okoz­ta lelki károsodást meg ez­zel is tetézzek. Magyaror­szágnak, sajnos, ezen a te­rületen több mént harminc­éves lemaradása van a köz­vetlen szomszédaihoz képest. Arról nem is beszélve, hogy a gépkocsik javítását — pe­dig ez a korlátozott mozgás- lehetőség miatt létszükség­let — máshol .soron kívül vállalják. Emiatt várták annyira az Alit, jetemtteeae- sét — egyelőre hiáha_ — Az 1981-es esztendő a rokkantak éve. Mit tervez az egyesület, s mi az, amit a rengeteg feladat között meg tud oldani? — A knJturaíis feladatok­kal kezdem A mwá hónap­sasehseget csillapítja Csak­hamar abba is hagyja az egyetemet, hogy végleg az írásnak éljen. Mit is tudott ez a fiatal novellista ? A kisparaszti múlt élményeit hozta szülő- lalujaból, a Keszthelyhez közeli Cserszegtomajbol. Önéletírásában fogalmaz így: ..Apámnak öt hold földje volt, meg egy Ids szőleje. Nem éltünk bőségben de nem is nyomorogtunk. Gye­rekkorom tisztes szegénység­ben telt el. Ebbe a kis­paraszti világba tör be a negyvenes évek végén, az ötvenes években az új, amit ma a falu szocialista átala­kulásának mondunk. Megla­zulnak a korábbi kötelékek, a „csendes forradalom'’ ha­tására drámai átalakulások; mennek végbe — #z embe­rekben is. Szabó István ket­tős kötöttséggel tudja áb­rázolni ezeket a drámákat-: a gyermekkor tündéri élmé­nyei s származása révén kö­tődik ehhez a világhoz, ugyanakkor' elkötelezettje az újnak. A hatvanas evek ben effcs- zonytalamodik. Leveleinek tanúsága szerint az irodalom útkeresése, de elsősorban az új irodalmi divatok hatásá­ra úgy érzi, korszerűtlenné vált, nincs szükség arra, amit tud, amit müvei. S bár a városi témák is feltűnnek novellái ban. igazi világé az, amit évtizeddel korábban kezdett megírni. A felszabadótas utáni ma­gyar irodalom legjavát fel­vonultató „30 év” sorozatban kiadott válogatott novellás- kötete negyvenhat írást tar­talmaz. Bizonyítékaiként a mór említett tökéletesses- igenynek — s annak is. mi megírat lant vihetett ma-gaval a korai halaiba. ben pályázatot hirdettünk tagjai raknak irodalom, fest­mény, kispias-ztik-a. grafika, kézimunka, íaragas. bar kacs es. foto kategóriákban. Ed­dig 21 pályázótóL 39 munka érkezett be, várjuk a. többi­ek jelentkezését. Pályáza­tunkra díjat ajánlott fel a megyei KISZ-bizottsag. a Somogy megyei Lapkiadó Vallalat. a Fazekas Háziipari Szövetkezet, a Pomuttomo- ipari Vállalat Kaposvári Gyára. A munkákból kiállí­tást rendezünk, s áprilisban díjkiosztó ün/nepseg lesz Ka­posváron, a Park étterem­ben. Májusban megalakult a mozgássérültek országos szö­vetsége, beépülve aa Egész­ségügyi Miniszteri um szer­vezetébe. Ezt megelőzően március 14-én rendkívüli közgyűlést tartanak. ahol megbeszélik asz. országos szö­vetség alapszabály-terveze­tét. Ugyancsak ebben az év­ben szeretnék megalakítom Somogy megye városainak mozgás-sérült egyesületeit, beépítve azokat a megyei csoportba. Ehhez elsősorban a helyi tanácsok segítségét várják. A taglétszámot így 350—400-ra tudnák fejleszte­ni. Úgy érzik, ki kell hasz­nálniuk ezt az evet, amikor az átlagosnál jobban figyel­nek rájuk, többet törődnek velük. Számításaik szerint a rokkantak száma Magyaror­szágon több százezer! Na­gyon sok emberről van szó, bar eiről eddig Somogy­bán semmiféle kimutatás nem született. Reményked­nek abban, hogy az év el­teltevei sem feledkeznek meg röíwk... Ambrus Ágnes SOMOGYI NÉPLAP Színészek, szerepek Helena melódiája Köriési Zb©K MOZGÁSSÉRÜLTEK SOMOGYBÁN Van, aki segít — de más is cselekedhetne

Next

/
Thumbnails
Contents