Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
Két ktálBtés a megyeszékhelyen T ex fi! és tűzzománc Hajlik a meggyfa Népzenei verseny gyermekeknek, fiataloknak Honív Márta alkotása éw« aprőnáe és a w»kWVzépiskatás, ám a népdai- enekesek műsorán a La Vili - oa-emlékmúzeum ban ép-p erre láthatnunk -hall ható umk példákat Harmincötén vál- lalteoztek arra, hogy a szülőhelyről hozott öregektől tanult dallamokat bemutassak. Akinek nem volt ilyen Tam tomes tere. az a« iskolában elsajátított enekeket adta elő, ami persze szemennyit sem csökkentette a produkció értékét. A részvevők szama azt mutatja: megyénkben még sok helyütt ápolják a hagyományokat. s a gyerekek egy része lelkesen őrzi a regi fítkiea estéken ' felcsendült baLladakal, dalokat. Megkezdődött a XIII. magyar iáleklilmszemie LugosstJ László Köszönöm, megvagyunk című filmjének ’díszbemuiatójával vasa map este a budapesti Vörös Csillag Filmszínházban megkezdődött a XIII. magyar játékfilmszemle. Az ünnepi ciszélőadas közönségét — 'több vezető személyiségét, köztük kulturális életünk és számos, a szemlére érkezett külföldi vendéget — Farkasinszky Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese, a játékfilmszemle igazgatója köszöntötte. Megnyitó beszédében többek között hangoztatta: a magyar filmek némelyike évi egymillió nézőt is vonz, ugyanakkor mostanában nem teljesen harmonikus a mozit szeretők kapcsolata az alkotásokkal. — A szemle szervezői remélik: a bemutatott filmeket kísérő fokozott érdeklődés hozzájárulhat ahhoz, hogy a magyar filmművészet újabb ütközeteket nyerjen a közönségért folytatott csatában — mondta Farkasinszky Lajos. A megnyitó előadás műsorán szereplő Köszönöm, megvagyunk —, a Budapest Stúdió produkciója — csütörtöktől az országos mozihálózat programjában is megtekinthető. A mai mun- kaskörnyezetben játszódó 'történet főszereplője a Vasárnapi szúlök című filmben feltűnt tehetséges, fiatal amatőr színésznő. flyakó Juli, valamint Madaras József és S2abó Lajos. A Vörös Csillag mozi hétfőtől csütörtökig egész napon át tartó vetítésem 23 — a tawalyá pécsi szemle óta " mnül — HW —Ml «*• A héleszlendos Karácsony Kali ugyanolyan erőfeszítéssel cipeli furulyáját a világot jeiemő parketten a közönség es az országos hírű szakemberekből álló zsűri elé. mint a (áradt katona a »teljes szerelést-' a te, epgva- korlat után. Já'tékávaJ azonban megbabonáz valameny- nyiünket. Pedig mindössze néhány hónappal ezelőtt vette kezébe először állattenyésztő ’ eleink varázslatos hangszerét — ’s maris díjjal jutalmazták! A pöttöm kislány egyelőre szemernyit sem érez saját tehetségéből, csupán Misi bácsit, azaz Kápolnas Mihályt. a barcsi zeneiskola tanárát dicséri, amiből kiderül: Kata jrvű- vészkarrierje --rend hagy fián- indult. A népzenét ugyanis még szabadon választott tárgyként js csak hébe-hóba tartják .számon a-/, állami zenedékben. Részint e hiányosság, részint zenei an van .vei vünk eí- sajá-m itatásának vágya ösztönözte a Somogy megyei Művelődési Központot es a megyei mú zeum munkatársai L arra, hogy Hajlik • meggyfa címmel népzenei versenyt hirdessen meg gyermekek és tizenéves fía- ta Kik számára. A sasán dek hal tatáin soka« csóválták a fejüket, akadályokra hivatkoztak, ám a versengés, melvre vasárnap délétől* került sor a Somogyi Képtárban és a Latinca-emlek“ múzeumba«. szerencséi« alaposan cáfolta az etóenér- veket. Mind a produkciók! többségének zenei minőségével, mind szervezettségének szín vonalával. Menti ugyebár egyelőre ritkaság megyénk közművelődésében. hogy vállalatok — amint ebben az esetben a Delita szövetkezet és a Fazekas Háziipari Szövetkezet •— szép jutalmakkal segítsek a próbálkozásokat. s az sem divatt. még. hogy kulturális életünk irányítói, a provín- ciaili'anmuK háttérbe szórná- sának óhajtásától vezéreltetve, országos svak tekwité- i.ve két hívjanak meg a zsűribe — amint vasárnap Ols- vai Imrét, Birinyi Józsefet, Csoort Sá ndort. A képtarban, a heoßs'ze- resek versengésen részit vett huszonkét szólista és csoport is azt igazolta: életKepes, folytatásra érdemes próbálkozás a Hajlik a meggyfa. Értekéből a* sem vonhat le túteágosa,n sokat. hogy egyik-mgsiik cifteráa. furu- lyás. klarinétos leányt e* hűt enyhén jnegfertoshe a vendéglátós cigányzene sue*Tisztelet a kivételnek Körzeti orvosi rendelő, táppénzes felülvizsgálat, délután egy óra. Kicsit szorongok, egyrészt nagyon ritkán járok orvoshoz, másrészt ez a felülvizsgálat olyan érzést kelt bennem, mintha az iskolapadba!? ülnék, és eppen a rettegett tanfelügyelőt várnánk órára. Olyan, mintha most vizsgáznom kéne betegségből — ellenőrzésen és injekción ugyanis már itt voltam ma reggel. Igaz, az reggel volt. Áz is lehet, hogy reggel még beteg voltam, mostanra meg már táppénz- csalóvá gyógyultam, vagy elavult a diagnózisom. A kiírás szerint a felülvizsgálat fél kettőkor kezdődik. Az orvosnő hajszálpontosan meg is érkezik egy vállalati gépkocsin, és eltűnik a rendelóajio mögött. Felcsillan a szemem. Ügy látszik, a gyakorló betegek megláttak rajtam, mert legyintenek: ez semmit sem jelent, a múlt szerdán fél háromkor kezdődött a rendelés. Lassan vánszorognak a percek. Háromnegyed kettő. Számolgatok: a rendelő be v*Mt imm, ksutteaciteátok, műtét itt ná-acs, amelyhez hosszadalmas a bemosakodás, már a kávé is kifolyhatott, túlfőttek az injekciós tűk. Mit lehet egy felülvizsgálat előtt tenni, ami még ily soká tart? Azért is lefoglalom magam! Élőiről hatra mar tudom a felvilagosító-lntő-fi- gyelmeztető plakátok szöveget. Most nekid-urálom magam. és megpróbálom visszafele is megtanulni. Nem, így sincs semmi értelme. Két óra. Na, ez olyan kerek szám. De hiaba reménykedem. Tűnődők: odabent két doktornő és két ápolónő van. Talán nem tudják, hogy tele van a rendelő? Persze, mert olyan csendben ücsör- günk. Be kéne kopogni, hogy megjöttünk, itt vagyunk. Legalább valaki köhögnetne! Nincs itt senki, akinek szamárköhögése van ? Nincs! Hemes ennyi csendes beteg. Na végre! Jön egy bácsi, nehezen szedi a levegőt. Talán ez igen, drukkolok egy kiadós köhögésért, és magamban bocsánatot is kérek tőle — de a saját érdekünkben ne hagyja még abba! Remék, ha kel ptasctg meg otriu, «• bekopogok. Bekopognék, áe az ajtóra kiírták: SaoMtas nélkül kibe a bemenet! Bemenet ... gyerekkoromban azt tanultam, hogy a temp- lomajtónak és az orvos ajtajainak mindig tárva-nyitva kell állnia a rászorulók előtt. Sok mindent megtanul az ember potyára. A bácsi már hfta az erőlködést ql — túlságosan jól drukkoltam. Heuréka! Kinyílt a rendelő ajtaja. Na, bátyám, magának mar itt a mentőexpedicio — lelegzem fői naivan, meri akit szólítanak, az se nem asztmás. se nem öreg. az a Marika, aid alig két perce érkezett. Viszont ő lehet az asszisztensnő szomszédasszonya. Olyanforma. A néni, aki csak reggel jött ki a kórházból, félhangosan méltatlankodik, mert mar pihennie kellene, de a sorrend az sorrend. Tálán az ábécé szerint szólítanak — vigasztalom, de közben mar rá is jövök, hogy hülyeséget beszélek: az en nevem a-betű- vel kezdődik, mégis itt ücsörgők. .Talán súlyossági sorrendben? Akkor- miért ful- ookiik meg mt aedauá oacaa ? Nem értem. A nővér pedig csak jön és megy, körülnéz, mond egy keresztnevet, késeibb már csak vezetéknevet — fogynak az ismerősök, nem tudom követni. Már nem is magam miatt aggódom. de ez az asztmás bácsi rögtön megfullad, a kórházas néni elájul, es én nem végeztem el az elsősegélynyújtó taníolyamot. Négy óra. Már csak ketten vagyunk a nénivel, az öreg bácsi most van bent. Kiszűrődnek a hangok, jobb híján odafigyelek, gyorsabban mukk az idő. „. .. föoi-vosessno«*». esténként fulladok ...” A befejezést nem hallom, de nem is lehet nagyon lenyeges, mert a doktornő megnyugtató válasza nagyon is érthető: „Mit akar, papa, az is valami?” Hát igaz. végül is fulladozhatna egész álló nap. Egy-két latin szó még kihall ik, aztán a döntés: a papa mehet dolgozni. A bácsi megszeppenve jön kifele. Vegre egyed ál maradtam szorongásaim swnheiyén, aiiot valamikor regen, ebed után egy órakor az első voltam. Volt időm eltöprengem a -tapasztaltakon. Olyannyira, hogy csak a második szólí- tásra hallottam meg a neve met, délután fél ötkor. lerne, hiszen a többség jó ízléssel, a népzenéiés szabályainak figyelembevételével adta elő a dunántúli, alföldi vagy erdélyi népdalokat. Egy nagyszerű folyamat kezdetét bizonyítja az is, hogy a as üti három hegedűs ifjú. Tóvári József, Balázs Gergely és Cziffra Rudolf játékát külön is megdicsérte, holott, mint közismert, a valódi népi hegedűs-utánpótlássá! általában nincs minden rendjén. Egyszóvail: jól szórakozhatott a képtárban megjelent közönség és az a sok járóké! o is, akit a homlokzatra szeneit hangszóróból haWat- .vzó muastka késztetett megállásra. Ritkán PutőmiI elő —, hogy egyetlen versenyen azonos eeelliyel iwduíbat a kiieaefolklórgyökereket, wgvanak- kor új hajtásként tovább gazdagítja a kortársművésze- tet sajátos, egyéni megfogalmazásával. 'A textil és tűzzománc valahol abban 1« hasonló, hogy az anyag, a látvány: ünnepi hangulatot ebreszt. Szekeressel szemben Homy — éppen a formai tisztasággal — tűzzománcaira a puritán jelző.is illik, hiszen olyan szokáshagyománvok- ra épül művészete, amelyek nem tűrik a pusztán szépség l'eiől megközelítő szemleletei. Éhhez az alázathoz, hűséghez a műves-ég úgy párosul, mint legkiválóbb népművészeinknél a körtefához a bi- ziok. Észrevehető változás Monty művészetében, hogy vonzza a téma megjelen íté- -nek nagyobb felületen va- ió megoldása. Új alkotásai nem-sík újabb variációk: a képsik gazdagabb kitöltésére .% lure.oiueit, kzzei még in- abb megieremtelte ennek a műfajnak azt az egyik kívánalmát. hogy mind nagyobb felületekre kerülhessenek a tűzzománclapok. A belső letekben már találkoznunk néhány iiyen igénnyel, elkészült munkájával — nagyatádi kórház, kaposvári SZÜV —, de a külső felületek még nem tették próbára, pedig ha a vizuális értékek gyarapításáról beszélünk — es összevetjük például a lakótelepi környezet sivárságát korunk célkitűzéseivel, a közösségnek mind többet nyújtó szándékkal —, mindenképpen feladat, hogy ne csak a kiállítótermek íalára, néhány ember számára hozzáférhető helyre jusson értékes művészt alkotás. Uoranji Barna Kása Katalin sóktwilk simára még ismeretlen daüa- mokat hozott Somotgysárd- ról: termés ze.tes előadásmódján érződött, hogy gyakran élvezhette a-/, otthoni öregek énekét. Szárnyaló, szépen csengő hangjának a versenyláz sem ik íott. Reméljük. még hallani 'fogunk róla a tervezett későbbi bemutatókon. A hetedikes, siófoki Apáti Enikő bizonyította: a zenei kultúrái: sag nem fel tellen üT függ az élet- kortól. Nem elégedett mega már ismert népdalokkal. nehezebb feladatra vállalkozott. és a siker nem is maradt el. Sajnos, a választott darabok »skálája“ általában szőkébb volt annál, amit megyénk népdalk incse lehetővé tett volna. Ha a kezdeményezés folytatódik — s ezt őswntén reméljük —. bizonyára a városa gyerekek is nagyobb számban lépnek majd a közönség elé. S talán a megyénkben elő németek. délszlávok, valamint a cigányság hagyományaiból is ízelítőt kaphatunk a jövőben. Ez utóbbira csupán egyetlen példát találtunk az ének versenyen. az előbbi kettőre egyet sem. Mindezek persze — ha az összképre tekintünk — apróságok. A két említett szö.- vetkezet, a múzeum, a művelődési központ és a KI- SZÖV megyei elnöksége által adományozott; negyvenhárom díj jogosan talált gaz- dara anií nyilvánvalóan meghatározz« majd a megv- fa , növekedésének sebességet is. A versenysorozat ugyanis mind a zeneiskolai struktúra. hiányosságainak pótlására, mind a minőségi mép- zenész-u Ián pótlás biztosítására, mind a muzsikálás népmozga lommá fejlesztésére alkalmat adhatna. Sőt, amint vasárnap kiderült, az újabb gyűjtések eredményesnek bemutatására is. I. É. — L. A. Szekeres Erzsébet kiállítása a Somogyi Képtárban Vasárnap délután a Somogyi Képtárban, hétfőn a Ki- lia.n György Ifjúsági és Útid'o ALiveujdési Központban nyílt képzőművészeti kiállítás. Témáját illetően rokonságban all a' két bemutató. Szekeres Erzsébet és Honig Marta ugyan más-más mii- fajban tevékenykedik, de közös gyökeret találtak a nep- múveszetóen. Ennyi a megegyező vonás, a müvek egyedisége — á művészi megvalósulás — már nem tűr ilyen párhuzamot. S ha bárkiben fölmerülne még az a kérdés is, hogy vajon nem szervezési — kiállításpolitikai — bukfenc a két kiállítás egyidejűsége,' azt felelhetjük: a megyeszékhely intézményhálózata elbírja, illetve a közönség igenyelheti az efféle ..párhuzamosságot.” A vizuális nevelés számára a progrumgazdag.ság nem hátrány. Szekeres Erzsébet textilmunkái népdal, népbailada- inspiráció alapján születtek. Stílusukat tekintve azonban vegyeseim a kép ennél. Zenei példánál maradva: néha magyar nólás dallamok vegyülnek a népdalok közé . .. Az óvodai megbízatások tették különösen próbára a textiltervezőt. Az igényes óvodai zenei programmal nem lehet azonosítani néhány esetben a képi megjelenítést. Nem a dekorativitás túlhangsúlyozását kérjük számon, hiszen maga a textil és a fölhasznált gyöngyök önmagukban hordozzák a látványosságot, de törési okoz a folklórhűségben né hány esetben az idegen formai világ. A hagyományokhoz, a folklór szellemisegéhez közvetlenebbül kapcsolódó müvek — Hajlik u meggyfa, az Égigéró fa, á páva-variációk, a Galya me a- te — igényes, értékes alkotások, amelyekre érdemes fölhívni a figyelmet. Az óvodák, az iskolák bizonyára kihasználják azt a lehetőséget, melyet a Somogyi Képtár kiállítása nyújt. Tegyük hozzá: és az ifjúsági házé, ahol Honty Márta tűzzománcaival ismerkedhetnek meg a" nézők. Hagyományokat megújító művészeié hűen követi a ferifc*
