Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-10 / 34. szám
TasiácsliiziM a UM? MB tsüss ülése Yaraéban mrek^/Hte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB ülése. Közben Lengyelországban a hét végen visz s'/atért az élet a normális kerékvágásba. Képünkön: A hwüskói autógyárban a szabad szombat ellenére dolgoztak, hogy behozzak a sztrájkok miatt kiesett termelést rr ' ! vJnzzeK meg a mozgalom egységét Az el nem kötelezettek tanácskozása Varsóban hétfőn délelőtt tíz órakor megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának nyolcadik teljes trése. A tanácskozáson Stanislaw Konto, a Központi Bizottság első titkára elnököl. A napirend első pontjaként Tudeusz Grabski, a Politikai Bizottság tagja, a' KB titkára előterjesztette a Politikai Bizottság referátumát. amelynek témája: ..A párt feladatai a szakszervezetek tevékenységi körülményének és szocialista jellegének formálásában/’ A másik napirendi pont: Beszámoló a Politikai Bizottság munkája tél. A Politikai Bizottság munkájáról szóló beszámolót Kazimierz Barcikowski, a PB tagja, a Központi Bizottság títkána terjesztette elő. Nyomozás a „KOR” ügyében Az indiai főváros Vigyan Biva van palotájában hétfőn megkezdődött az e! nem kö- leiezett országok külügyminisziérSnelt négy' "naposra tervezett értekezlete. A konferenciát megnyitó Isidoro Malmierca Peoli kubai külügyminiszter (jelenleg Kuba államfője a rnoz- galom soros cknöKei űdvöz^- ló szavai uián Ildire Gandhi. a házigazda India miniszterelnöke 'lépett a" Monoki emelvényre. Nagy érdeklődéssel várt beszédében az indiai kormányfő varra szólította fel a konferencián résztvevő mintegy 140 ország, szervezet és nemzeti mozgalom küldötteit. hogy őrizzék meg az el nem kötelezett mozgatom egyseget s utasítsák el az olyan kísérleteket. amelyeknek célja a mozgalom tagjainak egymás eilend kijátszása. Az afganisztáni eseményeket, valamint^ az Irak és Irán közötti háborút árunak példájaként. említette, milyen könnyen {• nyerhetnek bátorítást különböző erők az el kötelezetlek mozgalma elleni Fellépésre-. Az indiai kormányfő "hangot adott meggyőződésének, hogy a ’most megnyílt fórum nagy szerepe' játszik a mozgalom sorainak szorosabbra záráséban a neokoloniaiizmus e£ien, a béke megőrzéséért a nemzetközi biztonság "es ep rüttműköriés elmélyítéséért, valamint az új gazdasági világrend megterem lé' sóért- vívott harcaban. Ezután kezdődött' meg a négynapos érdemi vita. Az India javasolta napirend- tervezetről előzőleg égy politikai és egy gazdasági bizottságnak nevezet t testület egyezkedett. Az ASEAN-országok célja Vietnam megbélyegzése .azért, mert segítséget. nyújt Kambodzsának. s ugyanakkor töröltetni akarják az Indiai-óceáni Diego Garda amerikai taA lengyei bűnüldöző szervek nyomozást folytatnak az úgynevezett „Társadalmi Önvédelmi Bizottság — KOR"’ elnevezesü csoport tevékenysége ügyében. Mint a PAP hír ügynökség vasárnap ette jelentette, a vizsgálat eddigi eredményei aiTÓl tanúskodnak, hogy ,,a csoport államellenes, a Lengyel Népiköztársaság alkotmányos: rendje es az ország szövetségesei ellen irányuló tevékenységet folytat”. Bizonyítékok vannak arra, hogy a szervezet a Lengyel Népköztársaság társadalmi rendjének alapjait próbálja aláásni, ezzel a céllal társadalmi nyugtalanság szítására törekszik, ezen kívül „destruktív módon hat az állam rendjére,. valamint. az ország gazdasági helyzetére”. KÖZLEMÉNY liter Turkmen török külügyminiszter magyarországi látogatásáról liter Turkmen. a Török Köztársaság k ü lügv m inisztere Puia Frigyesnek. a Magyar N épköz tars,asag kül- ügymi nisat erének m eg h ívására 1981. február 4-e és 8-a között hivatalos látogatást tett Magyarországon. A török külügy minisztert fogadta Lasonczi Pál. az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke, liter Turkmen megbeszélést folytatott Veress Péter külkereskedelmi miniszterrel. A két külügyminiszter szívélyes légkörben folytatott megbeszélésein áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, és megvitatnák a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének, a két ország között? együttműködés bővítésének lehetőségeit. A miniszterek állást foglaltak amellett, hogy a jelenlegi iesziüiteégekikei és konfliktusokkal terhes világhelyzetben különös jelentősege van az. enyhülést erősítő törekvéseknek. A nemzet közi politikai tevékenységnek alapvetően arra. kell irányulnia, hogy gyakorlati lépések történjenek, a leszerelés térén. A két külügyminiszter megelégedéssel állapította meg. hogy a magyar—török kapcsolatok az elmúlt időszakban számos területen örvendetes fejlődést mutatnak. Különös figyelmet fordítottak a két. ország gazdasági kapcsolatainak fejlesztése terén mutatkozó további lehetőségek vizsgálatára. A töríJv külügyminiszter megtekintett több kulturális létesítményt, köztük a magyar—török kapcsolatok néhány emlékhelyét. A külügyminiszteri látogatás során Szarka Károly külügyminiszter-helyettes és Oguz Gökmen, a Tötök Köztársaság buda pesti nagykövet« aláírta az 11)81—88-as évekre szóló magyar—török kulturális és tudómén vök cse- reprogram jegyzőkönyvét A török külügyminiszter viszontlátolatásra hívta meg a magyar külügyminisztert, aki a meghívást köszönettel elfogadta. (MTI) Palme-bizottság A SALT-folyamat a világot érintő kérdés Üj-Delhiben megkezdődött az el nem kötelezett országok külügyminisztereinek értekezlete, Képünkön: küldöttek az ünnepélyé« megnyitón Hagy felelősség, nagy kockázat (Folytatás aa 1. oldalról) A beszámoló további röste béri a miniszter összegezte a múlt évi terv tapasztalatait, Megállapította, hogy a vállalatok nem növeljék kellő mértékben a korszerű, versenyképes árualapot, s elsősorban a gépipar expoi-tja a tervezettnél lényegesen kisebb volt. Nem megfelelő a szerződéses fegyelem, ütem- . felen a készáru kibocsátás, s a belföldi értékesítésnél új, bár általában kielégítették az igényeket, több fogyasztási cikkből időszaki hiányok mutatkoztak. Mindennek az egyik oka a még mindig nem eleg rugalmas létszámgazdálkodás. vagyis míg egres helyeken a termeléshez mértén nagy a létszám, máshol létszámhiány miatt nem tudják, kihasználni a nagyért ekéi gépeket, A termelési szerkezet átalakításában is ■ igen nagy az egyes ágazatok, vattaiatok közötti különbség. Igaz, sok gazdasagtalan leí rnék gyárfását abbahagyták a gyárak, s szülte mindenki fel tud mutatni új. korszerű termeket is. mégis azt kell mondanunk, hogy a gazdaságosabb struktúra kialakítása meg nem eleg általános. Az eddiginél lényegesebben gyorsabb és szélesebb körű, radikálisabb változásokra van szükség e téren. A miniszter szólt a gazdálkodás hatékonyságát leginkább kifejező jövedelmezőség alakulásáról. Az iparvállalatok nyeresége valamivel magasabb volt a tervezettnél, és erőteljesebben differenciálódik, mint. eddig. A szakemberek most elemzik, hogy ez mennyire ered az árrendezésből, illetve milyen mértékben a hatékonyabb gaa- ■ dalkodia.s eredménye. Az idei tervi elada tökről szólva kiemelte: nagyon fontos, hogy a szerkezetváltás felgyorsuljon. A vállalatoknak figyelembe kell venniük, hogy eddig a termelési szerkezet váltásának legfőbb módja a beruházás volt. Nagy szerepe lesz ennek a jövőben. He a beruházási források általában csökkennek, és mérséklődik az iparban foglalkoztatott munkaerő létszáma is. A meglevő erők sokkal jobb kihasználásával, esetleg az alkalmazott technológiák módosításával kell a termelést korszerűsíteni. .Mehes Lajos végül a vállalatok tervezőmunkájának eddigi tapasztalatait összegezte. s kifogásolta, hogy a vállalati tervezés során jó- néhány helyen nem tárták fel kellően a minőség javításában, a gyártmányfejlesztésben és a nemzetközi kooperációk növelésében rejlő lehetőségeket. A jövedelmezőség számításában is sok a biaonytalanság. Nem fordítottak kellő ügyeimet a/, önköltségicsökkentés kimunkálására sem. Mindezt a következő hónapokban korrigálniuk kell a vállalatoknak. A minisztérium február végéig irányelveket ad ki a vállalatoknak. (MTI) mászpont. veszélyére figyelmeztető szövegrészeket. Irán és Pakisztán azt sürgette, hogy a konferencia Afganisztán ürügyén ítélje el a szovjet magatartást, és egyben Iran az afganisztáni küldöttség kirekesztése mellett is szót emelt. Becsben befejeződött a, biztonsági és leszerelési kérdésekkel foglalkozó nemzetközi bizottság kétnapos tanácskozása. Az Olof Palme, (’olt svéd kormányfő vezette, tavaly szeptemberben alakult bizottság ezúttal a hadászati támadó fegyverek korlátozásé kérdésének, valamint a Béesben folyó közép-európai haderőosökkentési tárgyalások alakulásának szentelte figyelmét. A Palme-bizottság megítélése szerint a hadászati támadó fegyverek korlátozásáról Nolyo tárgyalások "sorsa nem csupán a két éljntett nagyhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Államok ügye. A SALT-folyamat az egesz világot, valamennyi népet érintő, nagy jelentőségű kérdés. Palme szerint nagy visswi- esés következne be a leszerelési erőfeszítésekben es bé-, ketörekvésekben, ha az új amerikai vezetés kitérne a nagy jelentőségű a SALT—II. egyezmény törvénybe iktatása elől. Georgij Arbatov akadémikus, a moszkvai Amerika- kutaló Intézet igazgatója az ülést követő vasárnapi sajtóértekezleten kijelentette, hogy ha Washington elveti a három amerikai kormánnyal kidolgozott SALT— II. egyezményt, akkor aligha lehet sző a SALT-tárgva- lasok folytatásáról. A delhi találkozó Ki dobja a felek közé a „viszály A NAGYATÁD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ \TÁD ÁRUHÁZA •* az áruház melletti voít btsztrohelyisegben, v 1981. február 9—21-ig kedvezményes ruházati TÉLI VÁSÁRT RENDEZ 30—40 "Jo-os árkedvezménnyel Ugyanitt egyes műszaki áruk nagy árengedménnyel kaphatók! (84139) — Tanúi vagyunk annak, hogy az el nem kötelezett országokra, sőt magara az el nem kötelezettek mozgalmára többféle nyomás nehezedik. amely elősegíti. hogy mozgalmunkban eltet U mondások keletkezzenek' es ez egységünket fenyegeti — írta P. W. Naraszimh Roa. indiai külügyminiszter az el nem kötelezett országok kül- ügymini-zt erei nek küldött meghívó leveleben. Az aggodalom teljességgel jogos. A csaknem száz ország konferenciája, amelyen elsősorban a fejlődő világ vesz részt, a nemzetközi politikai légkör észrevehető lehűlése közepette ül össze. Az imperialista erőknek sikerült lefékezniük az enyhülési folyamatot; tűzfészkeket teremtettek es szakadást próbálnak előidézni az el nem kötelezettek mozgalmában. Ki az, aki Ériszként, a „viszály almáját" dobja az érdekeltek közé? A felelet egyértelmű. Az el nem kötelezettek egysége elleni impulzusok Washingtonból és Pe- kingböl érkeznek. Már 1979. szeptemberében Havannában Washington es Peking mindent meglett annak érdekében. hogy meggátolja a népi Kambodzsa bejutását e fórumra, és helyét a véres Pul Pot rendszernek tartsa fenn. A havannai találkozó részvevői ugyan elutasították Pol Pót igényét a jelenlétre, de nem tudtak megegyezni abban, hogy e helyet a népi Kambodzsa kormányának képviselője foglalja el. A kérdés körüli egyet nem értés alapja az a tény, hogy Kambodzsában vietnami csapatok tartózkodnak. Az imperialista propaganda eltorzítja a vietnami—kambodzsai katonai együttműködés lényegét, megfeledkezve arról hogy a szocialista Vietnam csupán segített a testvéri népnek megszabadulni egy nepirio rendszertől. Ma pedig a szabadság vívmányait védelmezi, azokkal a pol- potista bandákkal szemben, amelyeket Peking uszít provokációkra és Peking pénzel. A Vietnam és az új Kambodzsa . közötti katpnai együttműködés azonban törvényes; kétoldalú megegyezésen alapul es megfelel az ENSZ alapokmányának. Számos olyan esetről tudunk, amikor valamely nép azzal a kéréssel fordul egy másik államhoz, hogy nyújtson neki segítséget. Példa erre az ugandai hazafiak közelmúlt harca Idi Amin diktátor- veadsaere ellen. Az ugamdaíak a szomszédos Tanzánia ■ csapatait hívlak segítségül es velük együtt győztek. Érdekes, ezt sem Nyugaton, sem Pekingben, sem a fejlődő világban senki el nem itelte. Senki sem követeli a tanzániai csapatok kivonását Ugandából és senki nem tartja kérdésesnek Tanzánia részvételét az el nem kötelezettek mozgalmában. Nem így Vietnam és Kambodzsa esetében. De msért próbálják kire- keseteni a mozgalomból a népi' Kambodzsát? Azért, hogy kizárjanak egy békeszerető erőt, hogy diszkredi- taljak a szomszédját támogató Vietnamot. Azért, hogy a kambodzsai példát az el nem kötelezett országok egységének megbontására használják fel. Miért támadják Vietnamot, Kambodzsát, Kubát és Afganisztánt? Azért, hogy hozzászoktassák az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok közvéleményét a gondolathoz: e kontinenseken nelkülözhetetlen az amerikai katonai jeleidét. Delhiben ezzel azonban aligha értenek egyet, aligha kapkodnak majd Erisz almája után. AJekyaancb Uimí|w
