Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-08 / 33. szám

AI r . net három kérdése I. Mi jeUexnxi az új ame­rikai kormányzat első állásfoglalásait? Befejezéséhez közeledik az új elnök beiktatásai kővető, hagyományos őrségváltás: húsz nap alatt legalább ezer- ötszáz fontos washingtoni poszton történt személycsere. Akadtak kínos közjátékok is, a Haig külügyminiszter he­lyetteseként kiszemelt Clark ügyvéd, a szenátusi meghall­gatás során nem tudta meg­mondani, hogy ki Zimbabwe, vagy Dél-Atrika miniszterel­nöke. Bizonyára megtanulja majd Botha. Mugabe és má­sok nevét, ám van egy bök­kenő. Robert Mugabe nemrég meg „terrorista vezérként” szerepelt a NATO-dokumen- tumokban, ma viszont olyan afrikai kormányfő, akire szí­vesen gyakorolnának neoko- lonialista hatást. Mindez időszerű is lehel, hiszen az új amerikai kor­mányzat első állásfoglalásai szerint a íö hangsúlyt a nem­zetközi terrorizmus elleni harcra helyezik, s ez megelőzi majd a carteri „emberi jogi” kampányt is. Természetesen csak üdvözölni lehetne, ha Washington valóban követke­zetesen fellépne a terrorizmus ellen, elítélné a népirtást, fényt derítene számos gyil­kosság és merénylet igazi hátterére. Ám az Egyesült Államok új vezetése elsősor­ban a nemzeti felszabadítási mozgalmakat próbálja a ter­rorizmus ,,kosarába” gyömö­szölni, a PFSZ-töl a namíbiai SWAPO-n át a salvadori geril­lákig, s a szocialista országo­kat, mivel szolidárisak ezek­kel, a „terrorizmus” támoga­tásával vádolja. Ezért hang­zott el határozott tiltakozás és viszontválasz a SWAPO, a PFSZ és a Salvadori Haza­fias Front részéről, a szovjet sajtó pedig több cikkben lep­lezte le Washington fejtetőre állított érvelését. Kedvezőtlen visszhangot váltott ki, hogy a fennen hir­detett költségvetési takaré­kosság ellenére a jövő évi ha­dikiadások túlszárnyalhatják a 200 millárd dollárt, s futó­szalagon kerülnek elfogadta­tásra az új fegyverkezési programok. A hadügyminisz­ter például olyan kijelentése­ket tett, hogy a korábbi fel­függesztés ellenére, megindít­ják majd a neutronfegyver gyártását. Mindez főként a nyugat-európai szövetségesek körében keltett megrökönyö­dést, hiszen a korábbi elnök éppen a tömegtiltakozás és számos kormány aggodalma nyomán másította meg dönté­sét. A nemzetközi politika egyik legnevetségesebb tényének nevezte az új amerikai föld­művelésügyi miniszter a Szovjetunió ellen irányuló gabonaembargót. Ennek felol­dását korábban maga Reagan elnök is kilátásba helyezte, miután a tilalom elsősorban az amerikai farmereknek oko­zott kárt. A Szovjetunió ugyanis Argentínában és Ausztráliában készséges szál­lítókra talált, ráadásul aligha valószínű, hogy megismétlő­dik a természeti csapásoknak az a sorozata, amely a tavalyi termést megtizedelte. Az el­nök környezetében most még­is azzal érvelnek, hogy úgy­mond hiba lenne ellenszolgál­tatás nélkül feloldani az em­bargót. S ez az indokolás az új kormányzat nézeteinek lé­nyegére utal, úgy látszik, még mindig képtelenek tudomásul venni, hogy a SALT a fegy­verkorlátozás, a kereskede­lem nem egyik vagy másik AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Peru és Ecuador határán folytatódnak a fegyveres összeütközések: az Ameri­kai Államok Szervezeté­nek közvetítési kísérletei. — Csőn Tu Hvan szöuli elnök Reagan-nel találko­zik Washingtonban. KEDD: Varsóban összehívják a LEMP Központi Bizottsá­gának plenáris ülését, sztrájkok és tárgyalások Dél-Lengyeiorszagban. — Izraeli katonai akciók li­banoni palesztin táborok ellen. SZERDA: Brundlland asszonyt vá­lasztják Norvégia kor­mányfőjévé. — A Penta­gon nyilatkozata szerinl mégis gyártanak majd neutronbombákat. — Tün­tetések Hamburgban. CSÜTÖRTÖK: Francia—ny ugatn ém et csúcstalálkozó. — A PFSZ és a SWAPO viszautasit- ja az amerikaiak által hangoztatott terrorizmus­vádakat. PÉNTEK: Üjabb harcok Irak és Irán között. — Az öböl­térség hat országának kül­ügyminiszteri értekezlete. SZOMBAT: Az új miniszterelnök sze­ntélyéről tanácskozik a spanyol kormánypárt kongresszusa. — A salva- dorj hazafiak diplomáciái lépései. 3. történik ikában? 1 iuft ­Harc és diplomáéi* — ma /jel a kettősséggel jeflemrik a salvadori állapotokat. Miköz­ben fegyverek dörögnek az ország különböző tartomá­nyaiban, a hazafiak átosopor- t< :tják erőiket, hogy cselek­vő .epésebbek legyenek. Egy­úttal küldöttségeik az ameri­kai és európai kontinenst jár­ják — a nemzetközi szolida­ritás érezhetően növekszik. Harc és diplomácia — ugyanez jellemzi, természete­sen más háttérrel a két latin- amerikai ország, Peru és Ecuador viszályát. A fegyve­res küzdelem az Andok, ál­lítólag olajat rejtő határtér­ségéért robbant ki, amelyet egy 1942-es riói konferencia Perunak ítélt, de Ecuador 1960-ban felmondta a megál­lapodást. A harci helyzet át­tekinthetetlen, több ízben je­lentettek tűzszünetet, majd cáfolták azt. Argentína, Bra­zília, Chile és az Egyesült Államok közvetít, s a bizott­ság jelenlegi összetétele (kü­lönben azért ilyen, mert a négy ország szavatolta a ko­rábbi egyezséget) némi fenn­tartásra adhat okot. A ta­pasztalatok szerint a latin­amerikai országok egymás közti viszályai leginkább a kívülálló harmadiknak szok­tak kedvezni. * ' ■ ' Réti Ervin nffljfztertaiuts Kritikus a helyzet a szénbányászatban Lengo'eáorísaaigbain jwrvoar­b»n a sztrájkok és egyéb terma k adások következtében tovább csökkent a termelés számos iparágban —, álita- píeoMfl meg pénteki ülésén a lengyel wündsztertanäes. A munkabeszüntetések, a le nem dolgozott „vitatott” szabad szombatok miatt, a könnyűiparban és a gépipar­ban nem csak a késztermé­kek mennyisége csökkent, hanem az olyan gyártmá­nyoké is, amelyek hiánya hosszabb távra is kihat. Kritikus helyzet alakult ki a szénbányászatban: a ki­termelés az eleve csökken­tett. tervnél is kisebb volt, vagyis a januárra előirány­zott 14,3 millió tonna helyett kereken egy millió tonnával kevesebb került a felszínre. A kormány egyidejűleg döntéseket hozott a fűtő­anyaggal és az energiával való takarékosság érvényre juttatására. A lengyel minisztertanács mezőgazdasági kérdésekkel is foglalkozott. Ügy döntött, hogy a jövőben a falusi ön- kormányzati szervezetek vé­leményét meghallgatva. a legjobban gazdálkodó föld­műveseket elsőbbségben ré­szesíti az új termelőeszközök elosztásakor. A Bolgár Népköztársaság éleiért, a magyar-bolgár kapcsolatokról A Balkár; félsziget délkele­ti részén 110 990 négyzetkilo­méteren fekvő, csaknem két­harmadrészt hegyvidékkel borított Bulgáriának 8 millió 730 ezer lakosa van. A szo­cializmust építő testvéri or­szágban a politikái, a társa­dalmi élet vezető ereje a Bol­gár Kommunista Párt. A ha­zafias front keretében vele együttműködik a Bolgár Népi Földműves Szövetség és sok más társadalmi szer vezet. Bulgáriában a belső hely­zet kiegyensúlyozott, a nép­hatalom szilárd. A BKP 1976 tavaszán megtartott XI. kong­resszusán legfontosabb fel­adatok közé sorolta a fejlett szocialista társadalom építé­sét, anyagi-műszaki bázisának megteremtését, a kommuniz­musba való fokozatos átme­net időszakának előkészítését, elsősorban a termelő kapaci­tások gyors bővítése, a ter­melékenység fokozása és a gazdasági szerkezet bizonyos átalakítása révén. A BKP — amelynek 820 ezer tagja van — az ez év március 31-re összehívott legmagasabb fó­rumára. XII. kongresszusára készül. A/, idén tartják a tár­sadalmi és a tömegszerveze­tek is a soron lévő kongresz- szusaikat. A párt- és az állami veze­tés megkülönböztetett figyel­Egyesült Államok Jóváhagyták az első javaslatot Gro Harlem Brundlland asszonyt nevezték ki Norvégia mi­niszterelnökének. Képünkön: népviseletbe öltözött nők kö­szöntik a skadináv ország új kormányfőjét (Fotó — TASZSZ — MTI — KS) A képviselöház után az amerikai szenátus is jóvá­hagyta a Reagan-korináiny- za,t első törvényhozási ja­vaslatát, amely lehetővé te­szi az amerikai államadós­ság további 50 milliárd dol­lárral való növelését. En­nek összege a jövőben így elérheti a 985 milliárd dol­lárt. Mint a TASZSZ washing­toni tudósítója rámutat, az állandóság növelése eszköz­zé vált a vezető körök ke­zében a válság által sújtott gazdasági élet „felpezsdité- sére” és — különösképpen — a katonai költségvetés növelésének lehetővé téte­lére. A Daily Wordl, az ameri­kai kommunisták lapja szer­kesztőségi cikkben fordult a közvéleményhez: kezdjen tiltakozó mozgalmat az új amerikai kormányzat azon tervei ellen, hogy hadrend­be állítja a tömegpusztító neutron-f egy vert. fél szívessége, hanem kölcsö­nös érdekeken alapul, azon, hogy a pusztító nukleáris vi­lágégéssel szemben csak a bé­kés egymás mellett élés lehet ésszerű alternatíva. 2 Miről (tárgyaltak az * öböl-menti országok? A taifi iszlám-konferencia után ezúttal egy másik szaud- arábiai városban, Rijadban tartották meg hat öböl-menti ország külügyminiszteri kon­ferenciáját. Omán, Katar, Kuvait, Bahrein, az emirátu­sok és Szaud-Arábia — ho­moksivatagjaiból származik a világ olajának egyharmada — a házigazda azon elképzelé­seit vitatták meg. hogy hoz­zák létre az öböl-menti orszá­gok politikai és esetleg ka­tonai szövetségét. A terv egyelőre igen kép­lékeny, de máris tartalmaz­hat bizonyos veszélyeket. Mi­után — a hírek szerint — tit­kos tárgyalásokon már felve­tődött egy új Cento-blokk lét­rehozása Szaud-Arábia és Jordánia közreműködésével és Omán vállalná amerikai katonai bázisok befogadását területére. Egy ilyen szövet­ség végső soron az Egyesült Államok és a NATO érdekett szogálhatná. Az öböl háború­jának résztvevői ugyan nem jelentek meg Rijadban, de a hatok rokonsaenvüket nyilvá­nították Bagdad iránt, s s semlegességnek ez az elvetése a lángok tovaterjedésével fe­nyegethet. Az Üj Delhi-ben elhangzott emlékezetes Brezsnyev-índít- vány az öböl komplex béke­tervét javasolta a külföldi tá­maszpontok felszámolása, az ellenségeskedések beszünteté­se, valamennyi érdekelt rész­vétele és nagyhatalmi garan­cia alapján. Nem úgy tűnik, hogy a most lezajlott hatos találkozó ebben elörelepest jelenthető«. MADRIDI TALÁLKOZÓ A küldöttségek tisztázták álláspontjukat A jelenleg érvényes idő­rend szerint szerdán fejező­dik be a benyújtott javasla­tok vitája a madridi találko­zón, és csütörtökön megkez­dődik a szerkesztő munka. A találkozó keretében működő munkabizottságok közül a hu­manitárius és egyéb területe­ken való együttműködés, köz­ismertebb nevén a „harmadik kosár” kérdéseivel foglalkozó munkacsoportban az előter­jesztett 32 javaslat közül már 25-öt megvitattak. Ez azt je­lenti, hogy ezeket illetően a küldöttségek tisztázták állás­pontjukat A megvitatott ja­vaslatok többséget a vita so­rán a magyar küldöttség hasznosnak, egészében vagy részleteiben felhasználható­nak minősítette, mivel meg­felelnek a helsinki záróok­mány rendelkezéseinek. Ezek között nemcsak a szocialista országok javaslatai találhatók meg, hanem a nyugati orszá­gok számos indítványa is. A bizottság ülésein a ma­gyar küldöttség állal beter­jesztett javaslatokat indokol­va, dr. Berényi Pál magyar küldött hangsúlyozta: azok benyújtásakor a magyar de­legáció eleve igyekezett figye­lembe venni mindent, ami a különböző allamcsoportokhoz artozó partnerek elképzelé­siből a madridi találkozó céljainak megfelelően haszno­sít hatónak min ősül és ez is hozzájárult e javaslatok at­illában kedvező fogadtatásá­hoz. A magyar küldött az embe­rek közötti kapcsolatokról szólva rámutatott: az utóbbi evek lejlóőeset figyelembe véve úgy tűnik, hogy az ifjú­sági turizmus előmozdítása terén előbbre lehetne lépni. Ezzel összefüggésben szorgal­mazta, hogy a nyugati part­nerek közeledjenek a jelenleg egyoldalúan rugalmas magyar vízumkiadási gyakorlathoz. Az információcsere témakö­rében a magyar küldött tá­mogatta a Szovjetunió és az NDK atfogo javaslatát. Hang­súlyozta, hogy korunkban, amikor az egyénre óriási mennyiségű információ zúdul, és szükségszerűen válogatni kell közöttük, nem szabad 'e- becsülni a tájékoztatás hite­lességének, megbízhatóságá­nak a jelentőségét, sem pedig azt, hogy a tájékoztatás a né­pek közötti megértést szolgál­ja-e vagy pedig teret enged a megengedhetetlen háborús propagandának, a fasiszta és egyéb uszításnak. A szocialis­ta oi'szágok ezen az alapon kívánják fejleszteni az infor­mációcserét, beleértve azokat a részterületeket is, amelye- lyeket a nyugati országok ja­vaslatai említenek. A magyar küldött sajnálko­zását fejezte ki amiatt, hogy a nyugati küldöttségek a kul­turális kapcsolatokat illető kérdéseket igyekeznek háttér­be szorítani. Megütközését juttatta kifejezésre afelett, hogy egyes nyugati küldöttsé­gek — adminisztratív nehéz­ségekre hivatkozva — meg­próbálnak kibújni a kulturá­lis cserék ösztönzésére Hel­sinkiben vállalt erkölcsi-poli­tikai kötelezettsegeik alól. met szentel a népgazdaság fejlesztésére. 1979-ben új gaz­daságirányítási rendszert ve­zettek be az ipar, a mezőgaz­daság és a külkereskedelem területén. A bolgár népgazdaság a most zárult VII. ötéves 'tervidő­szakban a tervezettnél ugyan lassúbb ütemben, de dinami­kusan fejlődött. Az eltelt években gazda­gabb, színesebb lett a művé­szeti-kulturális élet. Nagy súlyt helyeznek a tudományos kutatási eredmények gyakor­lati hasznosításának meggyor­sítására. A Bolgár Népköztársaság külpolitikájának alapvető vo­násai egybeesnek a szocialis­ta országok közösen kialakí­tott irányvonalával, Bulgária tagja a Varsói Szerződés szer­vezetének és a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Bolgár Kommu­nista Párt politikájával össz­hangban. a két ország közös érdekei alapján az élet min­den területén kiegyensúlyo­zottan, eredményesen fejlőd­nek a magyar—bolgár kap­csolatok. Ezek ailando erősí­tésében kiemelkedő szerepet töltenek be Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizott­sága első titkárának és Todor Zsivkovnak, a BKP Központi Bizottsága első titkárának, a Bolgár Népköztársaság Ál­lamtanácsa elnökének rend­szeres találkozói. Párt- es kormányküldöttségünk 1979. évi szófiai látogatása újabb jelentős ösztönzést adott együttműködésünk fejlődésé­nek. Párlkapcsolataink szoro­sak és az együttműködés két­éves munkatervek alapjan valósul meg. Jól fejlődnek államközi kapcsolataink is. Magyar- par­lamenti küldöttség járt Apró Antalnak, az országgyűlés el­nökének vezetésével a múlt év októberében Bulgáriában. Rendszeresein találkoznak a két ország kormányfői. A kü­lönböző tárcák vezetői, az or­szágos hatáskörű szervek és főhatóságok irányítói között is gyümölcsöző tárgyalásokra került sor az elmúlt időszak­ban. Népeink barátságának ápolásában, egymás jobb megismerésében fontos a kül­detése annak a tiz-tíz testvér- megyének és hat-hat testvér- városnak. amelyek közvetlen kapcsolatban állnak egymás­sal. Az eltelt években fejlődtek a két ország közötti gazdasá­gi kapcsolatok. 1976—1980 között átlagosan mintegy 15— 20 százalékkal nőtt a magyar :—bolgár árucsere-forgalom. A kölcsönös áruszállítások csak­nem egyharmadát — döntően gépipari és vegyipari megál­lapodások alapján — a szako­sított, valamint két- és sokol­dalú kooperációban gyártott termékek teszik ki. Formálódnak együttműkö­désünk további tervei. Folya­matban van az 1981 — 1985-re szóló hosszú lejáratú árucse­re-forgalmi egyezmény, és az 1981. évi jegyzőkönyv előké­szítése. s kidolgozás alatt áll az 1981—85-re szóló tudomá­nyos együttműködési prog­ram, valamint a kulturális kapcsolataink fejlődését elő­segítő következő ötéves kul­turális munkaterv kidolgozá­sa és egyeztetése. A NAGYATÁD ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ ATÁD ÁRUHÁZA az áruház melletti volt bisztróhelyiségben, 1981. február 9—21-ig kedvezményes ruházati TÉLI VÁSÁRT RENDEZ 30—40 °l0-os árkedvezménnyel Ugyanitt egyes műszaki áruk nagy árengedménnyel kaphatók! (84139)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents