Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-04 / 29. szám
Társadalmi munka a településfejlesztéshez 9,2 millió forintot várnak Marcaliban Magyar szakértők nemzetközi tevékenysége Ar. ENSZ nemzetközi szer-' vezele, az UNESCO közgyűlésének 21., tavaly Belgrádiján megtartott közgyűléséről szóló tájékoztatót, valamint az 1979—80 évi haza! tevékenységet- vitatta meg kedden megtartott évi közgyűlésén a magyar UN ESCO-bi zott súg. A TIT Kossuth Klubjában megrendezett tanácskozásán Jóború Magda, a magyar bizottság elnöke tájékoztatta a résztvevőket a belgrádi Eórum munkájáról, az általános vitáról. Ezt követően a közgyűlésen részt vett magyar delegáció tagjai ismertették az ülésszak nevelésügyi, társadalom- és természettudománvl, kulturális, valamint tájékoztatási o’-o?rambizottságainak mun- káját. A beszámolók után a bi-, Zotlság eltegadtH az 1979— Útépítés összefogással Lakótelep és benzinkút A bővülő munkalehetőségek revén Somogyvéron egy-kél esztendeje megállt az elvándorlás. Egyre több fiatat épít .magának otthont a községben. Ennek a folyamatnak az. eredményét 'láthatjuk az utcákat járva: már szinte teljesen kiépült például a Május 1. utca és sok az új ház a Dózsa György utcában is. A közelmúltban tárgyalta meg a községi közös tanács az ötéves terv fejlesztési feladatait, s ezen belül főként az ide* ifcmwvalókra irányult a figyelem. Mint Fuller József tanácselnök tájékoztatott: 1.11 millióért három kútoszlopon új iKemtinyag- töltö építi a parkerdő es autóspihenő mellett. Ezzel megoldódik a Kaposvár es Boglárlelle, illetve a Kaposvár és Fonyód között autózók meg a somogyvárlgk gondja Is. Az építkezéshez félmillió forinttal helyi erőforrásokból is hozzájárulnak. A másik, ebben a-/. évben kezdődő beruházás: a régi t öl főállomás környékén nyolcnanlaka'o* ifjúsági la kótetep építéséhez fonnak. Meg az idén elkészül 12 lakás. A kivitelezést a helyi építői pari szövetkezet brigádjai végzik: többségében az ü dolgozóik kapnak itt ú,i otthont. A lakásokat a szövetkezet nem készíti el teljesen, mert a beköltözők vállalták, hogy saját Ízlésük szerint maguk fejezik be az épületeket. Még ebben az évben sziláid burkolutú úttal látják cl a Dózsa György utcát, s járd*- és útépítési terveznek a társközségekben u. BO. évi tervének és akcióprogramjának. . teljesítéséről szóló írásos tájékoztatót. Megállapították: a magyar UNESCO-bizottaág as szakmai albizottságai — a* érdekelt hazai intézményekkel karöltve — az elmúlt két esztendőben eredményesen és sokrétűen vetnék részt az ENSZ nemzetközi szervezete programjának megvalósításában. Az UNESCO megbízásából több konferenciának én értekezletnek Magyarország volt a • házigazdája. Az országos oktatástechnikai központ szervezete például az Interdiszciplináris környezeti oktatás kérdéseit tanulmányozó nemzetközi szakértői tanácskozást. A központ munkatársai számos tanulmányt, felmérést is készítettek. s a magyar szakemberek tevékeny részt vállaltak az. elő természet erőforrásait vizsgáló nemzetközi program .végrehajtásába n is. Az elmúlt két esztendőben a kutatássorozat keretében vizsgálták egyebek között a Balatont és vízgyűjtő területét, s foglalkoztak Budapest agglomerációs, környezetbiológiai kérdéseivel. Magyar javaslatra a/. UNESCO a bioszféra rezervátumok nyilván tartósába fölvette a hortobágyi, « a kiskunsági nemzeti parkot,, a Fertő-tó magyar részét, az aggteleki karsztvidéket, valamint a bükki nemgéti parkot. Az elmúlt két évben a reprezentatív irodalmi művelt U N ESC O-só roza tá bari két magyar kötet jélent meg: egy XX. századi drá- maantológia francia nyelven, valamint egy modern novel- laVáluigatus angolul, A településfejlesztést segítő tórsadolmi munka tasalyi tapasztalatait összegezte és az idei feladatokról határozott a múlt héten Marcaliban a városi tanács. A lakosság 1980-ban a széles körű mozgósítás és a társadalmi erők aktivizálódása révén — több mint 10,1 millió forint értékű munkát végzett; ez jóval