Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-05 / 30. szám
Zmvés owt mr tff#mégt gmkftébmm Ö Don Quijote... A farsangi napók egyik programja volt HolLay Kál- énekes színművész »Bozzi úr és La Mancha lovagja« című estje a Kilián György Ifjúsági és Üttörő- müvélódési Központban. A kaposvári Csíky Gergely Színház egykori segédszíné- széi'e, Heiser Kálmánra ismertünk. a közben főiskolát végzett, sikeres operett-, es musical-előadóban, ö maga is azt mondta az estjén, hogy életében kel ember játszott fontos szerepet: Komor 1st vén, a k aposvári színház egykori kitűnő igazgatója és Var- konyi Zoltán, aki főiskolai rektora volt. Kel lemes órát töltöttünk Holla.y Káimán társaságában. Műsorát sanzonokra. slágerekre, musióalréáz- lelekre és versekre építette, - ízlést tükröző szerkesztés alapján. A dalokkal; költeményekkel tulajdonképpen ' vallott saját világától is: gyerekkori élményeiről. az anya—gyermek - kapcsolatról. a felnőtti létről, a színé« apás várói... Sóul-zenetó! a Hair mindenkit megmozgató, hironi- ku* daláig széles a skála ebben a műsorban, amellyel az országot járja társai — Szokási Lakatos Béla dzsessz- aongorista és Szabó Sándor dobos — kíséretében. Amire fölfigyeltünk: mozgáskultúrája, kemény és lágy dallamokat hajlékonyán követő hangja. szenvedélyessége. Valóságos showman lett a hajdani statiszta, akire leginkább tálán az Ahogy tetszik birkózóbajnokaként emlékszünk ! Ami visszhangot vert bennem Hoifay Kálmán műsorából, az József Attila és Petőfi Sándor verse volt, és a La Mancha lovagja című musical két dala, a «Bozzi úr«-rész!et. a Hair-himnusz. Megismerkedhettünk a Kari May-regény bői — Winnetou — írt z'enés játék country- stílusú dalaival is. Tizenéves közönség vett részt az esten. Amikor én voltam ennyi idős, percekig tudtunk tapsolni annak, ami tetszeti, és fagyosan kivonulni, ha valami nem tetszett... Akkor a siker siker volt, a bukás bukás. I,. L. NEVELÉSRŐL A felnőttek felelőssége Fényes nappal a frissen festett útszéli korlátról kaparhatja - a festéket egy kisgyerek. F.gy 10—12 éves. tömzsi fiú az iskolakerítés kidönlésével próbálgatja erejét. A panelházak külső borítóját, a hungarocell lemezt feszegető, lebontó gyerekek kis csoportja is zavartalanul tevékenykedik Alig tízéves gyerekek, a mozi előtt rágyújtanak,.^. füstölnek, mint a nagyok, és,, senki sem inti le őket. Vonaton 10—Jö éves srácok rohangálnak, szemrevételezik a (fj,ilkét>en ülőket, csapkodják vagy nyitva hagyják, az ajtókat. A legtöbb esetben tucatnyi felnőtt nézi, tűri. "Senki sem áll a sarkára; nem tesz rendét — határozott, erélyes szavakkal. Azt ‘Anszorít elmondják, hogy „ilyenek a . mai . fiatalok", nem tudják őket meg- nevelnj az iskolában, és így tovább. vásárolnak, különböző megbízatásokat látnák el. Ilyenkor , nincs mellettük a nevelő vagy a szülő, csak — társaikon kívül — felnőttek veszik körül őket. Hatnak rájuk, alakítják őket — életükkel. cselekvéseikkel, magatartásukkal. Azaz,: magatartásmintát nyújtanak, modellként szolgálnak. És szívre a kezet: vajon törőd ti nk-e mi eléggé a körülöttünk levő gyerekekkel? Jó példát mutafimfc-e nekik, felelősséggel neveljük-e őket. a szépre, jóra’.