Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

Deák Ferenc szülőföldjén A ..haza bölcsének” — ahogy Deák Ferencet még a maga korában elnevezték — köztudomás szerint Zala „vármegye” volt a pátriája. Onnan került az országgyű­lésbe, s oda is ment vissza, amikor nem akart részt ven­ni a politikai életben. Őriz­te is emlékét a megye — egyebek közt a megyeszék­hely sokáig egyetlen főgim­náziumát róla nevezték el. De va jon mit láthatunk még mindennapi élete környeze­téből ? Kehidai kúria Az iskolai olvasm ■' nyak­ból. ha felrémlik Deák ne­ve kapcsán Zala megye, ak­kor valószínűleg Kehidára emlékeznek. Ebben a Zal^ folyócska melletti faluban hosszabb ideig élt' Deák (könnyen megközelíthető a Balatontól a megyeszékhely­re tartó új 76-os útról: Za- lacsáoyban az elágazás.) S azóta a Zala túlsó, keleti. oldalán épült Kustánnyal közös községgé lett Kehidán ma is áll az a kúria, ahol Deák lakott. Kedvelt pihe­nőhelyét emlékkő örökíti meg a parkban, tartózkodá­sát emléktábla az épüle­ten. előtte pedig a politi­kus szobra. Az L-alakú földszintes házat 1770 körül építetté a Hertelendy család egy haj­dani vár helyén. Később a Deákok örökölték. Deák Fe­renc azután a Széchenyiek­nek adta el 1854-ben. Ad­dig is olyan jeles férfiúk Bent egy szobormás őrzi De­ák Ferenc emlékét. osztották meg a társaságát e helyt, mint a Csongor és Tünde költője, Vörösmarty Mihály, vagy a már emlí­tett Zalacsányban lakó Csány László, a szabadság- harcban Erdély kormánybiz­tosa, korábban a liberális ellenzék Zala megyei ve­zéralakja. A hosszú Söjtör A kehidai ház azonban csak lakóhelye volt Deák­nak, nem a szülőhelye De az sincs nagyon messze on­nan! Ha visszamegyünk Za- lacsányba, s ott a 76-os utat keresztezve folytatjuk utunkat délre. hamarosan Zala apátiba érünk. Ott for­duljunk jobbra a 75-ős úton. s menjünk majdnem Bakig, keresztezve a szépen kiépült új 75-ös utat. Le­kanyarodva e keresztezés után, forduljunk balra, a Letenyére vezető útra, s ha­marosan az enyhe dombso­rok közötti hosszanti völgy­ben elnyúló Sojtörbe érünk. Sajátos falu! Egy-egy ka­nyarban még elő-előbuk- kan egy jellegzetes régi ház, parasztház vagy kis kúria. Mikor aztán a hosszú-hosz- szú utca (egyetlen utca erre a falu) keresztutcához ér, ahonnan már bal felől a templom is látszik (Dorfí- meister oltárkép van ben­ne!). nem járunk rpessze ‘ a szülőháztól. Utána nem sok­kal balról feltűnik a lejtős oldalon a park fölső végé­ben a vaskos emeletes épü­let. Puritán udvarház Az igen egyszerű, szinte gazdasági épületre emlékez­tető — emeletén hat, föld­szintjén négy ablakos; — te­rebélyes udvarház közepén a félköríves bejárati ajtó fölött kő emléktábla: ,,Za- lavármegye hálás, kegyelet­tel örökítette meg 1897. augusztus 8-án e táblával annak ehrlékét, hogy itt szü­letett a haza l>ölcse. Deák Ferencz 1863. október 17- én”. Ma palatetö fedi Okét vaskos kémény ül azon) a házat. amelynek csupasz tűzfalát csak két kerek pad- lásablak bontja meg a le- konyultan záruló tetővég alatt. Valaha e tűzfal előtt, hozzá tapasztja féltető«, fél- szerféle épületrész volt, még az 1905-i söjtöri képeslap is így ábrázolja. Akkor a Tarán yi -Oszt erh über csalá­dé volt. ahova Deák nővé­re házasodott be. Egy ré­gebbi képen a ház előtti park. akkor udvar, jobb ol­dalán egy földszintes, bolt­íves tomácú nádfedeles pa­rasztbarokk ház is volt. cse­lédhez talán. Így nézhetett ki az idő tájt. amikor De­ák szülőháza volt — vi­szonylag új korában, hiszen Deák apja építtette 1785 kö­rül. Ma a falusi könyvtár és a KISZ-szervezei honol a ház­ban. s az előtérben nehány tabló'őrzi L»eák Ferenc em­lékezetét. N. F. A söjtöri szülőház Ültessünk sövényt Gazdag, változatos növény­kollekció között válogatha­tunk. azonban a választást mindig a cél. valamint a helyi adottságok döntik el. A teljesség igénye nélkül az alábbi sövény féleségek ajánlhatók: Örökzöld fagyai. Jól ala­kítható, tömör, egységes zöld falat alkot. 2—3 m magas sövény is alakítható belőle. Levelei fényes zöldek, ová­lis alakúak. Rendkívül hi­deg télen lefagy a levele, de tavasszal újra ' kizöldül. Tápanyagban gazdag talaj­ban fejlődik jól, egyenlete­sen. " Régi, bevált jó sö­vény, napos fekvésben is kitűnően díszük. Amennyi­ben nem nyírjuk, sárgásfe­hér, intenzív virágot fejleszt, melyből őszre fekete bogyók iejlődnek. Közönséges fagyai. Igény­telenebb, rossz körülmények között is megélő sövény. Ár­nyékban is jól díszük. Erő­ben terjedő tövű, partolda­lak megfogására is alkal­mas. Amennyiben nem metsszük, júniusban virág­zik, fekete bogyótermése ta­vaszig a vesszőin marad. Lombja nem olyan dekora­tív, mint az örökzöld fagya­ié. Szíriái mályva. Kiváló sö- vány képző tulajdonságokkal rendelkezik, 2—4 méter ma­nmm Mvktheta S*ai«szeH» metszés esetén tömör, átha­tolhatatlan falat alkot. A tápanyagban gazdag talajt szereti,' jó vízellátású, napos fekvést kedvel. Virágai 4—6 cm átmérőjű lila vagy fehér színűek. Július közepétől szeptemberig nyílnak. Ér­demtelenül mellőzött sövény Telepíthető egyéves mag- ág.yi, csemetékből (jóval ol­csóbb) vagy kétéves kifej­lett sövénycserjéből. Közönséges gyönyyvesszö. 1.5—2 m magasra nevelhe­tő, a metszést kiválóan bír­ja. Levelei aprók, 2—4 ura hosszúak. Mindenütt meg­él, de a jó talajt, a napos fekvést meghálálja. Metszés nélkül töméntelen fehér vi­rágot hoz füzérben, de met­szés esetén is előjönnek vi­rágai az oldalhajtások csú­csain. Mivel túl magasra nem növekszik, metszés nélkül is nevelhető sövénynek, jól zá­ródó falat alkot. Metszés nélkül térigénye oldalirány­ban nagyobb, 1,5—2 métert is eléri. Hóbogyó. 1—1,5 m magas­ra növő cserje. Terjedő tö­vű, a partoldalakat jól meg­fogja. Gyenge talajon7is jól megnő, az árnyékot is elvi­seli. A nyírást jól bírja. Metszés nélkül is viszonylag egyenletes falat alkot, ősszel megjelenő bogyói dekoratí­vak. [Különleges bélyegek fantasztikus árak A hatalmas New York-i árverési csarnokban feszült csendben koppan a kala­pács: 850 ezer dollár har­madszor — mondta a veze­tő, majd egy ismert bélyeg- kereskedőhöz fordult — még tíz százalék költséget tessék lefizetni és átveheti a bélye­get. Amiért csaknem egymillió dollárt kellett fizetni, az a világ legritkább bélyege: az 1856. évi brit—guyanai. vi­torláshajót ábrázoló, piros színű, egvcentes címletű ki­segítő bél vég volt. amelyből csak egyetlen példány ma­radt meg. A filatélia króni­kásai szerint ugvan a hu­szas években akkori tulaj­donosánál, Hind amerikai bankárnál. aki ötvenezer dollárért vette meg. egy ten­gerész ielentkezett. s eladás­ra kínál még egy példányt. Hind megvásárolta. maid gyufát gyújtott és az elké­pedt matróz szeme láttára nyomban elégette. Csak egy legyen belőle — mondta —. mert ha kettő van. csak a felét éri. A bélyegkincs leg­újabb tulajdonosainak neve — mert hír szerint konzor­cium vásárolta meg — ti­tokban maradt, megbízott keresikedóvel vásároltatták meg, nehogy kiderüljön, mekkora érték van a birto­kukban. Brit.—Guyanának másik világritkasága, egy -1851-ből származó boríték, amelyet címzettjéről. Miss Rose né­ven tart számon a filatéliai világ. Ezen két köralakú bé­lyegző igazolja a bérmente­sítést. Aukción hetvenezer angol fontot fizettek érte. Egy másik New York-j árverésen olyan boríték ke­rült dobra, amelyen a re­gényben. filmen is megörö­kített legendás hírű Ma ürí­ti us-ok két példánya szere­pelt. Ezek is kisegítő bélye­gek. A szigeten ugyanis 1847-ben elfogyott a bélyeg­készlet. ezért sürgősen újat nyomtattak, mert a kor­mányzó feleségének estélyi meghívóit kellett, kiküldeni. A klisét készítő órásmester tévedésből nem az előírt Post Paid (portó , fizetve), hanem Post Office (postahi­vatal) szavakat véste a le­mezre és a bélyegek így je­lentek meg. A levél három­száznyolcvanezer dollárért kelt el. Az egyik New Yoík-i pos­tahivatalban történt. 1918- ban. Egy bélyeggyűjtő kör titkára arra lett figyekpes, hogy valaki méltatlankodva TűziÖI-is. Kora ősztől nagy mennyiségű piros bogyóival szinte az ősz jelképe. Egyik legértékesebb sövénycser­jénk. Hazánkban most van elterjedőben. Nem igényes, de a táp anyagéi látást meg­hálálja. Sűrű ágtövisei szin­te áthatolhatatlanná teszik. Augusztus elején pirosodó termése sűrű fürtöket képez, termésétől szinte roskadozik á növény. A feketerigok ked­venc őszi, téli csemegéje. 'Nemcsak szimbolikus kerí­tést alkot, hanem a tényle­ges védelmi funkciót is el­látja. Termesztöedényben nevelt cserjét vásároljunk, mert szabadgyökerű állapo­tában nem biztos az efedés. Narancseper vagy rád na­rancs. Szintén tövises, tövé­ből sűrűn elágazó, áthatol­hatatlan sövény képezhető belőle. Külterületeken vad­kár ellen is vedelmet nyújt 3—A év után. Talajban nem válogatós, mindenhol megél. A metszést kitűnően bírja. Legmegbízhatóbb kerítés. Meg kell azonban jegyezni, hogy a mennyiben rendsze­res metszést nem kap, fává is megnőhet.. Magcsemete ko­rában is telepíthetjük. így olcsóbb a telepítési költség. A jelzett cserjék telepí­tési ideje lombhuiláslól rügypattanásig fagymentes időben történhet. A felsorolt cserjeféléken kívül számtalan fajta, vál­tozat alkalmas sövénytele­pítésre. Részlesebb ismerte­tőt tartalmaz Móczár Béla: Kerítés élősövényből című könyv«- K. G. Kanada 1851-ben Ivk.jJIwHb ki első sorai. Ebből két 13 pennys névértékű, haszná­latlan példányért,, londoni aukción két éve 51 ezer fon­tot fizettek. Honduras 1925- ben kibocsátott légiposta- bélyegeiből csupán egy ma­radt meg. Jelenlegi tulajdo­nosa nyolcvanezer dollárt fizetett érte. A magyar bélyegek között is akadnák nagy ritkaságok. Amikor 1871-ben a kezdetle­ges könyomatos eljárásisál első bélyegsorunka.t kinyom­ták. mind a nyolcmillió pél­dányt meg kellett semmisí­teni.' mert az uralkodó arc­képe tele volt foltokkal. Né­hány kétkrajcáros. krómsár- ga színű bélyeg valahogyan elkerülte a máglyát, sőt, bérmentesítésre is fölhasz­nálták. Egy ilyen bélyeget negyedmillió forintra be­csülnek. Rövidesen Párizs­ban árvereznek el egy 1868 évi egy kra jcáros. kék színű magyar hírlapilleték bélve­get. amelyet az egykori ka­tonai határőrvidék osztrák— magyar postaig'azgatása szá­mára nyomtak. Kikiáltási ára 166 ezer forintnak felel meg. Ezekből a bélyegekből kétkrajcáros címlet is ven. Elgondolható, mit ér a hasz­nálatlan kétkrajcáros százas íy, amelyet a budapesti Bé­lyegmúzeumban őriznek. Nyomdai rendellenesség folytán keletkezett az úgy­nevezett ..fordított Madon­na”. Az 1921—25-ben ki­adott Madonnasor eervtk ívén a középen tévő ábra tótágast- áíl. Eat a bélyeget százhúszezer forintra becsü­lik. Még nagyon sokáig sorol­hatnánk a külföldi és hazai bélvegsztárokat. Azoknak azonban, akik ezeket soha­sem remélhetik megszerez­ni még nincs okuk szemor- kodni. mert a bétyee«vű,ités örömét nélkülük is mára déktatanul élvezhetik. H F. Barkácsolóknak Kényelmes ülés Kertbe, verandára, hétvégi ház teraszára sokan és szí­vesen vásárolnak vessző­vagy műszálíonatú ülőgarni­túrát. Ha ezeken nincs ülő- és hátpárna, bizony. kényel­metlenül nyomja' testünket. A rajzon, látható módon készítsünk téglalap alakú hosszú betétet. Előbb le­mérte a szék szükséges mé­reteit, készítsünk papírból szabásmintát. Ennek alapján két lapból kivágjuk a huza­tot, s egy centivel kisebbre ugyancsak kiszabunk 2—3 cm vastag habszivacsból ilyen darabot. A huzat hát­só lapján felül majdnem tel­jes szélességben nyílást, ha­gyunk (2.). majd a szivacsot a két lap közé helyezve, s a 8 d'b kötőpántot, megfelelő helyére rakva, összegépeljük a huzatot. A felső, szabadon maradt ..sapkát” (1.) ráhúzzuk a pedig az ölesre illesztve. ■ támla tetejére, a többi reszt látható módon megkötjük. Megyei gazdátkodó szegy pályázatot hirdet főosztályvezető-helyettesi, osztályvezetői és főelőadói ' (illetve ennek megfelelő besorolású) állások betöltésére. \ '••Hel: felsőfokú iskolai végzettség és megfelelő sstám- i vagy ügyvitelszervezői- gyakorlat. Ellenőrzésben, . sepzésben, árelemzésben jártasok jelentkezését is vár­juk. Agrárismerettel rendelkezőket előnyben részesítjük. Részletes önéletrajzot kérünk, az eddigi munkahelyek és működési terület részletes feltüntetésével, a Magyar ■ Hirdető Somogy megyei központjába, „A kategória” jeligére, 158Ö22. számra. HMM» Unikum — az 1856. évi brit- guyanai piros egy centes Hibás kéíkrajdáros, elkerülte a máglyát amely utasítja vissza, az akkor ki­bocsátott, repülőgép ábrájú, 24 centes bélyeg százas ívét, mert a repülőgép tótágast áll rajta. A titkár Fortuna istenasszony kezét érezte a' vállán és „előzékenyen” megvette az ívet. A múlt évben egy ebből kiemelt né­gyes blokkért — névértéke 98 cent volt —•. félmillió dollárt fizettek. A világ első bélyege, a fekete egy pennys, 1846. má­jus 6-án jelent meg Angliá­ban. Egy ilyen bélyeggel el­látott lévélnek, amelyet a bélyegző tanúsága szerint a kibocsátás napján adtak fel, egy frankfurti árverésen húszezer márkáról hatvan­egyezerre verték fel az árát.

Next

/
Thumbnails
Contents