Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-12 / 36. szám

Az SZKP XXVI. kongresszusa Hsgyedmiliiárd ember nevében A LENDÜLET KEZDTE Irodalmi est a hivatalban Több mint 17 millió tagja van a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának, óe nemcsak ennyien várják most a párt XXVI. kongresszusát. A fel­készülés az egész ország ügye. Tanúsítja ezt — egye­bek között — a, kongresszus tiszieietere indított murúta- verseny. A pártalapszervezetek meg­tartották a beszámoló és ve- zetósegvalasztó taggyűlései­ket. Ezeket követték a járá­si, a városi, a területi párt­konferenciák, majd mind­egyik köztársaságban a kom­munista pánt kongresszu­sa. Kialakult azoknak a név­sora akik a párttagság kep- viseletéberi ott lesznek a Kreml Kongresszusi Palotá­jában. A taggyűlések, párt- ertekezletek átgondolt, íelel- ] ősségié! jes vitát, eszmecse­rét hoztak. Több mint há- rommitüo konkrét javaslat született. Ezek jó része ugyan helyi problémák meg­oldására irányul, de nem kis szambán hangzottak el olyan vélemények, amelyek az or­szágos kérdések eldöntésé­hez adnak tanácsot. Sok fia­tal ember került a pártbi­zottságokba, a vezetőségek­be. A párttagság vitája azon­ban csak része az országos eszmecserének. Műhely- és üzemi gyűléseket is rendez­tek. Tárgyaltak a tervről a szakszervezeték, a Komsao- mol-szervezetek. A sajtó, a rádió és a televízió is helyt adott a javaslatoknak, A felszólalók többsége arra törekedett, hogy feltárja a munkát nehezítő tényezőket, javasolja a megoldás mód­ját. Gyakran alig lehet meg­különböztetni, melyik javas­lat érkezett tudóstól vagy munkástól, gazdasági vezető­től vagy kolhozparasztnői, mérnöktől vagy nyugdíjastól. Az országos eszmecsere legfőbb tanulsága, hogy a milliók magukénak érzik a tervet. Ezt mutatja a hatal­mas. az egesz országot átfo­gó kongresszusi munkaver­seny, amelybe már több mint száz millióan kapcso­lódtak be. A felajánlások, a kezdeményezések általában a terv feladatainak megoldá­sára irányulnak. Figyelemre méltó, hogy a kezdeménye­zésekben, a vállalásokban most már korántsem csupán mennyiségi mutatókról, ha­táridő előtti teljesítésről van szó. Legalább ilyen súlyt kaptak a gazdaságosig nö­velésere, az anyagtakarékos­ságra, a minőségi előírás maradéktalan teljesítésére, a szállítási határidő megtartá­sára vonatkozó kötelezelt­Öntevékeny brigádok A KongrowrBwrf Palota — Itt tartják *». S16KP XXVI. kongresszusa. Változatlan területről — több cukor A cukorrépa-termelő nagy­üzemeknek a VI. ólevet, terv időszakaiban a terület bő­vítésé nélkül kell több alap­anyagot adniuk a feldolgozó iparnak; a tévézett többle­tet ae agrotechnika javítá­sától es a jelenleg gyakran hiánycikknek számító gépek beszerzési lehetőségének biz­tosításától várják. A répa termőterülete * következő években 118 ezter hektár kórul alakul, ami megfelel az elmúlt évek a-t- laganak. Az egy hektárról nyert cukornak viszont mint­egy 500 kilogrammal kell nö­vekednie, igy — 1085-ig — meg kell haladnia a 4360 ki­logrammot. Ez úgy érhető el. ha hektáronként mintegy 3 ezer kilogrammal emelke­dik a termésátlag. Ahhoz, hogy ezt a hatalmas répatö­meget lehozhassák a földek­ről, javítani kell az üzemek gepellátasát. Már a múlt évi betakarításnál Is nehézségek mutatkoztak a gépi munkák­nál. elsősorban amiatt, hogy egyes — általában importból szármázó — géptípusokhoz nem jutottak hozza a terme­lők. Az előirányzat számol az­zal, hogy a 100—200 hektá­ron répa termetesre beren­dezkedett üzemek megren­deléseit hazai, Illetve a szo­cialista importból származó gépekből kielégítik. Viszont gondot okoz a 250 hektáros vagy ennél nagyobb terüle­ten gazdálkodó üzemek gép- beszerzésének zavartalanná tétele. Sokáig hiánycikknek számított a francia import­ból szármázó cukorrépa-be- takaritó gép, ez most 30 szá­zalékos allaini támogatás mellett beszerezhető. így ío-, kozatosan lecserélhetik a ré­gebbi, elhasználódott gépe­ket az üzemek. A cukorrépa- vetőmag döntő hányadát há­zai termésből fedezik. A faj­taválasztékot azonban bőví­tik; a szükséges vetőmag 10 százalékai importálják, és­pedig a legkorszerűbb faj­iakból. Javítja a termelők esélyét, hogy a növény termesztésnek ebben aiz ágazatában jól mű­ködő termelési rendszerek fogják össze a gazdaságokat. A termőterület 80 százalékán a termelési rendszerekhez tartoaő gazdaságok foglal­koznak ezzel a növénnyel, így a legújabb módszereket és a kedvező tapasztalatokat soron kívül átvehetik a rend­szergazdáktól, és a gépiek átcsoportosítására is jó le­hetőségük lesz. ségváüalások. Az új terme­lési eljárások, tudományos . eredmények gyors gyakorla­ti alkalmazása, a hatékony­ság növelése ugyancsak visz- szatérö elemük a felajánlá­soknak. Az országos vita, a kong­resszusi munkaverseny azt tanúsítja, hogy a fiárt kong­resszusát az egész ország magáénak érzi. Részt kér es kap mindenki a feladatok kijelöléséből és megvalósítá­sából. Az a mintegy hatezer küldött, a-ki február 23-án helyet foglal a Kreml Kong­resszusi Palotájában, nem­csak a szovjet kommunisták 17 milliós seregét, hanem a Szovjetunió 260 milliós né­pét képviseli majd., Kis Csaba A díszes brigádnaplóban ott áll dr. Kállai Lajos pénz­ügyminiszter-helyettes be­jegyzése: „A korszerű tech­nikához, a tartalmas munká­hoz, szépérzékükhöz gratu­lálok. Eredményes tevékeny­ségükhöz. áldozatos munká­jukhoz minden jót kívánok.” Mind az öt brigádnak jutott a dicséretből, ezeket a soro­kat azonban a P.adnóti Mik­lós brigád naplójába írta be a Somogy megyei Taná­csi Költségvetési Hivatal szá­mítógép-termének tavalyi avatási ünnepségén. Nagy sikere volt ugyanis a lányok és asszonyok kézimunka-ki­állításának- s ott kerültek be az elismerő sorok a brigád­naplókba. A hivatal példát mutatott a közalkalmazottaknak, ná­luk alakultak meg elsőként a szocialista címert küzdő brigádok. — Jelenleg hat brigád te­vékenykedik a hivatalban — .kezdte Gyulai József né szb-titkár. — Négy 1976- ban alakult, majd 1978-ban az ifjúsági a számítástechni­kai osztályon, most decem­berben piedig mega lak-üt a Váci Mihály brigád. A dol­gozók kezdeményezték az el­ső brigád megalakítását, mondván, hogy jól érzik ma­gukat együtt, közösen jár­nak a kulturális rendezvé­nyekre is, A hivatal vezető­sége, a szakszervezeti bizott­ság felkarolta a kezdemé­nyezést. A közös felhívás nyomán még hárum brigád alakult akkor. Előkerülnek a díszes bri­gádnaplók. a közös társadal­mi munkákon, a nagy sike­rű képzőművészeti, gyer­mekrajz-, hobbikiállitáson készült lényképiek. Van mi­ben gyönyörködni-. Mizerák Gyulané munká- verseny-ielelős kiegészíti az elhangzottakat, —- Most nyolcvanan dol­goznak a brigádokban. A Lendület, a Komócsin Zol­tán, a Zrínyi Ilona, a Rad­nóti Miklós brigád ezüst fo­kozatot kapott, a Bolyai Já­nos pedig tavaly kiérdemel­te az ifjúsági szocialista bri­gád címek — Ezek a vállalások nem mondvacsináltak, tartalom van mögöttük ... Sok nő dől. gozik nálunk, így nem cso­da. hogy sok a jó ötlet — jegyzi meg az szb-titkár. Dr. Orosz Lászlóné, a hi­vatal vezetője elégedett a brigádmozgalom eddigi ered. ményeivel. A brigádok i$ megnézték a Somogy bemutatkozik efmfl kft. állítást a Hazafias Népfront termében — Számítunk ezekre a kö­zösségekre a minőség javí­tásában. Nálunk is előfordul munkatorlóuás, a brigádok olyankor kitesznek ma­gukért. Nagy a szerepük a közösség kialakításában. Ko­rábban gondot okozott — az elhelyezés, no meg személyi okok miatt — az osztályok közötti együttműködés. F en ugyancsak segítettek. A vál­lalások révén azt is meg­csinálják, apu nem munka­köri kötelességük. A Lanula^, a jogszabályok megismerése, a szakmai napok mind hoz­zájárulnák a hivatali mun­ka minőségének javításához. Meggyőződtem róla, s most tanúsíthatom, hogy ke­vés helyen tapasztalható ilyen tartalmas közművelő­dési tevékenység. A Komó­csin Zoltán brigád például József Attila-ünnepséget szervezett, s ezen 2—3 gyer­mekes édesanyák is mond­tak verset. Most Takáts Gyu­la költőt készülnek meghív­ni. A Zrínyi Ilona brigád együttműködik a megyei könyvtár olvasószolgálatával, s nézőket szervez az előadó­estekre. Rendszeresen ren- - deznek könyvkiállítást és -vásárt, s ennek is köszön­hető, hogy évente 85 ezer forint értékű művet ad el a Kossuth, a Művelt Nép bi­zományosa. A Radnóti Mik­lós. brigád a pártkongresz- szus idején • felhívással for­dult a többiekhez, és egy­más segítésére, a közös ren­dezvényekre ösztönzött. A Bolyai János ifjúsági szocia­lista brigád felhívására min. den közösség csatlakozott a Sziklai brigád kezdeménye­zéséhez. A nagyberki tar- ben szüreteltek, s egynapi társadalmi munkájuk ellen­értékét a gyermekintézmé­nyekre fizették be. Az idén a mozgássérüllek javára szerveznek társadalmi mun­kát. Elsőként a Lendület bri­gád alakult meg. A lelkes közösség szervezi a kisma­matalálkozót. Legutóbb az új számítógépieket is megmutaf- » ták a gyermekgondozási se­gélyen levő társaiknak. Köz­ben a brigádtagok a hazul­ról bevitt játékokkal szóra­koztatták a gyerekeket. A Lendület tagjai most a Bar- t ók-évforduló helyi megün­neplésére készülnek. — Ha visszatekintünk * kezdetre, és összegezzük a brigádok mai eredményeit — mondja Pados József né brigád vezető —, mindenkép­pen megérte, hogy vállaltuk az úttörő szerepét. Az volt a célunk, hogy a mín'dem- ftapi munkában helytálljunk, egy kicsit többet adjunk, egymást ösztönözzük, példá­ul a minőségre... Ez ne­künk is. a hivatalnak is jó. Én egyébként brigádmozgal­munk szép eredményének tartom, hogy ott, ahol ennyi a nő, a családanya, s nehe­zen tudnak maradni fél 5 ütan, mégis elértük, högy ott vannak a programokon. Olyanra például, hogy az irodaház átadása előtt be­jöttünk hajnali hatra, s rendbe tettük az udvart. Ma már. ha az ember kimegy a folyosóra és int egyet: na menjünk, lányok, csináljuk — mindenki ott van! Lajos Géza „Magunknak kell megoldanunk...” Fejlesztések és fenntartás Százki lenevennégy mill ió fo- rintos termelési értek mel­lett huszonegymillió forin­tos nyereséget ért el a múlt évben a Kutasi Állami Gaz­daság. A termelésben az ál­lattenyésztés vezet: 429ü-es a szarvasmarha-, 383-as a somogysárdi lóállomány. Ezt követi az 550 hektáros — eb­ből 350 hektár a termő — gyümölcsös, végül az állat- tenyésztésnek alárendelt 3500 hektáros szántóföldi nővén}’termesztés zárja a sort. A sajátos szerkezetnek megfelelő tervek sajátos fel­adatok és fejlesztési dönté­sek elé állítják a gazdaság műszaki ágazatát. Erről Kir- kovits István általános igaz­gatóhelyettes tájékoztatott. — Néhány éve 2100 férő­helyes hízómarhafelepet épí­tettünk. Helvenmillió forin­tos beruházással az idén — várhatóan júniusban — újabb saját kivitelezésű te­lepet adunk át. Ezzel befe­jezzük az á gazait fejleszté­sét; az ötéves tervidőszak végére ötezres állománnyal számolunk. A hatvanfós épi- tőbrigádunkat most ez a munka köti le. Másodikként a hatvanlkilene fenntartóról szóljunk. Az erőgépiék, iár- OPŰvétL es egyob gepek érté­ké 75 millió 'forint. Nem csak a szinten tartást jelen­ti az évi hal-tíz millió fo­rintos ráfordítás. (A felelős­ség illusztrálására elegendő az elmondott két adat . . .) — Ami «szorít« bennün­ket: mi előbb meg kell ol­danunk az öntözéses szerves trágyázást. Három-öt even belül a fennmaradó kétszáz hektár gyümölcsös is termő­re fordul. További rázó- es metszőgépeket kell besze­reznünk. s a kommunális létesítményeken kívül mé­regraktár. permetezőtorony vár fölépítésre. Az. ötéves tervidőszak végére gyü­mölcs-bőd meghaladjuk az évi ezer vagonos mennyisé­get.. A szállításhoz har­mincezer ládát készítünk — vásároltunk három szalagfű­részt —■ de az optimális mennyiség százezer darab lesz. A gyártáshoz legalább egy épületet kell emelnünk... Ennyit dióhéjban a mű­szaki ágazatról. Igaz, ösz- szességében is részletesen kívántuk volna vizsgálni, de az elmondottak alapján ke­vés az ere rendelkezésre álló idő, Utunk nem vezet tovább a központi fenntartó műhelynél ; bár a gazdaság múlt évi, nuntesö kétszáz­millió forintos költségének csak 7—8 százalékát »vitték el-« a szerelők, munkájuk hasznát nem a ráfordítások arányában mérik. Hóié hizlalja a sarat az udvaron; beton keverő, mü- trágyaszoró. falnak támasz­tott traktorkerek állja a szi­táló esőt. A --műhelyfőnök«. Papp Im jós irodájának a csarnokra nyíló ablakából traktorfülkék sorét látni, — A fejőgépektől kezdve a John Deere kombájnig több mint kél százféle gépet javítunk. A műhely fölsze­reltsége? Még az idén —ta­lán — üzembe helyezik a mosóberendezést. (Eddig Jobbára a falikúiról öntöz- gették a masinákat.) Az esz­tergapadunk húszéves, kor­szerűtlen. A kéziszerszámok nem okoznak gondot. — A létszám? — Tizennyolc, Kovács, bognár, villanyszerelő, he­gesztő, gépszerelők. Az utób­biakból elkelne még három- négy. és — szakmája szerint — nincs esztergályosunk. Ti- zenőtötven a legalacsonyabb, huszonegy nyolcvan a leg­magasabb otaböL A fiZfeistfi a szakértelemtől függ. a kez­dő is eljuthat másfél-ket év alatt a "plafonig«. Szó esik még az alkatrész­ellátásról — vagy inkább ellátatlanságról. Sok a hi­ánycikk. s a-mi a legégetőbb: lehet, hogy fékberendezés nélkül megy nyolc-tíz MTZ a márciusi műszaki szemlé­re...? Nasrv ‘ a forgalom, sorra jönnek az alkatrészt igény­lők. Wagner János listáján — számolom — tizenegy té­téi szerepiel. Gépiszerelő, egyike a legjobb "szakik­nak--. Nemcsak az órabére alapján lehet minden gép mellé állítani . .. Újítása még nem akadt, csak . . . — Csak ésszerűsítések. Hozza magával a munka, legutóbb a hidraulikus szi­vattyúk -teljesítményét mér­tük; ha jó, másutt van a hiba. Ezzel felére csökken­tettük a7. addig erre fordi- tött munkaidőt. (Mástól tu­dom meg: a nem reg vásá­rolt olasz metszőgéphez hid­raulikus kuplungot készített. "Ésszerűsítés« . ..) A csarnokiban ~szétválasz- /tott« MTZ-k: külön a mo- ton-ész, tőle két méternyire a fülke. A műhely legíiaita-. labbját, Gadó Ferencet ke­ressük —; tavaly végzett a csurgói szakraunkásképizö- ben. ("Ügyes kezű, szorgal.-* más gyerek — mondja Id a szentenciát az együk "bírá­lója« —, ami£ szuuaúe out haza, jött kom báj nozni. Elő­ször csak ezt-azt segitgeiett, később elment mái' egyedül is ...«) — Melyik a kedvenc gé­pié? — Az MTZ. Ezt ismerem a legjobban. ­— Ha egy John Deer*-t kellene javítania? — Nekivágnék... Másik műhelyirész. arz autójavítóké. Hárman dol­goznak az IFA sebességvál­tóján. — Sürgős? — Sürgős lenne, ha nem esett volna az eső — egye­nesedik föl guggoltából Hor­váth Imre csoportvezető. — Így nem tud műtrágyát szór­ni. Bár lehet, hogy holnap fagy lesz.. . Németh Ferenc az "uni­verzális ember«. Eredetileg kovács, de ha kell, akkor gépszerelő, esztergályos, he­gesztő, lakatos. Elleste a fortélyokat — ami ugyan nem jelen! többet a tizev- ségben. — A gyakorlat meg a kényszerűség hozta az isme­reteket. Mindent magunk­nak kell megoldanunk —és meg kell tudnunk oldani... B. Z. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents