Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
Boldogító szórakozás Éneklő ifjúság-koncert Kaposváron HOLLANDIA - TULIPÁN NÉLKÜL Valóságos kis múzeumot' állíthatnánk össze azokból az oklevelekből, emléktárgyakból, rádiófelvételeket tartalmazó magnószalagokból, amelyek a kaposvári gyermekkórusoknak az éneklő ifjúság mozgalomban jó egy évtized ' alatt elért sikereit bizonyítják. Megye- székhelyünk kél-három általános iskolai énekkarait a legmagasabb mércével méri á szakmai közvélemény. Ezért hát aligha csodálkozhatunk azon, hogy szép számú közönség gyűlt össze szombaton délelőtt az éneklő ifjúság-hangverseny meghallgatására, ezúttal — ki tudja, miért? — az ifjúsági ház gyenge akusztikájú nagytermében. Kitűnő koncertet hallottunk — méltót nagy nemzeti ünnepünkhöz, méltót a néhány nap múlva elkövetkező Bartók-centenárium- hoz. Igaz, e kettős kötés helyenként föllazult. A tizennégy énekkai' műsorából ezúttal is hiányoztak a március idusának emlékét idéző történelmi dalok, a Kossuth- nóták, s a magyar munkás- mozgalom dalkincséből sem mindig a legízlésesebb darabokat szemelték ki a pedagógus karnagyok. Ennyi szép népdalt és népdalfeldolgozást azonban talán még so7 hasem hallottunk hasonló rendezvényen Kaposváron. Ráadásul a produkciók színvonala is jórészt azt igazolta: Bartók és Kodály zenéje nem valami kötelezően előírt lecke a diákoknak és a tanároknak, hanem szívesen vállalt, élvezetes, boldogító szórakozás, éltető táplálék. A közismerten szigorú zsü- yielnök szavai a »somogyi iskoláról", az országos átlagnál igényesebb »műhelymunkáról" ily módon aligha könyvelhetők el holmis frázisokként. S azt sem tulajdoníthatjuk az ítészek virágos hangulatának, hogy a kórusok fele arany fokozatot kapott, sót egyik-másik ezüst is jobbára aranyosan csillog. Az eredményeket egyetlen szóval magyarázhatjuk meg: ízléskultúra. A karnagyok többsége óvakodik az erőszakolt rusztikusságtól a népdalfeldolgozások előadásakor: csaknem valameny- nyien jól tudják, hogy városi gyerekek szájából hamisan csengene az érdes forte, az -öblösített" mezzoforle, a »parasztosan« nyers frazeá- lás. A ló másik oldalára is csak hébe-hóba esnek át gyermekkórus-vezetőink. A ritmus »széthúzására«, a dinamikai megingásokra ugyain akadtak példák, szándékos finomkodásra azonban alig. Újdonság volt, hogy ezúttal egyetlen karnagy sem akarta önnön lelkének dúlá- sát müzenés szélsőségek formájában »belevinni« a gyermekek produkciójába, a zöme megmaradt a hiteles stílusnál, s ez részben a színvonal kiegyenlítődését eredményezte. A Tóth Lajos, a Hámán Kató és a II. Rákóczi Ferenc általános Iskola változatlanul kiváló kórusa mellé, úgy tetszik, hamarosan fölzárkózhat a Kréríusz és a gyakorló általános iskola énekkara, s ígéretes teljesítményt nyújtottak a »zrinyisek« meg a »berzsenyisek« . is. Külön színfoltot jelentett a Tóth Lajos, a Rákóczi és a gyakorló általános iskola kisdobosainak föllépése, Ke- rekesné Pytel Anna, Cziff Ágnes, illetve Borosné Vin- cze Mária irányításával: áz első kettő az éneklés természetes lendülete, az utóbbi a szép tónus és a kulturált dal lám forrná lás okán-. A zsűriéinek elmondta, hogy korábban egyetlen megyeszékhelyen sem látott ennyi alsó tagozatos kisfiút a pódiumon. Érdemes fölfigyelni egy énekkarvezető szombati kijelentésére: a gyermekkorú-^ soknak általában kevés alkalmuk van a szereplésre; némelyiknek egy évben csak egy. Nem volna-e hát érdemes bevonni őket a kisközségek közművelődési ellátásába? Akár á koncert és a hétvégi tanulmányi kirándulás szerencsés kombinációjaként is. Lengyel András Á három „SZ" Jártaim többek között egy kepes hetilap szer kés ztőse- ftébem. A neve Nieuwe Revu. Február 6-i számának címoldalán képet láttam (négytagú cs<alari a televízió mellett), s a szöveg körülbelül ez: 22 ezer gulden (kb. 300 ezer formt) kölcsönt adott a bank ahhoz, hogy ez a család Wiáshoz jusson, de ki kell költözniük, mert képtelenek fizetni a részleteket. (Emiatt — mármint a címlap miatt — néhány hónapig aligha számíthat a banktól hirdetésre a lap, pedig ez igencsak a * fennmaradás feltétele.) A február 13-i szám címoldaláin viszont egy csaknem öltözetlen, csinos hölgyet láttam, amint gumimatracra „terülve“ .szinte alél'tan a tenger hullámainak ess a kiváncsi nézőnek adja át magát A lap szerkesztői és munkatársai fiatalok. Aligha hiszem, hogy van határozott filozófiájuk. Nem akarnak megoldásokat, alternatívát javasolni a társadalmi feszültségek feloldására. Megelégszenek annyival, hogy fölvetik gondjaikat Szellemiségük, felfogásuk mmde nképpen haladó. Ez kiderül abból is, hogy képes riportot közűinek Vietnamról : hogyan fejlődik az ország a háború után. A lakásfoglalók oldalára állnak odahaza* figyelnek Kelet és Nyugat politikai kapcsolatainak alakulására, a délamerikai szabadságharcokra, s a NATO stratégiája ellen szólnak, de ez nem jelenti azt hogy egyetértenek a Szovjetunió katonapolitikájával. Munkatársaik ott vannak mindenütt ahol a jövő csírái ha bátortalanul, zöld hajtásokkal is, de kidugják fejüket. Kérdeztem: mi igaz abból, hogy lapjukat hármas jelszó „vezényli”, a három „SZ”, azaz: szex, szenzáció, szocializmus? Az ifjú szerkesztők mosolyogva mondták: valamikor viceként vetették föl ezt az olvasók, de ha jól meggondolják, igaz. Ma már vállalják is. És bármilyen furcsa számunkra, álláspontjukat meg lehet érteni. Egyszerűen „el akarják adni” politikai ideáikat haladó gondolataikat Közölnek hat színes fotókat izgató látványt nyújtó, alig öltözött és „ledér” hölgyeket a tenger habjai között a kerti csap vizrózsája, az ellenienyes viz- sugarak alatt és a hálószoba intim félhomályában, mert miattuk es értük veszik meg a lapot. S ha már lapozgatják a szép kivitelű újságot csak szemükbe bilik az olvasóknak más is, amely képpel, szöveggel megmozgathatja a fantáziát a gondolkodást. Számunkra bizarr a kép. Hát ha még azt is hozzáteszem, hogy ez a 72 oldalas, színes, képes magazin egy keresztény és egy általános képes hetilapból alakult. De nem kétséges, hogy általában baloldali, haladó nézeteket terjeszt a szex és a szenzáció álarcába öltözve. Bármilyen furcsa „árukapcsolás” éz, az ottani körülmények között érthető. Vállalkozásuk persze korántsem felhőtlen. A lap egy kapitalista konzorcium tagja; ennélfogva mindenekelőtt a pénzügyi szempont, a reklám kellene, hogy álljon a szerkesztés érdeklődésének és elveinek középpontjában. A szerkesztők azonban nem osztják ezt a nézetet, tehát konfliktusaik sokasodnak. A lap egyébként hat más — ha párthoz nem is- kötött — politikai hetilap mellett előkelő helyet foglal el: jóval szélesebb rétegekhez szól, mint társai (220 ezer példányban jelenik meg), és a szórakoztatás feladatát is vállalja. Már csak azért is fölfigyeltem erre a jelenségre, mert amikor a Vrije Volk (a szociáldemokraták egyik megyei napilapja) szerkesztőségében azt kérdeztük, hogy mit várnak attól, ha a Munkapárt májusban koalíciós partnerként bekerül a parlamentbe, a főszerkesztő- helyettes így felelt: „Erre most nem tudok válaszolni, mert nincs. itt a parlamenti tudósítónk ... (!). Itt bátortalanabb lenne a vélemény - nyilvánítás? A Nieuwe Revu egyik számát viszont bezúzták, mert a korábbi királynő, Julianna beszédét szexképekkel „illusztrálta” abból a megfontolásból, hogy nevetségessé tegye őt az olvasók előtt. (Ez 1976-ba.n volt.) S amikor hallottam erről az eseményről, már nem csodálkoztam, hogy a holland újságírók egy másik, tudatosan provokátor csoportja — amellyel a szövetség ugyancsak találkozási lehetőséget „szolgált föl” számunkra Hollandia sokszínű politikai életét bizonyítva — azt kérdezte: előzetes vagy utólagos cenzúra van-e Magyarországon. Megvallom, nehezen akarták elhinni, hogy nincs előzetes és utólagos cenzúra sem, és évtizedek óta — ha jól Ismerem a felszabadulás utáni sajtótörténetet — sohasem volt. Számukra meglepő ez, és hihetetlen. Hiszen a Revu egyik számát bezúzták! Pedig ott demokrácia és szólásszabadság van! (Polgári demokrácia.) Nem hallgathatom el, hogy rendkívül izgalmas szócsatá politikai viták zajlottak le hollandiai látogatásunk nyolc napja alatt. Meghívónk és vendéglátónk, a holland újságíró-szövetség és kiváltképp nálunk is járt ifjú elnöke, Frans van den Mosselaar (akivel több eseményen és helyszínen is kicserélhettük véleményünket a világ dolgairól), Hans Verploeg, a szövetség főtitkára és több barátunk mindent elkövetett, hogy ameny- nyire időnk, lehetőségünk engedi, csakugyan megismerkedjünk a holland valósággal, a lakosság és pártjai politikai küzdelmével, felfogásukkal, legtöbbször közeledő szándékukkal. Furcsa volt és szokatlan, de csakugyan azt tapasztaltam : Nyugat-Európában a szex és a szenzáció köntösébe öltöztetve is „eladható” a jövő eszméje és gyakorlata (Folytatjuk.) Jávori Béla Tankönyvek két változatban, előrendelésre Ezentúl előre jelzik a tankönyv-igényeket az altalános iskolák. A Művelődési Minisztérium közoktatási főosztályának intézkedése szerint mar az 1981—82-es tanévre szükséges tankönyvek megrendelésekor közük, hogy az 1982— 83-as tanévre a tankönyvek két változata közül melyiket igényli, és. hány példányban. Miként az intézkedésből kitűnik, az előzetes tájékoztatás azért szükséges, hogy a kiadó és a terjesztő idejében gondoskodhassék a könyvellátásról, annyi tankönyvet nyomtassanak, amennyi szükséges. Az iskoláknak a tanulókat is tájékoztatniuk kell arról, hogy a tankönyvek melyik változatát használjak majd. Ebben a tanévben ugyanis némelyik iskola az első osztályos tanulókkal megvásároltatta az olvasókönyv mindkét változatát. * 1 i ■ Körzeti művészeti szemle Bodrogon A társközség lelkesedése Az ősz top ám népi együttes pávaköre A Hetes és So-' mogyjád tanácsi körzetéhez tartozó települések művészeti együttesei .szólistái mutatkoztak be vasárnap délután a hatszáz lelkes Bodrog művelődési házában. S a maratoni bemutató közönsége nemhogy megcsappant volna a három órakor kezdődő műsor alatt — este hétig —, inkább óráról órára nőtt az érdeklődők száma. Bodrog szíves házigazdája volt a rendezvénynek, s ahogy többen elmondták: lelkesedésük példamutató. Bárcsak átsugározna a többi községre is! Lőczi Zoltán, a somogyjá- di művelődési ház vezetője a körzethez tartozó művelődési intézményeken is rajta tartja szemét. A művészeti szemlén egyik előkészítőként másodszor 1 vett' részt. — Tapasztalatai? — Egyre nehezebb. A közösségi összetartozás megla- zulása rányomja bélyegét a művészeti szemlére is. So- mogyjád a fejlődéssel együtt ezt is magán viseli. — A társközségek ? — Közepes szintet képesek produkálni. Osztopán kiemelkedő együttesei azonban a hagyományok ápolásával megkülönböztetett ■ figyelmet érdemelnek. — A szemle előkészítésében miként működött közre?— Csupán közvetve, a helyi tiszteletdíjas népművelők segítség,ével. A bodrogiaknak segítettek a megyei művelődési központ munkatársai is. — Bodrog lelkesedését szintén példamutatónak tartja? .— Igen, föltétlenül, hiszen ebből a kis községből többen jöttek el a bemutatóra, mint amennyit Somogyjádon várhattunk volna. A bodrogi emberek igénylik az ilyen rendezvén yeket. Sütő Ferenc tiszteletdíjas népművelő Bodrogon. — A Bréda pedagógus házaspár alapozta meg községünkben ezt az érdeklődést és lelkesedést; ők sokat tettek a helyi közművelődésért. Nagyon hiányoznak az ilyen emberek. A faluban már nem él egyetlen pedagógus sem; az iskolánkat körzete- sítették. A kaposvári járásban ezekben a hetekben tartják a körzeti művészeti szemle bemutatóit. ötven—hatvan művészeti együttes működik ezen a területen s a szemlén olyan harmincöt—negyven vesz részt. Köztük olyanok is, amelyeket csupán erre az egyetlen alkalomra hozott össze a fölhívás, a közös érdeklődés. Az amatőr művészeti együttesek száma az utóbbi időben valamelyest csökkent; különösen megfogyatkoztak az irodalmi színpadok, a kórusok és csupán egyetlen folyamatosan működő néptáncegyüttes található a járásban: Nagybajomban. Jután a KISZ-esek éleszt,getig a tánccsoportot A járási hivatal főelőadója az együttesek támogatásához szükséges szakemberek hiányáról beszélt a bemutató szünetében. A' jutái ifjúsági klubban a tánccsoport és az együttest kísérő citerazenekar szombaton esté tartotta a főpróbát. Együtt szerepeltek az óvodásokkal, s a bevételt óvodai játékok beszerzésére fordítják. Lelkesedésük, reméljük, nem csappan. Beszélgettem pesszimista fiatalemberrel is, aki — noha egy évtizede országos hírű falusi színjátszó csoporttal dolgozott — úgy vélekedik, eljárt az idő a művészeti szemle fölött. Kár erőltetni. A körzeti bemutató közepes színvonala sok kérdést vetett föl ugyan, de a közönség soraiban ülők fényesre örömült szemei, néhány igazán sikeres produkció, az egyéni és csoport- munka meggyőző érv lehet azzal szemben, hogy kihalt az emberekben az igény. Néhány helyen mégis mi vezetett erre? — Természetesen érdemes megvizsgálni. (Kutatómunkára ösztönző feladat, nem?) A vérkeringés, úgy érzem, nem állt meg, csupán néhány artéria keresztmetszete szűkült de a szív dobog. Kell hogy dobogjon! Horanyi Barna SOMOGYI NÉPLAP
