Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1981-03-17 / 64. szám

Környezetvédelmi beruházások — regionális vízmüvek A Délviép tavaszi munkái HASZNOSÍTHATÓ TAPASZTALATOK Kulcskérdés az energiagazdálkodás Mihelyt az idő engedte, négy dél-dunántúli megyé­ben nekilendültek a Délvi­ép munkagépei, hiszen fon­tos beruházások megkezdé­se vagy folytatása vár rá­juk. Ahogyan. Orosz Ottó termelési osztályvezető a vállalat központjában sorol­ja a munkákat, lassan ki­rajzolódnak az eiőközmű vé­si tés, a regionális vízveze­tékrendszerek és az elsődle­ges fontosságú környezetvé­delmi beruházások kivitele­zési feladatai. — Elég hideg volt január­ban, februárban, ezért a földmunkák erősen igénybe vették a gépeket — mondja az osztályvezető. — Sok he­lyen légkalapáccsal kellett meglazítani a földet. Gya­kori volt a géptörés, de az építési területek előkészíté­se miatt erőltetni kellett a munkát. — Milyen jelentősebb munkákkal kezdték az évet Kaposváron? — Befejeztük a Malom­árok átkötését a Gilice ut­cától a vasúti felüljáróig. Ezzel a Noszlopy Gáspár utca és a belváros felől ér­kező csapadékvizet a Ka­pósba vezettük, csakúgy, mint az 1800 milliméter át­mérőjű Rocla-csövek lefek­tetésével a Szokola-berek felől érkező csapadékvizet. A munkát tovább folytat­juk az uszodáig terjedő sza­kaszon. A Malom-árok tel­jesen eliszaposodott, mint vízelvezető csatorna már alig működött. Megkezdtük a cukorgyári répafogadó állo­más viztisztíitó művének az építését is. A belvárosban elvégeztük az OTP-székház alapozását, a területet már át is adtuk a SÁÉV-nek. A megyei kórház közművein tovább dolgozunk, az idei program mintegy hétmillió forint értékű munka elvég­zését írja elő. A város ke­leti határában, a 40-es őr­ház közelében szennyvíz- tisztító telep földmunkái folynak, építjük a tiszta víz elvezető csatornáját, az uta­kat, telepítjük a védő erdő­sávét. Megkezdtük a regionális vízvezeték Jutái úti fogadó- állomásán a második ötezer köbméteres medence mun­kálatait. A város két leg­újabb lakótelepén is dolgo­zunk. — Min dolgoznak a me­gye más területein? — Csurgón a szennyvízte­lep és a -csatornarendszer, Berzencén pedig a kis re­gíonális vízvezeték-hálózat kiépítése folyik. Ez az utób­bi öt ütemben készül, az el­ső hárommal már végez­tünk. Várhatóan az idén végzünk ezzel a mintegy negyvenmillió forintos megbízással. Siófokon a na­pokban befejeztük két utca csapadék- és szennyvízcsa­tornázását. Megkezdtük a 13-as Volán siófoki telepén a víztisztító építését. Ez egy környezetvédelmi szem­pontból nagyon lényeges előtisztító lesz. A telep ud­varán, a mosóban és a tech­nológiai javítás során össze­gyűlő, olajos szennyvizet tisztítja majd meg. Hason­ló működik már Marcaliban, és most készül egy ilyen Lentiben is. — Hogy állnak a munká­val a szomszédos megyék­ben levő építésvezetőségek? — Baranyában az év vé­gére, a jövő év elejére be­fejezzük a Pécsi Bőrgyár szennyvíztisztító telepének kivitelezését. Ez a 32 milliós beruházás nagyon szép mun­ka; sok műtárggyal, külön­leges technológiával lesz el­látva. A baranyai megye- székhelyen egy tízezer köb­méteres ivóvíztárolón is dolgozunk. Ez az üszögi víz­műtelepen van. Az építés, a vízcsatorna és a szűrőház bővítése együtt körülbelül negyvenkétmillióba kerül. Jórészt be is fejeződik az év végére. Dolgozunk a Komló—Pécs közötti regio­nális vezetéken, mely a györöki, a pusztakovácsi és a böhönyei termelőszövetke­zetben, ilietve az öreglaki állami gazdaságban. Ha éj­jel-nappali műszakokkal számolunk, jó idő esetén át­lagosan négy-öt napra volna szükség a munka befejezé­séhez. Ezekben a kritikus napokban, hetekben különö­sen nagy gondot kell fordí­tani az anyagellátásra, a gé­pek karbantartására, hogy legalább ilyesmiért ne áll­jon a munka. Nagyon fon­tos a talaj megfelelő el- munkálása, lezárása: egy­részt a magágy, másrészt a talajnedvesség megőrzése miatt. A műtrágya már kint van a gazdaságoknál, a ku­koricavetőmag ellátását is megszerveztük; április köze­pére szeretnénk a talajelő­készítést ' befejezni, hogy megindulhasson a vetés. Mindez agronómiái és mű­szaki feladatokat is jelent. — Hogyan állnak a gépja­vítással? — A traktorok, az erőgé­pek javítása megtörtént, most a traktorok javítás utáni diagnosztikája ad mun­kát. Az ekék, tárcsák is ké­szen vannak, most javítjuk a kukoricavető-gépeiket. Kü­pécs—mohácsi csőrendszer elkészülte után működhet majd teljes kapacitással. Ez utóbbi beruházásnak az el­készülte az évtized végére várható. A komlói vezeték mintegy hetvenmillióba ke­rül. Pécsen közművesítünk a siklósi városrészben, a nyugati Mecsek-oldalban és a Baranya megyei Hús­ipari Vállalatnál. — Ezek valóban nagy munkák. Mi a helyzet Za­lában és Tolnában? — Zala megyében a nagykanizsai szennyvízte­lepen és az Izzó víztisztító­ján dolgozunk. Megkezdtük a i várost a Murával össze­kötő, 17 kilométer hosszú Mura IX. vezeték építését. Folytatódik a zalaegerszegi szennyvíztisztító kivitele­zése — ez a Zala és így a Balaton vízminőségének a védelme miatt fontos. Bő­vítjük Zalakaros település és az üdülőterület ivóvíz- hálózatát is. A szekszárdi építésvezetőség a városi vízmű vas- és mangántala- nító berendezését építi. De talán a kaposváriakat job­ban érdekli, hogy a fonyódi építésvezetőségünk teljes erővel dolgozik a nyugat- balatoni regionális vízmű vízkivételi állomásán, víz­tisztító művén és átemelő telepén. A munka 1984-ben készül el, és akkortól Ka­posvár napi 15 ezer köb­méter vizet kap innét. lönösebb alkatrészgondunk nincs, csupán néhány Rába- Steigemél. — Mekkora lesz az idén a kukorica területe ? — Körzeti szinten mint­egy 19 ezer hektáron készü­lünk föl a kukorica vetésére. A búzát a tervezettnél 1200 hektárral kisebb területen sikerült elvetni: 16 ezer 200 hektáron. Ennek pótláséra tavasziárpa-vetőmagot bo­csátottunk a gazdaságok rendelkezésére, ezer 'hektár­ra elegendőt. Vetésének — dátum szerint — itt az ide­je. Taggazdaságainknak ter­mészetesen egyéb tavaszi munkái is vannak; a cukor­répával,' a napraforgóval... Mindent egyszerre, gyorsan, összehangoltan kellene elvé­gezni, hogy ki ne fussunk az időből... A búza fejtrágyá­zása már megtörtént; a mi­nőség most jobbnak látszik, mint a téli minősítéskor (30 százaléka jó, 40 közepes, 30 pedig gyenge). Nagy jelen­tősége van az osztott fejtrá­gyázásnak is, a trágya egy része januárban, a többi a lombosodás után kerül a földbe. Az agrártermelés ágaza­tai — a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a fagazdaság — tízmitliárd. forintot költött tek energiára 1980-ban. Az­zal együtt, hogy 1978 óta hat százalékkal csökkent az ágazatok energiafelhaszná­lása, ez az összeg háromszo­rosa a negyedik ötéves terv átlagának. Az ismert, a nép­gazdaság egészére ható té­nyezők mellett ezek az el­gondolkodtató adatok újólag alátámasztják , a tényt: ko­runk egyik fő kérdése az energiával való ésszerű ta­karékosság, az energiagaz­dálkodás javítása. Az agrárágazatok energia­felhasználásának^ mérséklő­dése jelzi: számos kezdemé­nyezés született és valósult meg a takarékosság érdeké­ben. A lehetőségek kihasz­nálásától azonban még távol vagyunk. Vonatkozik ez az új műszaki megoldások szé­les körű elterjedésére épp­úgy, mint a már kidolgozott, de még nem mindenütt al­kalmazott módszerekre. Az egy-egy üzemben be­vált eljárás terjesztésének sok módja van. Tapasztalat­Hosszú évek óta mostoha körülmények között dolgoz­nak a Fűszert ' kaposvári élelmiszerfiókjának alkal­mazottai. A Zalka Máté ut­cai raktár- és épületegyüttes eredetileg is az árutárolás és -elosztás céljaira épült. Valamikor a »-Hangya-« szö­vetkezeté volt ez az ingat­lan. A Fűszért az évtizedek során újabb és újabb rak­tárakat, épületeket emelt, de a hely egyre szűkösebb lett. A rossz körülmények között azonban már látszik valami reménysugár. Az élelmiszerfiók egy-másfél éven belül kiköltözik a Ju­tái úti új, korszerű telepre. Addig is könnyebbséget je­lent, hogy tartalék- és üze­melő raktárként egyaránt igénybe vehetik majd a ve­gyi fiók által elhagyott tá­rolóhelyeket a 'Kanizsai ut­ca 58. alatt. — Az élelmiszerfiók tíz éve 388 millió forintos for­galmat bonyolított le, tavaly 690 milliónyi árut adtunk el. az idei terv pedig 733 millió — mondja Hajdú György fiókigazgató, miköz­ben az udvaron tárolt, kon- zerves dobozokat rejtő kar­tonhegyeket kerülgetjük. Az aruhalmok valósággal elrej­A balatonújlaki raktárban — Mi szerepel még az idei tervekben ? — A tavaly kezdődött gyepprogram keretében 600 hektáron tavaszi gyepfelújí­tás és telepítés is. A réte­ket, gyepterületeket szeret­nénk intenzívebben használni. A cél az. hogy csökkenjen a szántóföldi zöldtakarmány és tömegtakarmány területe, s azokon — helyette — áru­növényt, kukoricát, búzát le­hessen termelni. Rendelke­zésre áll a holland import fűmagkeverék,, a fűkasza, a nagybálázó és az angol gyártmányú Bettinsön fű­magvető gép, amely az ős­gyep azonnali vetésére is ál­cserék, bemutatók, szakmai konferenciák szolgálják ezt a célt, nem beszélve az érin­tett ágazatok irányítói kö­zött történő személyes esz­mecserékről, az ismeret- szerzés és -terjesztés egyik legeredményesebb módjá­ról. A termelőszövetkezetek szövetségei karolják fel, se­gítsék elő az ésszerű kezde­ményezések terjesztését. Jó példáját adja ennek a Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa, amely évek óta a TOT-füzetek sorozat­ban nyomtatásban is közre­adja *a termelésszervezés gyakorlatban bevált módsze­reit Az energiagazdálkodás kiemelt jelentősége miatt különös érdeklődésre tarthat számot -a sorozat most meg­jelent, hetedik kiadványa A mezőgazdasági szövetkezetek energiagazdálkodása. A TOT pályázatot írt ki az energiagazdálkodás kor­szerűsítésére, és ebben a gyűjteményben öt, különösen figyelemre méltó, elterjesz­tésre ajánlott pályamunkát adott közre. A kiadvány középpontjában az energeti­tik a raktárak bejáratait. — Ezt a rengeteg árut mind itt kell tárolnunk — mutat kör­be. — A 3250 négyzetméte­res alapterületen nagyon ke­vés lehetőségünk van a ma­gasraktározásra Pedig ma már légköbméterben szá­molják a tárolási lehetősé­geket. Nehéz a rakodás, a teherautókkal meglehetősen bonyolult az udvaron mo­zogni Valóban, kinn az utcán is bebocsátásra vár két-három pótkocsis jármű. Árut hoz­ta^, és egyszerűen nem fér­nek be az udvarba A pót­kocsikat rendszerint le kell akasztani, hiszen nem tud­ják őket megfordítani. Egy­szerre csupán hat-nyolc autó rakodhat. Naponta IS­II nagy és 2—3 kisebb te­herbírású autóval dolgoz­nak. Sok a tétlen várakozás, a holt idő. Ezt még tetézi, hogy egyre több árut terel­nek át a közúti forgalomba. A rakodás reggel hatkor kezdődik. Amikor már elin­dultak a tújajáratok, akkor érkeznek az ellátó vállalatok árui, úgy, hogy itt soha sincs szünet. Hajdú György lemondóan legyint: — Ha megkezdődik kalmas, anélkül, hogy előbb föl kellene tömi a talajt — Mit ajánl a gazdasá­goknak? — Ilyen „szorító helyzet­ben” nagyon fontos az együttműködés, nemcsak a vetés, hanem a talajmunkák idején is. Mi ezt szervezzük; figyelemmel kísérjük, hol van szabad kapacitás, de a megvalósítás a gazdaságok­tól függ. Szorgalmazni kell az energia- és víztakarékos talajművelési eljárásokat, az azonnali talajlezárást, a kap­csolt munkaeszközök hasz­nálatát. M. E. kus áll. Az ő munkájához nyújtanak értékes segítséget a közölt pályamunkák. Mert igaz, hogy mind több szö­vetkezet alkalmaz energeti­kust, de nem mindenütt egy­forma eredményességgel. En­nek egyik oka, hogy a me­zőgazdaság sajátosságaiból adódóan kevés az a mód­szerbeli útmutató, amely el­igazít, mit is tegyen, hogyan is szervezze munkáját az energetikus, hogy tevékeny­ségé valóban hatékony le­gyen. A mezőgazdaság vezetők év eleji országos tanácsko­zásán Váncsa Jenő miniszter mondta: „... az energiagaz­dálkodás legalább olyan komplex feladat, mint a föld­védelem. Mindenekelőtt azt kell elérnünk, hogy az üze­mek vezetői a vállalati, gaz­dálkodás szerves részeként fogják fel ezt a munkát.” Ez a gondolat a kiadvány több munkájában is föllelhető. Ezért, bár nagy haszonnal az energetikus! munkakört betöltők forgathatják, mód­szerbeli segítséget, elvi út­mutatást adhat az üzemi ve­zetőknek is. a bor és az üdítő ital szál­lítása, akkor egymás he­gyén-hátán tolonganak a kocsik még az utcán is — mondja. — A konzervraktá- runk nagyon korszerűtlen, az áru nagyobb részét az ud­varon kell tartanunk. Nincs olyan göngyölegraktárunk sem, ahol a modem áruszál­lítás eszközeit tarthatnánk. A raktárak fűtetlenek, ezért mindenütt melegedőket ala­kítottunk ki, a szociális lé­tesítmények javításával igyekeztünk elfogadhatóvá tenni a munkakörülménye­ket. Baksa József, a Fűszért igazgatóhelyettese: — A volt vegyi raktárra középtá­von még biztosan szüksé­günk lesz. Az élelmiszer­fiók valószínűleg nem tud majd egyszerre áttelepülni a Jutái útra. Felmondtuk a cseri göngyölegraktár bérle­ti szerződését, a göngyöleg is a volt vegyi raktárba ke­rül. Kaposváron eddig nem tudtunk úgynevezett tarta­lékkészleteket tárolni, most erre a régi raktár emeleti részein lesz lehetőség. Így kisebb az árukezelés mun­kaigénye, és csökkennek a szállítási költségek. A ka­posvári élelmiszerfiók eddig is csak úgy tudta zavartala­nul ellátni a megyeszékhe­lyet, a kaposvári járást, Nagyatádot és a járását, hogy a készletek forgási se­bessége nagyon gyors volt. Az élelmiszerek vállalati forgási sebessége 23—24 nap, ezzel szemben a kaposvári fiók 16—18 napos forgási se­bességet ért el. Cs. L. Egy hét alatt kész a ház Egy hét alatt összeszerel-, hető, felállítható, beépíthető tetőterű hétvégi házak gyár­tásához kezdett az Agro- komplex velencei panelüze­me. A Fehérvár elnevezésű épületek nagyblokkos, ás­ványgyapot hőszigetelésű, műanyagburkolattal ellátott forgácslap panelokból ké­szülnek, s hat személynek nyújtanak lehetőséget a kel­lemes pihenésre. Az, épületeket a Fehérvár áruház szomszédságában ha­marosan felállítják, bemu­tatják, a második negyedév­ben már kapható lesz, OTP- rószletre is. SOMOGYI NÉPLAP s. L. 2300 hektárt még föl kell szántani M IKR-ben, nagy munkák előtt Nem marad Üresen a régi raktár Az élelmiszerfiók gondjai — Ilyen tavaszunk még soha nem volt — mondja Semsei László, az Iparszerű Kukoricatermelő Közős Vállalat balatonújlafci al­központjának vezetője, akit láthatóan a legnagyobb munkáiban zavarunk meg; az irodahelyiség „művészi” ren­detlensége bokros teendőkre utal, — Máskor is megesett, hogy elmaradt az őszi mély­szántás, de januárban, feb­ruárban most nem lehetett dolgozni, november 10-e óta nem tudtunk szántani. Van tsz, amelyik a kedvezőtlen talaj- és időjárási viszonyok következtében csak most kezdheti a munkát. — Várhatóan mikor végez­nek? — Minél hosszabb ideig tart az esős idő, annál ve­szélyesebbé válik a helyzet; ilyenkor nem lehet rámenni a földre, pedig a talaj elő­készítését „határidőre” be kell fejezni: a vetés, a me­zőgazdaság időhöz kötött feladatai nem várhatnak. Igen nagy területen maradt el a szántás és az alapmű­trágyázás, a 6600 hektáros területnek mintegy 35 száza­lékán. Különösen sok a szán- tanivaló a balatonszentgyör­gyi, a somogyvári, a szőlős-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents