Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

Nyolcat egy csapásra A Somogy néprajza második kötetéről Egyoktólúság, jellemezte a* »lobbi évtizedekben a somo- *yi népművészeti kutaláso- tesct. Miközben mar a két tótághaöorú köaoét va-losag-o. hadjárat ke-adödöát a nép- óa-Hcme* és a nepköftésaeti «wv*ac megmentésére, az úgy­nevezett tárgyi néprajz affé­le mostohagyereknek aeáfföi - énét. a mezőgazdasági kultú­ra. a halászat, a vadászat. a paraszti építkezés es bútor- kess-aíés, az öltözködési szo­kások, a népi gyermekjáték- keszstés fotklorisztjírus fel­dolgozása csaknem teljesen ekm-aradt E vizsgálódások jószerivel csak akkor kez­dődtek, amikor a társactal- m* seerteenet es az életmód változásainak nyomán s-zá- mos régi szokás elsorvadt már és az idegenforgalom kevéssé üdvös következmé­nyeként a parasztság meg a falusi iparosréteg anyagi.kiü­lt írójának sok-sok bizonyíté­ka lábra kelt... Hatalmas fogfotjet igyekezett hát pótol­ni a Somogy megyei Múzeu­mok igazgatósága, amikor — réseim-t a tudományos kuta­tások összegezésének, részint serkentésének céljából — el­szánta magát az Anyagi knl- tníra című kötet közrebocsá- hasera. a Somogy néprajz* igeretes va 11 a he ozasa na k második darabjaként. Sokat vártunk a könyvtől: a fentebb említett sorozat első kötetével túlságosán is magasra emelte a lécet Egyiid Árpád és Olsvai Im­re, s a tárgyi folklór eddigi elhanyagoltságának okán m hiányér»e+.ünk támadt. -'Am lelkesültség ide, várakozás oda, ezeknek a tanulmányok­nak és középszerű stílusban so-öv egesített adatíelsoroilá- soknak az olvastán a legel- fogultabb fölfedező sem lel­kendezne. Á szerkesztésben — Knézy Judit munkájában — fejfáj- dító töprengések közben sem fedezhetett föl rendező el­vet a recenzens. Bár az elő­szóban a szerkesztő azt ígé­ri : hiteles keresztmetszetet kapunk háromszáz oldalon a hajdanvolt somogyiak anya­gi kultúrájáról, a „freskón” óriásiak a fehér foltok. A balatom és a drávei halászat tárgy i né-pra jzáról egyetlen szói sem találunk benne, s hiába keressük a szőkébb ha­zánkra régóta jetóemző ga­bona- és Jcapáanövény ter­mesztés foiklorisztikus vo­rn» tkozasen. nem tájékozód­hatunk e kötetből a gyer­mek játék készítés hagyomá­nyairól sem. A nyolc Más­ból hat tárgyalj« a paraszti táplálkozás es a népi építé­szei. hagyományait, a szer­zők többsége a folyamatok föl vázolása, az okok keresé­se, az összefüggések megvi­lágítása helyett huszadrangú részletkérdések megválaszo­lására törekszik, tiszteletre­méltóéin korrekt íráskész­séggel. A legterjedelmesebb, egy­szersmind — legalább címe szerint — a legtöbbet ígérő tanulmányt Kerecsenéi Edit készítette a csurgói népi la­káskultúra utóbbi száz évi alakulásáról. A nagykani­zsai múzeum igazgatója nyilván komolyam vette. azt az írásban is deklarált szer­kesztő« elvet, hogy a kötet­nek a korszerű ismeretter­jesztésre is alkalmasnak kell lennie, ezért olykor publi­cisztikai vizekre evez; szán­déka azonban kudarcot vall, munkáját vastag tárgyi té­vedések tarkítják. Imigyen: „Csurgót, mint járási szék­helyt, — »kiemelt alapfokú központ«-kérni — azóta terv­szerűen fejlesztik.” Az úgy­nevezett komikum mező ez­után még szélesedik is. „Köz­oktatást, népművelési és egészségügyi hálózata a járá­si igényeket is kielégíti.” A pontosság felülmúlhatatlan példája viszont a „füstős- konyhás ház” leírása, a „vég- oroovfalas csurgói téglaház” ismertetése és a berendezé­si tárgyak — a ..pócos kász- ii”, a sublai”, valamint a Sikersorozat után kiállítás a Nemzeti Galériában A Magyar Nemzeti Galé- 'riábfth csütörtökön nyílt flieg a Nyolcak es aktivisták Című tárlat, amely kiüföldi sikersorozat — Prága, Po­zsony, Saint-Étienne, Lon­don. Róma, Genova és Párizs múzeumaiban tör­tént bemutatás — után a hazai műkedvelők­nek ad képet a századele- ji iegietentősebb magyar képzőművészeti törekvései tel,jes keresztmetszetéről. A Magyar Nemzeti Galé­ria és a pécsi Janus Panno­nius Muzeum közös rendezé­sében először kerti! a buda­pesti közönség elé az avant- garde képzőművészét kezde­teit jelentő nyolcak mű­vészcsoport és a nyomdokán elindult aktivisták művésze­te. A kiállítás három nagy egységre oszlik. Kü'ön 'mu­tatják be a Kernstok Károly körül csoportosult radikális polgár] müvésztársa.sag, a nyolcak alkotásait, itt meg­találhatok Kernstok, Bereny Robert, Czobel Béla. Marffy Ödön, Czigany Dezső, Orbán Dezső, Poor Bertalan, Tiha­nyi Lajos festményei, grafi­kái. Nemrég került elő pél­dául Berény Róbert 1907- ben alkotott cilindere* ön­arcképe, »mely hóssaú idő utam látható ismét kiállítá­son. Megtekinthető Tihanyi Lajosnak Füiep Lajos mű­vészettörténészről festett portréja, ameiv első ízben a „Ma” folyóirat által rende­zett kiállításon szerepelt. Az expresszi oni zmu.s. a k-ubiamus és a fufurizmug tanulságait ötvöző sajátos magyar aktivista alkotások­ból áü a tárlat második nagy egysége, amelyben egyebek , között kiállították Nemes Lampért József és Uitz Béla képeit, monumen­tális tusraj zárt. A tárlaton helyt kapott a Magyar Ta­nácsköztársaság* két legis­mertebb plakátja: Bereny Róbert Fegyverbe! Fegyver­be! és Uitz Béla Vöröekato- nák előre című alkotása. A kiállítás harmadik nagy egysége az 1920-as evek jó­részt emigrációban szuleiett magyar avantgarde művé­szetét, a konstr u k ti vi am us Változatát reprezentálja, kö­zéppontiban a Kassek Lajos —Bortnyik Sándor teremtet­te képarchitekitúrákikal. Az április 20-ig nyitva tartó kiállítást Körner Éva művészettörténész nyitotta meg. A Csendes Don filmváltozata a televízióban kemencék, edények —, mun­kaeszközök funkcióinak es méi'eteínek részletezése. A ki tűnő részi efcmeg 11 gy elesek - bői mégsem áll össze kép, az életmód és az építkezési, lakásberendezés összefüggé­sei tisztazatlanok maradnak. Hogy csak egy péklát em­lítsünk: megállapítja a .szer­ző. hogy a századfordulón . „bevonult” a csurgói hazak­ba a kredenc, a kuk uk kos óra. a díszített peremű bie­dermeier tükör, arra azon­ban kísérletet sem tesz, hogy a Monarchia giccses ízlésvi­lágának romboló hatásai és a népi értekek pusztulása között valamiféle korrelációt állapítson meg. Az iparosé tásnak az ízlést átalakító szerepéről is csak egy-egy odavetett megjegyzés árul­kodik. U. Kerékgyártó Adrienne egy jóval periférikusabb té* marói is remek tanulmányt írt. Az ,.eg.v pár fehérruha”-' kent. másutt „egy vetet ns- ha”-ként számon tartott ing- pendely és ing-gatya .típusai, és ezek genealógiája ugyan nem közügy, á szerző azon­ban oly módon „járja körül a témát”, ,hogy közben a kenderszövésről, a leníeldoé gozásról, a vászon Kész késről is töméntelen érdekességet mondhasson el, anekdota zás­ra, kedves nyelvészkedésre, népszokások megölök itesére is alkalmat találjon, egyszó­val, „lukácsosan”, így mond­hatjuk: partikularitás helyett a társadalmi totalitásba ágyazottan dolgozza föl anyagát. Imponáló tudással, körültekintő gyűjtés eredmé­nyeként, helyenként izgal­mas, lendületes stílusban. £». kao&o Tünde építész - mérnök a somogyi népi noú- en»M«ek resséeées «n&erteée- nwe. a nsáetnlokredclc-m *4­TOneé. jogé nnoib^Toauw w,. illetve gyakorlatának anah­zieére véllatkozocc logikus vonalvezetésével. tárgyila­gosságával föl idézi annak az útnak az állomásait, a.rnely a szennai szabadtéri gyűjte­mény. a buzsáki es a zatnár- c*i tájház, a szantódpusztai ma jormúzeum létt-eh ozásá­hoz vezetett. Ez utóbbiról Boros Marietta írt korrekt e-kket a kötetbe. L. .Szabó Tünde azonban nem tagad­ja a fogyatékosságokat sem, a.zi. hogy a fa Jvam kbafi rej­tőző fehér fajú. zstúpfödeles házacskák, égy eltűnt élet- foi-rna utolso tanúi, lassan­ként az enyészet martalékai­vá válnak a nemtörődömség miatt. Ez az úás — annak ellenére, hogy , a tartalom némelyest . .élmény szer übo” stílust is elbírt volna — esz­ményi ötvözete a tudomá­nyos aprólek osságnak, a jó értelemben felfogott pragma­tizmusnak es a publicisztikai hevületnek. A munkák több­ségére azonban — nem: pe­joratív ..meHékzöngével” is vonatkoztatható a könyv al­címében ' használt szó: dol­gozat. A fotók zömét Göc.vy Gé- borné készítette. A kaposvári nyomda sám- taJan „elírással'', szedési hi­bával, ” kötési fogyatékossáe- g»l tette meg vitathatóbbá a Somogy néprajza második kötetének egyébkent is meg­lehetősen kétséges sikerét. A sorosat következő darabjai­nak összeállításaikor, re: net- hetóen. az öt éve megjelent első kötetet tekintik majd mércének mind a néprajzi szakemberek, mind a tech- 1 nikai megvalósításért fele­ld dolgozók, es nem ezt A hevenyészett, péoy i*vci áhs munkát. I -rn s > H A«wM-ás HÉTVÉGI Á TAJOt-Ö StúdióbéMiutatót kant. ma este 19 óra 30 perckor a ka-, posvári Csiky Gergely Szín­ház. Leonyid Zorin 1967-ben megjelent, sok színházban — köztük a Katona József­ről elnevezett budapestiben — előadóét színpadi műve. a Varsói melódia premierje lesz ez. Babarczy László rendezte a színművet, mely­nek két szerepét a rrépsze­napok. Holnap délelőtt 10» re a gyerekeket várják a Kilián Gyöl'gy Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ­ba Szepes Péter Tapsika megmenekül című műsorá­ra. Vasárnap 9-töl este 20 óráig farsangi , játszóházat rendeznek itt a gyerekek­nek. Ezen bem út átkozik a lengyel tóti gyermekszí npad, lesz „cirkusz a színpadon” rű színészházaspár — Kol- tai Róbert és Pogány Judit — alakítja. Mindketten Já­szai-díjasok. A díszletet és a jelmezeket vendégként Patter Gyula tervezte. Színházunk egyébként szombaton 19 órakor es va­sárnap lä oratol Kalman Imre Marie a grófnő cmrtu nagyoperettjét ( adja elő Ugyancsak Babarczy László rendezésében. A címszerepet Nagy Anikó játssza. Ké­pünk is a „Marioa” előadá­sán készült: Spindler Béla, Tóth Béla é* Csenték Ár­pád látható rajta. Befejeződnek a farsangi Fiatalok az államigazgatásban Tervszerűség és kény­szerűség egyaránt szere­pet játszik abban, hogy a Tabi Nagyközségi Kö- «■» Tanács apparátusá­ban az utóbbi években növekszik a fiatal allam- igazgatási szakemberek szá­ma. Szinte minden evben nyugdíjba megy egy-két idős dolgozójuk, s helyüket a Tanácsakadémiáról kike­rült, illetve az Államigazga­tási Főiskolát most végző fiatalok foglalták vagy fog­lalják el. — 1978 előtt, amíg ietre nem hozták a-z Államigaz­gatási Főiskolát, amolyan utánpótlás képző volt a tabi tanács — tájékoztat Ladisz- lai Emil vb-titkár. — A gimnáziumból' kikerült fia­tal kétéves gyakorlati idő utón jelentkezhetett a Ta­nácsakadémiára. — Ez a gyakorlat részben most is Ismét nagy sikerű .irodal­mi mű folytatásos beraula- tasam készül a televízió: Mihail Solohov nagyszabású reg>áry«eposzár«ak, a Cser.de« Donnak 6 részes filmválto­zatai február 17-tól, kedd A tv-soroeat az 1957—59- ben készített, U feszes film­alkotás 6x45 perces változa­ta. Müvében az róó egy csa­lád efteten keresztül mutatja be a doni kazábság, a tó ,o- Twendbe tarieeé panasetűk Bérűi József femnáB: jelenleg négy miin- teatói'sunk tanul a budapes­ti főiskolán. A7 első évfo­lyam az idén végez. Kíván­csian várjuk az „első fecs­kéket". Bérdi József titkársági főelőadó négy éve. Bajkő László tervügyi előadó két éve dolgozik a tanácsnál. Mindketten Szombathelyen végezték el a kétéves Ta­nácsakadémiát. Munkájuk- édi ««setoMi. e.egeoette*. Öli is jól érzik magukat jelen­legi munkakörükben, ám­bár . . . — Az iskolában elsajátí­tott tananyag a íeliegekben jar a mindennapi gyakor­lathoz képest — mondja Bérdi József. — A napi munkában csak az alapel­vek hasznosíthatók ..egv az egyben”. Hamar rájöttem, hogy nem eleg az elmeleti felkészüliseg. az aliandó ön­képzés mellett ismerni kell a legújabb rendel eteket, jogszabályokat is. Ezért dön­tött etrt úgy, hogy beiratko­zom a jogi egyetemre. — Áli-afnigazgatós és bü­rokrácia. Sok ember egyen- iösegjelet tesz a két fogla­lom közé. — Tavaly nálunk h be­vezették a csökken lett ha­táridejű ügyintézést — mondja Bajkó László —, ami azt jelenti, hogy egyes esetekben három—négy nap az' átfutási idő. Ugyancsak a korszerűbb, gyorsabb ügy­intézést segíti eió az ügyfei- szolgálaái irodánk, amely 1979 januárjától működik. — Persze vannak olyan szokások is. amelyeket jó lenne megváltoztatni — veti közbe Béréi József. — Egy közterület foglalási engedély kiadása például tíz forint­jába kerül az állampolgár­nak. Ilyen értékű okmány- bélyeget kell ráragasztan i. Csak a postaköltség többe kerül, nem beszélve a taná­csi dolgozok munkaidejéről, amit egy ilyen ügyre fordí­tanak. Vagy említhetném a tanácstagok interpelláción a testületi üléseken. Ha valaki felszólal, hogy a körzetében le kell takarítani a havat a járdáról, nem elég, ha ki­küldünk oda két-három em­bert, a tanácstagnak levél­ben is kell válaszoljunk, hogy megtettük az intézke­dést. Ezt wja elő a tör­vén v. Gyakran tíz—tizenkét kézen átmegy esv ilyen io- ' v'.kedés, aim's- megvalósit,- hafá — A fiatalabb vagy az idősebb nemzedék tagjai között keresnének magúiknak példaképet? — Tizenöt—hnsz éves era- kotiátt üéer aa Bajkó László vetraeitseggel — vélekedik Baj.lvó László. — Az ..öre­gek” között sokkal többen ereznek elhivatottságot a munkájuk iránt. Ezt sem­mivel sem. lehet pólpiini. — Vannak olyan fiatalok, akik túlságosan lezseren dolgoznak — fűzi hozzá Bar­ik József. — Persze nem ál­talános. jelenség,, hogy csu­pán. kereseti forrásnak te­kintik ezt a helyet. ahol valamivel el kell tölteniük a nyolcórai munkaidőt. Azt sem tartom helyesnek, hogy az iskolával kikerült fiatalt azonnal kinevezik lartacs tit­kárnak. Szerencsére ez a gyakorlat az utóbbi evekben megváltozott. A tanácsi dolgozók mun­kája állandóan reflektor- fényben áll. Gyakran éri őket szemrehányás egy-egy érthetetlen vagy bürokrati­kus intézkedésük miatt, ök sem tévedhetetlen ok , és bi­zony megesik, hogy vala­melyik ügyintéző téves vagy szabályellenes intézkedést hoz, s ennek az állampolgár issza meg a levét. Ha kö­vetnek is el hibát, meggyő­ződésem.. hogy felkészültsé­gük: mellé emberségesség is társul, s az aktákban nem az ügyfelet, hanem az embert látják. és jelmezbál is. Szombatim — nagyobbaknak — ugyan­itt 14 órától a' Százvirág klub pol-beat énekesek ran­devújára kerül sor. Tizenöt órától 'karnevál lesz a ‘ Kos­suth téren ifj. Mucsi Sán­dor, Csákányi Eszter, Pa pp István, Komlós István, Be­regszászi Olga, Lukacs Csilla, valamint együttesek felléptével. Az este a bálo­ké; jól megosztoztak rajtuk a vendéglők. intézmények: pöttyösbál a kaposfiiredi klubkönyvtárban, Dorottyá­ból a Docottya-szállóban, sváb bál a Kapoe-hotelba-h, délszláv bál a Park vendég­lőben, rongyosból az ifjúsá­gi házban. Majd elfelejtet­tük: szombaton egész nap farsangi vásár és farsangolás a város terein, utcáin . .. A kertbarátok találkoz­nak szombaton 10 órakor a Móricz Zsigmond müveiőrié- ■ sí-, házban, ahol előadásokat ha J Iga In a k. mets zés bem u t a­tót és borversenyt rendez­nek számukra. Szebeni And­rás. Az angyalok városa cí­mű kiállítása látható a I<a- tinea Művelődési Központ­ban. Ugyanitt, a pedagógus-; klubban má az öröklődés biológiájáról tart előadást Pető Islvánnc. A mozgássé­rültek klubjában ma az éves p-c>gram megbeszélését tervezték. Mond d. hogy m i n d en t megleszel értem — ez a cí­me annak a színes, szink­ronizált olasz filmvígjáték­nak, melyet a Vörös Csillag mozi ajánl a néző fia-veimé­be. Pasquale Festa Campa­nile rendezte ezt a fengetes komédiát, melynek főszere­pét. Johnny Dorelli alakítja. A Szabad Ifjúság hét vé­gi ajánlata Az inkák kin­cse című bolgár—nyugatné­met—spanyol—perui kaland­film, mely Kari May regé­nyéből készült Az esti két eüóadason a színes, szinkro­nizált francia—NSZK fil­met, a Fekete-féhéi- színes­ben címűt vetítik. Szatíra: az első világháború idejét eleveníti fel. Afrikai gyar­maton. játszódik. A németek szembekerülnek a franciák­kal. írvi ni háborút vívnak egymással. Ám egyszer csak megjelennek az angol haderő egységei . . . A Latinca moziban a Vad­ember című film lesz mű­soron szombat—vasárnap. Barcsról kaptuk a hírt, hogy a művelődési központ­ban holnap 10 aratói Ügyes kezek, fürge lábak ctmmeJ a gyerekeknek rendeznek programot. Ezen a festés’, a szövés, a makramézás alap­jaival ismerkednek, lesz filmvetítés és táncház is. Va­sárnap 18 órakor B. Tóth László lemezlovas tart be­mutatót. Csurgón, a műve­lődési központban ma Paff, a bűvös sárkány címmel gyerek közönség előtt lép fel Muzsay András. Az előadá­sok kezdete 1U óra 30 perc, ölelve 14 óra. SOMOGYI Út NÉPLAP fej *U Z

Next

/
Thumbnails
Contents