Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-04 / 29. szám

Társadalmi munka a településfejlesztéshez 9,2 millió forintot várnak Marcaliban Magyar szakértők nemzetközi tevékenysége Ar. ENSZ nemzetközi szer-' vezele, az UNESCO köz­gyűlésének 21., tavaly Bel­grádiján megtartott közgyű­léséről szóló tájékoztatót, valamint az 1979—80 évi ha­za! tevékenységet- vitatta meg kedden megtartott évi közgyűlésén a magyar UN ESCO-bi zott súg. A TIT Kossuth Klubjá­ban megrendezett tanácsko­zásán Jóború Magda, a ma­gyar bizottság elnöke tájé­koztatta a résztvevőket a belgrádi Eórum munkájáról, az általános vitáról. Ezt kö­vetően a közgyűlésen részt vett magyar delegáció tag­jai ismertették az ülésszak nevelésügyi, társadalom- és természettudománvl, kultu­rális, valamint tájékoztatási o’-o?rambizottságainak mun- káját. A beszámolók után a bi-, Zotlság eltegadtH az 1979— Útépítés összefogással Lakótelep és benzinkút A bővülő munkalehetősé­gek revén Somogyvéron egy-kél esztendeje megállt az elvándorlás. Egyre több fiatat épít .magának otthont a községben. Ennek a folya­matnak az. eredményét 'lát­hatjuk az utcákat járva: már szinte teljesen kiépült például a Május 1. utca és sok az új ház a Dózsa György utcában is. A közelmúltban tárgyalta meg a községi közös tanács az ötéves terv fejlesztési fel­adatait, s ezen belül főként az ide* ifcmwvalókra irányult a figyelem. Mint Fuller Jó­zsef tanácselnök tájékozta­tott: 1.11 millióért három kútoszlopon új iKemtinyag- töltö építi a parkerdő es autóspihenő mellett. Ezzel megoldódik a Kaposvár es Boglárlelle, illetve a Kapos­vár és Fonyód között autó­zók meg a somogyvárlgk gondja Is. Az építkezéshez félmillió forinttal helyi erő­forrásokból is hozzájárulnak. A másik, ebben a-/. évben kezdődő beruházás: a régi t öl főállomás környékén nyolcnanlaka'o* ifjúsági la kótetep építéséhez fonnak. Meg az idén elkészül 12 la­kás. A kivitelezést a helyi építői pari szövetkezet bri­gádjai végzik: többségében az ü dolgozóik kapnak itt ú,i otthont. A lakásokat a szövetkezet nem készíti el teljesen, mert a beköltözők vállalták, hogy saját Ízlésük szerint maguk fejezik be az épületeket. Még ebben az évben szi­láid burkolutú úttal látják cl a Dózsa György utcát, s járd*- és útépítési tervez­nek a társközségekben u. BO. évi tervének és akció­programjának. . teljesítéséről szóló írásos tájékoztatót. Megállapították: a magyar UNESCO-bizottaág as szak­mai albizottságai — a* ér­dekelt hazai intézményekkel karöltve — az elmúlt két esztendőben eredményesen és sokrétűen vetnék részt az ENSZ nemzetközi szervezete programjának megvalósítá­sában. Az UNESCO megbízásából több konferenciának én ér­tekezletnek Magyarország volt a • házigazdája. Az or­szágos oktatástechnikai köz­pont szervezete például az Interdiszciplináris környe­zeti oktatás kérdéseit tanul­mányozó nemzetközi szakér­tői tanácskozást. A központ munkatársai számos tanul­mányt, felmérést is készí­tettek. s a magyar szakem­berek tevékeny részt vállal­tak az. elő természet erőfor­rásait vizsgáló nemzetközi program .végrehajtásába n is. Az elmúlt két esztendő­ben a kutatássorozat kere­tében vizsgálták egyebek között a Balatont és víz­gyűjtő területét, s foglalkoz­tak Budapest agglomerá­ciós, környezetbiológiai kér­déseivel. Magyar javaslatra a/. UNESCO a bioszféra re­zervátumok nyilván tartósába fölvette a hortobágyi, « a kiskunsági nemzeti parkot,, a Fertő-tó magyar részét, az aggteleki karsztvidéket, va­lamint a bükki nemgéti par­kot. Az elmúlt két évben a reprezentatív irodalmi mű­velt U N ESC O-só roza tá bari két magyar kötet jélent meg: egy XX. századi drá- maantológia francia nyelven, valamint egy modern novel- laVáluigatus angolul, A településfejlesztést segítő tórsadolmi munka tasalyi tapasztalatait összegezte és az idei feladatokról határozott a múlt héten Marcaliban a városi tanács. A lakosság 1980-ban a széles körű mozgósítás és a társadalmi erők aktivizáló­dása révén — több mint 10,1 millió forint értékű munkát vég­zett; ez jóval meghaladja az 1979, évit. Ma még irodaház; itt átok ifjak ki az őregek napközi otthonát port negyedévenként érté­keli a teljesítéseket. A városi tanács elnöke csupán a nagyobb munká­kat említette, es a 9,2 mil­lió forint sok 'tennivalót je­lez. Ezeknél mindenütt szá­mítanák a marcaliak önzet­len segítségére — éppúgy, mint a tavaszi, majd az őszi tisztasági na.p rende­zésekor vagy a gyermekin­tézmények patrotflÁlási moz­galmában. — A szervezésben milyen szervezetekre támuszikodik a tanács ? ' — A településfejlesztést célzó társadalmi munkáért a tanács végrehajtó bizottsága a felelős; « megvalósításban szorosan együttműködünk a párt-szer vezetek kel. a KISZ és a népfront szervezeteivel, illetve bizottságaival. De jó szervezés Is kell. 1976-ban például az esetleges akciók ..gyümölcse” mindössze 2.4 millió forint tárxadalmimim- ka-érték volt, a2 utóbbi öt évben viszont együttvéve már meghaladta a 34,5 mil­liót. Ez az összeg akkora, mint a város egyévi fej­lesztési kiadása. Segítettek az üzemek is. A Mechanikai Művek marcali üzeme például utcai szemét- gyűjtőket készített a város­nak. A Berzsenyi grund épí­tésénél azzal számolnak, hogy a Selag marcali erdé­szeté gyárt majd játékokat, a játékok kiegészítésénél pe­dig az Umtechnikában bíz­nak. A tanácsülés irtán a rmiU hét végén a várost tanács végrehajtó bizottsága es a Hazafias Népfront varos! el­nöksége közös felhívással fordult Marcali lakosságá­hoz, a város társadalmi szer­vezeteihez, intézményeihez, hivatalaihoz tts a szocialista brigádokhoz, és további közreműködésüket kéri. A társadalmi munkát igénylő tenni valók nál megindokolja, miért van szükség korszerű- sí teste. felújításra. A cse­csem ő-tEi.nácsadoban például most még közös várószobá­ban tartózkodnak a beteg és az egészséges gyermekek. A NoezJopy utcában az öregek napközi otthona már nem felél, meg az idényeknek, ezért az Intézményt az át­alakítás befejeztével a Pe­tőfi utcába helyezik, Két tanteremmel bővítik a kise­gítő iskolát, jobb munkakö­rülmények közé kerülnek a köjál-szék házban dolgozók és szociális résszel bővítik az MVSE sportházát... A felhívás és e rövid fel­sorolás is tanúsítja: van tennivaló Marcaliban. S eh­hez szükség van az önzet­len segítségre — a város fejlődésé érdekében. Hernesz Ferenc A feladatokról beszélget­tünk dr. Ress Zoltán ta- ■ nácsel nőkkel, s arról érdek­lődtünk: milyen célok el­éréséhez igénylik Marcal­ban a társadalmi erők üez- szeioigását. Mit tartalmaz az az intézkedési terv. amely­nek végrehajtásáról pontról pontra folyamatosan beszá­mol majd a tanácsülésen? — Az idén is 'kiemelt fel­adat a város tisztán tartá­sa, a sportolási lehetőségek javítása, a gyermekjátszóte­rek számának növelése, il­letve a fölszerelés bővítése. Ennél a munkánál a társa­dalmi összefogás értékét 1,3 millió forintra becsüljük. Hő ezer 400 négyzetméter * zöldterület. Ennek •— az 1978-ban kezdődön védnök­ség! mozgalom révén — megvan a „gazdája". Két­millió forinttal szerepel az intézkedést, tervben a köl­es bel területi utak karban- tartása, a közutak melletti zöldterületnél pedig több mint 1.5 milliós társadalmi munkát várunk. Ex utóbbi­ról 'tanácsrendelet. mondja ki, hogy a csaknem 272 ezer négyzetméternyi közterület tisztán tartása a lakosság feladata; a munkákat a kör­zetekben a tanácstagok irá­nyítják. s velük együtt a terv- és munkaügyi cso­Fóliabálában jobb az erodes Bevált az üzemi próba * Érdekei kísérletbe kezd­tek 1978-ban a Balutontíog- láci Áliami Gazdaságban: fóliák közé helyezték a sző- lőoltváiiyokat, s így rakták a földbe a géppel oltott vesszőket. Százezer darabbal végezték, a fólíftbáiás olt­vány készítés üzemi próbá­ját, s amikor októberben ki-' szedték az oltványokat, igen­csak elégedettek lehettek az eredménnyel: a hagyomá­nyos módszerrel végzett olt- ványkéazités több év átlagá­ban harmincszázalékos ere­dési mutatott, most viszont — az eddigieknél jóval kri­tikusabb értékeléssel is — harminchat százalékos ere­dési állapítottak meg. A föl lábúi á* oltvúnykészí- tes tehát bevált a Balaton- boglári Állami Gazdaságban. Olyannyira, hogy az üzemi próbába vont mennyiséget most megkétszerezik: két­százezer oltvány kerül ily módon a földbe. ' A kézzel oltott vesszőket fűrészporos ládákba helyezik, a géppel oltottak viszont bálába ke­rülnek, s bíznak abban, hogy. októberben, amikor kiszedik majd az oltványokat, ismét jo eredményekről adhatna« számot. Az eljárásnak több előnyét is említették a gaz­daságban: például hogy gyorsabb a fóliába ágyazott oltványok gépi ki ültetése, és rövidebb idő alatt »elkészül« az oltvány. Torzít« tükör B izonyára sokan olvasták az üt Tükör múlt év december 14-1 számában At ígéret földjét című, nagy terjedel­mű es fotókkal „gazdagon'' Illusztrált riportot, Siófo- ko, igyekezett bemutatni a szerző, az üdülőhelyi központot le­ien. Rokonszenves vállalkozás. Hangulatosan, színesén megírt sorai olvastatták magukat, és gondolkodásra késztettek. De már első olvasásra a sok igazság melleit féligazságokat és torzítást találtam benne, a „leleplező fölfedezés'’ kéjes ára­dását. S bár feltámadt bfnnema vitakedv, félretettem a la­pot. Aláliuzogaltam ugyan jó néhány sort, kérdőjelek köve­teltek maguknak helyet a margón, de elhatároztam: nem foglalkozom vele. Úgy is csak háromnapos „csoda" lesz. Ju- | nuér 18-án azonban a szerző visszatért riportjára. Ügy, hogy közölt egy valódi és egy álliíólágcs siófoki levelet (ez utóbbit monogrammal), s mellettük a cikkíró válaszolt a lap állan­dó .rovatában. Fölényes es kioktató hangyn, lekezelően és igaztalanul visszautasítva az ’ellenérveket, a valóságot. Ezért hát nem