meghaladja az 1979, évit. Ma még irodaház; itt átok ifjak ki az őregek napközi otthonát port negyedévenként értékeli a teljesítéseket. A városi tanács elnöke csupán a nagyobb munkákat említette, es a 9,2 millió forint sok 'tennivalót jelez. Ezeknél mindenütt számítanák a marcaliak önzetlen segítségére — éppúgy, mint a tavaszi, majd az őszi tisztasági na.p rendezésekor vagy a gyermekintézmények patrotflÁlási mozgalmában. — A szervezésben milyen szervezetekre támuszikodik a tanács ? ' — A településfejlesztést célzó társadalmi munkáért a tanács végrehajtó bizottsága a felelős; « megvalósításban szorosan együttműködünk a párt-szer vezetek kel. a KISZ és a népfront szervezeteivel, illetve bizottságaival. De jó szervezés Is kell. 1976-ban például az esetleges akciók ..gyümölcse” mindössze 2.4 millió forint tárxadalmimim- ka-érték volt, a2 utóbbi öt évben viszont együttvéve már meghaladta a 34,5 milliót. Ez az összeg akkora, mint a város egyévi fejlesztési kiadása. Segítettek az üzemek is. A Mechanikai Művek marcali üzeme például utcai szemét- gyűjtőket készített a városnak. A Berzsenyi grund építésénél azzal számolnak, hogy a Selag marcali erdészeté gyárt majd játékokat, a játékok kiegészítésénél pedig az Umtechnikában bíznak. A tanácsülés irtán a rmiU hét végén a várost tanács végrehajtó bizottsága es a Hazafias Népfront varos! elnöksége közös felhívással fordult Marcali lakosságához, a város társadalmi szervezeteihez, intézményeihez, hivatalaihoz tts a szocialista brigádokhoz, és további közreműködésüket kéri. A társadalmi munkát igénylő tenni valók nál megindokolja, miért van szükség korszerű- sí teste. felújításra. A csecsem ő-tEi.nácsadoban például most még közös várószobában tartózkodnak a beteg és az egészséges gyermekek. A NoezJopy utcában az öregek napközi otthona már nem felél, meg az idényeknek, ezért az Intézményt az átalakítás befejeztével a Petőfi utcába helyezik, Két tanteremmel bővítik a kisegítő iskolát, jobb munkakörülmények közé kerülnek a köjál-szék házban dolgozók és szociális résszel bővítik az MVSE sportházát... A felhívás és e rövid felsorolás is tanúsítja: van tennivaló Marcaliban. S ehhez szükség van az önzetlen segítségre — a város fejlődésé érdekében. Hernesz Ferenc A feladatokról beszélgettünk dr. Ress Zoltán ta- ■ nácsel nőkkel, s arról érdeklődtünk: milyen célok eléréséhez igénylik Marcalban a társadalmi erők üez- szeioigását. Mit tartalmaz az az intézkedési terv. amelynek végrehajtásáról pontról pontra folyamatosan beszámol majd a tanácsülésen? — Az idén is 'kiemelt feladat a város tisztán tartása, a sportolási lehetőségek javítása, a gyermekjátszóterek számának növelése, illetve a fölszerelés bővítése. Ennél a munkánál a társadalmi összefogás értékét 1,3 millió forintra becsüljük. Hő ezer 400 négyzetméter * zöldterület. Ennek •— az 1978-ban kezdődön védnökség! mozgalom révén — megvan a „gazdája". Kétmillió forinttal szerepel az intézkedést, tervben a köles bel területi utak karban- tartása, a közutak melletti zöldterületnél pedig több mint 1.5 milliós társadalmi munkát várunk. Ex utóbbiról 'tanácsrendelet. mondja ki, hogy a csaknem 272 ezer négyzetméternyi közterület tisztán tartása a lakosság feladata; a munkákat a körzetekben a tanácstagok irányítják. s velük együtt a terv- és munkaügyi csoFóliabálában jobb az erodes Bevált az üzemi próba * Érdekei kísérletbe kezdtek 1978-ban a Balutontíog- láci Áliami Gazdaságban: fóliák közé helyezték a sző- lőoltváiiyokat, s így rakták a földbe a géppel oltott vesszőket. Százezer darabbal végezték, a fólíftbáiás oltvány készítés üzemi próbáját, s amikor októberben ki-' szedték az oltványokat, igencsak elégedettek lehettek az eredménnyel: a hagyományos módszerrel végzett olt- ványkéazités több év átlagában harmincszázalékos eredési mutatott, most viszont — az eddigieknél jóval kritikusabb értékeléssel is — harminchat százalékos eredési állapítottak meg. A föl lábúi á* oltvúnykészí- tes tehát bevált a Balaton- boglári Állami Gazdaságban. Olyannyira, hogy az üzemi próbába vont mennyiséget most megkétszerezik: kétszázezer oltvány kerül ily módon a földbe. ' A kézzel oltott vesszőket fűrészporos ládákba helyezik, a géppel oltottak viszont bálába kerülnek, s bíznak abban, hogy. októberben, amikor kiszedik majd az oltványokat, ismét jo eredményekről adhatna« számot. Az eljárásnak több előnyét is említették a gazdaságban: például hogy gyorsabb a fóliába ágyazott oltványok gépi ki ültetése, és rövidebb idő alatt »elkészül« az oltvány. Torzít« tükör B izonyára sokan olvasták az üt Tükör múlt év december 14-1 számában At ígéret földjét című, nagy terjedelmű es fotókkal „gazdagon'' Illusztrált riportot, Siófo- ko, igyekezett bemutatni a szerző, az üdülőhelyi központot leien. Rokonszenves vállalkozás. Hangulatosan, színesén megírt sorai olvastatták magukat, és gondolkodásra késztettek. De már első olvasásra a sok igazság melleit féligazságokat és torzítást találtam benne, a „leleplező fölfedezés'’ kéjes áradását. S bár feltámadt bfnnema vitakedv, félretettem a lapot. Aláliuzogaltam ugyan jó néhány sort, kérdőjelek követeltek maguknak helyet a margón, de elhatároztam: nem foglalkozom vele. Úgy is csak háromnapos „csoda" lesz. Ju- | nuér 18-án azonban a szerző visszatért riportjára. Ügy, hogy közölt egy valódi és egy álliíólágcs siófoki levelet (ez utóbbit monogrammal), s mellettük a cikkíró válaszolt a lap állandó .rovatában. Fölényes es kioktató hangyn, lekezelően és igaztalanul visszautasítva az ’ellenérveket, a valóságot. Ezért hát nem hallgathatom el, hogy a válaszlevél Írójával, rengeteg siófoki lakóval és vezetővel együtt nekem is van vtlal- koznivaldm. A megközelítés módját, a nézőpontot, a szerző megkopott vagy eredendően hullámosra foncsorozott s ezért nyitvánvalóan torzító tükrét kifogásolom. Igaztalan lennék, ha azt próbálnám bizonygatni, hogy R. Szélcely Julianna minden benyomása, minden megállapítása felszínes és hamis. Szó sincs erről! Többnyire valóságos gondokról, feszültségekről beszél, amelyek a1 várossá válás izgalommal és gyötrelmekkel teli útjának Jellemzőt. Csupán a tállá tás módja hamis és egyoldalú. Mert van kátyú az uU cákon, tócsa és sár, van nagy esőzések idején „kisbalaton" az állomás előtt, és lehullott vakolat a posta kiöregedett épületén. De van más is, amit mindenekelőtt úgy hívnak, hogy az életkörülmények változása, a városközpont kialakulása; van korszerű oktatást, közművelődési, egészségügyi létesítmények sora, sőt Ezüst- es Aranypart is, néhol még,az átmenet felemás jellemzőivel. Persze ezekről is odavetett néhány sort a szerző. De alapállása a sivárság, a küátásialanság, az elszomorító látvány felnagyítása, mintegy megkérdőjelezve Siófok valódi létét és szerepéi; csakugyan a Balaton fővárosa ez? A torz képet az sem menti, hogy kialakításához jó néhány infoiTnátorra volt szükség. De vajon miként válogatta Őket? Hogyan jutott el és miért éppen hozzájuk? Az egyoldalú tanácselnöki nyilatkozat, a már-múr siránkozásnak Is beillő „gondterhesség" is közrejátszott? Elképzelhető, Ehhez még lasz hozzáfűznivalóm, A szerző megérkezett. Leírja, hogy milyen nehézségek árán tudott szobához jutni. Azután megijedtek tőle a sirályok — nem csodálom —, s bár fölfedezte a „CsunakkÖl- csötizés, Lángos, Hurka-kolbász" feliratú táblákat, azon kesereg, hogy se halat, se Itingost nem kap. Pedig végigjárta a partot. Egyedül vagy másodmagával, Es naponta még ' legalább Öt ember... Vajon mit gondolt: lelnek éri meg télen lángosl árulni a parton? Es nyilatkoztat: „Zárva ez a sok szép hotel (!). Ha egy kicsit olcsóbban adnak, magyar ember is ellébolhatna bennük ...” Vajon megkérdezte-é, hány fűthető üdülő van a parton? Tudja-e mennyi épül most és ezután? S az elázott, szakadt plakátok, a strand téli sivárságának „megdöbbentő erejű" képei után feltűnik „A tanácselnök a panelházaknak is Örül" szöveggel ellátott fotó az új városrész egyik részletével. Hát ha még tudná, mennyien örülnek ezeknek a házaknak Siófokon ,., r E s háromnapos „vándorlásai" során eljut a cikkíró a fekete márványból készült kandallójáról híres héz tövébe: s á „tipikus’’ nyári s-zobukiadóhoz, aki lányát siratja a csalfa osztrák férfiú miatt; a tanárhoz, aki jólétben, kiegyensúlyozottan él ugyan, de úgy tünteti föl, mintha diák. jainak jelleme, gondolkodásmódja, értékrendje facsarodott volna ki az „ígéret földjein” — szájukba adva saját nyűg!(Kieseit. Azután a „luxushotelek" (tudomásom szerint nincs Ilyen Siófokon), a lakótelepek s a régi falusi utcák ellentmondásait vázolva így folytatja: „Volvók és biciklik közt a fuvaroslovak sárga trágyát potgogtatnak; a rogyadozó ócska téren diszkó. zenés játékterem villog, s az egyetlen áruházat két éve tata- rózsák". Csak ez utóbbihoz: nem tatarozták, hanem 100 millióból a kétszeresére növelték, s december 19-től (!) működik. Nem folytatom: néhány hasábon minden mondat valósággal baló szembesítést követelne. Az a gyanúm — hangsúlyozom: feltételeséi —. hogy a ,.siófoki polgár" képei, amelyek „a riporttól függetlenül'1 készültek, inspirálták a szerzőt. Ezek adták az alaphangot, a megközelítés módját. A kétoldalas — egyébként látványos — színes összeállításban két képen szakad az eső, három felvételek (micsoda szerkesztői bőkezűség) óriási vízióésa, sőt meg a panelházak tövén is, azután egy omladozó falfelület, s végül egy betéglázott -ablaki) öreg ház, amely már a cikkíró látogatása idején sem állt ott; szanálásra volt ítélve, s korábban azért falazták be, hogy illetéktelenek be ne költözzenek. (Molnár János tudatosan befogott, torz városképei.) Jómagam sokat fényképezek. Tudom, hu csak öt lépéssel mennék távolabb, a fejlődés kifejező képeit örökíthetném meg ugyanezekről a témákról. Sőt Budapesten ezrével készíthetnék hasonló tócsákat és romokat, netán még külföldre is elküldhet- ném azzal a felszólítással: be ne tegyétek hozzánk a lábatokat, íme, ez a mi szépséges fővárosunk... Azt hiszem, senki sem mondhatja rám, hogy rózsaszín szemüvegen át nézem a világot, A kritikát, a felszólítást, a figyelemfelhívást életünk és fejlődésünk szerves részének tartom. De amit itt láttam, az enyhén szólva túlzás, sőt megkockáztatom: rosszindulatú megközelítés is hitelrontás. Azt nyilatkozta többek között a tanácselnök gondjait ecsetelve: ..Mint közösség, szűkölködünk kissé. Ha hirtelen kell egy illemhely, műsorfüzet, útjelző tábla, szaladhatunk a megyéhez, a Pannóniához, a BIB-hez. kuncsoroghatunk pár ezer forintért", December 18-án viszont azt nyilatkozta lapunknak a kerekasztal-konferenciait: „...összesen 8t millió forintot vettünk át különböző szervektől. Ebből 56 milliót lakásépítésre, 9,1 milliót közművek létesítésére .,. használtunk föl, Ezenkívül a vállalatok 7,5 millió, a közösségek és magán- személyek 380 00,0 forinttal járultak hozzá a tanuszoda építéséhez”. Ez is igaz, Vagy az előbbi csak „kuhesorgás?” Tudom öt étt alatt kétmilliárd termelői és félmilliárd tanácsi beruházás valósult meg Siófokon. De ezt csak a tisztánlátás kedvéért említem. A szerző szerint a gyerekek azt kérdezik: „Mikor lesz ifj ■ iskola, új mozi, nagyobb áruház, sportpálya, uszoda, mikor betonozzák le ezt meg azt as utcát?" S a tanár állítólag így válaszol: „Majd, gnieréliek. Nemsokára. Tudjátok jól a városnak kevés a pénze," Ö né tudná, hogy van már uszoda, hogy szeptemberben két iskolát avatlak, hogy épülnék az utak, és van kétszer akkora áruház? Kertes családi házakat kér számon a cikkíró. Bizonyára nem tüdja. hogy néhány kertes ház helyén — ahol 17 lakás volt — kétszázhatvan épül! És nem hallhatta még sírni, rimánkodnl az 1400 lakásigénylőt... Nos, hát Siófok télen is város: őslakói élni1 és dolgozni akarnak, tudnak Is településükért. Mindenekelőtt számukra sértő ez a torz beállítás. A fényképezőgép lencséjét objektívnak hívják. Do csak akkor tehet Igazán az. ha a keresőn áttekintő szem sem rugaszkodik el a valóságtól. Jávori Béla