Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-07 / 32. szám
Az SZKP XXVI. kongresszusa Az exienzív fejlesztés a múlté Készülődés a KISZ X. kongresszusára AmiJit közzétették az új Ötéves terv irányelveit. a nyugati sajtóban vita kezdődött. Nemelyek azt állította a, hogy az új terv -lelassulást- jelent. Előkerültek a/, utóbbi időben hangoztatott vélemények arról, hogy a Szovjetunió »energiagondokkal küzd-, es nem tud megbirkózni a gyors, a korszerű fejlesztés feladatúval. Mások, köztük vezető nyugati közgazdászok vitába szálltak ezzel: elismerték, ho^y az új terv grandiózus és reális. Az új tervjavaslat, bár alapél vei ben azonos a korábbiakkal, bizonyos vonásaiban elter azoktól. A terv kidolgozásánál két fó s/sm- pontbol indult ki az SZKP Központi Bizottsága. Az első alapvető: a jólét növelése. A második: a gazdasági stratégiát intenzív eszközökkel kéU véghezvinni, hiszen az extenzív fejlesztés lehetősegei a Szovjetunióban is megszűnnek. Ez korántsem jelenti, hogy az ország energia- vagy nyersainyaggondokkal küzd. Igaz, a Szovjetunió európai területén kirrverülobén van sok regi forrás, de Szibériában szinte korlátlanul állnak rendelkezésre az új lelőhelyek. A gondot az jelenti, hogy miként lehet az új lelőhelyeket gazdaságosa« időkapcsolói az ország gáadaságartak vérkeringésébe? ■ Hogyan lehet az adott anyagi eszközöket, a veges számi! munkaerőt a fejlesztésre maximálisan hasznosítani? Az ü terv tehát bonyolultabb a korábbiaknál. Komplikáltabb az i pari ej- lesatéB programja, áitaondol- tabban kall gszdátkodni az erőkkel, az eszközökkeL Ogy latszik, hogy a tervezők megoktatták ezt « feladatot. Váltoró iparstruktúra A* ipar átlagos fejlődési üteménél gyorsabb tempóban bővítik a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakat — a korszerűség, a minőség és a választék jegyében. Ez logikus és szükségszerű folyamat. A családok jövedelmének növekedése mind nagyobb fizetőképes keresletet jelem. a keresletet pedig ki kell elégíteni. Megától ertetfiiHk, hogy az iparfejlesztés fő feladatai gyökeresen módosuknak. Kellően magas szintén marad, tehát nagy ütemben fejlődik tovább a szovjet nehézipar, az alapanyag-termete». a termelőeszközök előállítása. De itt az eddlginrgaUvetö szenet kell felhasználni, De hogyan juttassák el az áramot legolcsóbban a nagy távolságban levő fogyasztókhoz? Itt a tudomány segít. Az eddiginél nagyobb kapacitású távvezetékeket szerkesztenek. És ha más megoldás hasznosabb, amellett döntenek: a« ország európai területein például inkább atomerőműveket építelek. Korszerű óragyár Moszkvába« n<8 sokkal jobban* mélyrehatóbban akarják felhasználni a tudomány, a technika eredményeit, a korszerű gazdálkodás lehetőségeit. Nem elég pékfcuü föltárni, kitermelni az új olajmezőket Arról is gondoskodni keli, hogy a kőolajat lehetőleg, a legolcsóbban dolgozzak fel. A szibériai lelőhelyek — a nehéz természeti körülmények miatt — sokba kerülnek. A költséget nem akarjak azzal tetézni, hogy újabb vezetékeken nagy távolságra szivattyúzzák az olajat. Inkább a helyszínen építenek finomítókat, feldolgozókat, s az értékesebb terméket juttatják tovább. Arra sem akarják elpazarolni a draga kőolajat, hogy viszonylag alacsony hatásfokkal erőműveket fűtsenek vele. Erre a célra áz új lelőhelyek olcsó, külszíni fejtéssel kiterÁtgondolt ütemben A tervkessotesne! szántóltak a szovjet ipar évek óta visszatérő gondjaival. Ilyen probléma a kohászat bizonyos fokú elmaradása az igények mögött. Ezt még súlyosbítja, hogy a gépipar fajlagos témfelhasznatása magasabb, mint amit a korszerű gépgyártásban normálisnak lehet tekinteni. A két feladatét egyszerre es egymással összhangban kell megoldani. A korszerűbb gazdálkodás alapvető követelmény, amit az elmúlt idősíkban — a szovjet gazdaság sajátos körülményeinek megfelelően — mindinkább érvényre juttattak. Kis Csaba (Folytatjuk) 1980 — a siker éve Kapós a tahi sátor Sikerekről számolhattak be az 1980-ae ev zárásakor a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat tahi kerapingcikkgyá- rának dolgozói. Százhetvenmillió forintos bevételhez jutottak tavaly és ennek 40 százaléka exportból származott. 1980-ban az 1979-es mennyiség nyolcszorosát adtak el határainkon kívül, el-' sósorban a tőkés piacokon. A sikert elsősorban gyorsaságuknak köszönhették. Egy olasz cég' nagyszériás megrendelést adott, s ennek teljesítéséhez 12 új sátortípust kellett — igen rövid idő alatt — megtervezni és sorozatgyártásra alkalmassá tenni. Ilyen kiugró év után újabb nagy mennyiségi növekedésre nem lehet számítani. Az idei terveket is ehhez a szükségszerűséghez igazítottak. ■ Exportban a mennyiséget nem növelik, ara többet akarnak nyerni az üzleten; ezért uj piacot is kerestek, es a korábbi vevőkkel is előnyösebb megállapodásokat kötöttek. Olaszországba az idén tízezerrel kevesebb sátrat szállítanak — a tavalyinál magasabb árért. Az NSZK-ba régebben igen kévés sátrat exportáltak, az idén azonban ez ország lesz a legnagyobb piacuk. Majdnem kétmillió márkás szerződést kötöttek egy nyugatnémet céggel. Ezzel teljes gyártáskapacitásukat lekötötték. Ilyen jól talán, egyetlen évben sem indult még a kempingci kk- gyár. Ismét bebizonyosodott: túlzottan óvatosak voltak, akik féltették a tavalyelőtt meg önálló vállalatot a Lenfonóba való beolvadástól. Az új ••gazda-“ zökkenők nélkül vette át az irányítást; meghagyta azt az önállóságot, amely szükséges a rugalmas üzletkötésekhez, és átvette a gyárral együtt mindazt, ami Tabon ikorábban is jól bevált. Néhány eve hullámvölgyben volt a kempingcikk-vállalat; most visszaszerezték az akkor elvesztett piacot, s ez meg nehezebb volt, mint egy teljesen új területre »betörni--. \ hazai sátor-eladási lehetőség már nem ilyen rózsás. A kereskedelem rendelései visszaestek, a vásárlókedv csökkent. Ez a tendencia rávilágít a belföldi turi-stásko- dás nehézségeire is. A mai kempingárak visszatartják a fiatalok”* — hazánkban intőbb csak >k vállalkoznak sátorozási a — az országjárástól. A sátruk \sem olcsók; ta valy öla Zo százalékos forgalmi adó is terheli őket. Ilyen körülmények között, a belföldi turizmus propagálása az »Ismerd meg hazádat!*< jelmondat, az edzett ifjúság soksaori emlegetése hiábavalónak látszik. E gond megoldása nem a satorgyártok lo! függ, ám üzletkötéseik visszaesése fölhívja ra a figyelmet. A tabuiknak ugyan jobb üzlet az export, mint a hazai eladás, ám a jelenleginél nagyobb belföldi igényt még így Is ki tudnának elégíteni — ha ilyen igényről időben tudomást szereznek. Az Ezermester- és Űttörőbolt-vállalat nemrég jelentkezett náluk; őtk észrevették ugyanis, hogy valami baj lehet a könnyebben elérhető satrak kínálatával. Sajnos egy kicsit 'későn ébredlek, igy az idén a javulásra kevés a remény". A gyár vezetői azt ígérték: jövőre számítanak az ezermesterre, es hozzátették, hogy az idén elmaradt üzletet is sajnálják. Náluk jobban bizonyára csak a drága sátorcsodákat nézegető és kisebbre méretezett pénztárcájukat tapogató fiatalok sajnálják a dolgot. Hogy A kereskedők. mit sajnálnak, arról nincs tudomásunk. u r, Megkezdődött a vita a KISZ KB kongresszusi leveléről Szerte m. országban több mint 870 ezer if jükommunis- ta látott hozza az ifjúsági szövetség legmagasabb fórumának. g KISZ közelgő X. kongresszusának tartalmas előkészítéséhez. A májusban összeülő kongresszus előkészületeiről Nyitrai István, a KISZ KB titkára tájékoztatta az MTI munkatársát. A mozgalmi munka termeszetek ritmusát követve január középén megkezdődtek a dolgozó fiatalok alap- szervezeti taggyűlései. Február közepétől csatlakozmak a középiskolások, a főiskolások és az egyetemisták, s március 15-ig összesen több mint 30 000 alapszervezeti köaösség, ezen belül is minden egyes KISZ-tag személyre szólóan ad számot arról, hogyan állt helyt a munkában, a tanulásban, a közösségi életben. Újjáválasztják a vezetőségeket, megtervezik az idei közösségi feladatokat, küldötteket választanak a felsőbb szintű tanácskozásokra, és érdemi, alkotó eszmecserét folytatnak a KISZ KB komgresz- szusd Leveléről. — Már most bizonyosak lehetünk abban, hogy a KISZ különböző szín,tű szervezeteinek tavaszi tanácskozássorozatát a. fiatalok valamennyi rétegének, a felnőtt társadalomnak elénk figyelme kíséri majd. Pártunk XIÍ. kongresszusán is kifejezésre jutott, hogy a társadalom életeben növekszik az ifjúság es a KISZ szerepe. A bizalomnak, a megnöve- kedetil várakozásoknak csak úgy tudunk eleget lenini, ha a jövőben partunk ifjúsági szervezetének munkáját is a változó körülményekhez igazítjuk. Mit írhatunk az eredmények oldalara, s hogyan lehetne a párt ifjúsági szervezetét meg vonzóbbá tenni, tömegbeiolyásal erősíteni, hogy minden fiatalnak értelmes feladatot, közösségi élményt, hatékonyabb erdekkép viseletét és védelmet nyújtó szervezetté fejlődjék — e nagy kérdésekre várunk konkrét javaslatokat az alap&zervezeti taggyűlések részvevőitől. Hiszen a KISZ KB kongresszusi levele nem más, mint alkotó gondolkodásra, vélemeny- nyilvanrtasra Ösztönző vitairat. A kongresszusi levél, ameiy nyilvánosságot, demokratikus fórumot teremt a mozgalmi munka tecföl*tosabb kérdéséniek megvitatásához, s tapaszialÄtokat, véleményeket „gyújt” a kongresszus mondanivalójához — nem csupán a KISZ-tagokhoz .szol. A társadalom fő kérdéséről, a fiatalok helyzetéről, életkörülményeiről, az előttünk allo legfontosabb teladatok- íol országos. párbeszédre szeretnénk ösztönözni a KISZ-ei i kívüli fiatalokat is. A taggyűléseken megválasztott küldöttek, tarsolyukban a közösség véleményével, javaslataival március 15.—április 5. között munkahelyi, tanintézeti és községi küldöttgyűléseken vitatják ‘meg a KlSZ-bizott- ság beszámolóját az előző küldöttgyűlés óta végzett munkájáról. E küldöttgyűlések feladata lesz az április 19-ig zajló városi, járási, fővárosi kerületi és ilyen jogú küldöttgyűlésekre a fiatalok képviselődnek megválasztása. Az előkészületek negyedik lépcsője április 19 —május 3. között a megyei es megyei jogú, illetve a budapesti küldöttgyűlések megtartása lesz. A hitelezés a tervcélok szolgálatában Egyensúly és folytonosság A VI. oteves terv bitai- poiióka» irányelvei a magyar gazöasug tadjesi'tőke- pessegenek javítását hivatottak szolgaim. — A hitel - politika kél fő jellemzője — mondotta Caernok, Attila, a Magyar Nemzeti Bank elnökhelyettese, a fiatal közgazdászok Salgótarjánban rendezett országos találko- aójan —: az egyensúlyra es a folytonosságra való törekvés. Ar. elmúlt tervidőszak szelektív hitelpolitikájának egyik látványos módszere volt a tőkés piacon értékesíthető termékek körének bővítését szolgáló, 45 milliárd forintos hitelkeret létrehozása. Sikerére .jellemző, hogy a keretet föl kellett emelni, és ennek réven mintegy 95—100 milliárd forint értékű beruházás valósult meg a vállalati saját erőforrások es utas hitelek révén. Az ipar és a mezőgazda - sag termelési saerkezetenek korszerűsítésére fordított äeszeaevc eredményeként hazánk tavaly mintegy 1— 1,1 milliárd dollár többlet- exportbevételre tett szert. Az elgondolás, a hitelkonstrukció és a vállalkozói magatartás kihasználása tehát helyes volt. A bank hitel- politikája a következő öt évben is a kulcskérdés, a tőkés exportképesség javítását szolgálja. A fő cél: az egyensúly es ak ellátás biztosítása, A Magyar Nemzeti Bank változatlanul kiemelten kezeli és első helyen támogatja a tő-' kés export árualapokat bővítő beru házasokat, valamint az import gazdaságos csökkentését, a megtakarítást szolgáló fejlesztéseket. A hitelpolitikai irányelvek között új és rendkívül fontos szempont, hogy az észszerű, takarékos energiafelhasználással összefüggő beruházásokra soron kívül — és gyors technikai lebonyolítást»! — biztosítják a hitelt. Hasonló a helyzet a hulladék anyagok es a másodlagos nyersanyagforrások hasznosítását szolgáin beruházások eseteben. Fontos ' szerep jut a háttéripar fejlesztésében is a hitelezésnek. MNB Somogy megyei igazgatóságán. — Megyénkben különösen fontos a mező- gazdaság és az élelmiszeripari feldolgozóüzemek támogatása. — Változtak-e a hitelfeltételek az előző évekhez képest? — A feltételekben nincs lényeges változás: továbbra is a hitelképes gazdálkodó szervezetek kaphatnak hitelt, a saját erő kiegészítéséhez. Néhány kisebb változás azonban akad: például a jövedelmezőségi követelmény átlag két százalékkal, a kamatláb átlag egv százalékkal emelkedett. Eltörölték viszont a lépcsőzetes kamatlábat. Ez azt jelentette. hogy a mezőgazdasági üzemek ipari tevékenységével összefüggő hiteleknél negyedévenként egv százalékot ugrott a kamatláb; ez most megszűnt. Kedvező az is. hogy létezik kamatboni- fikáció. Eszerint ha egy vállalat vagy szövetkezet teljesítette a hitelszerződés feltételeit, vagyis például elkészült az exportárualapbővítő beruházás, és megkezdődött az érték »sites. a vállalat kérheti a kamat bi- zonvos részének visszatérítését. Ennek mértéke a tőkés exportot bővítő beruházás esetén a kamat 33 százaléka, az importhelyettesítés és az energiafelhasználás ésszerűsítését szolgáló fejlesztések esetén pedig 25 százalék. A feltételek teljesülésekor a visszafizetés az. adós kérésére és évente utólag történik. A beruházási hitelezésben agvre inkább tért hódít a nűisza1'!-gazdasági megköze-. íítés harmonikusabb felfogása. A hitel elnyeréséhez a. beruházások műszaki és lénzügvi feltételeinek egv- deiűleg kell megtenniük. Ehhez kapcsolódik. hoev szükség van a fővállalkozó' rendszer elter.iedésére és á1- ‘r'anossá válására. A hiteleivé*«! egyik alapvető fel- ‘ ereiéként számon tartott -•-'is,* erőt illetően a bank az edrtigieknél rugalmasabban alkalmazkodik a körülményekhez. Itt elsőd’eges szempont a megtérülés és a jövedelmezőség. — Eddig nem futott be hozzánk újabb kérelem. — válaszolt Steiner Józsefeié. — Ilyen hitelt vett igénv- be a húskombinát, és a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet a rekonstrukciós beruházáshoz, s tavaly * mezőgazdasági nagyüzemek gépesítésére is adtunk ilyet. A banki tamácsadá.i keretében kutatjuk a lehetőségeket. Tavaly volt és várhatóan az időn is lesz az Im- oortmegtakarító beruházásra vonatkozó hitelkérelem. A ielek szerint több szövetkezet is gondol ilyen hitel felvételére. Az MNB külkereskedelmi főosztálya évente kibocsát egv terméklistát azokról a cikkekről. amelyeknek házai előállítása importmegta kantákhoz vezet; ezt a listát ajánljuk a szövetkezeteknek. A megyében vannak háttéripari kezdeményezések is, mint például a Kapos-nlast ser*e- üzemének, tervezett rekonstrukciója. — Változatlanul a gazdálkodás egyik legfontosabb kérdése a készlet finanszírozás t.. — Tervszerű készletgazdálkodásra van szükség. A vállalatoknak előre meg kell teremteniük a készletek tartós növekménvének fedezetét, s növelni - kell a forgási sebességet. Az átmeneti kész! etmövek mén vre a bank egy éven belül megtérülő, rövid lejáratú hitelt folyósít A gazdálkodó szervezetek többségénél tavaly íii Uész’eemérési módszerre tértünk át. ez tulaidonkéo- nen a kronologikus átlag alapiár *«-ténő mérés. A *a- nasztalatok az.t mutatják, hogy az iij módszerrel mennvi«régUe£ kedvezőbb Víicrtetoünmnnv kialakítására késztettük a vállalatokat. A készletek őssze*Atelén azonban még lehel javítani . A forgóeszköz hiteiez.es fellé'e'éként változatlanul az értékesíthető termékek előállítása, a nyereségesség biztosítása, a fizetőképesség és a fizetőkészség szerepel. Cseke LászJé — A lakossági ellátással öfas/cf ü&gö hiteikére! meke' i.s gyorsított ütemben intézzük — mondta Steiner .Jo zsefné igazgatóhelyettes az — Hol tartanak a snmo- n/i vállalatok és a szövel kezelek a tőkés exportáru alapot bóvlin hitelek ipeny bevet eLeueui SOMOGYI NÉPLAP