hallgathatom el, hogy a válaszlevél Írójával, renge­teg siófoki lakóval és vezetővel együtt nekem is van vtlal- koznivaldm. A megközelítés módját, a nézőpontot, a szerző megkopott vagy eredendően hullámosra foncsorozott s ezért nyitvánvalóan torzító tükrét kifogásolom. Igaztalan lennék, ha azt próbálnám bizonygatni, hogy R. Szélcely Julianna minden benyomása, minden megállapí­tása felszínes és hamis. Szó sincs erről! Többnyire valóságos gondokról, feszültségekről beszél, amelyek a1 várossá válás izgalommal és gyötrelmekkel teli útjának Jellemzőt. Csupán a tállá tás módja hamis és egyoldalú. Mert van kátyú az uU cákon, tócsa és sár, van nagy esőzések idején „kisbalaton" az állomás előtt, és lehullott vakolat a posta kiöregedett épüle­tén. De van más is, amit mindenekelőtt úgy hívnak, hogy az életkörülmények változása, a városközpont kialakulása; van korszerű oktatást, közművelődési, egészségügyi létesítmények sora, sőt Ezüst- es Aranypart is, néhol még,az átmenet fele­más jellemzőivel. Persze ezekről is odavetett néhány sort a szerző. De alapállása a sivárság, a küátásialanság, az el­szomorító látvány felnagyítása, mintegy megkérdőjelezve Siófok valódi létét és szerepéi; csakugyan a Balaton főváro­sa ez? A torz képet az sem menti, hogy kialakításához jó néhány infoiTnátorra volt szükség. De vajon miként válogatta Őket? Hogyan jutott el és miért éppen hozzájuk? Az egyol­dalú tanácselnöki nyilatkozat, a már-múr siránkozásnak Is beillő „gondterhesség" is közrejátszott? Elképzelhető, Ehhez még lasz hozzáfűznivalóm, A szerző megérkezett. Leírja, hogy milyen nehézségek árán tudott szobához jutni. Azután megijedtek tőle a sirá­lyok — nem csodálom —, s bár fölfedezte a „CsunakkÖl- csötizés, Lángos, Hurka-kolbász" feliratú táblákat, azon ke­sereg, hogy se halat, se Itingost nem kap. Pedig végigjárta a partot. Egyedül vagy másodmagával, Es naponta még ' leg­alább Öt ember... Vajon mit gondolt: lelnek éri meg télen lángosl árulni a parton? Es nyilatkoztat: „Zárva ez a sok szép hotel (!). Ha egy kicsit olcsóbban adnak, magyar ember is ellébolhatna bennük ...” Vajon megkérdezte-é, hány fűt­hető üdülő van a parton? Tudja-e mennyi épül most és ez­után? S az elázott, szakadt plakátok, a strand téli sivárságá­nak „megdöbbentő erejű" képei után feltűnik „A tanácselnök a panelházaknak is Örül" szöveggel ellátott fotó az új város­rész egyik részletével. Hát ha még tudná, mennyien örülnek ezeknek a házaknak Siófokon ,., r E s háromnapos „vándorlásai" során eljut a cikkíró a fe­kete márványból készült kandallójáról híres héz tövé­be: s á „tipikus’’ nyári s-zobukiadóhoz, aki lányát si­ratja a csalfa osztrák férfiú miatt; a tanárhoz, aki jólétben, kiegyensúlyozottan él ugyan, de úgy tünteti föl, mintha diák. jainak jelleme, gondolkodásmódja, értékrendje facsarodott volna ki az „ígéret földjein” — szájukba adva saját nyűg!(Kie­seit. Azután a „luxushotelek" (tudomásom szerint nincs Ilyen Siófokon), a lakótelepek s a régi falusi utcák ellentmondásait vázolva így folytatja: „Volvók és biciklik közt a fuvaroslovak sárga trágyát potgogtatnak; a rogyadozó ócska téren diszkó. zenés játékterem villog, s az egyetlen áruházat két éve tata- rózsák". Csak ez utóbbihoz: nem tatarozták, hanem 100 millió­ból a kétszeresére növelték, s december 19-től (!) működik. Nem folytatom: néhány hasábon minden mondat valósággal baló szembesítést követelne. Az a gyanúm — hangsúlyozom: feltételeséi —. hogy a ,.siófoki polgár" képei, amelyek „a riporttól függetlenül'1 ké­szültek, inspirálták a szerzőt. Ezek adták az alaphangot, a megközelítés módját. A kétoldalas — egyébként látványos — színes összeállításban két képen szakad az eső, három felvé­telek (micsoda szerkesztői bőkezűség) óriási vízióésa, sőt meg a panelházak tövén is, azután egy omladozó falfelület, s vé­gül egy betéglázott -ablaki) öreg ház, amely már a cikkíró lá­togatása idején sem állt ott; szanálásra volt ítélve, s koráb­ban azért falazták be, hogy illetéktelenek be ne költözzenek. (Molnár János tudatosan befogott, torz városképei.) Jóma­gam sokat fényképezek. Tudom, hu csak öt lépéssel mennék távolabb, a fejlődés kifejező képeit örökíthetném meg ugyan­ezekről a témákról. Sőt Budapesten ezrével készíthetnék ha­sonló tócsákat és romokat, netán még külföldre is elküldhet- ném azzal a felszólítással: be ne tegyétek hozzánk a lábato­kat, íme, ez a mi szépséges fővárosunk... Azt hiszem, senki sem mondhatja rám, hogy rózsaszín szemüvegen át nézem a világot, A kritikát, a felszólítást, a figyelemfelhívást életünk és fejlődésünk szerves részének tar­tom. De amit itt láttam, az enyhén szólva túlzás, sőt meg­kockáztatom: rosszindulatú megközelítés is hitelrontás. Azt nyilatkozta többek között a tanácselnök gondjait ecsetelve: ..Mint közösség, szűkölködünk kissé. Ha hirtelen kell egy illemhely, műsorfüzet, útjelző tábla, szaladhatunk a megyéhez, a Pannóniához, a BIB-hez. kuncsoroghatunk pár ezer forintért", December 18-án viszont azt nyilatkozta la­punknak a kerekasztal-konferenciait: „...összesen 8t millió forintot vettünk át különböző szervektől. Ebből 56 milliót la­kásépítésre, 9,1 milliót közművek létesítésére .,. használtunk föl, Ezenkívül a vállalatok 7,5 millió, a közösségek és magán- személyek 380 00,0 forinttal járultak hozzá a tanuszoda építé­séhez”. Ez is igaz, Vagy az előbbi csak „kuhesorgás?” Tudom öt étt alatt kétmilliárd termelői és félmilliárd tanácsi beruhá­zás valósult meg Siófokon. De ezt csak a tisztánlátás kedvéért említem. A szerző szerint a gyerekek azt kérdezik: „Mikor lesz ifj ■ iskola, új mozi, nagyobb áruház, sportpálya, uszoda, mikor betonozzák le ezt meg azt as utcát?" S a tanár állítólag így válaszol: „Majd, gnieréliek. Nemsokára. Tudjátok jól a városnak kevés a pénze," Ö né tudná, hogy van már uszoda, hogy szeptemberben két iskolát avatlak, hogy épül­nék az utak, és van kétszer akkora áruház? Kertes családi házakat kér számon a cikkíró. Bizonyára nem tüdja. hogy néhány kertes ház helyén — ahol 17 lakás volt — kétszáz­hatvan épül! És nem hallhatta még sírni, rimánkodnl az 1400 lakásigénylőt... Nos, hát Siófok télen is város: őslakói élni1 és dolgozni akarnak, tudnak Is településükért. Mindenekelőtt számukra sértő ez a torz beállítás. A fényképezőgép lencséjét objektívnak hívják. Do csak akkor tehet Igazán az. ha a keresőn áttekintő szem sem ru­gaszkodik el a valóságtól. Jávori Béla

Next

/
Thumbnails
Contents