Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

Az SZKP XXVI kongresszusa Uj körülmények között Önállóan politizálnak a pártszervezetek össze! építőmunkások 'köl­töztek a Kreml kongresszu­si palotájába. A hatezer sze­mélyes csarnokot kívülről- belülról megtisztították, ki­cserélték az ülések huzatát, íelcsiszolták a mozaikpadlót, íelújították a díszítéseket, Üj világítást szerel lak a szín­padra. Az SZKP soron kö­vetkező, XXVI. kongresszu­sát készítettek elő. Előzetes vita A tanácskozás február Sí­én kezdődik. Napirendjének két, legfontosabb pontja a Központi Bizottság beszámo­lója és a Szovjetunió új öt­éves tervéinek tervezete. A december elején nyilvános vitára bocsátott tervet a Központi Bizottság és a kü­lönböző intézmények rend­ik ívül alapos munkával dol­goztak ki. Az ősszel kezdőd­tek meg a kommunisták ta-' nacskozasai. Az ala »szerve­zetektől kezdve újraválasz­tottak a vezető testületeket. Ez a munkaszakasz január végere fejeződött be. Min­denütt megtartották a terü­leti pártkouferenciát, a köz­társasaga pártkongresszust, s megválasztották azokat, akik majd a kongresszusi palotá­ban • tanácskoznak a több mint 17 milliós párttagság kép v ísel eteben. Február közepe táján .zár­jak le a tervjavaslat orszá­gos vitáját. Az ország szinte egesz lakosságát megmozga­tó nagy népi tanácskozás volt ez, A sajtó, a rádió, a tele­vízió tízezrével közölte a hozzáBzólásokat, a javaslato­kat, a kiegészítéseket, de én­nél sokkal több vélemény hangzott el a pairttanácsko- zásokon. áz üzemi gyűlése­ken. Egyetlen javaslat, véle­mény sem hangzott el hiá­ba, hiszen a kongresszusnak ezek ismeretében kell meg­hoznia felelössegteljes dönté­séit, meghatároznia öt évre, sőt bizonyos területeken en­né! hosszabb .időre az ország gazdaságpolitikáját, gazda­sági stratégiáját. / A fő irány A kongresszus trárrti fi­gyelem rendkívül nagy. hi­szen a megelőző kongresszu­sok mindegyike fontos mér­földkő .volt a szocialista for­radalom, a szocialista társa­dalmi rend meg valósítása, az egész világméretű fórra dal ír* folyamait útján. Hosszú utat lett meg a Szovjetunió Kom­munista Pártja azóta, amióta 1898 márciusában egy kis minszki házban kilenc kül­dött összegyűlt, hogy meg­alakítsa a munkásosztály forradalmi pártját... Az il­legális harc, a győztes for­radalom, a polgárháború, az építését jelölhette meg * párt legfőbb céljául. Napjaink történelme Ami azóta történt a kong­resszusokon. tulajdonkep­pen mar napjaink történel­me. A legutóbbi kongresszu­sok a kommunista társada­lom építésének konkrét fel­adatait szabták meg. A leg­utóbbi két pártkongresszus különös jelentőségűvé vált: a XXIV. kongresszuson dol­gozták ki. fogalmazták meg a XXV-en pedig megerősí­tettek, bővítették a szovjet kommunisták bekeprogram- ját, mely a hetvenes évek­ben a világ sok százmillió emberének programja lett, s amely minden nehézség ellenére nagy eredményeket Az SZKP légutóbbi XXV. kongresszusa iparosítás. * kollektivizálás, a szocialista építés első gyü­mölcsei,'majd a háború meg­próbáltatásai és a győzelem — ez az az út, amelynek fő irányát mindenkor a párt­kongresszusok jelölték ki. A Nagy Honvédő Háború után csak néhány év kellett ahhoz, hogy az ország újjá­építésének befejeztével a kommunisták újabb, hatal­mas feladatok megvalósítá­sára hívhassák munkára kongresszusukon a szovjet népet, új, nagy célokat tűz­hessenek az ország elé. A XX. kongresszus helyreállí­totta a párt életében a le­nini normákat. A XXI. el­fogadta a párt új program­ját: ez a program már a kommunista társadalom fel­hozott az enyhülés folyama­tának megindításában, meg­szilárdításában. S ha napja­inkban némelyek dühödten támadják is az enyhülést — a program hatalma» erejét éppen az mutatja, hogy az enyhülés gondolata minden ellenállással szemben meg­gyökerezett, s meghozta az első, bér egyelőre szerény eredményekét. ' Az új kongresszus most új körülmények között vizs­gálja meg a program foly­tatásának útját. A sízovjet kommunisták partja előbbre akar lépni, tovább akar ha­ladni a kipróbált és ered­ményes úton. (Folytatjuk.) Kis Cfeafea T Olt voltam egy évvel ez­előtt a nagy bajomi paitér- tekezleien. A nagyközség pártbizottsága alaposan ele*- mezle a település társadal­mi. gazdasági, közsegtejlesz- tosi tevékenység«.. A leiszó­laló küldöttek megerősite' - ték, hogy a nagyközség párt­bizottsága valóban politikai felelősseget vállalt a terület minden fontos kérdésében,‘s így kellő tekintélyre tett. szert. A pártmunkát sorra véve uz is kitűnt, hogy az alapszervezetek önállóságá­nak novelese, a nők. a fia­talok nagyobb arányú föl­vétele fontos feladat. Bakó Lászlóval, a nagy­bajomi nagyközségi párt bi­zottság titkárával azt vet­tük szamba, mit sikerült meevalódtani abból, amit a pártértekezleten el határoz­tak. — Mindén igyekezetünk­kel azon vagyunk, hogy a határozatok szellemében erősítsük a partalapezerve- zetek ellenőrző, irányító te­vékenységét, cselekvési egy­ségét. A partért ekezi eten többek között úgy foglal­tunk állást, hogy hozzunk létra partaiapsaervezetet ott, ahol a létszám, a gazdasági egység helyzete indokolja. Nagyon örülünk, hogy a 'múlt év végén megalakult egy a i pszervezet az. áfész- nál. Tizenhárma®! váltak ki a nagyközségi alapszeirve/et- ből, s január elseje óta te­vékenykednék önállóan. Ezt fontos lépésnek tartjuk, hiszen a kommunisták most már sokkal alaposabban megitángyá!hatják a kereske­delemmel kapcsolatos sajátos problémáikat. — S milyen a hangulat az alapszervezetekbtsn ? — Arra hívtuk föl, annak idején az alapsaarvezelek figyelmét, hogy egységeseb­ben lépjenek föl. segítsenek a feladatok megoldásában jó politizálással, és a tag­ság mutasson példát. A kommunisták például őszin­tén elmondják i'éleményü- ket. tapasztalatukat a tag­gyűlésen. S ezt figyelembe is veszik. Ennek tulajdonít­juk, hogy valamennyi gaz­dálkodó egységben szép eredményről adhatnak szá­mot:, a nehéz körülmények ellenőre is. Ebben a párt­tagság. politizáló maga tartá­sa is megtestesül. így nye­reséggel zárt a Somogy Ipa­Gondolatok a tervkészítés kapcsán Egy feszes ( gazdálkodású tervidőszak eredményeire alapozva, kiemelkedő ter­mésre kevés reményt adó ősz után kezdenek a me­gye szövetkezetei az új öt­éves terv végrehajtásához. A cél: eredményességben fel­zárkózni az országos közép­mezőnyhöz. Egy sajátos so­mogyi. középtávú terv ki­dolgozására van szükség: Már nem elég meghatároz­ni, hogy “úgy általában- mi az elképzelésünk; tudni kell, hogy “itt es most« mit ész­szerű és lehetséges tenni. Az új terv módot ad a mindenkori helyzet kívánta módosításokra. Üj fajta lehe­tőség ez, amely két lényeges következménnyel is jár. Az egyik az, hogy a mezőgaz­dasági nagyüzemek nem emelhetnek panaszt a gyors piaci változások miatt. Az üzemek vezetőit senki sem utasítja, mégis kötelező lesz alkalmazkodniuk. A jó piaci érzék, a világpiaci tenden­ciák figyelemmel kísérése, az eredményes gazdálkodás fel­tétele lesz. Tény, hogy az »előreszámításokra« alapo­zott döntések kockázatosab­bak és felelősségteljesebbek. A kockázatvállalás azonban a most kezdődő ötéves terv­ben már kikerülhetetlen ré­sze a gazdálkodásnak. A másik követelmény le­hetővé teszi a gazdasagok srzámára. hogy csak azt ter­meljék. amit adottságaik le­hetővé tesznek, s ami a leg­több nyereséggel kecsegtet. A tsz vesztesége árán ter­melt áru “érdeke« lehet va­lamely felvásárló vállalat­nak, de a népgazdaságnak semmiképp. Szabadon dönt­hetnek az üzemek abban is, hogy csak azt az eszKó/.t vagy anyagot vegyék meg, melynek ára vagy minősege nem veszélyezteti nyeese- ges gazdálkodásukat. E^y- egy gyár vagy nagykeiesge- delmi vállalat fölös készle­teinek »elsózása« ugyanúgy nem népgazdasági érdek, mint ahogy egy tsz piacon keresetlen portékájának • jo áron való felvásárlása. A terv keretjellege végül is azt jelenti, hogy a cél is­mert, a hozzá vezető uiat azonban kinek-kinek magá­nak kell meghatároznia, le­hetőségei es érdekeltsége a lápján. Az elmúlt ot évben bébi zonyosodott. hogy az erős és gyönge tsz-ek közötti. kü­lönbségek nem csökkentek, hanem egyes esetekben meg nőttek is. Gyakran objektív okok miatt. Legtöbbször per­sze azért, mert a nyereséges tsz-ben felkészültebb, fe­gyelmezettebb emberek dol­goznak. Csakhogy ez épp ab hói következik, hogy eg.v-egy tsz adottságai eleve megha­tározzak lehetőségeit is. A példához kapcsolódva: egy eredményes, jobb körülmé­nyeket, kiegyensúlyozottabb légkört, s magasabb béreket biztosító, gazdagabb tsz ele­ve jobban vonzza a felké­szültebb szakembereket, mint az ezer gonddal küzdő gaz­daság. A munkafegyelem is eleve magasabb. A lej'esz- te.si lehetőségekkel bíró üzem új, ésszerűbb technológiákra ler at, gyorsabban megtérü­lő rekonstrukciókat hajt végre, drágább, s ugyanak­kor hatékonyabb minőségi eszközöket vásárol, vagy épp partnert keres és — mert nem üres a zsebe — talál valamely nyereséget ígérő melléküzemági kooperáció­hoz. A gyönge Uz kis tétek­ben “Játszik«, így a legjobb esetben is csak kis összege­ket nyer. Mindez nem lehet alap a föl mentes re néhány valóban rosszul — s nem csupán a rossz adottságok miatt — gazdálkodó tsz számára Ez­után minden üzemiül csak az adottságaihoz és lehetőse geihéz menen legjobb ered­ményt szabad számon kérni. Csupán e reális mérce le­het a megítélés alapja is. Az érdekeltségről sok éve több szó hangzik el. mint amennyi az eióre.epes. A műnk a helyeken a jól dolgo m, olietgazdag, • vállalkozó szellemű embereket nehuny száz forint — jobb esetben a bér 10—15 százaléka — különbözteti meg a fegyel­mezetlenek tői és a nemtörő­dömöktől. Tény, hogy a bér- szabályozás, amely még a kiemelkedő nyereségű gaz­daságokban Is 8 százalék­ban szabja meg a jövede­lemnövekedés felső halurat. egyelőre nem ad módot az akar kétszeres teljesítmény­különbségeket is elismerő ösztönzésre. Az új ötéves tervben mégis jóval több le­hetőség kínálkozik az alkotó energiák és erőforrások to­vábbi telszabódítására. Ilyen, például az a lehetőség, mely szerint a tsz tagjai — meg­felelő garanciák melleit — saját pénzükkel is részt ve­hetnek például a Uz beru­házásaiban. A tagból egy csapásra "vállalkozó« lesz. akinek már a legkeve»óe sem közömbös az építkezés, időtartama, a felhasznait anyagok vagy a munka mi­nősege. Kitűnő lehetőség az is, amikor a nagyüzem va­lamely már nem használt épületét — a közös érdekek alapján — bérbe adja olyan magánszemélynek, aki az­után nem az órát nézi, ha­nem az allat gyarapodását Példák sora bizonyította, hogy nagy lehetőség es kés-- ség van az emberedben', ha megtaláljuk hozzájuk az utal Az elmúlt evekben a gazda-agok vezetői óvuto an figyellek az elszigetelt kez­deményezéseket. »Egyálta­lán, szabad ezt nekünk?« Az eredmények megadják a választ. Az új ötéves terv­ben leheteti» . élkülózni a meg szunnyadó emberi ener- 14 i á kü u BllO 1CICU> n Szövetkezet,' a nagy bajo­mi Lenin Tsz, a jakói szö­vetkezet. A kommunisták becsülettel helytálltak a munkában, s példát mutat­tad a latsai anaa. Termesze les. hogy a na­gyon szép eredményeken kívül igen sok gonddai küz­denek Nagybajomban is. A pártbizottság januári ülesen például a jobb munlui- és üzemszervezésre, a munka­idő teljes kihasználására hívták föl többek között a figyelmet, A kommunisták hátrabbán. a pártbizottság tapasztalatai szerint talán tártai masabban agitálnak, mint eddig. Erre eddig is szükség volt, s továbbra is igényük a jó meggyőzé munkát. A szövetkezetek­ben, az üzemekben nemcsak a saját gazdasági fel a dalok­ká] foglalkoznak, most már .túllátnak a kapujukon. Ez nyilvanvalóa-n jói mutatja, hogy a pártértekezlet hata- rozatanak szellemében fej­lődött a párttagság szemlele­te. ma érettebb, felvilágo­sultabb, egyöntetűbb. — Erősödött-e az alap­szervezetek önállósága? — kérdeztem Bakó Lászlótól. — Egységesebb a tagság, s ez az a la pszervezetek re is jellemző. Ki-ki a maga te­rületén önállóan próbál po­litizálni, többek között ezért szorgalmazzuk azt is, hogy alakuljanak önálló pár is tervezetek. mint példá­ul az áfész-nál, a Somogy ipari Szövetkezetben. így a saját gazdasági feladatok megoldását is jobban tud­ják segíteni. A pártólzottság aszerint ad segítséget az aJapsaervezetnek, melyik hogyan tevékenykecMte. hm önállóságra jó példa a nagy­bajomi Lenin Tsz pártveze­tősége. Nagy körűitek intes­sél készülnek a Lsz-vezetó- ség-választasra, minden fó­rumon tárgyallak róia, ahol kellett. Az egv évvel ezelőtti párt­értekezleten sok szó esett a községpoliUkáról. A lé&zító gondok közé tartozik jelen­leg is, hogy megépül-e az új iskola a mostani ötéves tervben. A területen emel­kedik a gyermek létszám, saeptemóerben például há­rom-négy első osztályt kell majd szervezniük. Már most hat helyen tanítanak, s a* iskolaépítés a IV. ötéves terv óta csak húzódik, A tanács már a területet is biztosította az építkezéshez, irtásiéi millió forintért oda­vezette a vizel. — Ez az iskolaépítés fon­tos társadalompolitikai, kér­dés nálunk — mondja Bakó László. — A közelmúltban, voit egy helyszíni tanácsko­zás arml, mint lehetne .12 millióból megépíteni a 12 tantermes iskolát. A helyi vezetők persze nem tudták eldönteni. miként lehet megtakarítást elérni. A part- bizottság véleménye szerint ezt csak megyei szinten le­het véglegesen meghatároz­ni. Érv év természetesen ke­vés \volt ahhoz, hogy min­den területen . előrelépjenek. A szép eredmenvek mellett re«í és új gondok adják föl a leckéd így mindennap megválj a feladatuk az alap­szervezeteknek. a nagy költ­ség pártbizottságának ia. lajiK liea* Siófok legszebb lakóháza Tizennégy iparosember alapította W53-ban a $;ö,<>ki Epitóitigivi Szövetkezeteit, amelynek 1970 óta korszerű ipartelepe van. Évente mint­egy 18 millió forint ériékü terméket (főként a1 , abla­kot. például zsalus es acél nyílászárókat) állít'.mik el >, s értékesítenék a Tüzép ré­vén. Az épi tötevékenygég értéke esztendőnként mint­egy 42 millió forint. (25 mil­lió ebből a tatarozás.) Kőként társas- es csaiadi házukat munkás. A teljesítménybé­rezés lehetőve taszi, hogy mindenki a végzett munka mennyisége es min ütege sze­rint részesüljön az anyagiak­ból. Az ipartelep rendje min­taszerű. Tágas, (ütött mű­helyekben dolgoznak a szak­munkások es az ipart tanu­lók ugyancsak ideális körül­mények között, ,|o mesterek­től sajátítják el a szakma fogasait. — Sajnos, a központ ki­építenek, s az V. ötéves terv időszakában a tervezett 20(1 helyett 223 lakást adtak át Siófokon. E lakások zöme a Foki-hegyi új lakótelepen yan. Nemrég fejezték be a szö­vetkezet dolgozói a Széche­nyi utcában egy lakóházépí­tését (83 csalad kapott benne helyet), s erről méitán állít­ják a siófokiak, hogy a vá nos legszebb épülete. A VÁTI tervei alapján, a mun­ka első szakaszában egy év alatt 19, két esztendő múl- áh pedig 45 lakás készült >1. — A szövetkezet: dinami­kus fejlődésének folyamata olzonyítható — mondja Isó Karoly elnök. — Mindenek­előtt az ipartelepünket em­lítem, s ott a tanműhelye­ket, ahol jelenleg is 114 szakmunkásjeiöltet készí­tünk föl életpályájára. Nincs okunk panaszra; van mit tennünk a Balaton partján bennünket a .munkaerődön' sem keserít.. 230 úgynevezett telje» munkaidós dolgozónk van, s a zöme szakképzett rom kilométerre van mr. iparteleptől — mondja az elnök —, s ©miatt nagyon sok időt, üzemanyagot, ener­giát fecséreltünk él. Elhatá­roztuk, hogy a mostani iro­daházunkat eladjuk, s itt, az új ipartelepen építjük föl központunkat. A Siófoki Építőipari Szö­vetkezet végzi a szállodasor rekonstrukcióját is a többi vözött. Mint mondták, a Jó- kai-villa és a Kálmán Imre- ház renoválását mielőbb sze­retnék elkezdeni. A szocia­lista brigádok szívesen dol­goznak társadalmi munkán a városért, különösen a gyermeki níézményék kor­szerűsítésén. 1979-ben pél­dául 237 ezer. 1980-ban pe­dig 250 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek az iskolákban és óvodákban. Sz. A. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents