Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-11 / 35. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SOMOGYI ÁRA; 1,40 Ft NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGANAK LAPJA XXXVII. évfolyam, 35. szám 1981. február 11., szerda A............. leiadata az egyensúly további javítása Veress Péter miniszter sa/tótá/ékoztatója a Parlamentben A külkereskedelem a ne­héz külső és a gond nélkü­linek nem mondható belső gazdasági körülmények kö­zött teljesítette múlt évi feladatát — jelentette be teg­napi sajtótájékoztatóján a Parlamentben Veress Péter külkereskedelmi miniszter. Énben az évben az a lő fel­adata. hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetét — ezen belül elsősorban a nem ru­bel elszámolású külkereske­delmi áruforgalom egyenle­gét — javítsa, es biztosítsa a lakossági fogyasztási. Tavaly 'az év első feleben meg magasabb árú termé- kexsel tudott a magyar kül­kereskedelem megjelenni a ■külföldi piacokon, a második negyedévtől azonban csök­kent számos fontos export- termékünk ara, és a piaci viszonyok jelentősen romlot­tak. Az exportnak csaknem 60 százaléka a szocialista or­szágokba került. Az import­nak több mint a fele szár­mazott innen. A fejlett tő­kés országokba irányuló ki­vitel teljes exportunknak csaknem harmadát tette ki, az innen érkező import a teljes behozatalnak mintegy negyven százalékát adta. A fejlődő országokba expor­tunknak körülbelül 10 száza­lékát szállítottuk, az import mértéke azonban nem érte el ezt az arányt. Tavaly a rubel elszámolá­sát országokból származó be­hozatal 14,6- százalékkal, a kivitel pedig 16 százalékkal haladta meg az előző évit. A nem rubel elszámolású forgalmat számos tényező befolyásolta. Ezek közül el­sőként említette meg, hogy országunk takarékosabban élt. Az .energiamegtakarítást szolgáló intézkedések csök­kentették a behozatal mérté­két. A mezőgazdaság túltel­jesítette kiviteli tervét:egyes cikkeket a tervezettnél jobb áron értékesített; a behozatal és a kivitel aránya emiatt kedvezően változott. Az Irán és Irak között kirobbant konfliktus lelassította a kivi­telt ebbe _a térségbe, de va­lamennyi ‘exportpiacot meg­tartotta a magyar külkeres­kedelem, sőt a kivitel meg­haladta az 1979. évit. Továbbra is legíontosab.b kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Ezt az NDK. Csehszlovákia, Lengyelor­szág, Románia és Bulgaria követi. A tejlelt tőkés or­szágok között első helyen all az NSZK, majd Ausztria és Svájc következik. Ezt köve­tően behozatalunkat tekintve Olaszország, Nagy-Britannia a sorrend, a kivitelt tekint­ve pedig Olaszország, Fran­ciaország és Nagy-Britannia. Több olyan országgal állunk kapcsolatban, amelynek fel­vevőképességé nagyobb, mint amennyi árut eladunk oda. Egyebek mellett Japánt es Ausztráliai említette a mi­niszter. A magyar export és im­port a tervezettnek megfele­lően alakult a szocialista or­szágokkal. Ugyanakkor az év egyes időszakában a kivitel b«o is cs a behozataliján is számottevő volt a lemara­dás. Ennek oka a termelés­ben jelentkező kisebb lema­radás, a szer/.ödeses fegye­lem gyengesége, és közre­játszottak a szállítmányozási gondok. A kivitelben és a behozatalban a múlj, évben is a hagyományos termékek játszották a döntő szerepet. A világpolitikai és -piaci bo­nyodalmak ellenére a külke­reskedelem megtalálta a le­hetőséget arra.- hogy eladja a termékeket. Nem mondha­tó el ugyanez erre az évre: több a nyugtalanító, bizony­talan tényező. Továbi, las­sult a fejlődé- üteme a tő­kés országokban, a lakossá­gi fogyasztás azonban vár­hatóan nem csökken. Tehát, az élelmiszeripari, a kő.ny- nyűipari termékekre szükség van. A magyar külkereske­delmi vállalatoknak sokkal több és bonyolultabb ténye­zőt figyelembe véve kell cse­lekedniük. Ezt csak a piac- jobb ismerete, a minőség, a pontos teljesítés, az áru ked­vezőbb formába történő be­mutatása ellensúlyozhatja. Szükség van arra is. hogy a fogadó országok adminisztra­tív előírásait pontosabban betartsák. Ha politikai meg­gondolásokból erősödik a belső piac vedel me, gyorsab­ban nyúlnak a vevők az ad­minisztratív intézkedések­hez, például a dó m pi g vád­hoz, az egészségügyi elő­írások szigorúbb betartásá­hoz. A külkereskedelemre há­rul az a nagy feladat, hogy a nem rubel elszámolású egyensúly további javítását érje el. és lehetőleg aktí­vummal zárja az évet. Biz­tosítani kell a szocialista or­szágokkal megkötött — vagy megkötendő — államközi szerződések végrehajtását, amelyek lehetővé teszik, hogy a rubel elszámolású forgalmunkban meg legyen az egyensúly, kötelezettsé­geinket teljesítsük. Ezt követően a külgazda­sági tevékenység néhány gyenge pontjáról szólva el­mondta: az elmúlt 5—10 év alatt nem változott lényege­sen a külkereskedelmi forga­lomban a gyártmány-szerke­zet : a mezőgazdasági és az élelmiszeripar adja a dollár­kivitel egyh&rmadát. a gép­ipar pedig néni haladja meg a 13 százalékot. A gazdaság- politikai célkitűzésekkel összhangban törekedni kell a kevésbé anyagigényes, sok szellemi ^munkát tartalmazó termékeit kivitelére. Számos olyan termékünk van, amelynek gazdaságosságát javítani kell. Vannak jól ér­tékesíthetők is: ilyen többek között a búza, a toll. a liba­máj. számos könnyűipari termék, az Ikarus autóbusz. Bejelentette a miniszter, hogy a külkereskedelmi szer­vezet korszerűsítése , tovább folyik. A tavaly megalapí­tott Generálimpex Külkeres­kedelmi Vállalat mellett há­rom másik — a Hungagent RT, az Interag RT és az In- tercooperation RT — bővíti tevékenységi körét, eppen a vállalatok közötti verseny erősítése érdekében. Az ^áru­házi cseréket pedig tőkés vi­szonylatban is létrehozzák. Ennek keretében a Hungaro- coop és a Konsumex akkor is jogot kap fogyasztási cik­kek kivitelére, illetve beho­zatalára ha ez meghaladja tevékenységi körét. Budapest Lázár György ma Bulgáriába utazik Lazar György, » Minisz­tertanács elnöke Sztanko Todorovnak, a Bolgár Nép- köztársaság Minisztertaná­csa elnökének meghívására szerdán hivatalos, baráti lá­togatásra a Bolgár- Népköz- társaságba utazik. A fényképező:;épeden és v illan ók észül ekeken kívül megkezdték a különféle tilmveíilögcpek javítását a lőloelektroniU Ipari Szövetkezet kaposvári szervizében Kádár János látogatása a Budapesti Pártbizottságon Megörökítik Koszigin emlékét Alekszej Koszigin emléké­nek megörökítéséről hozott határozatot az SZKP Köz­ponti Bizottsága és a szov­jet minisztertanács. A Szovjetunió Kommunis­ta Pártja és a szovjet állam e kimagasló személyiségéről, aki ho litikaá Bizottság tagjaként és miniszterelnökként vett részt a párt-' és az államirányítás­ban, most gyárat, üzemet és főiskolát neveznek el. Em­léktáblát helyeznek el a Le- ningrádi Oktyabrszkaja- Tex- tilgyáron, amelynek Alekszej Koszigin egykor az igazga­tója volt. a Leningrádi Tex­til- es Könnyűipari Főisko­lán, ahol tanulmányait vé­gezte, valamint a moszkvai Gnanovszkij utca 3. számú házon, ahol lakott. Kádár János, n Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára — Németh Károlynak, a Politikai Bizottság tagjanak, a Központi Bizottság titká­rának társaságában — ked­den a Budapesti Pártbizott­ság székhazába látogatott, ahol találkozott a' végrehaj­tó bizottság tagjaival. Maróthy László, a Politi­kai Bizottság tagja, a Buda­pesti Pártbizottság első tit­kára tájékoztatási adott a XII. kongresszus határoza­tainak végrehajtásáról, a fő­város politikai és gazdasági helyzetéről, valamint fejlesz­tésének időszerű kérdéseiről. Mérsékelt javulás Több mint 77 ezer tonnányi új raktártér épült A tervezett 72(H) vagon - nyinál 50U-zal több tárolótér épült az elmúlt öt évben a megyei Gabonaforgalmi es Malomipari Vállalatnál, ibégsem mérséklődtek szá­mottevően a terménytárolás somogyi gondjai. M» is ;— akárcsak öt éve — csaknem 70 ezer tonnányi terményt kénytelenek szükséglámlók- ban elhelyezni. Ez első pil­lantásra talán érthetetlen. 