Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

Ahány nyelv, annyi ember Megoldás: a nyelvoktatási központ 90 ÉVE SZÜLETETT Romját Aladár H a nemcsak „átvitt ér­telemben" volna iga* a Voltaire-nek tulaj­donított szállóige: ahány nyelv, annyi ember, akkor Magyarországon, a statiszti­kák szerint több mint ti- zenkétmülióan élnénk. Az Oktatási Mmisztérium 1979- hen nyilvánosságra hozott fölmérése szerint ugyanis •hazánk lakosságának tizen­öt százaléka ír, olvas és be­szél valamilyen idegen nyel­ven, legalább alapfokon. Kár, hogy a statisztika csapdát rejteget, hiszen összeállítói automatikusan ide sorolták a nemzetiségieket, a diplomá­sokat és mindazokat, akik akár évtizedekkel ezelőtt érettségiztek idegen nyelvek­ből. A helyzet, jól tudjuk, rosszabb. Még az értelmisé­giek kozott is szinte fehér hollónak számit, aki magas színvonalon ismer legalább egy világnyelvet. Ám. ha el­fogadjuk a fentebb említett meghatározó szempontokat, s ezek alapján kíséreljük meg a somogyi „adaptálást”, még a hazai átlagnál is több okunk van az elkeseredés re. Mert megyénkben a diplo­mások, a nemzetiségiek és a gi mná zi umok ban idegen n vei vek bői érettségi *e áek aranya a tíz százalékot sem éri eh Ez az állapot részint a somogyi oktatási szerkezet öröklött hátrányainak követ- k ezménye, részint országos gondokat tükrök. Vagyis: a csekély iskolai óraszám, az oktatási eszközök viszonyla­gos hiánya, a tankönyvek, taré er vek elavultsága mel-, lett a településszerkezetre is nehezen leküzdhető akadályt jelent. A nyelvi tanulmányok szempontjából kedvezőtlen jelenség, hogy az országos átlaghoz képest kevés a gimnázium, — holott általá­ban ez az intézménytípus szolgál »»nyelvtanárbázis­ként“, és nincs olyan egye­temünk, főiskolánk sem, mely az igényes nyelvokta­tás Irányítására, osssvebango- lasára képes volna. E gondok leiszámolására szólított a megyei pártérte- k ez létén elhangzott észrevé­telek nyomán született fel­adati érv, mely a somogyi nyelvoktatás fejlesztését tűz­te ki célul: „A megyében meg kell teremteni egy ma­gasabb színvonalú, intenzív idegennyelv-oktatás lehetősé­gét. E feladatot a főiskolá­kon, az MTESZ és a. TIT szervezésében folyó oktatás szervezeti, tárgyi és szemé­lyi feltételeinek ésszerű kon­centrációjával, valamint a feltételek bővítésével célsze­rű megvalósítani.” Dr. Balassa Tibor, a prog­ram megvalósításáért feielós megyei tanacs elnökhelyette­se elmondta: az utóbbi ne­hány évben javultak a fel­tétetek. A lenti elképzelés tehát nem ábránd. Vizsgál­juk meg, .hol tágult vala­melyest a cipó, s hol szorít. Az iskolai, egyszersmind a felnőtt tanfolyamok vezeté­sére is hivatott nyelvtanárok létszáma jelentősen növeke­dett az elmúlt évtizedben. Arányuk az általános isko-' Iákban 90.1 százalék —- 1979- ben 71 százalék volt! —, a középiskolákban pedig csak­nem tökéletes az ellátás. Mi­vel a felnőtt tanfolyamok irányítói jórészt az utóbbi csoportból kerülnek ki, ér­demes megvizsgálni összeté­tel ükét is. Közülük négy vén - ötnek van képesítése az orosz, húsznak a német, ti­zenháromnak az angol nyelv tanítására. Elenyészően ke­vés a latin- és franciatanár, Dante és Cervantes nyelvé­nek okítására pedig a leg­több városban lasszóval sem lehet előadót találni. De a kelet -eutypai nyelvekkel kapcsolatban ' tapasztalható szerény érdeklődést, sem tudjuk kielégíteni. Aránytalan - a nyelvtanfo­lyamok megoszlása az egyes járások között. A száztíz TIT-csoportból nyolcvan- nyolc a megyeszékhelyen . és Siói okon működik, a többi településen együttesen hu­szonkettő. Az illetékesek jó­részt az előadók hiányával magyarázzák a hiányosságo­kat, van azonban olyan te­rület is. melyen a szervezés és a propaganda gyengesége a ludas, Beidáui a két gim­náziumnak is otthont adó. tehát nyelvtanárokban bő­velkedő nagyatádi járás, melynek ötvenezer lakosára három nyelvtanfolyam jut. A száztízből huszonegy tan­folyamot indítottak gyerme­keknek. tizenkettőt üzemi közösségeknek. A hagyomá­nyos, az audiovizuális és az úgynevezett intenzív stúdiu­mokon két és fél ezren ta­nulnak — mind a szükség­letekhez, mind az igények­hez képest kevesen. Á tanév befejezéséig — a sta­tisztikák szerint — a hall­gatók húsz-huszonöt száza­léka „morzsolódik le", ami az országos adatokkal ösz- szehásonlítva valóságos bra­vúrnak látszik. Az MTESZ angol n.felvi tanfolyamain jelenleg százharmincán ta­nulnak. A már megszerzett tudás istápolása. az ismeretek pas­szívvá válásának megakadá­lyozása ugyancsak a nyelv­tanítás fogalomkörebe tar­tozik. A fővárosban és né­hány megyeszékhelyen nem is feledkezik meg erről a kö­telességéről a TIT. Somogy- , ban azonban egyetlen olya* ftéo1 vtegv Wób sem létezik, twicáy modot adna a már ei- wBtwtifott idegem nyeW gye- toarteear*. m. ismeretek föl- etevemitésére, holott, amint az elnökhelyettes elmondta, a megyei tanács őrömmel tá­mogatná, erkölcsileg és anyagilag egyaránt ösztönöz­né az ilyen kezdeményezé­seket, , ha akadna vállalkozó. Nem honosoddá ttak meg megyénkben a külföldi uta­zásokat megelőző, két-há- rom hónapos, úgynevezett turistakurzusok sem, pedig — más megyek tapasztalatai igazolják — az ilyen próbál­kozások sem a ’ jelentkezők­nek, sem az idegenforgalmi szerveknek' nem jelentenek ráfizetést. ' A szervezéssel kapcsolat­ban általánosan jellemző, hogy az üzemek, intézmények, művelődési otthonok a TIT- re hagyatkoznak, mely azon­ban önmaga nem képes a nyelvoktatás fellendítésére. A helyzeten csak úgy lehet­ne változtatni, ha a döntés . szellemében az erőket össz­pontosítanák, ' s megyei nyelvoktatási központokat hoznának létre. A feladatok száma vég­telen. Az egyenlete- ebb területi elosztás megvalósítása, a „gennano- niánia és az „anglománia” helyett az egészségesebb igényarány elérése, különös tekintettel a kelet-európai nyelvekre; a gyermeki ösz- tönösségoen rejlő hatalmas lehetőségek kiaknázása; em, szaknyelv elsajátítására osztó-1 nözni a műszaki ér te 1 misé-- gieket, s fórumot teremteni- azoknak, akik ápolni szeret­nek nyelvtudásukat. A meg­oldás határideje — ha jól tudjuk — az év közepén le­jár. Kuniját Aladár a magyar fonradalmi szocialista költé­szet első jelentős képviselő­je. Költői pályáját a tizes évek elején kezdte! s a vi- ágháború es a forradalmak idején érett jelentős alkotó­vá. Költői fejlődése avant­gardista lázadáson át jutott ei a forradalmi szocialista költészet tudatos vállalásáig Ösztönös forradalmas ágá­nak tudatosodását segítette, hogy gyári ti szt v i.seiőként kapcsolatba került a mun­kásokkal. Bekapcsolódott az illegális, antiinilitarisfa moz­galomba , 1918-ban pedig be­lépett a kommunista párt­ba. A Tanácsköztársaság idején tevékeny szerepet váll alt az írói direktórium­ban. Hevesi Gyulával meg­indította az Imtérnac fonálé című folyóiratot, mely a le­nini értelemben veit pártos irodalom eszméjét mint új irodalmi irányzat program­ját fogalmazta meg. A Tanácsköztársaság bu­kása után Komját Aladár emigrációba kényszerű ti. Becsben UiW, Beiével meg­alapította az Egység cínxí folyóiratot, majd az Inptok­kor című nemzetközi szocia­lista folyóirat szerkesztősé - - gében dolgozott. A hitleri hatalomátvétel után Svájc­ba. majd 1935-ben Párizsba költözött. Kői lesre te ben a h úszás években fordulat állt be: az elvont íorrada irmsag tol el­jutott a munkásosztály . éle­tének, harcainak tárgya­sabb ábrázolásáig, ekkor irt híres “-proletárba 1! adáit« a közvetlen agitáció* saándék költő átélése jellemzi. *v harmi icas években költé­szete kiteljesedik, goodnla- tilag elmélyül, érzelmi I e-g aazdagoeäk. Ekkor szü 1 el nek átfogó gondolati igényű köl- t«menvei: A lélek mé.mö- keihez. Fiatalok, Öregek, Ölöm stb.. s egyik legismer­tebb verse, a Nemzetközi Brigád indulója, melyet a spanyol polgárháború harco­sainak irt. 1(137-ben Párizsban, alko­tóereje tel jóban, fiatalon balt meg. Korai halála és az emigráció körülményei miatt költészete kevés hatással volt a magyar irodalom fej­lődésére, értékei csak ké­sőbb. a felszabadulás ' után tudatosultak a másvar iro­dalmi közvéleményben, he­lyét azonban ma. már az irodalmi kézikönyvek a ma­gyar forradalmi szocialista költészet nagy úttörői között jelölik ki. ív. A mellett a valóság mélyebb Orsika egészséges A lakosság is segített megtalálni Ákos Sándopnét a gyer­mekkel együtt a Budapesti Rendőr-fokapitányságra szál­lították. A kislányt gyermek- orvos es pszichológus vizs­gálta meg. Mindkettőjük egyöntetű véleménye, hogy sem fizikai'., sem szellemi ká­rosodást nem szenvedett. Ez­Korszerűbb szervezetben Új szakasz a mezőgazdasági főiskola történetében A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola tanácsa a kö­zelmúltban tárgyalt a főiskola szervezetének korszerűsí­téséről. A tanácsülésén határozatot hoztak, arról, hogy az intézet 1981, február 1-től új szervezeti formában folylaljti munkáját. Az elmúlt évtizedben ha­zánk mezőgazdaságának, élelmiszeriparának terme­lése elsősorban mennyisé­gileg nőtt erőteljesen. A fej­lődés dinamizmusa nemzet­közi viszonylatban is elisme­rést váltott ki. A hatodik öteves tervben csaknem ha-' sonló módon kell tovább nö­velni a termelést, de ezzel együtt javítani kell a gaz­daságosságon. Ezea a leiada­tok újabb minőségi követel­ményeket állítanak az ága­zatban dolgozó szakemberek elé. Az üzemenként eltérő viszonyok eltérő módszere­ket igényelnek, önálló alkotó munkára, fokozottabb szel­lemi felkészültségre van szükség. A hallgatónak a holnap rohamosan növekvő feladatainak elvégzésére is föl kell készülnie tanulmá­nyai során. Ehhez elenged­hetetlen a tananyag, az ok­tató, nevelő munka korsze­rűsítése, a gyakorlattal szo­ros kapcsolatban álló tudo­mányos tevékenység. A ka­posvári főiskola vezetőit kezdettől fogva ez a törek­vés jellemezte. A Minisztertanács 1978-ban hozott határozatot a főisko­lák szervezetének korszerű­sítésére. A kaposvári főis­kolán — ahol minden fel­tétel megvan a minőségi munka folytatására — most érkézéit el tu idd, hogy veg­lehajtsák a szervezeti válto­zást. A tízéves főiskola tör­téneteben február elsejétől új szakasz kezdődik. A szer­vezeti forma célja az, hogy hosszú távon alkalmazkod­jon a változó, társadalmi, gazdasági igényekhez, módot adjon a tartalmi megújulás­ra, új feladatok ellátására. A változás legfőbb eleme, hogy megszűnik a főiskolán a kari tagozódás, a kari ta­nács és a kari igazgatói te­vékenység. A feladatokat öt intézet szervezeti kere­teiben végzik el. Szarvas­marha- és juhtenyésztési, ökonómiai és szervezési, sertés- és kisállattenyész­tést, élettani és takarmány* gazdálkodási, valamint ter­melésfejlesztési intézet jött létre. E forma szervezettebbé teszi az oktatói, kutatói, ter­melésfejlesztési munkát, mó­dot ad arra. hogy minden ügyben ott döntenek, ahoi a feladatokat végrehajtják és ahol a legtöbb a rendelke­zésre álló információ. Emel­lett cél az is, hogy hatéko­nyabbá váljon a hallgatók elméleti, gyakorlati íeLkeszi- tése, tanulmányi munkája, valamint bekapcsolódása a kutatási tevékenységbe. A szervezeti változást kö­vetben az állattenyésztő üzemmémökképzés tartal­mi továbbfejlesztésével 1933- ig új Időtervek készülnék. Akiért az egész ország aggódott, megkerült. A boldog édes­anya magához öleli a Pestiéi incre hazakerült Csapanszkjj Orsolyát A hazai közvélemény meg­könnyebbüléssel vette tudo­másul a rendőrség hétfői be­jelentését. amely szerint a lakosság segítségévei egész­ségesen megtalálták a de-, cember 15-én ellopott kis­lányt, Csapánszkij Orsolyát. Az eredményes nyomozás körülményeiről es a bűncse­lekmény valószínű indítékai­ról kedden a Budapesti Rendőr-fökapitányság bűn­üldözési osztályának vezetője tájékoztatta a sajtó képvise­lőit. Mint elmondta, a Buda- - pdkti Rendőr-főkapitányság jelentőségének megfelelően kezelte az ügyet: a decem­ber 15-i bejelentést követő­en a rendőrség nagy appa­rátussal kezdte meg a nyo­mozást. Több mint ezer nyo­mozó és rendőr vett részt Csapánszkij Orsolya felku­tatásában. Meghallgatták a gondozónőket a Keszőce ut­cai bölcsödében, s az admi­nisztrátort, aki az ismeret­len nő megjelenésekor je­len volt. Mivel a kislány szii- > leit, az utóbbi nem ismerte, beengedte őt a gyerrríekek közé, hogy válassza ki, akit magával akar vinni. A nő, akihez a gyermek látható­an barátságosan közeledett, felöltöztette a kis Orsolyát, és eltávozott. Mint később kiderült, magához vette más gyermekek ruhadarab­jait, és az előtérből ellopott •egy gyermekkocsit is. Az azonnal, megindult nyo­mozás során találtak tanú­kat, akik a nő arcát is lát­ták. Az ő közreműködésük­kel készült az úgynevezett fantomkép, amelyet eredmé­nyesen tudlak használni: Többen látták azt is, hogy az ismeretlen nő — Budapest x;vill. kerületében — kele­ti-délkeleti irányba, vagyis a főváros határa leié haladt. A rendőrség többször is kér­te a lakosság segítségét. Saj­nos elterjedt az a hír, hogy a gyereket édesapjának elvált felesége Olaszországba vitte magával. Emiatt a lakosok nem figyeltek eléggé környe­zetükre. Az apa első felesé­ge, aki valóban külföldön ment férjhez, tudón vast sze­rezve a rágalomról, a múlt év december 28-án önként