Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-04 / 53. szám

r

Sávolyi

jegyzetek

Régi gondjut a sávolyi tanács vezetőinek, hogy miként lássák el a, községet egészséges, jó ivóvízzel. Persze — mint legtöbb helyen — a rendelkezésre álló kevés anyagi eszközt sokfelé kellene elosztani.

— Ezért kötöttünk együttműködési szerződést a so- mogysá,msoni tanáccsal. Nekik van már törpe vízmüvük. s a lehető legolcsóbb módot választottuk, hogy e téren mi is előbbre léphessünk. A megyei tanácstól kapott pénzből Somogysám- sonban fúrattunk még egy kutat, s az ö vezetékhálózatukra kapcsoljuk majd rá a sávolyi, aztán a Sámsonhoz tartozó somogyzsitíai vízvezetéket. Ez így lényegesen olcsóbb lesz, az építkezés, a fenntartás sokkal kevesebbe kerül. A lakosság a közmű- fejlesztési hozzájáruláson kívül azt is vállalta, hogy társadalmi munkával segíti az építkezést, elvégzi a szükséges földmunkát. A tervek készülnek, várhatóan jövőre kezdjük a vízvezeték-hálózat kiépítését, és 1983-ba,n készülünk el vele — tájékoztat Bide Janos sávolyi tanácselnök.

Valóban követendő példa ez a tanácsok közötti együttműködésben. Ám nem csu- páry ebben merül ki a sámsoni és a sávolyi tanácsnak a kölcsönös előrelépést szol* gáló összefogása. Sok az idős ember, aki igényelné, hogy naponta meleg ebédet kapjon a két tanácshoz tartozó településeken. Ezt a két székhelyközségben meg is tudják oldani, ahol az ebédet elviszik maguknak az igénylők.

— Sokkal többen kérték ezt a körzetükben levő tanácstagoktól, a falugyűlésen is. A napokban elhatároztuk,

hogy közösen vásárolunk gépkocsit, a fenntartását ugyancsak közösen oldjuk meg. Ezzel a jármüvei hordjuk majd ki a zsitfai, a fő- nyedi, a szegerdői, a szőke- dencsi idős embereknek naponta a meleg ebédet. Így lehetőség nyílik arra, hogy a korábbinál jóval több, legalább száz ember részesülhessen rendszeresen étkeztetésben — sorolja az elnök.

A sávolyi tanács kövcsutat épített Szegerdő és Főnyed között az idén. A mintegy 800 méteres úthoz csak a kőzúza leköt vásárolja meg a tanács, az út alapjanak kiásását és a kő terítését társadalmi munkában végzik majd el.

A saját erőt igénybe vevő útépítésnek szép hagyományai vannak. A sávolyi tanács településein a belterületi utakat társadalmi ösz- szefogással korszerűsítették az elmúlt tervidőszakban.

Régebben ősszel, télen ezekbe az uttákba a mentő- vagy a tűzoltó-gépkocsi nem tudott bemenni, most minden út járható, összesen mintegy 4,5 kilométer utat építettek meg eddig.

Ezt a fejlődést a társadalmi munka értékének növekedésében is le lehet mérni. A tervidőszak kezdetén 615 ezer, tavaly pedig 900 ezer forint volt ez az összeg. Egy lakosra a múlt évben 500 forint jutott.

Az előző öt esztendőben huszonegyen érdemelték ki a közösség érdekeben végzett tevékenységükkel az érdemes társadalmi munkás elismerést, Szíjártó Dénes ács pedig a kiváló társadalmi munkás kitüntetést.

Az idén a sávölyi falu- központ további csinosításában szeretnének előbbre lépni, A 2000 négyzetméteres ifjúsági parkot újabb 2000 négyzetméterrel bővítik. Fást tanak, díszbokrokat ültetnek, padokat, játékokat, sporteszközöket helyeznek el. Ez utóbbiakat már be is szerezte a tanács. A községi KISZ-szervezet tagjai védnökséget vállaltak a szép park gondozása felett.

Sz. L.

Segítik a háztájit

Tavaly 5,1 millió forint volt a bevétel

Csak úgy sereglenek a hízók a vályúnál a csokonya- visontai portákon. gzepek, izmosak. 11)—15 is akad egv- egy termelőnél.

— Hízósertéssel csak a

háztájiban foglalkozunk.

1977-ben még 365 darab volt a községben — ahány nap az évben —. s 1980 végén már 532. összesen 62,5 tonna ; kis és nagy' súlyú hízósertések, a tenyésztésből kieső kocákkal együtt — mondja Kiss Ernő. a csoko- nyavisantai tsz háztáji ágazatvezetője. — A vágómarhaértékesítés 28—35 darab között van: ebből 20 hízóbika, a többi kiselejtezett tehén. A malacértékesítés 1977-hez viszonyítva visszaesett, korábbam 700 körül adtunk a Kaposvári Húskombinátnak, most 200—210 darabot küldünk: a környező községekben is eladtunk 100—200 malacot. Ezzel mintegy arányosan emelkedett az értékesített hízósertések száma. A húskombinát és a Ka-hyb közvetítésével 8—10 kocasüldőt is ki szoktunk helyezni évente, ám ezekkel sok a gond; etetünk velük mindent, de nem használ.

A tehénlétszám öt éve még 60 volt. most visszaesett 45-re. Általában az idősebb korosztály foglalkozik ezzel, a fiatalok nem szívesen fognak bele: nagy a lekötöttség, egész évben hétnapos a munkahét . . . Tavaly 1.18 ezer liter tejet értékesítettek a csökönyavison- taiak: ez tehenenként 2900— 3000 litert jelent, vagyis aki mégis foglalkozik tehenekkel, az jól csinálja.

— Aki vállalja ezt a munkát, azt segíti a tsz: fuvart kap. rétet... — folytatja Kiss Ernő. — Tizenöt hektár lét áll a tehén tartó gazdák rendelkezésére; a tsz kaszálja, és haza is szállítja a takarmányt. Alomszalmát korlátlan mennyiségben adunk, 50 forintos egységáron. Sajnos, hosszú a község — 6 km — így á 45 tehén nem mehet egy helyre legelni; két pásztort kell foglalkoztatnunk.

Csokonyavisontán elég

fejlett a háztáji növénytermesztés. Tavaly -510 tonna burgonyát vett át tagjaitól a tsz. jelenleg 22 hektár a kimért terület. Nemrég született a vezetőségi határozat: a tsz-tagok az eddigi 300 helvett 500 négyszögöl földet vehetnek ki háztáji termelésre a közösből. Búzából 119 tonnát mértek ki a termelőknek. kukoricából 332 tonnát, részint a saját, réVerseny tárgyalást nyert a Kontakta alkatrészgyár Algériában. A nemrégiben kötött szerződés szerint másfél millió dollár, értékben szállítanak vilaríiosszerelé- si cikkeket, kapcsolókat és dugaljakat. A szállítási határidő igen szoros — kötelezettségüknek fel év alatt kell eleget tenniük — így a megállapodás , után alig eey hónappal útnak indítják az első szállítmányt.

A tavalyi ugyanezekre a cikkekre kiírt versenytárgyalást is a Kontakta nyerszint a szerződött állomány részére.

— A termelőszövetkezet által szervezett háztáji termelésből 5.1 millió forint volt a bevétel, de ezentúl ...máíihövá" is értékesítenek a falubeliek — mondja az ágazat vezet ő. — Vannak fóliás zöldség- és gyümölcs- termesztő szakcsoportok; ezeknél a barcsi áfész, bonyolítja le az értékesítést. A szigetvári Zrínyi Tsz pedig .nyulakat helyezett ki néhány termelőnek, s ebből mintegy tíz tonna; adnak el. Mi is végeztünk fölméréseket „nyúlügyben”, szeretnénk átvenni a faluban a szervezést. Ügy terveztük, mintatelepeket hozunk létre; ez talán meghozza az eredményt.

M. K

te meg. Akkor egv rendkívül gyors fejlesztéssel hódították meg az algériai piacot. Hetek leforgása alatt igazították az eredeti termékeket a speciális helyi műszaki követelményekhez, szabványokhoz. Most is ezeket a vilamosszerelési cikkeket ajánlották fel, s hogy az egyre élesebbé váló versenyben újból megnyerjék ezt a piacot, olyah technológiai intézkedéseket hajtottak végre, amelyek még kelendőbbé teszik termékeiket. Egyebek között tovább korszerűsítették a csomagolást.

Versenytárgyalást nyert

a Kontakta

A pálya elején

— Elismert versenyző volt

díjugratásban és lovaglásban; területi bajnok, háromszoros országos ifjúsági bajnok .. . Hogy csak néhányat említsünk a legjelentősebbek közül; Sorra győzedelmeskedett. Pontosan

hányszor?

— Tizenegy évig lovagoltam. tehát nem tudom ösz- szeszámlálni hirtelenében az eredményeket — válaszolt Sziklai/ Tamás.

— Elszakadt a lovassporttól?

— Kaposváron az aktív versenyzés elvette időm nagy részét, most Enyingire vagy Siófokra mehetnék munkaidő után. Ha versenyszerűen nem csinálhatom, inkább nem fájd it om a szívemet. ..Félgőzzel” nem lehet. . .

— Hogyan tölti idejét, mióta a mozgalmasabb életből kikerült?

— A szorosabb kötődés a

főiskolához, a társakhoz és az otthoniakhoz nem mehet a távolsá* rovására; van még telefon, és levelet is visz a posta.Tavaly augusztusban kerültem gyakornokként a termelőszövetkezetbe, s rögtön törzstenyésztői feladatokkal bíztak meg. Szabad kezet kaptam ... Az első ijedtség és a kezdeti megilletődöttség után hamar belerázódtam: egy—másfél

hónap alatt sikerült T.akkli- matizálódnom”. A gyakornokok közvetlen szakmai irányításáért felelős Lencsés István üzemágvezetönek

különösen sokat köszönhetek. Az alapoknak tulajdonítok nagy jelentőséget: a mezőgazdasági főiskolán jó a genetikai elméleti képzős. Nem ártott a közvetlen gyakorlati munka sem: másfél hónapig beteg volt a telep egyik műszakvezetője, őt kellett helyettesítenem.

— Miért épp a balatonsza- badi gazdaságot választotta?

— A főiskolai évek alatt sokat hallottam az itteni tsz- ről: jó neve van. Megpróbáltam . . .

— Beszéljünk a munkájáról.

— ötven—ötvenöt embernek ad munkát a szarvasmarha-agazat. Az állomány:

négyszáz tejelő tehén, háromszáznyolcvan hízó- és növendék marha, mintegy száz borjú. Párosítási terveket készítek, nyilvántartást vezetek a szaporodási mutatóktól, a tej. és hústermelésről. méghozzá önállóan. Ezt jelenti a szabad kéz; egyébként beszámolási kötelezettségem van.

— Mekkora a felelőssége?

— Munkám eredménye legkorábban két—három év múlva mutatkozik meg a tej- és hústermelésben. A tavalyi fajtaváltással egy év alatt negyvennégy százalékkal nőtt a tejtermelés. A jövőben is mondhatni kötelező az évi harmincszázalékos növekedés. Ha nincs meg. három és fél—négymillió forintot veszíthet a H’/daság, de lehet több is. Ebben a munkában nem lehet csak egyetlen embert felelőssé tenni.

— Elégedett?

— Kezdőként nem tartom kevésnek a háromezer forintos fizetést. A tsz egy idős házaspárnál szerzett albérletet. Használhatok mindent; hat- szaz forintért elem az „agglegények” életét: mosok, főzök. takarító*.

— Mihez kezd szabad idejében ?

— Sok program javai jó időtöltést ad a községi művelődési ház. Közel van Siófok, jó a buszközlekedés: járhatok színházba, moziba. Nem érzem magam elszigeteltnek, egyáltalán nem „falusias jellegű" az életem.

— A főiskolán KISZ-tag

volt. *

— A helybeli fiatalokkal jó barátságba kerültem, s ..baráti alapon” segítettem a KISZ-munkát: amikor a titkárt decemberben elvitték katonának, a KISZ-bizottság szervező titkárává választottak. A siójuti, a balatonsza- badi és a termelőszövetkezeti a I a pszervezet tartozik hozzánk. Az. eltelt két hónapot. a mozgalmi év zárásának és az. új nyitásának gondjaival töltöttük.

— A szakmájában milyen el képze 1 ései va nna k ?

— Képzett gárda van itt, s bevált a technológia; ezen most nem érdemes és nem kell változtatni.

B. £.

Kilóra mérhető átok

a kilós súlyok aktak halmazat jelzik. Papírokét? Ugyan már! Ez csak az okozat. Az ok az emberi jellemben, magatartásban, az egymás közötti viszonyban; látszólag a törvény ismeretében és védelmében, gyakran azonban kijátszásukban lelhető fel. Nem titkolom, hogy elkeseredtem kissé, amikor e téma kézzelfogható bizonyítékaival találkoztam. Unalmas már elmondani, hogy fölkészülés közben hivatalos akták és papírok, panaszok, határozatok, fellebbezések halmazát lapoztam át. Türelmet igénylő, idegeket borzoló munka. Sohasem vitattam, hogy a bürokrácia nagyrészt „a hivatal'’ és tisztség viselőinek szükségességét bizonyítandó, örökös és feltartóztathatatlan „kitalációkból ", újabb és újabb előírásokból, jelentésekből, összegezésekből és elemzésekből duzzad mérgező és lehangoló béklyóvá. De azért nem árt be- -iólni arról sem. hogy milyen tortúrákat, nyolc-tíz évig húzódó ügyeket: az áskálodás, a rágalmazás, az önzés következményeit idézik elő az állampolgárok — gyakran a törvényesség álarcába öltöztetve egyéni vágyaikat és kívánságaikat. Mert bizonyára tudják: nemcsak ,.a hivatal” packázik velünk; gyakran a lakosság egy része packázik, és terheli, sokszor agyonnyomorítja „a hivatalt" vélt igaza védelmében.

Az emberek sokasága jelenti föl egymást. Beadványt szerkeszt, panaszol és vádaskodik. Tízezernyi példa sokaságából szakítsuk ki ezúttal az építésrendészeti ügyek egy csokrát, amely különböző heiyi és országos szervek sorát foglalkoztatja. A kilóra mérhető átok egyre jobban gyötri az ügyekkel hivatásból foglalkozókat, s mi több: közéletünket.

Kiváltképp a Bulaton-partról beszélek, de nem mentes az átok alól néhány belső település lakóinak magatartása sem. Amott az emberek sajnálják egymástól a napfényt, de emitt sem tisztelik a jogot, miszerint más is élni akar! Íme egy példa: 1977-ben a szomszédoktól bejelentés érkezett az illetékes hatósághoz arról, hogy egy pécsi lakos Fonyódliget, Árpád park 8. szám alatti ingatlanán szabálytalanságot tapasztaltak. Határozat született: a 18 négyzetméteres faépületet le kell bontani. Fellebbezés, elutasítás. Felülvizsgálati kérelem, elutasítás, újabb határidő, határozatok sora. 1978-ban újra elutasítottak a fellebbezést, jóllehet az érdekelt a megyei tanács akkori elnökéhez fordult panaszával. Az épület tíz éven túliságát azonban nem tudta bizonyítani! (Erre még visszatérek.) A panaszos persze mindent megpróbált. Az országgyűlési képviselőhöz fordult, ennek nyomán megszüntették (!) a korábbi határozatokat. Üj eljárást írtak ki. A bontást 1979-ben ismét elrendelték, semmi sem indokolta az építmény fennmaradását. A szomszéd (és ebben van témánk lényege!) a bontási határidővel sem értett egyet; beadványát azonban elutasították. A melléképületet le kell bontani. A panasz azonban arra is fölhívta a figyelmet, hogy rendet kell teremteni az egész tömbben. Rendszerint az panaszkodik a szomszédra, akinek „vaj van a fején". Viszonzásként „visz- szalö” a szomszéd is: ha nekem nem lehet, hát neki miért legyen? Embertelen magatartás, önzés és áskálodás. Egymás ellen fordul a „puskacső’’, s „a hivatal” köteles eljárni a törvényesség szellemében. Kilóra mérhető az átok következménye. És megbénítja, valódi feladatától eltéríti a hatóságot. Végtére is bürokráciáiérmelö tényező az egyén is (főképp, ha tulajdonos!) és nemcsak a hivatal.

M

agam is csaknem belevesztem ennek az egy ügynek a részleteibe, pedig nem is mondtam el róla mindent. Hát ha meg folytatnám a kilóra és méterre mérhető, az íróasztalomon halmozódó ügyek taglalását. A bódé. a kutyaól, a szerszámos kamra, a melléképület, az alacsonyra épített ablak, a magasabb tető mindig annak szúr szemet, aki maga sem vétlen. Így azután zajlik az oda-vissza följelent- getés.

Bizonyára meghökkenti az olvasót, ezért mondom el: tavaly Somogybán 21 ezer határozatot hoztak az építési hatóságok, s ezek húsz százaléka, azaz 4200 ügy a „jószomszédi viszonyból ’, az egymás elleni be- és följelentésekből származott. Ez a magatartás is terebélyesiti azt az elégge el nem ítélhető és növekvő gyakorlatot, amelyet úgy hívunk, hogy bürokrácia.

' A szomszédok, az emberek — korántsem szocialista tartalmú — egymás közti viszonya mérgezi a légkört. A „jó” szomszéd törvénytisztelő, tehát följelenti a másikat, mert engedély nélkül épített melléképületet a telkén. A sértett „visz- szajelenti”, mert a bejelentő is ludas. „Felvonulási épületek” emelkednek a parton, amelyekben később a családok üdülnek. A nyaraló ugyanis bevételi forrás, kiadják idegeneknek. Garázsok épülnek (engedélyköteiezettek), s a szomszédnak feltűnik, hogy laknak bennük; melléképületek (bejelentéskötelezettek), s a szomszéd kifogásolja, hogy engedély nélküliek. Néha, azt hiszem, túlságosan is ismerik az állampolgárok a jogszabályt, néha azt, hogy azért ismerik, hogy kijátsz- hassák és visszaélhessenek vele. Nem kétséges azonban, hogy mindezzel növelik a hivatalos eljárások sorát.

Faházas utcasor. Az egyik szomszéd — engedéllyel — ikerházat épített. Szomszédai nem átallották, hogy még meteorológiai vizsgálati adatokat, nyilatkozatokat is beszerezzenek, „bizonyítván", hogy a ház elvette tőlük a napfényt. (A szelet is. de azt már nem vették észre.) Szocialista együttélésről beszélünk. A sok helyen szemétdombra, putrivilágra emlékeztető környezetet föl kell szártiolni. Följelentések nélkül .könnyebb volna . . .

A hatóság intézkedik. A hatóság intézkedne, ha nem futkosna mindenki fűhöz-fához kapcsolatokat, kivételes elbánást keresve; és intézkedne, ha nem kötnék a kezét elavult rendeletek. Ami tíz évvel korábban épült, azt nem lehel bontásra ítélni. Es ki bizonyít tíz éven túliságot rendszerint hamisan? A tulajdonos két íröccsért aláírat egy papírt két idegennel. A hatóság máris tehetetlen. És eközben egymást „ölik” az emberek. Lehet, hogy több konkrét példára várna az olvasó, de ne kérjék, kötetre szóló akták ezek, képtelen vágyóik a feldolgozásukra. Ismeretükben az „átok” alól nem mentesítem a néhol elavult jogszabályainkat, és nem mentesítem az embert, aki nem él, hanem gyakran visszaél velük, vagy kijátssza törvényeinket. Rendszerint ráfizet persze, mert ha szomszédját panaszolja, maga is a vizsgálódás alanya, tárgya lesz. Nem is csodálom. Másoktól félti a napfényt, néha meg a hatóság kényszerül „félteni" tőle — mások javára.

Kaotikus állapot. Nemcsak a Balaton partján. Somogybán Zákány. Berzence. Kaposvár térségében is. Dzsungel a jogszabályokban, értelmetlen, egymás elleni áskálodás. gyöt- rés, rágalom és piszkálódás az emberekben. Régen „tyukpe- reknek” hívták a hasonlókat, most kilóra mérhető átoknak. Nem kétséges: a jogszabályokat is módosítani kell; nem kétséges: az emberi magatartáson, az egymáshoz való viszonyunkon is — a szocialista együttélés, a megértés és emberség szellemében.

E

gy hatósági szakember azt mondta nekem: ,,A mai magatartáshoz kétségkívül az igazgatási eljárás következetlensége is hozzájárul. így hát nem a jogszabályokban. hanem a hatóság tekintélyének visszaállításában látom a végleges megoldást.”

Ezzel ne vitatkozzunk. Nem kakastoll, hanem a hatóság szocialista tekintélye kell ahhoz, hogy rend legyen; hogy a törvényesség ne ..tyúkperekhev", hanem a közösségi érdekek képviseleteben öltsön testet.

Jáv«ri Kei*