11a egyszer e/.crlo maszam épülnek áz új tárolók, miért nein csökken lenvegesen a szükségtárolás mértéke. Az ok részben örömteli; a tárolók bővülésének ütemé­ben nőtt a megye gazdasá­gainak termelése is. Mérsékelt Javulás azért van, hiszen például kétezer vagonnal csökkeni a bértá­rolókban kényszerűen el he ,'lyezeU mennyiség, es néhány elavult, szerlá.s, ideiglenes tárolót is sikerült felszámol­ni. Ez azonban — főként az erőfeszítésekhez mérten — szerény változás. Regi gondokat orvosolt a nemrég áladott, 1000 vago- nos barcsi siló és a hasonló befogadóképességű csarnok - laroló. Ezervagc nos táro’Ó épült Kiskorpádon, míg két- -zen ekkora, óriás vasbeton silót avattak Marcalibán. Mennyén és Siófokon 600, N agyatádon 560 vagonos fémsiló készült el. A kapos­vári malomnál 1000 vagon- nyival bővült a tárolótér. Itt következhetne a meg- nem épült, ámde óhajtott tárolók felsorolása. Az igények és lehetőségek , közti rés fölött elmélkedve ' meg kell jegy earn, irreális törekvés volna például az őszi csúcsigényekhez igazí­tani a fejlesztést. Ha ezt tennék, az év nagy ré­szében kihasználatlanul álló raktárak épülnének. Nagyon is reális viszont a szükség­tárolás felszámolását célul tűző igyekezet. A most kezdődő ole\ es len ben — előreláthatóan 0200 vagonnyi gabunalaruio megépítésére lesz mod. Nagy­baj volna, ha ez megoldaná a gondokat,, az ugyanis azt jelentené, hogy a gazdasá­gok termelése megtorpan. -A megyei Gabonaforgalmi es Malomipari Vállalat fejlesz­téseinek másik fő részé dol­gozóinak munkakörülmé­nyeivel kapcsolatos. Az ötö­dik tervidőszak kezdeten csaknem 30. milliós szociális beruházással számoltak, en nek azonban- csupán fele valósult meg. A bogiári malomnál szo­ciális létesítmények épül­tek. hasonlóképp a siófoki raktártelepen. LÖD dolgozó­juk részére készült öltöző, fürdő a barcsi körzeti üze­müknél. emellett a tapsonyi keverönél és a korpadi tá­rolónál Is sikerült javítani az emberek munkahelyi kö­rülményein. Sajnos a leg­égetőbb kaposvári gondon megoldása a most xézdóöött ötéves terv idejére núzódott Kezdetben építőipari kapaci­tás. nem volt. azután a ter­veket kellett ’módosítani, mi­re pedig minden együtt lett volna, kevésnek bizQJiv uh az öt. év előtti árakon kalku­lált beruházási keret. Jelenleg mintegy 20 millió forintba kerülne — .& re­mélhetően ez az összeg ren­delkezésire is áll majd a kaposvári nagyfnalom, vala­mint a Nostra elavult és szűkös szociális létesítmé­nyeinek megújítása, A ter­vek készen állnak. Megva­lósulásuk csaknem 200 dot ftozojuk regi igényét elégíti ki, Kádár János a Központi Bizottság nevében elisme­réssel szólt a budapesti kommunisták munkájáról. Hangsúlyozta, hogy a fővá­rosi pártszervezetek helyt­állásának, példamutatásának nagy jelentősege van orszá­gos feladataink megoldásá­nak szempontjából is. A találkozó végén a Köz­ponti Bizottság első titkára további sikereket kívánt a budapesti dolgozóknak, a fő­város kommunistáinak és a Budapesti Pártbizottság vezetőinek. (MTI) Benke Valéria látogatása a főváros XX. kerületében Benke Valeria, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nöke kedden a 110 ezer la­kosú Pesterzsébet .életével, munkájával ismerkedett. A vendéget a XX. kerületi pártbizottság székhazában Csillik András első titkár es Gyulai Gusztáv, a város­rész tanácselnöke fogadta es tájékoztatta a kerület poli­tikai. társadalmi és gazda­sági életéről. Ezt követően a Politikai Bizottság tagja kerületláto- gatásra indult. Egyebek közt fölkereste a mintegy két hónapja átadott Jahn Fe­renc kórházat és rendelöin- tezeíet. Benke Valéria meg­tekintette az 1.3 milliárd fo­rintos költséggel épült. 800 ágyas kórházat. A program a Ganz-MÁVAG Soroksári Vasöntödéjében folytatódott. Itt bemutatták a vendégnek az 1 milliárd forintos költ­séggel megvalósuló, még az idén befejeződő öntödei re­konstrukció építkezéseit. Végül a soroksári vasön­tödében több soroksári gyár dolgozói részére párinapot tartottak, amelyen Benke Valéria időszerű gazdaság- politikai kérdésekről adott tájékoztatást. Gyuranovics az NSZK-ban Helmut Schmidt kancellár meghívására Veszelin Gyura­novics, a jugoszláv kormány elnöke kedden háromnapos hivatalos látogatásra az NÜXK-ba utazott.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents