Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-22 / 69. szám
VUÄJG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARAú-UO-B SOMOGYI NÉPLAP XXXVn. évfolyam, 69. szám * t98T, március 22., wwámop Ifjúsági nagygyűlés Kaposváron , A FORRADALOM MÁRCIUSA Kettős zászlóbontásra emlékeztünk Tegnap este megfiatalodott a város. A márciusi ifjak utódai, lelkes, a hagyományokra büszkén tekintő fiatalok sokasága lepte el a megyeszékhely főterét, ahol országosan kiemelt eseményként rendeztek ifjúsági nagygyűlést a Tanács- köztársaság kikiáltásának 62., a KISZ zászlóbontása 24. évfordulójának alkalmából. A zászlódíszbe öltözött Kossuth tér emelvényén, az ünnepség elnökségében helyet foglalt Losonczi Pál, a Politikai Bizottság tagja, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, Csémi Károly vezérezredes, honvédelmi államtitkár, Fejti György, a KISZ KB első titkára, Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagjai; Úszta Gyula, a Partizánszövetség főtitkára, a KEB tagja; Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, dr. Pál Antal vezérőrnagy, belügyminiszter-helyettes, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára, Nagy György ezredes, a munkásőrség országos parancsnokának első helyettese, Kun István ezredes, a BM Határőrség pártbizottságának első titkára, Sugár Imre, a megyei tanács elnöke. Deák Ferenc, a városi pártbizottság első titkára, dr. Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke, dr. Szerényi János, az SZMT vezető titkára, Varga Károly, a Hazafias Népfront megyei titkára, valamint a fegyveres testületek, a KISZ és az úttörőszövetség megyei vezetői. A Himnusz * elhangzása után Pécsi Ildikó Tóth Árpád Az új isten című versét maradta el, majd Sárái Árpád, a, KISZ Somogy megyei Bizottságának első titkára nyitotta meg a népes, igazán fiatalos hangulatú ünnepi nagygyűlést. Többek között hangsúlyozta, hogy nemzeti történelmünk lapjait gyakran vérrel írta az idő, s erről az utókor sohasem feledkezhet meg. Különösképpen nem, ha az emlékezés és a tisztelgés a magyar múlt egyik legdi- csőbb,. s egyben legtragikusabb eseményeit idézi. Somogy népe mindig izzó szenvedéllyel, a hősök és tetteik iránti tisztelettel, felelősség- tudattal gondol az 1919-es magyar proletárforradalomra, kegyetlen vérbefojtásá- nak szomorú napjaira. Büszke nemzeti öntudattal gondolunk arra — mondta —, hogy Somogyot, Kaposvárt nem érte felkészületlenül a Tanácsköztársaság kikiáltásának híre. Itt már 1919 februárjának utolsó napjaiban 8—10 ezer proletár tüntetett, majd március 10-én a Somogy megyei direktórium megalakulása jelezte az új kor eljövetelének sürgető szükségszerűségét. 62 évvel ezelőtt, 1919. március 21-én 800 fölfegyverzett kommunista munkás várta a proletárdiktatúra kikiáltásának hírét. — A dicső napok emlékét idézni és megőrizni hivatottak megtisztelő köteles— Tisztelt Nagygyűlés! Március 21-e van, ünnepel az ország! Köszönti azt a 62 évvel ezelőtti napot, amikor kikiáltották a Magyar Tanácsköztársaságot. Az éhezéstől, a nyomortól, a háború borzalmaitól megkínzott nép, munkások, parasztok és katonák a világon harmadikként — a Párizsi Kom- mün, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom után, a szovjet példát követve diadalra vitték a szocialista forradalom ügyét. A magyar népre ekkor sugárzott először, igazán fényesen a szabadság napja. Sok igaz forradalmár, köztük Kun Béla. Szamuely Tibor, Korvin Ottó emelte magasra a szabadság zászlaját. Egész Európa figyelt enre a hősi tettre, amely megreszkette üte az imperialista hatalmaikat, bátorította az elnyomott népeket, és erőt adott a forradalmát, hazá ját védő orosz pno- letairiátusnaik. ségtudatával köszöntöm ifjúsági nagygyűlésünk résztvevőit — fejezte be rövid A fiatal Ady Endre a következő körképet festette a század eleji Magyarországról: »Itt mindenütt szörnyűséges siralomvölgy és reménytelenség az élet... Itt él és uralkodik százezer ember; születik, vért izzad, kin- szenved és meghal sok millió... Itt, ebben a kis szerencsétlen országban el kell felejteni gondolkodni az embernek, ha nem akarja, hogy megfuttassák, hamar célhoz juttassák kálváriáján. Itt a segítség nem azoké, akik segítségre szorulnak, de a bilincs sem azoké, akik megérdemlik. Itt hazugság, megalázkodás és butaság az enyhítői csak az élet kínos terhének. És még mindig csak visszafelé megyünk!* 1918-ban azonban megfordult a magyar nép sorsa. A visszafelé helyett előre kezdett menetelni, és néhány hónap leforgása alatt a haladás élvonalába került. 1918 végén hazánkban forradalmi megnyitóját Sárdi Árpád. Ezután Petőfi: A nép nevében című versét adta elő Madaras József, s az ünnepi nagygyűlések szokásától eltérő módon, dr. Klujber László rendezésében politikailag sokatmondó, hangulatában megragadó és lelkesítő műsor részese volt a több mint tízezer somogyi fiatal. Szerepet vállait « programban Balázsovits Lajos, Kovács István, Dinnyés József, Csizmadia Sándor, Cser- nák Árpád. Csákányi Eszter, Eperjess Károly, Czakó Klára, a Táncsics gimnázium és a mezőgazdasági főiskola diákszínpada és az Ifjú dalosok klubja. A forradalmi lendületű és előremutató program közben Köpf Lászlóné, a KISZ KB titkára mondott ünnepi bestédet. helyzet alakult ki. A háborút vesztett Ubalkodó osztály már nem volt képes a régi módon kormányozni; az évszázados elnyomás és a háború kínjaitól meggyötört nép pedig nem volt hajlandó a régi módon élni. Az ország, a nép további sorsa attól függött, hogy van-e olyan társadalmi erő, amely képes a tömegek ügyét győzelemre vinni, amely, ha kell, képes a forradalmi vívmányok megvédésére és továbbvitelére. Volt ilyen erő. Létrejött a tudatos, szervezett élcsapat, mely megfogalmazta és képviselte a munkásosztály, a nép forradalmi céljait. Megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja. A magyar munkásosztály forradalmi élcsapatának létrejötte máig ható fordulatot jelentett a nép ügyéért vívott harcban. A párt rövid idő alatt megnyerte a munkások, parasztok, értelmiségiek tömegeit, megvívta forradalmát, magához ragadta a hatalmat, amely heves küzdelem árán, de békés úton, fegyveres harc nélkül került a dolgozó nép kezébe. A forradalom az imperialisták minden dühödt igyekezete ellenére is győzedelmeskedett. A nép akaratát nem lehetett elfojtani, mert a forradalom tüzeben ott égett minden addigi magyar forradalom, szabadságharc lángja. Budai Nagy Antal, Dózsa György, Bocskai, Rákóczi, Kossuth, Petőfi és a többi neves és névtelen hős lángoló lelke. A Tanácsköztársaság évezredes álmok valóra váltását kezdte meg. Megmutatta, milyen nagy erő lakozik a népben, milyen lehetőség rejlik a gyárak, á földek köztulajdonba vételében, milyen szellemi energiákat szabadít fel a társadalmi haladás a tudományban, a művészetben, a »kultúra minden területén. Ezernyi oldalról mutatkozott meg az eddigi elnyomottak és kirekesztettek előtt a szooiaiizAz ifjúság nem felejti a forradalmak tanulságait mus, jobb világa. Olyan erővel, amely tízezrével állítot-. ta csatasorba a tanáeshatal- maí védeni kész munkásokat, parasztokat, értelmiségieket. És amikor a dicső 133 nap után kihullt kezükből a vörös lobogó, örök emlékezetébe adták a további nemzedékeknek: a magyar nép harca a magyar munkásosztály kezébe van letéve. Továbbadták azt a hitet és meggyőződést, hogy a magyar dolgozó nép sonsa el* valasztiiataUan a szovjet hatalom, a világ első szocialista állama s a töbhi, szabadságáért küzdő nép sorsától. Ak 1919-es Tanácsköztársaság . példa ma is a szocialista Magyarországon élő, dolgozó embereknek. Példa, melyet minden felnövekvő nemzedéknek ismernie -Jkell, és szívébe kell zárnia tanulságait. na, akik a párthoz elsőként csatlakozva, gondolataikat, tetteiket, iiatal életüket adták a szocialista forradalomnak. Emlékezünk arra, amikor a véres ellenforradalom után, éppen a Tanácsköztársaság évfordulóján bomlott lei újra a magyar ifjúkom- raun isták zászlaja, melyen ma is ez a két évszám áll : 1919—1957. Ezek az évfordulók azt bizonyítják számunkra, hogy a forradalmakban mindig ott küzdöttek az ifjúság legjobbjai az élvonalban. 1848 márciusának eTmdí- tói, 1919 vdlágfarradalam- hi tű kommunistái, 1945 új világot teremtő, forradalmat véghez vivő harcosad között mindig ott volt a magyar ifjúság legjava. A haladó társadalmi erők számítottak is arra, hogy a fiatalok döntő többsége egy lesz velük. Így van ez ma is, amikor népünk a fejlett szocialista A Tanácsköztársaság elszánt forradalmárai,, köztük a. somogyi direktórium ve-, /etöje. La tinea Sándor elévülhetetlen példát adott elvi szilárdságból. Különbséget tudott fenni tudatos ellenforradalmár és megtévesztett nincstelen között, s az országban először, a kisajátított; úri nagybirtokon létrehozta az első termelőszövetkezetet. Tiszta embersége, népszerűsége tekintélyt biztosított számára. Személyisége. tettei még az ellenforradalmi banditákat is arra késztették, hogy a nyilvános tárgyalást nem vállalva, orvul gyilkolják meg a Ná- dasdi-erdőben. Tisztelt Nagygyűlés« Néhány nappal ezelőtt tisztelegtünk az 1848-as forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt. Néhány nap múlva kigyúrnak majd a hálatüzek, és lerakjuk a köszönet virágait a felszabadító szovjet katonák sírjára. Ma azonban az 1919- es forradalmár példaképeinkre emlékezünk. köztük azokra a* Ujukommunistaktárs adatom építésén munkálkodik. A szocializmus építésének útján magunkkal visszük forradalmaink emlékét, tanulságait. Megőrizzük népünk történelmének haladó hagyományait, de felelni tudunk saját korunk, mindennapi életünk kérdéseire is. Bizonyítja ezt az ifjúsági szövetség mindennapi munkája, s az az elkötelezettség, ahogy készülünk a KISZ X. kongresszusára — fejezte be beszédét a KISZ Központi bizottságának titkára. A forradalmi elődökre emlékeztető műsor tovább pergett, tapsot, együttérzést, együtt gondolkodást sugallva. Befejezésként — mintha egyetlen hatalmas, öblös torokból zúgott volna az ének, ezer és ezer fiatal, jövőnk letéteményesei zengték együtt a DlVSZ-indulót. Ezután a vendégek és a fiatalok a Csiky Gergely Színházba vonultak, ahol Babarczy László rendezésében ünnepi gálaestet tekintettek meg. (Erre az eseményre keddi számunkban visszatérőnkül /