* Nem eró- sebb-e sokszor bennünk az a nézet. hogy „nem áz. én dolgom ez., nem az. én gi ere kémről van szó”. Mondhatják néhányat): van nekem elég gondom, nem hiányzik a „nevelősdi”, Meg azután ..olyan neveletlenek, szemtelenek ezek a mai gyerekek. nem lehet rajuk hatni szép szóval, kar a íánadsaemberként élni, viselkedni mindenütt, s így adni példát a környezetünkben élő gyerekeknek — ez. erkölcsi kötelessége minden felnőttnek. l>r. Szélé rwlv Gábor Egy jelenet a tréfás lakodalmasnál Tánc virágporban R BM Duna Művészegyüttesének műsora A kaposvári farsangi napok egyhetes rendezvény- sorozatának kiemelkedő eseménye volt a kedd esti bemutatói o Belügyminisztérium Vörös Csillag Érdemrenddel kitüntetett Duna Művészegyüttesének vendégszereplése a Latinra Sándor Művelődési Központban. A neves együttes úgy állította össze műsorát, hogy lehetőleg Teljes képet kapjunk művészi — néptánc- mozgalmi programjáról, a haavománvápolás magas szintű műveléséről, a színpadi táncokban az. újszerű Fürdőmúzeum Pécsen * Újabb török kori nrüepi-, , lékkel gazdagodik Pécs: helyreállítják Merni pasa fürdőjét, és fürdőmúzeumot rendeznek, be. A munka befejező szakaszához, értek, s még az idén megnyitják a laiogatok előtt a romkertel. Ez. része lesz. a város első sétaló utcájának, az orion hangulatú Sallai utcának. 1977 tavaszán közműépítés közben, . messzi*.* kofái - 'bükk alttá te. amelyek —' int bt’ a szakemberek kiderítették — rés’z.Öéh a középkörf ferences templomhoz, részben a Merni pasa nevét viselő török fürdőhöz tartoztak: A régeszek föltártak a váró»- történeti szempontból jelentős romegyüttest, s így lehetőség nyílt a műemléki re- konst rukcióra. törekvésekről. „Csattanóként.”, a műsor záró számaként egy groteszk lakodalmast láttunk — ezzel a tánccal pedig emelkedett a farsangi hangulat. A Duna Művészegyüttes művészeti vezetője Náfradi László. Őt kértük meg, hogy beszéljen múltjukról, jelenükről, a magyarországi ne plán c mo zsalumról. — Együttesünk 1957-ben alakult, a Duna Művészegyüttes tagjait a tánc sze- retete fűzte és kovácsolta össze. Az alakulás óta nem változott művészi célkitűzésünk. Ápoljuk a néptánc- hagyományokat. s azon dolgozunk, hogy' .a színpadi tánc is fejlődjön, Hú»zor.egv tagú a tánckarunk és tizennégy a zenekar.-*» Az. utánpótlásról hogyan gondoskodnak? — Tagjaink között egyre több az olyan fiatal, aki el-, végezte az. Állami Balettintézet néptánc-szakat. Képzett táncosok, akik az am- lorrnozjgaiomboi indultak. — Kikkel dói aozm-a k sin- vesen ? Nevezzen meg néhány' koreográfust. Hiszen MIT HOZOTT A REFORMTANTERV? Labda az iskolában A gyermekek, a fia-tatok nevelésében három tényező a legfontosabb: az iskola, á család és a munkaihely. Ezek közül a gyermekekre közvetlenül az iskola, az. ifjúsági mozgalom és a család van a legdöntőbb hatással. De nem szabad lebecsülni az egyeb tényezőket sem. amelyek a gyermekeket alakit jak. Életükben három viszony hat a legerősebben: a pedagógus— tanuló, a saülő—gyermek viszony, és amiről keveset szólunk: a felnőtt—gyermek viszony. Az újabb tudományos kutatások szerint minden szil lő es pedagógus akar-va-aka- ra-tton még egy megtisztelő szerepet köteles betölteni: a felnőtt szerepét.. E szerep nagy felelősségét nem mindig ismerjük löl és az ezzel járó kötelességeinket sem. Abban jobbára egyetértünk, hogy van ilyen felelősségünk. De hozzunk — bizonyt tékml — tényékét is! Gyermekeink a nap egy restét — 5—6 óra — az iskolában töltik, ha napközisek, még többet is. A hátralévő 18—19 órában otthon vagy azon kívül tartózkodnak. Legtöbb családban dolgoznak a szülők, és kévés helyein felügyelnek nagyszülők a gyerekekre. így az esetek többségében teljes az ..önállóság”. Sokféle hatás éri őket: jó is,. rossz is. Gyermekeink kétségtelenül sokat vannak az iskolán és a családi otthonon kívül; játaaanak az utca«, a parkba«; sétálnák, idazbak, bégért”. Vatobein. akadnak . közöttük ilyenek is. De vajon leik neveltek, alakítottak őket ilyenné? Van feknött aki mag* is sokallja a társadalmi együttélés „tilalomfáit”, aki mag« is nyűgnek érzi a kultúráit emberhez méltó viselkedési formák, szabályok betartásai. Való igaz, hogy a szabályok ismerete nem elég, be ks keil tartanunk őket. Es be kell tartatnunk másokkal is — felnőttekkel, gyer-mekecckel egyaránt. ló. is feladatunk nekünk, tel- nötíeknek, a szocialista társadalomban. A nehezebb, de eredményesebb módszer: a személyes példámul«la* Akkor is, ha a gyermekek nem a m-i családunkba tartoznak. Mert a tolakodó, a trágárul beszélő, az egymással kíméletlen felnőttek, áki'k semmibe veszik az emberi viselkedés legelemibb szabályait, akik. pillanatnyi előnyökért mindenre képesek, ugyancsak hátnak a maguk „példájával”. ... ,, A’ "környezetünkben élő gyermekek, .mindig olyanokká lesznek, amilyenekké mi, felnőttek alakítjuk -őket - otthon, utcán, iskolában, »ászáé közben, vagyis mindenütt. A gyerekeknél ugyan« nagy fokú az utánzási bajiam, könnyen követnek bennünket. Könnyen valnak gátlástalanná is viselkedésükben. cselekvésükben, beszédmódjukban, ha maguk körül est tnfpasty.ai>ak. Ktwtora!’ „A 13 eves Aladar úr inái vájsz rn kesztyűben fü- zértéocra kéri fel a 10 éve« Melama rvagysamot e« tájékozza nvagm az udvarlásban, estem egyáltalán nem ér reá a gyepen futkosni” — így ostorozta a polgári puhány- ságot egy régi .spoftlörténe- t.i könyv. Kontrasztként ugyan eszünkbe juthat az á küzdelem. amelyet Neme- csekek vívtak a „ labdaterü- 1 étért” Ács - Feri vörösánge- seível. citálhatjuk az említett munkából avst a mondatot is, mely szerint „az 1880-as évek'ben a labdajátékokat a leghelyesebben, a legnagyobb szakértelemmel és kedvvel játszották a csurgóiak” — nnindey. azonban nem cáfolja, hogy a labdajátékok különböző okok miatt sohasem tartoztak a legelterjedtebb kedvtelések közé. Vízipóló- saink sikersorozatára, női kézilabdázóink.. eredményei ré vagy az - ..aranycsapat” technikai fölkészültségére hivatkozni porhintés, ha figyelembe vesszük,, hogy azóta beépítették a gfruodokat és nem minden üt t látu nie sportolásra alkalmas iskolaudvart sem. Vajon helyes-e csak a létesítmények hiányával magyarázni a kudarcokat? In- dokol’hatjuk-e penzmizeriá- valy hogy tinédzseréi nk többségé a labdajátékok szabályait sem ismert? Az iskola mindent megtett-e, hogy gyermekeink örömüket leljék e szép szórakozásokban, egyszersmind a minőségi »porához is utánpótlást biz- tositsamak? Megfontoltuk-e. hogy e közösségi tevékenységekkel. melyekben a technikai tudás a szívóssággal és a ravaszsággal társul, ki-ki k i;bon takozta.thatja legszébb képességeit, s így össsseha- .s<wií íthatatlaou 1 jobban hozzájárulhatnánk a személyiség fejlesztéséhez. A régi testnevelési tantervek igazolják a gyanút: a tömegsport botladozásában, a magyar kézi-, kosár- és röplabda nemzet közi kudarcaiban az oktatás is ludas. Az általános iskolások évi 8fi testnevelési órájának csaknem a kétharmadát tornára és atlétikára fordították. s a tömegsport-foglalkozásokon is Csupán 35—40 százalékos arányban került elő a labda. A gyerekek „gömbérzékenek”, alkalmazkodási képességének es teohnikai tudásának fejlesztésére ily módöh mindössze négyven-ötven tanítási óra maradt egy esztendőben. Ez pedig — a pedagógusok véleménye szerint — a legalapvetőbb készségek kialakításához is edeskeves. Ilye« körülmények között nemcsak a kicsinyek i-zomzata. moz- gaskultura ja es jatékkedve »átnyúlt el, harrenriy — mint Zsolt Robert is említi Labdarúgók, sportolok című könyvében — a „minőségi” sport utánpótlása is. S vajon milyen eredményekkel járt a hat éve meghirdetett, azóta fokozatosan bevezetett új tantérv, amely a testnevelési órák »zamat egy harmadával növelte — 99-re —, és javasolta: a tanárok az egyes labdajátékok választásakor alkalmazkodjanak az objektív feltételekhez. a gyerekek igényeihez? Szíjártó Miklós megyei „szak» felügyelő elmondta: bar az arányok változatlanok. egy tanévben mégis ti sen négy- tizenhat órával többet foglalkozhatnak az általános iskolai diakok labdajátékokkal, mini korábban. A tanulók mozgása — a reformok következtében — összehangol latiba, kulturáltabbá vált. s játék technikai szempontból is • összehasonírbhatatlaou 1 képzettebbek azoknál a gyerekeinél, akik még a régi tanterv szerint tanultak focizni. röplabdázni, kosarazni. Részint az alsó tagozatban meghonosított játékos mód szerek eredmenye. hogy egyre több „felsős” erez kedvel az úgynevezett ceapateportha«. m m «mpemie * be.-tget az együttes muweszi mimikájára. — Igen F/gyüttésőr* mcridig szívesen iogadta azoknak a koreográfusoknak a jelentkezését, "akik vei öné kívántak dolgozni. nekünk készítettek láncokat. Közülük Tarczi László a legfiatalabb. tavaly mulattuk be az első koreográfiáját. (A. műsor első részében a Táp* sós íánc volt az ó koreográfiája.) Tímár. Olsovszky, Novak. Foltin — néhányan azok közül, akik gazdagították repertoárunkat. Ket- három műsort tartunk be- mutatóra készen, e-/. olyan gazdag, hogy a magyarországi tanchagvományo i ix*l szinte teljes képet tudunk nyújtani. Épp ezért nincs 's úgynevezett kedves motívum területünk. A mostani bemulató is ezt példázta. Ellenben újszerű volt a Sin Vet István versére készült Tánc virágporban című színpadi tánc. amelynek koreográfiájút ■ Nát'rádi László ' készítette. Zenéjét Daróézi Bárdos Tamás szerzet te. — Ez a színpadi tánc is. mint általában mlndegvik, köziéi áll a hagyományokhoz. Az alapmotívumokat, a folklórból meri tét lem, 1 \ zenéhez igazodtunk, a koreográfia végül is kitalált, saját szerzem érv. tehát eavéni. De ha szabad ismétel nem: előzménye a föl klór. A színpadi tánc testvére az eredeti láncnak.' csupán az a fontos, ho.gv meggyőző legyen és színvonalas. — Sokat változott a* utóbbi időben néptánckulfú- ránk is. — Változnak a folklórral kapcsolatos elképzelések, s ez így van rendjén. , Magyarországon ma már nagyon gaztipg . folklórgyü.ite- mény áll azoknak a koreográfusoknak a rendel ke/e- zésére. akik vissza kívánnak nyúlni a gyökerekig. Ez a , roppant gazdag forrás pedig inspirálóiig hat a koreográfiákra. Emellett, meggyőződésem. szükség van az önálló gondolatok kifejezésére is. Ez is egyik útja „a fejlődésnek. A kedd esti bemutató lelkes közönsége hosszan ünnepelte az együttest. S aki t eddig még nem említet - fühk: a, vezető prímás. Mészáros Tivadar — e» együttese — ugyancsak hozza járult a sikerhér. H. B. A »auiüeiügyeio \ eleme- nyél tértvek bizőtiyitjákv Kaposvár 11 általános iskolájában me 31 csapat dobja, rúgja 'agy üti a labdát — vagyis kétszer több. mint ser. előző évtized közepén. Csupán a röplabda „mostoha- gyerek?. Az új tan terv mintha bizakodást öntött voloa azokba a pedagógusokéba is, akik korábban bizalmatlanok volták a labdajátékok lehetőségéi .iránt. Az iskolák tavaly es 197Q- 1 ben többet költöttek a létesítmények gondozására, sportszerek vásárlására, mént előtte nyolc évig összesei), s megyénk szakképzett testnevelő tanárai közül >s egyre többen veszik löl a ián - tervbe a labdajátékokét. ■lo jel. hogy ugyancsak az. új tanterv ajánlásai szerint egyre több iskolában oktatják a népi sportjátékokat — a métát. a zsinórlabdázast stb. —. és ez alléle ..előkészítés” is lehet más csapatjátékokhoz. A sikereket me • gists a k módjával dicsérhetjük, hiszen megyénkben egyelőre kevés az ,.intézményes üett” tehetséggondozás. Az úi tanterv — hat év tényei igazolják — nagyszerű erjedési folyamatot indított el. Kérdés, hogy megtorpan-e a fejlődés — nemtörődömség es felelőtlenség miatt. Lengyel András SOMOGYI NÉPLAP