hazajött, fölkereste a rend­őrséget, tisztázta magát. Egyébként a nyomozás ada­tai alapján is szinte bizo­nyossá vált, hogy a gyereket Magyarországon kell keres­ni, minden valószínűség sze­rint Budapesten. A február 4-i Kék fény adását követően eddig még nem tapasztalt mennyiségű bejelentés érkezett Budapest­ről és vidékről egyaránt. A rendőrség néhány nap alatt több mint 500 szóbeli vagy írásbeli bejelentést kapott < ónk rét javaslatokkal, ötle- ekkel, tanácsokkal, észrevé- .elekkel. Átkutatták a XVIII. kerületet és környékét, egy­részt tanúkat kerestek, más­részt a bűncselekményt el­követő jaó, valamint a kis­lány és az ellopott tárgyak megtalálása érdekében. A bejelentések szelektálása, el­lenőrzése rendkívül nagy energiát igényelt a rendőri szervektől. Az egyik bejelentő el­mondta: van egy ismerőse, akinek az unokatestvére megnősült, s a felesége rend­kívül hasonlít a Kék fény­ben bemutatott fantomképre. Ez az asszony elég különös házasságot kötött, mert a férj csak az esküvőn tudta meg, hogy a felesége koráb­ban már élt házasságban. A rendőrség ezt a nyomot is követte. Kiderült, hogy a nőt Ákos Sándornénak hív­ják, leánykori nevén Tihanyi Edit, 1959-ben született Bu­dapesten, jelenleg pedig Gyalon tartózkodik az anyó­sánál. Az ellenőrzés során a nyomozók megtudták, hogy ezen a bizonyos napon Gyá- lon megjelent egy 2—3 éves körüli gyerekkel, akiről azt állította, hogy a sajátja. Az ellenőrzés során kiderült, .íogy Ákos Sándornénak van >aját gyereke, az első há­zasságából született, Beat­rixnek hívják, s jelenleg 4 éves. A kislányt — jogerős bírói ítelet alapján —. az el­vált férj neveli. Ákos Sán- dorné, amikor keresték, ép­pen pesti ismerősénél volt látogatóban, a rendőrök ott találtak meg Csapánszkij Or­sikával, aki már Bea néven mutatkozott be, mert az asszony etate lám lőtte. után találkoztak a szülők és a kis Orsolya- — természe­tesen nagyon örültek elv­onásnak. Mi volt Ákos Sandorné in­dítéka? A szerencsétlen asz- szony gyermek utáni vágy­tól indíttatva akarta első házasságából származó Beat­rix nevű lányát pótolni oly módon, hogy szerez magának egy másikat. Kislányát ko­rábban a Keszőce utcai óvo­dában gondozták, ezért a bölcsődét is ismerte, ugyan­így a gondozónőt is, aki ak­kor nem volt benn. Az ad- mmisztratomó közölte vele: nemsokára jön a segédgon­dozó, várja meg. Akosné ezt az időt használta fel arra, hogy leolvassa a gyermekek r uh asszék tényén í ell tin te tett neveket, köztük Orsikáét. A két — akkor éppen ott tar­tózkodó — kislány közül ki­választotta a neki tetszőt, s aki meg tudta mondani, hogy ő az Orsika. Most már a kis­lány nagynéniének adta ki magát, és a gyerekkel sietve eltávozott. Mentségére szol­gál, hogy később nagy sze­retettel vette körül a kis­lányt, ruhákat vett neki, etette, tisztán tartotta, s a . gyerek is látszólag megsze­rette őt. Csapánszkij Orsikát hetión átadták a szülőknek. Ákos Sándornál még aznap este őriaetbe vették, s várhatóan előzetes letartóztatásba he­lyezik. A Budapesti Rendör-föka- pitányságon hangsúlyozták, .hogy a nagyarányú nyomo­zói és rendőri erőfeszítések mellett rendkívül nagy je­lentősege volt az eredmenj. es kutatásban a lakosságnak, amelyért ezúton is köszöne­tét mondanak.

Next

/
Thumbnails
Contents