Somogyi Néplap, 1981. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1981-03-14 / 62. szám
A tényeg a végrehajtás Egy rendelet margójára Sok, nagyobb száll!tópartival rendelkező vállalatnál és szövetkezetnél zavart okozott az elmúlt hónapokban a Minisztertanács egyik tavalyi határozata, melyben térítésre kötelezték azokat a közületieket, amelyek nagy teherbírású járműveiket hosszabb ütem üresen vagy nem megfelelő terheléssel közlekedtetik. A határozat végrehajtását a közlekedés- és postaügyi miniszter rendeletben szabályozta. Eszerint az üzemben tartó — 100 kilométert meghaladó szállításnál — térítést köteles fizetni akkor, ha a tehergépkocsival üresen megtett út hosszabb, mint a rakottén megtett táv 30 százaléka. -Léggömb« rakománnyal nem lehet kijátszani a rendeletet, mert az kimondja, hogy üres futásnak az az út tekintendő, melyet a tehergépkocsi üresen, vagy teherbírása tíz százalékánál kevesebb áruval tesz meg. A térítés összege a rakott kilométerek harminc százalékául túli üres futás során kilométerenként 3 forint. Ezt a térítést a KPM Autófel- ugyelet számlájára kell befizetni a következő hónap tizenötödik napjáig, önbevallás alapján. A rendelet a hazai viszonyok között nagy teherbírásúnak számító öttonnás vagy annál nagyobb gépkocsikra vonatkozik. Kivételnek számítanak a különleges felépítményű járművek. A KPM hivatalos közleménye részletesen felsorolja ezeket — van belőlük bő- en. A nem célfuvarozó jellegű vállalatok számára azonban sokkal fájdalmasabb, hogy ez a térítés nem lehet árképzési elem — vagyis improduktív költségként nem számolható el. A rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszítette a közületi gépjármüvek üres futását korlátozó, idestova hatéves múltra visszatekintő rendelet. Ez előírta, hogy a közületi gépjárművek vezetői érdeklődjenek a megyei főmenetirá- nyító és diszpécser-központokban rakományért. Ha nem volt fuvarfeladat — márpedig gyakran nem volt, mert a célfiuvarozák is megtartották maguknak a jó piacot —, egy, a menetlevélre kapott pecsét ellenében a gépkocsi- vezető vidáman útnak indulhatott üresen. Az új rendelet várhatóan rendet teremt a fuvarozó vállalatok és a fuvaroztatók ma meglehetősen kusza viszonyaiban. A cél: a párhuzamos és a fölösleges tevékenységek megszüntetése. Bármennyire kényelmetlen is esetleg a Volán, a Belkereskedelmi Szállítási, vagy a Szövetkezeti Szállítási Vállalat, netalán, az Épíu szolgálatait igénybe venni, az ország szállítóparkjának észszerű kihasználása a nagy feladatok esetében ezt kívánja. Az árufuvarozásiból adódó feladatokat eddig köny- nyebb volt a járműállomány növelésével megoldani. a szervezés a háttérbe szorult Az energiaköltségek és a meglevő szállítókapacitás ennek a magatartásnak ma már gátat szabnak. Megkell fontolni azt n, hogy a közülietek esetleg hiába küldik autóikat nagy távolságra, abban bízva, hogy majd csak akad visszafelé fuvar. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a nagy fuvarozók di&zpécseriradói nem váltak a szállítási feladatok adatbankjaivá, mivel a közül« tek csupán az igényeiket jelentették be, feladatot nem adtak cserébe. A verseny és a párhuzamosság éppen ezen a téren mutatkoztak meg a legjobban. A versenyből pedig csak a jó hírközlő eszközökkel és az e munkára specializálódott részlegekkel rendelkező célfuvarozók kerülhettek ki győztesen. A rosszul szervezhető, rendkívüli szállítási igények lebonyolítására maga a rendelet kínál »“kibúvót«, meghagyva az öt tonnán aluli teherbírású járművek szabad mozgását. Természetesen ez a rendelet sem vehette figyelembe a határeseteket, így hátrányos helyzetbe kerültek például Somogybán, de más megyékben is azok a termelőszövetkezetek, amelyek például a fővárosba szállítanak primőröket, zöldségféléket és vasútvonal sincs a közelükben. Ezeknek mérlegelniük kell, hogy vállalják-e a térítést, vagy jobb, ha esetleg más szervezéssel gondoskodnak árujuk elszállításáról. A KPM Autófelügyelet megyei szervezetei kiemelt feladatuknak tekintik és szigorúan ellenőrzik a rendelet betartását. Os. L A gyorsíróbajnok Szinte nem lehet számon tartani a sok elismerő oklevelet, amely Pungorné Kendi Mária alig tízévi versenyeredményeit tükrözi. A megyei tanács mezőgazdasági osztályának panaszügyi főelőadója négy éve dolgozik jelenlegi munkahelyén; s már diák 'korában is több jó 'helyezést elért az országos gyonsíróbajnokságokon. Legutóbb a 300 szótagos fokon ]et{ első, kétszázason második helyezett az országos versenyen. — Hogyan zajlik le egy ilyen bajnokság? — Több kategóriában folyik a verseny, s 180—450 szótagot kell leírni percenként. Háromszáz szótagig a megyeszékhelyen rendezik meg, a magasabb kategóriákban Budapesten kell részt venni, öt percig diktálnak a rendezők; ez a háromszáza« kategóriában ezerötszáz szótagot jelent, s később át kell teinni gép- íráisba. — Hogyan készül? — Verseny elótt általában egy hónappal kezdek gyakorolni: ennyi idő elég a n SOMOGYI Eml NÉPLAP fölkészüléshez. Diktáltatok magamnak, gyakorlom az írásjeleket A Gép- és Gyors- írószövetségnek van egy havonta megjelenő folyóirata, rendszeresen ismertetnek benne egyéni írásjeleket s ha valamelyik megtetszik, megtanulom és használom. — Ezek szerint más nem is tudja elolvasni az ön sztenogramját? — Vannak egyezményes jelek, hiszen a gyorsírás lényege a rövidítés, a mássalhangzók jelölése; ezeket megtanítják az iskolában. Ettől azonban el lehet térni, saját jeleket is használva. — Mitől lesz valaki jó gyorsíró? — A rátermettség és a rengeteg gyakorlás mellett a széles látókör, a jó tájéko- zódóképesség elengedhetetlen. A versenyeken rendszerint időszerű politikai szöveget diktálnak; gyorsírás közben nincs arra lehetőség, hogy gondolkodjam egy-egy kifejezés jelölésén vagy ne ismerjem föl a saját rövidítésemet, amikor a szöveget gépbe írom. Itt, a munkahelyemen ezzel, szerencsére, nines gond, hiszen mezőgazdasági főiskolát végeztem, előzőleg pedig a téeszszö- vetségnél dolgoztam, tehát ismerős a terület. — Próbára tették már napi munkája során? — Őszintén szólva: nem. Hiszem, ha diktál valaki, közben gondolkodik egy-egy kifejezésen, fogalmaz, így aztán van időm leírni, amit mond. — Tervei? — Szeretnék továbbra is versenyezni, és minél több jó helyezést elérni. L. J. Szirénák az éjszakában 1981. március 11-én este, háromnegyed tíz után halálos közúti balesetet okozott az ittasság. Nagyatád és Bolhás között A négy Marx még önfeledten mulattatott a kettes program filmjében. A vendéglők ajtaját kulcsra fordították. Mégsem telepedhetett csend a városra: szirénák hangja hasított az éjszakába. 1. Hány üveg Is volt? Mester György azt mondja; mindegyikük néggyel ivott. Futsz Károly sem adta alább. Fél öt tájban befejezték a munkát, és betértek a bolhási presszóba. Szépen fogyott a sör, gyorsan múlt az idő. Azt mondják, Szerecz Jánoson igencsak meglátszott,, hogy alaposain a pohár fenekére nézett... Ki tudja mennyi idő telt el, amikor egyikük fölvetette; haza kéne indulni. Futsz Károly azt mondja, Szerecz ötlete volt, hogy a munkagéppel menjenek. Le akarta beszélni róla, még pofonokat is ígért, de Sze- recz hajthatatlan maradt. Mester György úgy meséli, a fiatalember csak mondta a magáét: »Enyém a gép, nálam a kulcs, ón felelek érte...« Nem tudom, hogy záródott a vita. Egy azon,balt bizonyos: a Dél-somogyi Állami Gazdaság talajjavítóinak HOES—585 típusú alagcsöve- ző munkagépe elindult végzetes útjára. Az egyik férfi a motor ház tetejére ült, a másik a kormány mögé, a harmadik hátul kapaszkodott Ki vezetett? Fuisz és Mester is azt mondja: Szerecz János ült a kormánynál. 2. Szirénázó autók robognak a városban. Előbb a rendőrség, majd a mentők és a tűzoltók kérnek maguknak szabad utat. A tűzollópa- rancsnokság ügyeletese rövid és tömör felvilágosítással szolgál: a konzervgyár utcájában Nagyatád után fol- boruít egy munkagép. Három utasa közül egy meghalt. a másik súlyosan megsérült, a harmadik a gép alá szorult. Az éterben parancsok, utasítások, kérések követik egymást. A Volán telepéről útnak indítanak egy darut. A sötét, útszakaszt reflektorok világítják meg. Mire a helyszínre érünk, a mentők már elszállították a két sérültet Jegyzőkönyvek készülnek. Autósok, motorosok, kerékpárosok állnak meg mellettünk. Mindenki segít*-, ni akar. 3. Fuisz Károly egy kedvűért válaszol. Látszólag az sem érdekli, hogy eltörött a válla, fölrepedt a homloka. Az orvos hiába akar segíteni. Nem törődik azzal sem, hogy a családját értesítik-e vagy sem. A munkaadóit korholja. Mintha ők tehetnének mindenről. Hogy az ital? Hát ittak néhány üveggel... Mester György szerencsés volt: különösebb sérülést nem szenvedett. Az ital még hajnalban is látszik a szemén. Megpróbálja összeszedni magát. »Nem, még most sem tudom elhinni. Ez valami szörnyűség.« — Miért kellett elindulniuk a munkagéppel ? — Mondtuk, hogy... Nem, nem tudom. Hiszen ott hagyhattuk volna. De azt mondta, hogy ez az ő gépe... Csend van a városban. Nem várt látogatók kopogtatnak Szerecz János ajtaján, Egy huszonnégy éves fiatalember halálhírét viszik az apró gyermeknek és egy állapotos édesanyának. Az ital ismét áldozatot követelt. Nagy Jenő PIACI KÖRKÉP Hivalkodó ibolyák Betört a tavasz a kaposvári hetipiacra. Tegnap 5—6 forintért hivalkodott az ibolya, s nem volt sokkal ol- j esőbb a tőziike sem. A jácint, a nárcisz és a tulipán szálanként volt kapható 7—9 forintért. Az ugyancsak gazdag választékú primőröknek egyelőre nemigen volt vásárlója, mindenkit megnyugtatott azonban, hogy lehet kapni. A kígyóuborkát a fonnya tagság mértékétől függően 87—95 forintért adták. A saláta feje továbbra is tíz forint, egy vajszívű kereskedő azonban »csak« 9,70- et kért érte. ötven forintért árulták a spenótot és sóskát. Egy szál póréhagyma négy forint, akár csak egy csomó pórias zöld. Hamvas a hónaposretek, s csomójának öt forint az ára, a még ennél is csábítóbb zöldpaprika darabjának hét- nyolc. Valamicskét drágult 3 vegyes zöldség: kilencért- tizen kettőért mérték. Hét forint a fejes káposzta kilója. Békéscsabán ezt hallva a vevők a fejükhöz kapnak, Zalaegerszegen viszont akkora a »fejetlenség«, hogy tízért lehet hozzájutni. A burgonya ára országszerte mérséklődött, így Pesten sem volt drágább nyolc forintnál, Zalában pedig újra kínáltak hatért is. Itthon e héTeljes táppénz a baleseti sérülteknek Az üzemi baleseti sérült, a foglalkozási betegségben szenvedő 1981. január elsejétől százszázalékos táppénzre jogosult. Ez azt jelenti, hogy a sérült külön utánjá’- rás nélkül hozzájut elmaradt keresetének pótlásához A kedvező rendel kezes azok - ra vonatkozik, akik baleseti táppénz iránti igényüket 1980. december 31-e után nyújtották be. Az a baleseti sérült, aki 1980. december 31-én bal eseti táppénzben részesült, arra — folytatólagosan — a korábbi rendelkezések szerint jogosult. A 'gazdasági dolgozó, a •háztartási alkalmazott és az alkalmi fizikai munkás baleseti táppénzének napi ösz- szege január 1-től 65 forint. Nem változott a baleseti táppénz összege azoknál, akik a társadalombiztosítási szaibályok alapján nem minősülnek biztosítottaknak (pl. kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek stb.j. Ha a baleseti sérült a baleseti táppénz folyósítása alatt szül és terhességi, gyermekágyi segélyre is jogosult, választhat a kétféle ellátás között. Fontos tudnivaló, hogy a dolgozó balesetéért, a foglalkozási megbetegedésért felelős munkáltató vagy más személy továbbra is köteles megtéríteni a társadalom- biztosítási szervnek a baleseti ellátás teljes költségét, ide értve a magasabb mértékű baleseti táppénzt is. A társadalombiztosítási szabályokban bekövetkezett változások érintették a nyugdíjfolyósítási szabályokat is. A munkaviszonyon, a szövetkezeti tagsági és bedolgozói jogviszonyon kívül munkát végző öregségi, rokkantsági és baleseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját minden naptári év első napjától mindaddig korlátozás nélkül kell folyósítani, amíg megbízásért vagy bármilyen egyéb munkavégzésért, tevékenységért kapott díjazása, tiszteletdija stb. a naptári év folyamán a 30 ezer forintot nem haladja meg. A keretösszeg évközi nyugdíjazás esetén havi 2500 forinttal arányosan csökken. Változás van azoknál a nyugdíjasoknál is, akiknek mukakörére a munkajogi szabályok kötelező munkaidőt nem határoznak meg. A foglalkoztatási keret szempontjából — a korábbi 14 forint helyett — január' elsejétől 25 forintot kell egy óiai foglalkoztatásnak tekinteni. A rokkantsági nyugdíjra jogosultság megállapítása korábban gondot okozott azolcnál, akik a megrokkanás előtt nem teljes munkaidőben dolgoztak. A január elsején hatályba lépett rendelkezés szerint az. aki a megrokkanását megelőzően is a munkakörére megállapított törvényes munkaidőnél rövidebb7 munkaidőben dolgozott, akkor jogosult a rokkantsági nyugdíjra, ha munkaideje a megrokkanása miatt tovább csökkent. Ebből a szempontból nincs befolyása annak a ténynek, hogy a megrokkanás előtti rövidebb - munkavégzést a munkakör sajátossága vagy személyes okok indokolták. bárdi Gyula ten is hét. Akár csak a cékla ! A hagymaára-k tegnap sem hagytak maguk után kívánnivalót: lü—12 forint volt a főző- és csak 38—45 a fokhagyma. Az utóbbi sehol sem kapható 60 forintnál olcsóbban: Veszprémben meg mindig száz forint. A legolcsóbb főzöhagymát Szolnokon kínálják: fele annyiért, mint a 14 forintos zalait, ötven forintot kellett dugni a kapós dughagymáért. Két hónapja is késő lett volna mérsékelni a tök árát, nem csoda hát. hogy a »madárlátta« portékának már a hatforintos ár sem csinált reklámot. Ismét hoztak sütni való gesztenyét, 25-ért. és szőlőt — fürtönként fele annyiért. Gyümölcsözőbb volt a vevők és az almaárusok kapcsolata: 15-ért ínycsiklandót árultak, de tízért is vehetett, aki reszelve szereti. Kecskeméten nyolc forintért fogy. Pesten a legdrágább; 15 forintnál kezdődik az ára. Kaposváron már csak császárkorié volt. az is 9 óra után. A fővárosban és Veszprémben meg kapható a haragos zöld ínyencség 20 forintért. Drága volt k baromfi. Zalaegerszegen 60 forint a csirke kilója. Nálunk 15-tel olcsóbb: százért már egy pár kopasz nyakút adtak. Egy kakasért is ugyanennyit próbáltak kérni. A tyúkhús Pesten majdnem kétszer olyan drága (57 forint), mint Veszprémben. Nálunk száz forintba kerül egy két és fél kilós példány. A tojás országszerte 1,40— 1,70. kivéve Pestet: ott 2,20 —2,30-at kérnek érte. B. F. Kivitelező szervezetek, kisiparosok figyelem! A Somogy—Zala megyei Téglaipari Vállalat versenytárgyalást hirdet a balalonszárszói oktatási épUlete íestő-mázoló munkájának kivitelezésére. A tárgyalás időpontja: 1981. április 2-án 11 óra. A tárgyalás helyszíne: oktatási központ építkezése, Balatonszárszó, Csárda u, vége. A tárgyalás előtt felvilágosítással szolgál a vállalati építési csoport. Telefon: 11-470 13 mellek. (84295) }
