Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-21 / 68. szám

Szennyvíz az udvaron r r w LEVÉLÍRÓK Vizes házfalak néhol sor­siakra hagyva, néhol kínos gonddal újra és újrameszel- ve, föstve. besározva, vakol­va — ami re a nyugdíj bői vagy a szerény jövedelemből futja. Hogy tiszta legyen leg­alább az öreg ház; hogy lát­ható legyen, nem rendetlen népség lakik itt. Szájfogó párna vagy néhány virág az ablakiban s az ablakkeret mellett — kívülről beíütyül a szél. Félkótya rolók, be­tört üvegek, romló szobák .. Az elhaltak vagy az elme­nekült emberek hagyatéka. Séta Kaposváron, 1981-ben, a Kanizsai utcában, az össz­komfortos Béke—Füredi vá­rosrésszel átellenben. Kétségbeesett telefonok sora januárban, és egy le­vél ; „A Béke—Füredi-lakó­telep megépítése után a Ka­nizsai utca és az új Füredi út elágazásánál levő lakások és udvarok a hétvégeken valóságos árvíznek vannak kitéve..Dátum, aláírások. — Halló! Végh István va­gyok a Kanizsai utca hét­ből. Az udvarunkon megint — sokadszor — folyik a szennyvíz. Emberi ürülék, ételmaradék... Soroljam? A Köjálnak jelentettük, de ed­dig nem intézkedtek. A városi Köjálnál dr. Blancz Katalin főorvos: — - A bejelen tésről nem tudtunk, de azonnal utána­nézünk mindennek. — Lehet, hogy elsikkadt a bejelentés? — Nép szokott előfordul­na. Milodánovics Péter, a Kö­jál munkatársa ezután, ké­résünkre, tett egy „körutat” a házaknál. Kanizsai utca 7. Az udvaron már árkot mo­sott a szennyvíz. A két ud­vari illemhely jóformán használ hatatlan, szintén visz- szafolyó szenny-nyomokkal. Más házaknál hasonló a helyzet. A 7-es ház Lakói kö­zül Végh István — a ko­rábbi telefonáló — özv. Ve- nis Józsefné, Irgang Ferenc már nem is beszélnek han­gosan. S miközben segítsé­get kérnek, alig bíznak ab­ban, hogy megérkezik. Kifelé jövet Milodánovics Péter megkérdezi: — Hogy lehet ilyen he­lyen lakni? Dr. Blancz Katalin városi Köjál-főorvos, dr. Herczeg Tibor megyei igazgató fő­orvos és Milodánovics Péter megbeszélése, másnap. A tényrögzítés után dr. Blancz; — Megkeresem a városi tanácsot és a vízműveket, s intézkedéseket kérek tőlük. — Főorvos úr! Milyen ve­szélyt jelent a kiömlő szennyvíz? Dr. Herczeg Tibor: — A tisztítatlan szenny­vízben rengeteg a kórokozó. Ezt terjeszthetik aztán a pat­kányok, a legyek. A kiömlő szennyvíz járványt okozhat, ha egyéb tényezők is előse­gítik. — A jelzés tehát vészjel­zés. Mit tehet a Köjál? — Megvan az erőnk ah­hoz, hogy rendet teremtsünk. Még mindig hideg napok, még mindig január. Hely­színi bejárás a Vái-osi—Já­rási Közegészségügyi — Jár­ványügyi Szolgálat meghívá­sára. A Köjál, a vízmű, a vá­rosi tanács illetékesei meg­nézik az udvarokat. Rögzí­tik: a szenny vízfel törés je­lei mindenütt megtalálhatók. Ezután megbeszélés a DRW kaposvári üzemigazgatósá­gának irodaházában. Az ál­láspontok már nem egysége­sek Még aznap a Kaposvári Városi Tanácsról levelet küldtek a DRW igazgatójá­nak: ....... az utóbbi évben je­lentős gondot okoz a 10-0-0 jelű szennyvízcsatorna mint­egy 60 fim szakaszának kis keresztmetszete. A Mélyép­H S OMOGYI NÉPLAP terv 1976-ban, majd a Vízi­terv 1978-ban műszaki tanul­mányt; készített..., mindkét tanulmány javasolja a fen­ti 60 fim szakaszon a na­gyobb átmérőre való kivál­tási. Ugyanakkor mindkét tanulmány a 400 nun-es át­mérőt hosszú távon is meg­felelőnek tartja... a 60 fim 30 un átmérőjű szennyvíz- csatorna 40 cm átmérőre tör­ténő kiváltását lehetőleg az első félévben végeztessék el...” Mélyépterv 1976, Víziterv 1978. — A levél dátuona: 1981. január 29. Újabb telefonok .szenny­vízfeltörésekről. Az idő te­lik. A Kanizsai utcaiak kér­dése: Mi lesz, ha megjön a jó idő; mi lesz ha tűz a nap tavasszal és nyáron? — Tudja, mi már semmi­ben sem bízunk. A hivatal.. — mondja Végh István. Horváth Tivadar, a Du­nántúli Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ka­posvári főmérnöke: — A város az új terhelést a régi közművekre nyomja rá. A szűk vezeték nem bír­ja el csúcsidőben az új la­kótelepről érkező rengeteg szennyvizet, s ami nem tud lefolyni, onegtalálja a legrö­videbb utat arra, hogy tó tör­jön. Ezenkívül sok a dugu­lás is, az építési területeken mindenfélét beledobálnak a nyitott csatornákba. — A tanulmányterv al­kalmasnak tart ja a vezeték nagy részét a szennyvíz hosszú távú elvezetésére. — Az igen. Mi úgy szá­mítjuk: ha tovább nagyob­bodik a Béke—Füredi és a Kinizsi-lakótelep, a vezeték nem fogja bírni a terhelést. A terv például 330 liter víz- fogyasztást számít fejenként naponta. Mi a sávháznál egyszer mértük: 336 liter volt. Az eltérés elenyésző ugyan, de ez ma érvényes szám, és csak növekedni fog. Hosszú távra... Nos, mindegy. Majd a mi fejünk fáj a hosszú távú tei’vezés miatt. A hatvan, méter ve­zetéket kicseréljük most, az idén. Még öt évet adunk az egész Kanizsai és Berzsenyi utcának... Hogy azután ? Ki sem merem mondani, hány millió forint kellene. Koráb­ban félannyiba került vol­na. Március van. Már köze­lednek a meleg napok. Köz­ben újabb és újabb szenny- vízömlésekről szólnak a két­ségbeesett telefonok. Hol „csak úgy” tör föl a mo­csok, hol dugulás miatt... Keresztúri Jánost, a váro­si tanács építési osztályveze­tőjét kérdeztük, válaszolt-e a DRVV a tanács levelére. — Válaszolt. A harmadik negyedévre ígérik a csator­nacserét, de azt is hozzáte­szik, hogy ha lehet, előre­hozzák a határidőt. — Ezzel • minden gond megoldódik? — Meg. — A tanulmányterv hosz- szú távú elképzelései jók? — Jók. Jóknak kell len­niük. A két tervezőintézet nem a levegőbe beszél. — Az üzemeltető vízmű szakemberei beszélnek a le­vegőbe? — Nem. Csakhogy az üze­meltetőnek az az érdeke, hogy túlbiztosítsa magát. E témában nem jutunk kö­zös nevezőre. — Az első tanulmányterv már 1976-ban jelezte, hogy azon a kritikus helyen szűk lesz a vezeték. Időközben arrafelé hatalmas közmű­munkák voltak. — A kritikus hatvan mé­ter épp a tervezési terület határán kívül van néhány méterrel. Amikor a Béke— Füredit tervezték, ez a rész kiesett. Valahol meg kellett hiizni a határt — Hogy „szennyvizárig” jussunk? — Kár lenne ma már fe­lelőst keresni. Több ilyen határterületet lehetett volna kis költséggel rendezni, de A hamis bélyegző és az állhatatos kezes teát a tervező a meghúzott Vonalakon belül tervez. „Keresztkérdés”; — Milyen az egész város szennyvízhálózata? — Vegyes összetételű, és kicsi. Kisebb, mint kellene. Kaposvár nagyon nagyot „ugrott”. S ehhez az alap- közmüvek, a vízvezeték ki­vételével, nem fejlődtek elég gyorsan. — Mi úgy tudtuk, először az alapokat kell lerakni, hogy az épület szilárdan áll­jon. s ne kerüljön veszélybe. — Főorvos úr! Mi lesz, ha megjön a meleg? Ezt kérdik a Kanizsai utcaiak. Dr. Herczeg Tibor: — Föl kell készülnünk a fertőtlenítésre, a kórokozók terjedésének megelőzésére. Föl is készülünk, A gond pedig a nyáron végképp megoldódik. Fertőtlenítés, bűz. hasz­nálhatatlan udvar. Rossz la­kások. A gond megoldódik. Egyszerű kölcsönügyletnek indult az egész. Az ügy fő­szereplője, a 37 éves kapos- fői Bozsóki Mária hajdan a megyeszékhelyen dolgozott az EVIRT-nél. Munkaviszo­nya 1978. február 15-én szűnt meg. Aztán a helybeli pos­tahivatalban segített egy ke­veset, ami abból állt, hogy a pénzküldeményeket fölvet­te — aláhamisítva a címzett nevét. A dolog kiderült, az, asszonyt elítélték, jelenleg is ezt a 8 hónapos büntetését tölti. Közben egy másik ügyére is íéiny derült Bozsóki Mária 1978. ja­nuár 30-án a nagybajomi takarékszövetkezettől 3000 foi*i'nt személyi kölcsönt vett föl, aztán február 28-án a Somogy megyei OTP kapos­vári körzeti fiókjánál újabb 6000 forintot. Egyik munka­társa volt a kezes. Az osz­nyújtott át. Természetesen a vállalat följelentést tett, és májusban . február 15-től — visszamenőleg — meg­szüntették az asszony mun­kaviszonyát. A rendőrségnek most már az eredeti kölcsönigénylő la­pokra is szüksége volt. Az első, ami föltűnt, hogy a la­pokat az asszony írásához hasonló írással töltötték ki. No és a nyomtatványon csali a cégbélyegző szerepelt — eléggé elmosódottan —, holott abban az időben va­lamennyi osztálynak, így a bérosztálynak is külön bé­lyegzője volt. A bűnügyi technikai in­tézetben minden kétséget kizáróan igazolódott a vizs­gálótisztek gyanúja; a nyom­tatványoka-t maga, BozsóM Mária töLtötte ki, á bélyeg­zőt pedig úgy hamisították oda. Egyébként aki egy ki­csit is figyelmesebben meg­nézi a bélyegzőlenyomato­kat, rögtön rájön, hogy va­lami nincs rendben, megák­kor is, ha nem tudja, hogy a pecséteket indigóval má­solták a papírra. Érdekes módon — talán a megszo­kás, a rutinmunka vagy a faradság következtében — ez sem a nagybajom! taka­rékban, sem a kaposvári OTP-íiókban nem szúrt sze­met. Tiszta szerencse, hogy akadt egy állhatatos kezes — neki köszönhető, hogy végül is rendőrség elé ke­rült az ügy, és fény derült a csalásra. D. T. 18,5 millió forint értékű felvásárlást terveznek Befejezés előtt a szerződéskötések Megoldódik? A Kanizsai utcának ezek az öreg házai a hatodik öt­éves tervben nem szerepel­nek a szanálandók között. — Megvárjuk, amíg össze­dőlnek? — Reméljük, nem dőlnek össze — mondja Keresztúri János. — És a hatodik ötéves tervben a szennyvíz-,,terme­lés” és az elvezetőképesség ollója záródik? — Nyílik. — Meddig viseli el ezt egy hetvenötezer lakosú város? — ??? A fényesen kivilágított Béke—Füredi-lakótelep től alig húsz méternyire 1981- ben a romló tömésházakban és a kicsit jobb téglaépül e- tekíben sok ember szagolja a bűzt. Aztán ez a gond is megoldódik. És előkerülnek a következő panaszok. A ta­lajvíz, a vízzel teli pin­cék... Az emberek kétségbeeset­ten telefonálgatnak és leve­leket írnak... Pár száz forintért min­denki degeszre tömhette vol­na szatyrait primőrökkel a tegnapi kaposvári hetipia­con. Bőven volt saláta fe­jenként 10-ért a kiskereske­dőknél és 8,60-ért a Zöldért standján. A hegyes erős zöldpaprika javát most is 6—7-éi-t adták .darabonként, de egy helyen mái’ háromért is láttunk. A három hete ve­vőre váró kígyóuborka csen­desen összetöpöi'ödött, így 60 forintnál többet nem mertek kérni érte. Félő, hogy hasonló sorsra jut a még friss áru is, amelynél nem engednek a 80-ból. 50 forintos árat tekintve a spe­nót és a sóska vasárnapi ebédnek is beillik. Csak el­vétve volt csomónként 5 fo­rintért hónapos retek. Kiju­szony persze nem fizette a törlesztést, így a munkatárs­tól vonták le. A kezes ezek után végrehajtási eljárást indított, de megtette ezt az OTP is. Bozsóki Mária pe­dig nem fizetett. Ezért a ke­zes az ügyészséghez fordult. Az ügyészség azonban el­utasította, mondván: köl­csönügyletről van szó, pol­gári peres úton követelheti vissza a pénzét. Addig-addig húzódott a dolog — a kezes ugyanis nem .nyugodott bele, hiszen megtudta, hogy ami­kor őt az asszony fölkérte, már nem volt munkaviszo­nya —, míg végül a legfőbb ügyészség elrendelte a nyo­mozást. Az ügy a Kaposvári Járá­si-Városi Kapitányságra ke­rült. Beszerezték a kölcsön­igénylő papírok fénymásola­tait; eszerint a vállalat feb­ruár 20-án állította ki a pa­pírt, az asszony munkavi­szonya pedig február 15-én megszűnt. Mit volt mit ten­on, irány a vállalat. Ott már azt is elmondták, hogy Bo­zsóki Mária 1977 decemberé­től 40 napig igazolatlanul távol volt. Amikor ezért kérdőibe vonták, egy megha­misított orvosi igazolást ból négyért. A fogyóban levő vegyes zöldséget 12—13-ért mérték. Tovább mérséklődött a bur­gonya ára. Az egy hónappal ezelőtti 8 forinttal szemben ismét adtak 6-ért is. A fő­városban sem drágább 8- nál. Egy kétkilós káposztát 14-ért gurítottak a szatyor­ba. Békéscsabán vagy Kecs­keméten ennyiért 3 kilósat adnak, ugyanakkor Zalában jó, ha fele ekkorát. A fá­sultság jelei mutatkoztak a már csak 6 forintra tartott céklán es a karalapén. Ez utóbbiak hovatovább akko­rák, mint egy dinnye, ezért negyedelve árulják. A íőzőhagyma a pavilo­nokban is 10 forint volt, a Hat szak­csoport • mű­ködik a bö- hönyei áfész keretében. Egy zöldség­es egy gyü­mölcstermelő, két nyúl te­nyésztő, egy méhészszak­csoport és egy géphaszno­sítási, 320 taggal. A szerző­déskötések többsége már be­fejeződött, nemrég szakcso­porti gyűléseken tárgyalták meg az év termeltetési fel­adatait. Primőr zöldségeket 3500 négyzetméteren termeltet az áfész; a szükséges palán­tákat két szakcsoporti tag állítja elő. Ebben az évben a paprika, paradicsom és uborka termeltetését tart­ják fontosnak. Tavaly 12 va­iilát pedig sehol sem kínál­ták 14-nél olcsóbban. Észak - Dunántúl és Dél-Alföld kö­zött kétszeres hagy maár kü­lönbségek is vannak Szol­nokon a legolcsóbb: 6—7 fo­rint. Ügy látszik, Makóra kirándultak a héten a ka­posvári kereskedők. Mind­egyiküknél volt jó minősé­gű olcsó makói fokhagyma 40-ért. Pesten ugyanerre 70- ért, Veszprémben 90-ért le­het szert tenni. A 20 forin­tos dughagymát a pult alá kellett volna eldugni, valódi termésesélyekkel csak a 35— 50 forintos kecsegtetett. Ismét több helyen árultak sampinyon gombát 60—65 forintért. Tökkel immár senki sem pironkodott, is­mét hoztak viszont megle­pően kívánatos körtét 18-ért. Ennyibe kerül Pesten is, Veszprémben kettővel drá­gább. Ilyen sok almát talán még sohasem láthattunk a piacon. Hosszan sorakoztak a különféle fajtájú és minő­ségű gyümölcshegyek, 8—9 forint volt a legolcsóbb és 18—19 a legdrágább. Kecs­keméten a legjavát is az előbbi, mig Pesten az ütő- döttjét is az utóbbi árakon veszik. Tavasziasan olcsó a tojás. A »hivatalos« ár 1,50 volt, de bárki vehetett 1,30-ért is. Hasonló, 1,40—1,70-es áron fogy országszerte. Pesten a két farínt még »reklámár«. Drágul a csirke, Kaposvá­ron is 50 forint kilója. Igaz mégsem 60, mint Zalában. A fővárosban a tyúkért is ennyit kémek ídlónként. Fe­le ennyibe kerül Veszprém­ben és nálunk sem drágább 40-nél. Egy koros kakast 100-ért kínálták, egy ka­csáért 250 forintot vágtak zsebre. B. F. gon zöldbabot vásárolt fel a szövetkezet, az idén a Zöldért csak 1,5 vagon zöld­babra tart -igényt. A szövet­kezetnél intézkedtek már, hogy zöldbab helyett más zöldséget termeljenek a szakcsoport tagjai. Jelentős e tájon a gyü­mölcstermelés is. Számíta­nak rá, hogy Nemesdéden legalább 20 vagonnyi — ex­port minőségű — almát ve­hetnek a tei'melőktől. A szö­vetkezet tapsonyi körzeté­ben. termelik azt a málnát, amelyet exportra szánnak. A termeltetés elősegítésére az ősszel és most, kora ta­vasszal 20 ezer málnasarjat adtak a kisgazdaságoknak. Mintegy száz gazda foglal­kozik ezzel a gyümölccsel. Van olyan termelő, aki egyedül 20 mázsa málnát adott a szövetkezetnek. Szil­vából tíz vagon felvásárlá­sával számol a terv. Az áfész-nél gondoskodtak sza­porítóanyagról; állami tele­pekről szerezték be a gyü­mölcsfacsemetéket és a sző­lőoltványt. A méhészek 8,5 vagon mézre szerződtek. Az idén. körülbelül tíz százalékkal több nyulat ad­nak el a tenyésztők. Az áfész-nél nyolc vagonnal várnak, a legtöbbet Böhö- nyéről szállítják. Vadon termő gyógynövé­nyekből egymillió forint ér­tékűnek a felvásárlását ter­vezik. A szövetkezetnél ar­ra számítanak, hogy ha egy kicsit is kedvez az idő, el­érhetik a 18,5 millió forint értékű felvásárlást. Ez 13,2 százalékkal volna több, mint az előző évi. Áram­szünet! Az Áram- szolgáltató Vállalat értesíti Kaposvár lakosságát és közületeit, hogy 1981. március 23-án, 7-től 15.30 óráig a Zalka Máté és a Laktanya utcában áramszünet lesz. (158745) Luthár Péter Piaci körkép Almahegyek hosszú sorban tott viszont a zöldhagyma­“fi

Next

/
Thumbnails
Contents