Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-22 / 69. szám

FOLYÓVÁ DUZZADT szik árán rugalmas játéka egyetlen előadóművész kor- társával sem mérhető; a ze­neszerző, végül, éppoly ke­véssé minősíthető csak folk­loristának, csak szecessziós­nak, mint csak expresszio­nistának, mint csak klasszi- cizálónak. A különösen fo­gékony zenehallgató kortár­sak kicsiny körén kívül ép­pen e művészet egyetemessé­ge, merev kategóriákat nem tűrő volta, forradalmár ere­je és összefoglaló jellege tet­te majd fél évszázadon át gúny, meg nem értés céltáb­lájává Bartók zenéjét. K Bartók egyetemessége S zületésének századik évfordulójára emlé­kezve Bartók Béla művészetének, tudós mun­kásságának, emberi példájá­nak egyetemes jelentőségét eléggé nem hangsúlyozhat­juk. Ez a teljes mű, aho­gyan ma, oly sok elemző szó efhan goztával előttünk áll, a 20. század emberének, alkotójának és tudósának megannyi felkavaró kérdésé­re ad, sokoldalú, ám változa­tosságában is egyazon köz­ponti kérdésre érvényes, szuggesztív választ. Akárcsak Ady Endre for­radalmian merész Űj versek- kóbete, a Tháliások, a Nyol­cak csoportja, vagy éppen a Nyugat-folyóirat, tört be Bartók Béla művészete is »•új időnek új dalaival-“ egy mdlenciiuiru mámorban élő Magyarország és egy vajúdó Európa művészeti életebe. Ea az életmű, amelyben hi­vatott mé Hatója, Szabolcsi Bence méltán ismerte fel a szocializmus hírhozóját, úgy hivatkozott a népre s a népben rejlő forradalmi erőkre, mint egyetlen élet­mű sem századunk zenemű­vészetében. A látszatra józanul tudo­mányos, a tényeket minden­nél jobban tisztelő Bartók a magyar népzene kutatása, rendszerezése és művészi ki­aknázása mellett — s azzal egyenrangú intenzitással — tárta fel a szlovák, román, délszláv, arab, török népdal az ideig ismeretlen titkait. S tette ezt oly korban, ami­kor a Duna menti népek egy­másra találása élesen szem­beütközött a politikai ural­kodó szelekkel, amikor a fejlődő országok, a harma­dik világ léte és nyomora is alig tűnt fel még a gaz­dag Európában. Bartók gyenge fizikumba zárt erős lélekkel vállalta a népdalgyűjtés megpróbálta­tásait éppúgy, mint azt a tömérdek támadást, mely a népek békés együttmunkál- kodását kifejező egész mun­kássága következtében végig­kísérte életét Művészetének egyetemes­sége több síkon vált valóra Egyfelől különböző népek zenéjének nemes ötvözése révén, másfelől azáltal, hogy összefoglalta és páratlan ma­gaslatra emelte az európai zenetörténet nagy személyi­ségeinek művészetét végül annak következtében, hogy elsajátította és saját jelleg­zetes stílusába foglalta kor­51 SOMOGYI 3 NÉPLAP társainak valamennyi vív­mányát anélkül, hogy pil­lanatra is másolóvá, vagy éppen epigonná vált volna. Mind e hatások, felismerhe­tők, önmagukért beszélnek' zenéjében, de valamennyi befolyásnál erősebb, egyér­telműbb a szintézis létreho­zására tett megannyi erőfe­szítése. Éppen ezért nem is ska­tulyázható egyetlen tevé­kenysége sem megbízható­nak vélt esztétikai vagy tu­dományos kategóriákba. A népzenekutató Bartók tel­jesen űj ösvényt tört a ae- nefoHdór irdatlan rengete­gébe; a zongorista Bartók ’ őrünk nagy sorskérdé­seiről szól ez a zene, miként az életpálya is, mindmegannyi magán- és közügyével egyetemben. Megjárja az elmagányosodó ember tragédiáinak mélysé­geit, hogy e József Attila-i pokoljárásokból emelked­hessen fel a tiszta közösségi öröm magaslataira. S e két szélsőség között Bartók ze­néje emberi magatartásfor­mák, élmények végtelen gaz­dagságát vonultatja el. S ez egyúttal határtalan s századunk zeneművészetében szinte példátlan műfaji gaz­dagsággal párosul. Mert ko­runkban — az egy Kodály Zoltánon kívül — nincs Bar­tóknak társa abban, hogy »Kezdők zongoramuzsikáját« éppúgy ír, mint nagyobb kö­zösségnek szánt színpadi mű­vet,' vagy éppen a legszigo­rúbb hangzó szerkezetnek számító vonósnégyest is. Mi­közben pedig forrna, hang­zás, akár terjedelem oly vál­tozékony és oly sokféle ala­kot ölt, a művek lényege változatlan marad, mert Bar­tók zenéjének anyaga a nép — pontosabban: a népek — folklórjából származik, még e »tiszta forrás«-tól legtá- volatobinak tűnő kompozí­cióiban is. Ezért is válha­tott egyetemes érvényűvé zeneszerzői világa, akár egyes műveiben, akár egész életművének vetületéDen ke­ressük igazmondását. »Mi a természet után al­kotunk« — hirdette, jele .vén ezzel, hogy nem mestersé­ges hangzó szerkezetek, ha­nem népzenei struktúrák ké­pezik művészetének vaiódi alapját. De a nép egyúttal társadalmi alapja :s a bar­tóki modellnek. Ezért töre­kedett, bár konkrét zenepo­litikai tevékenysége látszatra csekély és időben is korlá­tozott, egy demokratikus ze­nekultúra megteremtésére a társadalom széles — s a ma­ga korában elnyomott — ré­tegeinek zenei felemelésére, pallérozására. Az egyetemes­ségnek ebbe a képebe bele­illik a Tanácsköztársaság hó­napjaiban funkciót vállaló Bartók csakúgy, mint a mu­zsikus, aki Magyarországról elsőnek látogatott a Szovjet­unióba, de hívó szó ellenére sem a hitleri Németország­ba. Beleillik a művész, aki minden közösséget megtaga­dott Horthy köreivel, de ki­állt a Márciusi Front írói, a munkáslakta külterületek éneklő gyermekei mellett. K odály Zoltán mondta róla: »Munkássága egy és oszthatatlan« és zenekultúránk így is te­kinti Bartók művét immár több mint negyedszázada. De ugyanitt — 195ú-bem figyel­meztet Kodály: »Bartók dia­dalmas, végleges hazatérésé­nek feltétele a zeneileg mű­velt ország«. És ismerve-elí smerve Bar­tók egyetemességét, száza­dik születésnapján művésze­tének erősödő kisugárzása se tegyen vakká a még csak ezután elvégzendőkkel szem-, ben. Tisztelgés könyvekkel Brener János Bartók Béla születésének századik évfordulója a könyvkiadás számára is jó alkalom, hogy könyvekkel, kottákkal, különböző kiad­ványokkal emlékezzenek a zeneszerzőre. A témához legközelebb ál­ló Zeneműkiadó már 1980- ban több kötetet jelentetett meg. Kiadták a Bartók-bre- viáriumot harmadik kiadás­ban, Üjfalussy József és Lampert Vera szerkesztésé­ben. A könyv Bartók írásai­nak, tanulmányainak válo­gatása mellett gazdag dö- kumentumanyagot közöl kor­társ kritikákból, kortársak — Kodály Zoltán, Molnár An­tal, Tóth Aladár — és má­sok írásaiból, visszaemléke-, zéseiből, a zeneszerzőhöz írt levelekből. Nyolc népdalfeldolgozás kottája, a népdalok szövege és Reich Károly illusztrációi teszik színessé Bartók Béla Képeskönyv gyermekeknek című kötetét. A könyvhöz hanglemezt is mellékel a ki­adó, amelyen 15 zongora- darab hallható Bartókné Pásztory Ditta előadásában. Ez a kötet második kiadás­ban jelent meg tavaly. Csak­úgy, mint Bőn is Ferenc: Bartók élete képekben és dokumentumokban című könyve. A bővített, átdolgo­zott kötet a zeneszerző éle­tét tárgyaló bevezető után 440 képpel ad áttekintést a korról és Bartók életűtjáról. Lampert Vera Bartók nép­dalfeldolgozásainak forrás­jegyzéke a Bartók-művexben felhasznált népdalok' első, pontos, teljes rendszerezett jegyzéke. Három kötet szerzője ifjú Bartók Béla, a zeneszerző fia. Két könyvét a Zenemű­kiadó gondozza, s mindkettő a centenárium évében jele­nik meg. A Bartók Béla éle­Kopzósg pödrős népi együttes Bartók Béla nyomában — Balatonberényben 1906-ban nyaraló vendég­ként huzamosabb időt töl­tött Balatonberényben Bar­tók Béla. A községi tanács­kirendeltség épületének fa­lán emléktábla jelöli, hogy népdalgyűjtő útja során itt is megfordult. Simon Imre — akkor huszonhat éves helyi lakos — a »Hues ki disznó a berekbe ...« kezde­tű dalt énekelte a »tölcsér­be«, a fölvételt a viaszko- rangom Budapesten őrzik. Kertész Lajosaié, Kovács Ilona, Tóth Anna néni és Simon Imre bácsi emlékeit, a herényi népdalokat a sír­ba vitte. Ám hangszalagon sokat megőrzött belőlük Bu­dai Imre, a herényi nevelő­otthon. igazgatóhelyettese, akivel a népi együttesről, a népdal saenetetéről beszélget­tünk. — Népi együttesünk, a Kopzós, pödrős 1976-ban ala­kult, s azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy ápoljuk, őrizzük és széles körben nép­szerűsítjük, megismertetjük azokat a népdalokat, ame­lyeket Bartók Béla Bala- tonberényben gyűjtött, A fiatal Bartók a falu öregjeit énekeltette, tőlük gyűjtött — a mi együttesünk átlagélet- kora ugyancsak magas, olyan ötvenhat év. A csoport húsz­tagú. Nagyon lelkes; nincs olyan gondunk, hogy eljár­janak a próbára. Négy helyi hagyományt dolgoztunk föl, s ezek köré csoportosítottuk a népdalokat. A szokások: a kukoricamorzsolás, a kop- zás, a sás pödrése nem te­le j tód1 '3 el Baiatonberény­a nagy Magyar l e né sze rz 6 BALATONIÉ RFtt;Y&Etí VÉGZETT KÉPDALGYÜJTÖ MUNKÁSSÁGA EMLÉKÉRE ben, s az eszközöket is meg lehet találni. — Bartók, nem tudom, de gondolom, nem gyűjthetett föl minden eredeti népdalt Balatonberényben sem. — Igen, így van; az együt­tes műsorában saját gyűjté­sű népdalok is szerepelnek, — Érdekes párosítás, hogy a népdalokat helyi szokások­hoz, hagyományokhoz kötik. — A népdalok hangzása mellett fontosnak tarthatjuk annak az életmódnak az ér­zékeltetését és bemutatását is, amely a századelőn Ba­laton berónyben jellemző volt és együtt élt a népdallal; ezért vettük föl műsorunkba a vasárnapi szokásokat is, amelyek már a polgáriaso- dás, a falu megváltozott éle­tének a bemutatására szol­gálnak. — Hogyan került személy szerint kapcsolatba a nép­dallal? Ügy tudom, neon somogyi születésű. — Kiskunfélegyházán né­pes családban születtem. Öt éve élek Balatonberényben. s a helyi értékekre Nagy Károly, a fooyódi könyvtár vezetője hívta föl a figyel­memet. Korábban is fog­lalkoztam együttesekkel, mi­vel magam is szeretem a nép­dalokat. — Tehát idejövetele óta működik a herényi népi együttes. , — Igen. S addig működik, amíg élnek azok a lelkes, idős emberek, akik szív­ügyüknek tartják a hagyo­mányok ápolását. Említettem már: műsorunk négy »tétel­ből« áll, s az utolsóról még nem szóltam. A balatoni ha­lászat emlékei, eszközei is megjelennek a színen: há­lót kötnek, csomóznak a fér­fiak, és közben balatoni ha­lászati témájú népdalokat énekelnek. — Az együttes rendszere­sen részt vesz a kulturális szemléken; sokat szerepel­nek a megyében, a helyi üdülőkben, és túl a megye­határon. — Minden lehetőséget fi­gyelembe veszünk, szívesen teszünk eleget a meghívá­soknak. Az országos minő­sítésen, mindjárt a megala­kulásunk után, kiemelkedő sikerrel szerepeltünk; tavaly Kiváló társadalmi munkáért kitüntetéssel jutalmazták együttesünket. Készülünk a hagyományőrző együttesek veresegyházi — országos — találkozójára, a KPVDSZ kulturális napok kaposvári rendezvén y ér e. Halkam duruzsol a magne­tofon, s a hangszalag Annus néni emlékezését idézi. Most, Bartók Béla születé­sének századik évfordulóján, különösen érdemes figyelni somogyi tartózkodásának emlékeire. 1906— épp ez az esztendő — legfontosabb ese­ménye a magyar zene tör­ténetében Bartók és Kodály Magyar népdalok című, tíz- tíz népdalfeldolgozását tar­talmazó énekfüzet, megjele­nése, s ez egybeesett Bartók herényi gyűjtőútjával. Részlet Bartók önéletraj­zából: »Felismertem hogy a tévesen népdalnak hitt magyar dalok — valójában többé-kevésbé triviális mű­dalok — kevés tanulságot nyújtanak. 1905-ben az addig úgyszólván ismeretlen ma­gyar népzene felkutatásába fogtam.« Horányi Barma tének krónikája című könyv­ben apja emberi arcát raj­zolja meg a szerző számos dokumentummal, családi tulajdonban levő feljegyzé­sekkel kiegészítve. A napló­szerű írás számos eddig is­meretlen adatot közöl. Ez a kötet németül és angolul is megjelenik. Bartók családi levelei címen a Bartók csa­lád és a Bartók-archívum anyagában őrzött leveleket publikálja a szerző, melye­ket a zeneköltő édesanyjá­hoz, húgához, első és má­sodik feleségéhez, fiaihoz írt. A harmadik könyv, amely­nek szerzője ifj. Bartók Bé­la, a Szépirodalmi Kiadónál jelenik meg az év végén, és a Bartók Béla műhelyé­ben címet viseli. Somfai László 18 Bartőfc- tanulmánya egy kötetben a Zeneműkiadónál lát napvilá­got. A tanulmányok Bartók alkotói módszerét elemzik, és segítséget adnak az elő­adóknak a hiteles Bartók- zene megszólaltatásához. Bartók és Kodály a címe Lendvai Ernő kétkötetes mű­vének, amely angol nyelven jelenik meg. A tudományos mű elméleti és technikai kérdésekkel, műelemzések­kel foglalkozik, valamint poétikai és dramaturgiai ta­nulmányokat tartalmaz. Ötö­dik kiadásban — román — magyar koprodukcióban je­lenik meg Szegő Júlia regé­nyes Bartók-életrajza Em­bernek maradni címmel. Könyv alakban is megjele­nik a rádió így láttam Bar­tókot című népszerű soro­zatának kötete, amely színes és olvasmányos adalék Bar­tók portréjához. Az MTA Zenetudom An jri Intézetének Bartók-archívu- ma gondozásában indítja út­jára az Akadémia Kiadó Bartók Béla: Magyar nép­dalok című több kötetes ki­adványát. Az Európa Kiadó és a Petőfi Irodalmi Múze­um Kézirattár sorozatában adja ki Bartók című köte­tét. Számos kotta jelenik meg a centenáriumra. Fakszimile kiadásban adják közre Bar­tók zongoraszonátáját,három Bartók-kiadó, az Universal Edition, a Boosey and Haw- kes Inc és a Ditto Musica Budapest közös vállalkozá­sában. Megjelenik az eddig kiadatlan Andante hegedűre és zongorára című mű. Után­nyomásban kerülnek közön­ség elé a legkeresettebb Bar­tók-művek kottái, és az Universal Kiadó Philharmo- nia sorozatából átveszik a Zeneműkiadó az V. vonósné­gyes, a Táncszvit és a Zene húros és ütőhangszerekre kispartitúráit. S. E. Székely népdal A Cantata Profana bevezető motívuma Volt egy öreg apó. Volt néki, volt néki Kilenc szép szál fia. Nem nevelte őket Semmi mesterségre, Csak erdőket járni. Csak vadat vadászni. És addig-addig Vadászgattak. addig: Szarvassá változtak Ott a nagy erdőben. És az ő szarvuk Ajtón be nem térhet, Csak betér az völgyekbe; A karcsú testük Gúnyában nem járhat, Csak járhat az lombok közt; A lábuk nem lép Tűzhely hamujába, Csak a puha avarba; A szájuk többé Nem iszik pohárból, Csak tiszta forrásból.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents