Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-06 / 31. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! ARA; 1,40 Ft SOMOGYINÉPlAP AZ MSZMP S'OMO G Y ME G Y E I & B TZOT TSÁGÁNAK LAP JA XXXVII. évfolyam, 31. sióm 1981. február 6., péntek Száztíz vállalatnak és szövetkezetnek van már önálló export-import joga Sajtótájékoztató a külkereskedelmi minisztériumban Ez ev januar 1-evel egesz sor újabb termékre terjesz­tették ki a termelők ön­álló külkereskedelmi jogát, ami — a különböző társu­lásokban erdekelt üzemeket ts szánfutva — mintegy 40 tettnek) vállalatot érint A külkereskedelmi jog kiter­jesztésének folyamatáról, további bővítésének lehető­ségeiről tájékoztatták esii- törtöifon az újságírókat a külkereskedelmi minisztéri­um tlJetekes főosztályvezetői. Elmondták hogy ae elmúlt lő evben mind szelesebb körben éltek a vfolalalök az- aal a lehetőseggel, hogy a szakosított, külkereskedelmi vállalattól átvegyek a ma­guk készítette termékek 'egy részének vagy teljes egé­szének export jogát, vágj’ a gyártmányaikhoz .szükséges egyes importcikkek behoza­talának jogát. Ma már ösz- •s/esen 110 vállalat es szö­vetkezet élhet a külkereske­delem lehetőségeivel, a ma- gyár gépipari termékeknek például több mint felét ma­guk á termelők önállóan ex­portálják. Természetesen a célszerűség, az önállósággal .járó előnyök es hátrányok gondos métlegeletse dönti el, hogy érdemes-e valamely ipari vagy mezőgazdasági üzemnek vállalkoznia a kül­piaci munkára, előnyös-e a népgazdaságnak egy-egy adott termék vagy termék­csoport önálló termelői ex­portja vagy importja. iáidig többnyire nagyobb formeloval laUrfok. komplett berendezések gyartasaval foglalkozó üzemek, gazdasá­gi közős vállalkozások jutot­tak önálló külkereskedelmi joghoz. kívánatos azonban, hogy a kis- és középüzemek közül is többen hozzanak létre olyan közös vállalko­zást. amely képes a külpia­ci munkára. Szakemberek köreben is Kevéssé ismert, hogy az ón­álló külkereskedelmi jogon kívül egész sor egyéb lehe­tőség is van kapcsolatok ki­építésére a külföldi partne­rekkel. Valamennyi hazai millió forinttal szeretnek emelni. Rászoruló tagjaiknak a múlt évinél 7 százalékkai több kölcsönt akarnak folyó­sítani. termelő és felhasználó válla­lat megkötöttség nélkül tart­hat fenn külföldiekkel kap­csolatot. tájékozódhat a part­ner igényeiről, kínálatáról, jóllehet a külkereskedelmi jog hiányában nem küthet velük megállapodásokat. Bi­zonyos alkalmakra úgyneve­zett eseti külkereskedelmi jo­got igen széles körben kap­hatnak a vállalatok, jelenleg több mint ti00 vállalat veszi igénybe ezt a lehetőséget. Továbbá, ha valamelyik ter­melővállalat nem elégedett a termékeit exportáló külke­reskedelmi vállalat piunka- jával. választhat más külke­reskedelmi vállalatot. ami­hez H0 napon belül adja meg az elismerést a minisztérium. Ezen kívül létesültek olyan külkereskedelmi vállalatok, mint a Generalimpex, az Ln- tercooperatiun. a Hungagemt es az tnierag. amelyeket bármilyen exportügylettel meg lehet bízni. További le­hetőségeket jelent a terme­lővállalatok számára társasá­gok alapítása, amelyek a mű­szaki fejlesztéstől az impor­tig a gazdasági munka lé­nyegeben minden fázisában seeitseget nyújta ak a hozza­lak tartózó váüalátoaÜáET •Jelenjeg már 147 olyan ter­melővállalat vesz részt ilyen társaságban, -ameiy külkeres­kedelmi joggal nem rendel­kezik. A minisztérium továbbra is rugalmasan segíti a vál­lalatokat a legelőnyösebb megoldás kiválasztásában. Folytatódtak a magyar—török külügyminiszteri tárgyalások liter Turkmen, a Török Köztársaság külügyminisz­tere — aki Púja Frigyes kül­ügyminiszter meghívásán* hivatalos látogatáson tartóz­kodik Magyarországon — csütörtökön délelőtt a Hő­sök terén megkoszorúzta a Magyar hősök emlékművét. Ezt, követően a külügymi­nisztérium épületében Púja Frigyes . és liter Turkmen több vezető munkatársuk részvételével hivatalos tár­gyalásokat folytattak. Az eszmecsere« áttekintet­ték a kétoldalú kapcsolatok alakulását, a gazdasaga. a kulturális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A diplomáciái vezetők nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi élet kölcsönös érdeklődési* számot tartó kérdéseinek. Mindenekelőtt az enyhülés, a leszerelés, az európai biztonság és egvütt- működés ügyének. Áttekin­tették a madridi értekezlet résztvevőinek eddigi munká­ját. s elemezték a találkozó várható kilátásait. A tárgyalásokat követőén, a két miniszter jelenlétében — >Ug a’iCMik. a ....kijltto’pii- niaziérium épületében — Szarka Károly küUigvmi- ni.szter-helyettes es Bguz Gökmen. Törökország buda­pesti nagykövete aláírta a Magyar Népköztársaság és a Török Köztársaság kormá­nya közötti. 1983 decembe­réig szokó kulturális es tu­dományos csereprogramot. • • Uzletházat építenek Csurgón és Berzencén Virá^kiáÜitá *saí egylvkötütt vásári rendez a KI­lián György Ifjúsági cs L tl-irö Művcl<kté*i Ki ^pontban a Kaposvári Városgazdálkodási Vállalat. A kiáll > so-n hatféle vágott virág, 25 fél-e cserepes virág, virágkötéo/eti alkotá- so-k és menyasszonyi csokrok láthatók ÜLÉST TARTOTT A MINISZTERTANÁCS Módesitatta az árhatósági határozatot / A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Meghall­gatta a gazdasági bizottság tájékoztatóját az energiáéi- átás helyzetéről, es jóvá­hagyta a továbbiakban szük­séges tennivalókat, A kormány elfogadta a f n-tósí tói párról szóló jelen- 11st. egyben megerősítette az Állami Terv bizottságnak azt az állásfoglalását, amely kötelezi a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, hogy 'komplex . prog:. dolgozzon ki az iparág gaz­daságosságának és exportké­pességének fejlesztésére. A Minisztertanács jóvá­hagyta az ÁTB határozatát es intézkedéseit, amelvek az erdőtelepítési és a fásítási, valamint a talajjavító*! te­vékenység elősegítését szol­gálják a VI. ötéves tervidő­szakában. A kormány módosította az árhatósági hatáskörökről s/óló 1967. évi határozatát. Az új ■ határozat az időköz­ben bekövetkezett szerveze­ti és szabályozási változá­soknak szerez érvényt, to­vábbá felhatalmazza az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnökét, hogy ellenőrizze az ár hatóságok tevékenységét, valamint az áltáluk megál­lapított árakat. A Minisztertanács egyet- “rlőleff tudomásul vette a Központi Népi , Ellenőrzési Bizottság elnökének jelenté- . sét a tömegétkeztetés hely­zetéről. Felhívta az . illetékes lárvák főhatóságok és a ta­nácsolt vezetőit, hogy a je­lentésben feltárt tapasztala­tokat hasznosítva tegvék meg a szükséges inté'v“4é- seke!. (MTI) (Tudositofiktol.) A csurgói takarékszövetke­zethez a székhelyen kívül még vagy tiz község tarto­zó. ahol Ifi ezer lakos el. Öt kirendeltségük közül a legnagyobb a berzencei. A szövetkezet taglétszáma ta­valy 258-cal gyarapodott, és az év végére meghaladta a 4700-at. A 2173 betétes 56 millió forintját bízta a taka­rékszövetkezetre. A betétnö- vekedes a múlt évben 8.4 millió forint volt. A legta­karékosabb községük Ber- zertce. Segítette a betétek no­velese! az. hogy a tejpenzt es a felvásárolt termények arának nagy részét a szövet­kezet fizette ki. Erre megál­lapodásuk van a csurgói j áíész-szel és a tejipari vál- i lalattal. Az OTP csurgói fi­ókjánál tartós betétként 15 millió forintot helyeztek el. A szövetkezet kölcsönökkel segít a. rászoruló tagjain. De­cember 31-én a tagok a szö­vetkezel 8,2 millió forintját használták. Ebből építési cé­lokat 3.8 millió forint, ter­melési célokat 900 ezer fo­rint szolgált. A legtöbb köl­csönt Csurgón, Berzencén, Zákányban es Somogyudvar- helyen vették igénybe. A szövetkezet 1979 júliusá­tól foglalkozik az Állami Biztosítóval kötött megálla­podás alapján biztosítási ügyeletek kötésével es a dí­jak beszedésével. 1980-ban 947 biztosítást ügyletet k(Köt­lek es 2.8 millió forint dijait szedtek be. Ugyanakkor 888 ezer forintot űzettek ki kár­térítésként. A szövetkezet jó gaadal- kodasat tükrözi, hogy 258 ezer forintot írhattak a merieg nyereség rovataba, 80 ezer forinttal többet, mint az előző evben. . Ebben az évben készül él Csurgón ¥ a takarékszövetke­zet üzlethaza. Berzencén ugyancsak építik. Az. idei dar vük szerint a beleteket 5 A mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitója Az eredmény egyik forrása onyv A Kaposvári Szarvasmar­ha-tenyésztő Közős Vállalat, a megyei könyvtár és a me­zőgazdasági főiskola közösen rendezte meg tegnap a Pal- miro Togliatti megyei könyv­tárban a februári mezőiga z- dasági könyvhónap megnyi­tóját. Hagyomány, hogv a könyv-hónap megyei nyitó­ünnepséget összekapcsoljak a rendezők a-/, agrárterme­lés egy-egy jelentős terüle­tének szakmai megvitatásá­val. Tegnap három. most megjelent szakkönywel összefüggésbe« a szarvas- marha-tenyesztés került na­pirendre. Ahogy Csima Ferenc, a megyei tanács mezőgazda­sági es elelmez.esügyi osz­tályvezető-helyettese m eg­nyitójaban hangsúlyozta. a mostani könyvhónap jelen­tőségében egy kicsit túlnő a korábbiakon. A hatodik öt­éves terv .programjának végleges összeállításán dol­goznak az üzemvezetők, a szakemberek, es a célok el­érésé jelentős részben attól függ. hogy a legújabb, szak- ' .amerelek mennyiben nyúj­tanak ehhez segítségei.' Az agrártermelésben dolgozói, nemcsak azt igénylik a szak- irodalomtól, hogy tájékozta­tást kapjanak a legújabb tnődszei-ekről.- hanem felele­tet várnak a mennyiséggel, a minőséggel és a hatékony­sággal összefüggő kérdések­re is. A szocialista nagyüze­mek termelési teltételei kü­lönbözőek, a magasabb kö­vetelmények tel jes ileséhez nem elegendő a korszerűség általában, ellerö módszerek­re van szükség. Korunkban a szakkönyveknek egyre differenciáltabb igényeket kell kielégíteniük. Szólniuk kell az egyre szélesebb tö­megeket jelentő kisterme­lőkhöz, a hétvégi házakkal, pihenőkertekkel rendelke­zőkhöz, az üzemi szakveze­tőkhöz és szakmunkásokhoz és a tud'nnánvt felső fokon művelő íkut&tókhoz is. Az iinreni hónapra évről évre megjelenő kötelek bizonyít­ják. hogy ay kiadók tudatá­ban vannak ennek az igény­nek, és igyekeznek kielégí­teni. Most negyvenhárom új mű látott napvilágot, öröm számunkra, hogy miként ta­valy. az idén is találkozha­tunk somogyi szerzők mun­kájával. Csórna Ferenc ismételten megfogalmazta azt a nem új keletű kérést, hogy az oktetők, a kutatók, a szak­írók olyan -mákat dolgoz­zanak fel. olyan területeken igyekezze tek értékes tevé­kenységükkel segíteni, me* vek közvetlenül hozzá já­ruVic.fr,ak a mtgye mezó­gn ■.-•'-Isig.jnak gyorsabb Üte­mű fejlődéséhez és ,a most induló hatodik ötéves terv céljainak eléréséhez. Nem véletlen, hogy a szak­ma' tanácskozás három kü­lönböző művel összefüggés­ben a szarvasmarha-tenyész­tést tűzte napirendjére. Mint bevezető előadásában Har­sán?« Lehel, a KSZKV igaz­gatója mondta: akik ebben az ágazatban dolgoznak, ezt irányítják, azok tudják a legjobban, milyen értékes segítséget adhat a szakiro­dalom. Három különböző részterülettel foglalkozó szerző jött el a megyei meg- urvitóra. Györkös István a Nagyüzemi borjúnevelés be­rendezéseinek tapasztalatai című könyvét ismertette. dr. Tóth László Czinkóczu Attilával közösein írt. Az egyedi abrakadaqolás auto­matizálása kötetlen tartású tehenészeti telepeken című művéről szólt. A Ma újdon­ság. holnáp gyakorlat nép­szerű sorozatban látott nap­világot a somogyi szerzőpá­ros. dr. Guba Sándor és dr. Steflrr .József munkája Elő- hasznosítás n nagyüzemi szarvasmarha-tenyésztésben címmel. Ezzel a nagv jelen» tőségű- kutatási témával ha­zánkban elsőként ők kezd­tek foglalkozni a főiskolán. Az. egv évtizedes munka olyan figyelemre méltó ha­zai és külföldi tapasztalatait adják közre, mélyek úi len­dületet adhatnak 'at ágazat feilesztesi céljainak elérésé­hez.

Next

/
Thumbnails
Contents