Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-17 / 64. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARA: 1,40 Ft SOMOGYINÉPUP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 64. szám * Í981. március 17., kedd Befejezte tanácskozását a népfront VII, kongresszusa Megválasztották az országos tanácsot és tisztségviselőit Vasárnap március idusán, reggel 9 órakor az építők székházában folytatta munkáját a Hazafias Népfront VII. kongresszusának ezeregyszáz küldötte és meghívottja. Az elnökségben helyet foglalt Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, valamint politikai, állami és társadalmi életünk több más vezető képviselője. A beszámolok és az előterjesztések fölötti vasárnapi vitában Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke, L akattós László gépkezelő (Borsod megye küldötte), Gosztanyi János, a Magyarok Világszövetségének főtitkára, ifjabb Fazekas Lajos, a népművészet ifjú mestere (Hajdú megyei), Szokólay Sándor Kossuith-dí- jas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola tanára, dr. Bartha Tibor, a tiszántúli református egyházkerület püspöke, a Magyarországi Egyházak ökuA somogyi küldött hangoztatta, hogy a honismereti mozgalom, a helytörténeti kutatások erősítik a szocialista haza iránti szeretetet, a nemzeti összefogást. S noha a népfront ennek rérvén nagyon sok energiát kapcsolt be ebbe az áramkörbe, mindez még kevés. Az iskolai nevelés, oktatás megújítása során fény derült a történelemoktatás gyengeségeire. Újra kell hát értékelni a tanárok, tanítók előtt álló föladatokat, hogy közoktatásunk az ifjúság nemzeti és történelmi tudatának erősítését szolgálja, nemzetünk holnapjának és jövendőjének érdekében. A küldött javasolta, hogy ha alkotmánymódosításra kerül sor, akkor nemzeti címerünk, nemzeti zászlónk mellett tegyük nemzeti Himnuszunkat is alkotmányunk alapelemévé. A Himnuszt, amely • akkor lett nemzeti önvizsgálatunk és lelkiismeretvizsgála- tunk hatalmas költeményévé, amikor 1844-ben Erkel Ferenc a reformkor heroikus zenéjét komponálta hozzá. A somogyi kongresszusi küldött után Pesta László, a Magyar Vöröskereszt budapesti szervezetének elnöke a Vöröskereszt nevében kö; szöntiötte a kongresszusit. Ezután Kovács Béla, a szerkesztő bizottság elnöke tett jelentést a kongresszus állásfoglalás-tervezetével, valamint a három témabizott- ság vitaanyagaival kapcsolatban beérkezett javaslatokról, észrevételekről. Ezek — menikus Tanácsának elnöke, Jónás Zoltán, az MSZMP ráckevei járási bizottságának első titkára, Such János, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének főititkára, Mészáros Imre, a HNF Vas megyei bizottságának titkára, Siklási Norbert, a Lapkiadó Vállalat igazgatója, Horváth Béláné Heves megyei ólelmiszerbolti pénztáros, dr. Borszéki Erzsébet, a KNF balassagyarmati városi bizottságának elnöke kapott szót. Ezután Kanyar József, a HNF kaposvári városi bizottságának elnöke lépett a szónoki emelvényre. mint mondta — nem indítványoztak lényeges változtatást a dokumentumokban, tartalmában és szellemében erősítették, megszövegezésükben pedig pontosították az előterjesztéseket A kétnapos kongresszusi vitát Sarlós István. az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára foglalta össze. Visz- sza idézte az elhangzott beszámoló zárógondolatát, amely szerint a küldötteket az egyetértés hozta el a kongresszusra. A megállapítás igazságát. a felszólalások is tükrözték, még azok a vélemények is, amelyek a közéletben kétségtelenül fellelhető visszásságokat körvonalazták. Ezek az ellentmondások ismertek, tudottak, s feloldásukért együttesen kell cselekedni. A mozgalom főtitkára Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága A vita összefoglalója után határozathozatal következett. A kongresszus egyhangúlag elfogadta az országos tanácsnak jelentését a legutóbbi kongresszus óta végzett népfrontmunkáról, az országos tanács nevében elmondott főtitkári beszámolót, a hozzászólásokra adott vita- össaefoglailó választ, továbbá a kongresszus három vitaanyagát, a módosított működési irányelveket, valamint az országos pénzügyi ellenőrző bizottság, beszámolóját. Ugyancsak egyhangúlag elfogadták a beterjesztett kongresszusi állásfoglalást. Ezt követően Molnár Béla számolt be ' arról, hogy eleget tett megbízatásának az a huszonegy küldött, aki a március 15-i központi ünnepségen vett részt a Múzeum kertben a kongresszus résztvevőinek képviseletében. Ezután terjesztette be S. Hegedűs László, a jelölő bizottság elnöke a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagjaira vonatkozó indítványt. Az előterjesztés alapján a kongresszus egyhangúlag megválasztotta a első titkárának felszólalásából merítve hangsúlyozta: a népfront harmadvirágzását éh. Ez a párt elismerő szava, a népfront tevékenységéről. A Hazafias Népfrontot közvetlenül érintő javaslatokat méltatva a HNF OT főtitkára aláhúzta: elfogadja az indítványokat, s a választott tisztségviselők is arra törekednek majd, hogy valóra váltsák azokat. Elhangzottak olyan javaslatok is, amelyek mérlegelése, élfogadása más szervekre tartozik, ezeket— köztük a Himnusznak az alkotmányba történő beiktatását —, eljuttatják az illetékesekhez —, mondotta befejezésül Sarlós István. Hazafias Népfront 154 tagú országos tanácsát. ■Ugyanosak megválasztották az országos pénzügyi ellenőrző bizottság tagjait. Szünet következett, közben a Hazafias Népfront Országos Tanácsa rnegt,ártotta első ülését, amelyen megválasztotta tisztségviselőit, elnökségének és titkárságának tagjait, kijelölte az országos elnökség munkabizottságainak vezetőit, megerősítette kinevezésükben az országos titkárság osztályvezetőit és a népfront-sajtó vezetőit. A Hazafiig Népfront Országos Tanácsának elnöke: Kállai Gyula; alelnökök: Sugár Jánosné, Bencsik István, Horváth Lászlóné, Nagy Jó- zsefné, Polinszky Károly, Szemök József és Varga Imre. A Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára: Sarlós István; titkárok: Kovács Béla, Molnár Béla, S. Hegedűs László és Szentist- ványi Gyuláné. A Hazafias Népfront VII. kongresszusa Kállai Gyula zárszavával, s a Szózat hangjaival ért véget Elfogadott javaslat Heten az országos tanácsban Harmincnégy tagú küldöttség képviselte Somogyot a március 14-én és 15-én tartott népfrantkongresszu- son. Varga Károllyal, a Hazafias Népfront megyei titkárával arról beszélgettünk, milyen tevékenységet. fejtett ki a küldöttek és a meghívottak hazai csoportja, — A megválasztott huszonnégy küldött a hat országos tanácstag a megye minden társadalmi rétegét képviselte: volt közöttük munkás, paraszt, értelmiségi, alkalmazott, egyházi személy, s a mozgalom megyei, városi, községi vezetői, aktívái, a függetlenített apparátus számos tagja. A meghívottak között ott volt a VII. kongresszusunkon Varga Péter a megyei pártbizottság első titkára és Sugár Imre, a megyei tanács elnöke. — Láttuk, hogy somogyi tagja is volt az elnökségnek. — Igen, Oppermann Imrémé, az Egyesült Kaik» völgye Tsz tagja. A jelölő bizottság munkájában Rostás Károly megyei elnök vett részt. A kongresszuson harminchétén szólaltak föl. Arra törekedtek, hogy minden megye szót kapjon, a mi egyik küldöttünk, dr. kanyar József vasárnap szólalt föl. Egyébként hatvanhatan jelentkeztek szólásra. Aki az idő hiányában már nem mondhatta el véleményét — így a somogyiak közül Raf- fai Imréné, a Sefag csurgói gyáregységének művezetője, Rózsa István nyugdíjas tsz- elnök Kálmánesáról, Rum- szauer János, a Kaposvári Állami Erdőrendezőség mérnöke, Máder Jenő kadarkúti lakatos kisiparos —, írásban adja be hozzászólását, s az is bekerül a kongresszus anyagába. — Hallottuk, milyen tetszést váltott ki dr. Kanyar József felszólalása a kongresszuson. — Valóban nagy visszhangja volt Javaslatát a kongresszus elfogadta. A március 15-i budaipesti ünnepségen a kongresszus küldöttséggel képviseltette magát s ennek Pető László barcsi városi titkár is tagja volt. Vasárnap fogadás volt a Parlamentben: a somogyi küldöttség találkozott Losonczi Pállal. — Hány küldöttünket választották be az országos tanácsba ? — Eggyel többet, mint az előző kongresszuson. Űjra megválasztották dr. Balogh Ágnest, a Megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrző főorvosát, dr. Kanyar Józsefet, Kaposvár népfrontelnökét, Oppermann Imrénél, az Egyesült Kapos völgye Tsz tagját, Palkó Ferencire nyugdíjas ruhagyári varrónőt, Rózsa István nyugdíjas tsz-elnököt, Berla.cs Vincénét, a barcsi Vörös Csillag Tsz brigádvezetőjét és személyemet. L. G. Közoktatásunk erősítse az ifjúság történelmi tudatát Határozathozatal Március eszméje ma is él Megemlékezések Kaposváron, Budapesten és Kiskőrösön „Események folytatásának ez közönséges volna, kétségkívül, de kezdetnek nagyszerű és dicső... Nehezebb a gyermeknek az első lépést megtennie, mint mérföldeket gyalogolni a meglett embernek” — írta Petőfi 1848. március 15-e eseményeiről, egy cseppet sem értékelve túl annak jelentőséglét. Most, 133 évvel később, talán már úgy érezzük, hogy ismerjük annak az esős márciusi napnak a történetét, amelyről Nyári Albert azt irta: „a forradalom fáklyája meg- gyújtatótt.” Ez azonban csak az első lépés volt, s bár forradalmi módszerekkel, de vér nélkül. S a következő napok eseményei bár kevésbé romantikusak, jelentőségükben szintén történelmiek: Pozsonyban az országgyűlés megszavazta a közteherviselést kimondó és az úrbéri viszonyok eltörléséről szóló törvényjavaslatokat. Ez már az egész nép számára győzelem volt! Sem erről, sem a későbbi harcokban elesett honvédekről, a névtelen halottakról, sem a szabadság, sem a függetlenség, sem a haladás eszméjéről, 1848—49 nemzetközi. jelentőségéről nem sza- ban megfeledkeznünk. A piros betűs március 15-e jelentőségét, eszmédnek tisztaságát 133 év sem halványította eL Nem az isfeo- lásfcönyvek tananyaga, hanem a megtalált szabadság tudata őrzi tovább történetiségét. Vasárnap ünnepelt az ország. A házakon lengő zászlók, a szónoklatok csupán külső jelei voltak ennek: több százan gyűltek össze délelőtt Kaposváron a Kossuth téren is, hogy koszorúkkal, jelenlétükkel tisztelegjenek 1848 emléke előtt. Petőfi Sándornak A magyar ifjakhoz címzett versét Nagy Ferenc, a Táncsics Színpad tagja rrpndta el, majd néhány száz méterrel odébb Petőfi szobrát fonta koszorúiba a tömeg. Mi illik ide jobban, mint a Nemzeti dal? A mostani nemzeti ünnepen Deutsch István szavalta el, a megyei KISZ-bizottság titkára, Kusz József pedig a 133 évvel ezelőtti napra emlékezett. Ezt Csizmadia Sándor politikai dalénekes műsora követte. Koszorúkat helyeztek el a tisztelet jeleként a városi pártbizottság, a megyei és városi KISZ-bizpttság, a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága, a fegyveres testületek, valamint az üzemek és iskolák képviselői. A megemlékezésen részt vett Klenovics Imre, a megyei pártbizottság titkára és Papp János, a városi párt- bizottság titkára. Az 1848—49-es polgári forradalom és szabadságharc évfordulóján — országszerte — mindenütt k<jszorúzási ünnepségeken, ifjúsági nagygyűléseken emlékeztek az ifjúmunkások és diákok, illetve felnőtt dolgozók százezrei a 133 évvel ezelőtti eseményekre, a forradalmár elődökre. Petőfi szülővárosában, 'Kiskőrösön tartották a március 15-i központi ünnepséget a Bács-Kiskun megyei fiatalok. A költő forradalmár szülőháza előtti téren több mint ezer résztvevő irodalmi műsorral emlékezett a nemzet szabadságharcára. A főtéri Kossuth-szo- bor előtt is tisztelegtek a fiatalok. Budapesten a Múzeumkertben hatezer fiatal sorakozott föl vasárnap délelőtt a Ha- ; zafias Népfront Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága által rendezett ■ nagygyűlésen. Negyven- nyolcas . daloktól, indulóktól volt hangos a Múzeumkert, ahol a nagyszabású demonstráció elnökségében volt Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, továbbá a párt-, az állami, a társadalmi és tomegszervezetek, a fegyveres erők és testületek számos vezetője. Részt vett a nagygyűlésen a Hazafias Népfront VII. kongresszusának delegációja is. A Himnusz elhangzása után az elnöklő dr. Molnár Béla, a népfront országos titkára tolmácsolta a kongresszus üdvözletét. Ezután Varga László, a KISZ KB titkára mondott ünnepi beszédet: — Március 15-e, amely máig egyet jelent a haza ügyével, amelyet hagyományosan piros—fehér—zöld zászlók alatt ünnepelünk, egy sok országot, sok népet, franciákat, németeket, osztrákokat, cseheket megmozgató közös forradalmi tavasz része volt. Hangsúlyozta, hogy haza» és haladás új módon kapcsolódott egybe a 48 szellemi örökségét továbbvivő másik nagy tavaszon, 1919- ben. A proletárforradalmat győzelemre vivő százezrektől bátorságot, tudatosságot igényelt az a fölismerés, hogy a magyar fejlődés útja a hivatalos körök által gyűlölt és üldözött eszme, a szocializmus. Az ünnepi megemlékezést követően koszorúkat helyeztek el az 1848. március 15-i eseményeknek emléket állító márványtáblán az MSZMP Központi Bizottságának, a KISZ Központi Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának, a Belügy-, a Honvédelmi Minisztérium és a munkásőrség országos parancsnokságának nevében. Virágokkal borították az emléktáblát a fővárosi dolgozók, fiatalok.
