Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-06 / 55. szám
Üzemi balesetek' i‘ Legtöbb a haláleset a munkaidő elején és végén Az üzemi balesetek alakulásáról és ezzel kapcsolatban a kiesett munkanapokról tájékoztatta tegnap a Szakszervezetek Somogy megyei Tanácsának munkavédelmi bizottságát Győr László munkavédelmi felügyelő. A testület elemezte a halálos és a csonkulásos balesetek okait, s ezek alapján megelőző intézkedéseket javasolt. Mindenfajta összegezés, amellett, hogy múltbeli tapasztalatokat, tényeket gyűjt csokorba — előre is mutat: feladatokat szab avégböl, hogy a hibák a jövőben ne ismétlődjenek meg. Az az összegezés, amely tegnap az SZMT munkavédelmi bizottsága . elé került, igencsak megszívlelendő megállapításokat tartalmaz, hiszen a legnagyobb értéket, a dolgozó embert ért munkahelyi sérülésekkel, az üzemi balesetekkel és az azokat előidéző okokkal foglalkozott, öt évre szóló visszatekintéssel. Álljon itt mindjárt, egv megdöbbentő adat: -1976 es 1980 között Somogybán negyvenhaton szenvedtek halálos kimenetelű üzemi balesetet! Figyelmeztető, hogy a tavalyi tíz halálos üzemi baleset közül hét a közlekedéssel, illetve gépjárművel függött össze ... öt év alatt csaknem nyolevanan szenvedtek olyan üzemi balesetet, amely egy-egy végtag elvesztésével, Atogyis csonkolással járt. A szomorú rekordot az 1977-es év tartja a 27 csonkulásos üzemi balesettel. Ezek a sérülések eltérő súlyosság-jak voltak, tavaly például a 16 ilyen baleset közül ötnél került sor kéz, láb, illetve két- harom ujj amputálására ... Okkai merülhet fel a kérdés, hogy általában kik és a munkaidő mely szakaszában szenvednek balesetet, hiszen az erre vonatkozó elemzés sok tekintetben megszabja a tennivalókat is. A halálos kimenetelű balesetek fele 20—30 év közötti fiatalokkal történt, s ebből a korosztályból kerül ki a csonkulásos balesetet szenvedettek 40 százaléka. Mire vezethetők vissza ezek az arányok? Egyebek .mellett a megfelelő fegyelem hiányára, de következtethetünk gyakorlatlanságra, a korosztály munkavédelmi oktatásának fogyatékosságaira is. A vizsgálódásból kitűnt, hogy a dolgozók figyelme meglehetősen csökken a munkaidő második—harmadik órájában. Ezen pihenőidő beiktatásával, munkahelyi testneveléssel és más módon kellene segíteni, ugyanis a tapasztalatok számos intő tanulsággal szolgálnak. A halálos kimenetelű üzemi balesetek például a munkaidő első és utolsó negyedére esnek, a csonkulásos balesetek fele pedig a második—harmadik órában történik. Érdemes megemlíteni azok megnyugtatására, akik a balesetek legfőbb eredőjét a túlmunkában vélik magta-liálni: a Somogybán tavaly előfordult halálos és csonkulásos balesetek közül egy sem a túlórázás követ*"" kezmánye. Levonhatunk-e olyan egyértelmű következtetést, hogy a legsúlyosabb üzemi balesetek hozzá nem értésből, szakmai tájékozatlanságból adódnak? Az értékelésből ítélve: nem! A halálos balesetek fele yugyanis gépkocsivezetőt, illetve gépkocsirakodót ért, a csonkulásos balesetet szenvedettek között pedig egyenlő aranyban vannak a szakmunkások, a betanított munkások és a segédmunkások. Az esetek okai között föl lelhető ugyan — még szakmunkásoknál is Lámpák — kevert fénnyel Az Egyesült Izzóban az idéh mintegy másfél millió úgynevezett kevert fényű lámpát gyártanak. A hagyományos izzólámpa és a higanygőzlámpa egy testbe építve kellemes fényt ad. a hagyományoshoz képest kétszeres a fénvhasznositása. A budapesti fényforrásgyár a kevert fényű lámpák mintegy 9(1 százalékát exportálja — a szakmai ismeretek hiánya, de ugyanúgy kimutatható a munkavédelmi tudnivalók hianya es a fegyelmezetlen magatartás is. A halálos balesetek okai között a közlekedési szabályok megsértése áll az első helyen, a csonkulásos balesetek közül legtöbbet — hatot — a technológiai előírások megszegése okozott. Szólni . kell . arról is. hogy nem mindig az a vétkes, aki balesetet szenved! Tavaly például a tíz halálos baleset közül ötnél a?, elhunytak vétlenek voltak a baleset bekövetkezésében, a . tragédiában más személy mulasztása játszott szérepet — ugyanez a helyzet a csonkulásos balesetek 35 százalékánál is! Milyen intézkedések követte*. a baleseteket a munkahelyeken? A Kaposvári Főiskolai Tangazdaságnál például kivonták a forgalomból a balesetet okozó berendezéseket. Rendkívüli oktatásokkal. műszaki intézkedésekkel, munkavédelmi újítások bevezetésével és fokozott ellenőrzéssel igyekeznek elejét venni a balesetek ismétlődésének. A vétkességtől függően sérülteket, munkahelyi vezetőket, munkatársakat vontak felelősségre. A halálos kimenetelű balesetet szenvedettek hozzátartozói kártérítést, illetve segélyt kaptak részben a munkáltatótól, részben pedig — a közlekedési balesetek kapcsán, nyolc esetben — az Állami Biztosítótól. Voltak vállalatok, amelyek annak ellenére is fizettek, hogy a tragédiában vétlenek voltak: a Kaposvári Cukorgyár 15 ezer. illetve 20 ezer, a Gelka 15 ezer forintot juttatott így a hozzátartozóknak. H. F. Portugál testvérpártunk hatvanéves Hatvan évvel eéelőtt. 1921. máncius 6-án alakult meg a Portugál Kommunista Párt. Az Ibériai-félsziget kisebbik országának kommunistái csak igen rövid ideig dolgozhattak legális körülmények között: a Salazar-féle fasiszta diktatúra 1926-ban föld áln szorította a pártot. A portugál kommunisták majd fél évszázadig a legszigorúbb illegalitás körülményei között végezték forradalmi munkájukat. A párttagságért eleve börtönbüntetés járt, a kommunistákat üldözte a rezsim titkosrendőrsége, a P1DE, sokukat száműzték, több forradalmi harcost külföldön gyilkoltak meg. A földalatti harc azonban nem törte mgg a pártot: a PKP a küzdelemben megedződve az egész diktatúraellenes. felszabadító harc élcsapata lett. A párt kivívta a szakszemezeti mozgalom viszonylagos szabadságát, szervezte a munkásmozgalmat. a sztrájkokat, a föld nélküli agrárproletárok harcát. A kommunisták tevékeny segítséget nyújtottak a portugál gyarmatokon működő nemzeti felszabadító mozgalomnak. Ezek vezetői-' nek. kádereiiiek jelentős része a part soraiban szerzett marxista tudást, a PKP nevelte őket. A diktatúra utolsó éveiben a Portugál KP jelentős befolyást szerzett a fegyveres erőknél is. A baloldali katonatisztek, akik 197.5 áprilisában végrehajtották a szegfűk forradalmat, fi kommunista pártot az új portugál népi demokrácia fontos erejeként kezelték. Az 1915-ös fordulat jelentős változásokat hozott Portugáliában: felszámolták a nagybirtokrendszert, a latifundiumok helyén szövetkezetek alakultak. Nemzeti tulajdonba kerültek a bankok és biztosítótársasagok, a legnagyobb iparvállalatok. ' Az alkotmány (egy NATO-or- szágban!) rögzítette: Portugália a kizsákmányolásmentes társadalom, a szocializmus felé halad. Az áprilisi forradalom vívmányainak megvédése, a portugál demokrácia megóvása — ez ma a PKP elsőrendű harci feladata. A burzsoázia ellentámadásra indult, a jobboldal fel akarja számolni a parasztok szövetkezeteit, inssza akarja adni a monopóliumoknak a gyárakat, a pénzintézeteket. A küzdelem nehéz; akadályt jelent a szocialisták széthúzó taktikája, a fékevesztett kommunistaellenes kormány propaganda. A PKP mindezek ellenére. erösiti sorait, befolyása nő az országban. tekintélye mind nagyobb a nemzetközi munkásmozgalomban. Hatvanadik születésnapján szívből köszöntjük a portugál kommunisták harcos pártját! A Vöröskereszt a cigánylakosságért A beilleszkedés megkönnyítését szolgálják A Vöröskereszt megyei vezetősége februárban megtárgyalta a cigány lakosság egészséges életmódra nevelésének eredményeit, gondja, it és további feladatait. Megállapították: emelkedett az állandó munkaviszonyban lévő munkaképes cigány férfiak és nők száma; jelenleg a munkaképes korúak mindössze 4,4 százaléka nem dolgozik. (Ebben a számban benne vannak azok a fiatalok is, akik már elérték a munkaképes korhatárt, azonban még iskolába járnak.) Sertés a műtőasztalon A műtőben bekapcsolják a reflektorokat, a sebészek bemosakodva várják, hogy az asszisztensek fölhelyezzék a műtőasztal ra az el kábított „beteget”. Az előkészületek a szokásosaik, csupán a páciens „személye” meglepő: egy körülbelül negyedmázsás sertés. Dr. Rozsos István a me- megyei kórház sebészfőorvosa és kutatócsoportja többféle műtéti technika továbbfejlesztésén dolgozik a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola és a megyei kórház közös állatházában. Arra kíváncsiak, hogy melyik műtéti megoldás a legalkalmasabb az emberi szervezet gyógyítására. — Honnan jött az ötlet? — A betegágy mellett és a sebészeti műtőben számtalan olyan problémával találja magát szembe a sebes zor- vos, amely sok új kérdést, megoldásra váró feladatot vet föl — mondja a főorvos. — Hazánkban csaknem háromszáz ■— gyomorműtéten átesett — beteget helyeznek végleges betegállományba. vagy száza lék ólnak le, mivel a'z operáció után különféle szövődmények lépnek föl náluk. Emberen nem lehet kísérleteket végezni, hiszen ott a legbiztosabb és legcélravezetőbb módszerhez kell folyamodnunk, hogy elősegítsük a mielőbbi gyógyulást. A sertés kiválóan alkalmas kísérleti célokra, mivel emésztőrendszere nagyon hasonlít a.z emberéhez. Tehát az ott szerzett tapasztalatok alkalmasak orra. hogy, a humán gyógyászaiban is hasznosíthatok legyenek. Evekkel ezelőtt, ha egy kaposvári orvos kutatni akart, legközelebb a szomszédos megyében, Ba lányában jutott megfelelő helyiségekhez, kísérleti állatokhoz, fölszereléshez. A főiskolán a közelmúltban közös beruházással létrehozott kísérleti állaitház most kitűnő lehetőséget ad a kutatómunkához.' A megyei kórház es a főiskola között létrejött együttműködési megállapodás lehetővé teszi, hogy az .orvosok, a mezőgazdasági mérnökök, az állatorvosok es a főiskola tanárai összehangolt, közös kutatásokat végezzenek, és az ott szerzett tapasztalatokat kölcsönösen "hasznosítsák. Or, Jdmas Karoly tőigazgató-helyettes így beszélt erről: — Mióta a sertéseket nagyüzemi módon tenyésztik, szinte hihetetlenül nagy számban fordul elő az állatoknál egy bizonyos fajta krónikus gyomorfekély, melynek hasonló a természete ahhoz, amit az embereken tapasztaltak. Gyomor- és bél betegségek következtében rengeteg a selejt és a kényszervágás. amely népgazdasági szinten száz.mil- |l||top liós károkat okoz. ■'ily * ■■■ Kutatócsopor- X tunk jelenleg a különböző módon * nedvesített és élesztősített takarmányok hasznosítását Vizsgálja. A kísérletek «» során megnézzük azt, hogy az eltérő etetési módok miként jelentkeznek a sertések sú 1 ysza.po rod ásá - ban, a vágóértékben és a hús minőségében. A sertésekkel veszett lusérletek első szakasza lezárult. Az értékelhető eredményekre körülbelül fél év múlva számítanak a kutatók. A több évre tervezett komplex program azonban változatlanul folytatódik. A sebészeken kívül szülészorvosok, gyermekgyógyászok is végeznek a közeljövőben kutatómunkát a saját szakterületük tisztázatlan kérdéseinek megoldására. L. J. A cigánylakosság egész- légügyi, kulturális szintjét legjobban a lakásviszonyai,k- kal lehet jellemezni. Ebben is .nagy a változás az utóbbi öt évben. Kunyhókban, pufiikban csupán 3,3 százalékuk él. Általánosságban elmondható, hogy akik rendszeresen munkát vállalnak, azoknak lehetőségük van a jobb lakáskörülmények megteremtéséle. A megyei vezetőség alapvetően ebben látja a fel- emelkedés útját és ebben határozta meg a további feladatokat, Az állandó munkaviszony ugyanis nemcsak kedvezőbb anyagi föltételeket, réndszeres jövedelmet jelent a cigányoknak; a közösség formáló ereje nagyban befolyásolhatja az élet- szemléletüket, rendszerességre, tervszerűségre szoktathatja a ma még elszigetelten, saját belső törvényeik, szokásaik szerint élő személyeket, családokat vagy nagyobb közösségeket. A Vöröskereszt aktíváinak ma még számtalan gátat, akadályt kell legyőzniük, hogy hatékony munkát tudjanak végezni a cigányla- kosság körében. Egészségre nevelő módszerük alapja, hogy együttműködésre késztessek őket; tehát ne csak meghallgassák a felvilágosító előadásokat, hanem kérdezzenek, elmondják véleményüket is. Fontosnak tartják, hogy a hallgatóság ne érezze azt, mintha kioktató hangnemben beszélnének velük, ellenkezőleg: érezzék a segítő szándékot és a megbecsülést. Bnnpk népszerű és Célravezető formái az egészségnevelési ankétek. Nagyba/ómban. Csurgón és Büssüben már rendeztek ilyet, és az ottani tapasztalatok szerint érdemes máshol is megtartani. Néha a hiúságukra hatva próbáinak eredményt elérni. „Tk>zl* udvajr, rendes ház" feliratú tábla gyakran több eredményt hóz a szomszédos cigánycsaládoknál. mint megannyi előadás, ankét. A családvédelmi feladatokkal megbízott aktivisták, védőnők beszámoltak arról, hogy a fiatal anyák nagyrészt már legyőzték félelmüket a védőoltások iránt, s mind nagyobb szám,ban vesznek részt a gyermekvédelmi tanácsadáson, a csecsemőápolási tanfolyamokon. és egyre többen védekeznek a nem kívánt terhesség ellen. Kedvezőtlen tapasztalat; annak ellenére, hogy a cigány "anyák is szívesen táplálják anyatejjel a csecsemőjüket, a rossz táplálkozás miatt tejük hamar elapad. így a csecsemők nem fejlődnek egyenletesen. A kedvező változásokhoz itt még további hatékony felvilágosító munkára van szükség. A további feladatok meghatározásánál a testület kiemelte, hogy a már beilleszkedett réteggel kapcsolatban külön tennivalókra nincs szükség, mert ez ahelyett, hogy segítené, inkább sérti önérzetüket. Az. elmaradott rétegeknél továbbra is fő cél az elkülönülésük megszüntetése, a beilleszkedés segítése. Ezért az egészsére nevelési módszereknek az „elzárt cigányakcióktól” a közös akciók felé 'kell haladniuk. Olyan alkalmakat kell megragadni, amelyeknél együttes tevékenységre van lehetőség. Ennek egyik formája, hogy a cigánygyerekek szüleit jobban bevonják az iskola szülői munkal^ö- zösségebe. amint, ezt számos helyen már sikerrel teszik. L. .1. SOMOGYI NÉPLAP >
