Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-28 / 50. szám

Bevonulás katonazenére Eja4a-k>k wrMikiak hosssza ■rvrijam a kaposvári vasútál­lomásra. Civil ruhába« — man a menet élen haladó ka- rmazeniekai-, a pattogó indu- és a járdákon mellettük öcgöníő hozzátartozók serege jelm: bevonufókat búcsúztat­nak. Most indulnak katonai saoJgálatuk megkezdet»«-«. Néhány perccel korábban még a Kilián György Ifjú­ság; és Úttörő-művelődési Központiban voétak — oda saóílitotta őket a megye vá­rosaiból, falvaibó8 a behívó. Töfaóen is «családi hagyo­mányt” folytatnak a szolgá­lat megkezdésével, s nem­csak . munka helyük pont- es KJSZ-saervezete. hamecn le- sjjenett katonatestvereik ( is ama kérték őket; legyeinek .ló katonák. Ezt kérte a so- mogysaobi Molnár Sándortól ís Imre, a bátyja, aki ne hány napja köszönt él a .„se regtől”, és legidősebb test­vére, István, aki kiváló ka­tonaként szereit le. Nyolcán varrnak testvérek — öt fiú —, s ö a legkisebb. Hét testvér közül ugyan­csak öt fiú a barcsi Sziget­vári családban i6 — onnan Gyuri a negyedik katona. — A Vörös Csillag Tsz-ben dolgoztam állattenyésztő­ként. s azt kértek fölötte- sewn. munkatársaim, hogy öregbítsem a hadseregben is a szövetkezet hírnevét. Ezt megfogadta»», bogy majd öcsémnek én elmondhassam: kövesse példáinak legyen jó ka tona. Bordás Jenő, a Tanép la­katosa — hét testvére közül három fiú -— két bátyját követve vonult be. Azzal > vett búcsút töte a lakatos­üzemben Varga István üzem­vezető, hogy csak jót akar hajlani róla. A kőröshegyi Fekete Ká­rolyt, a karadi Krizsai Lász­lót és a buzsáki Kovács Bé­lát szintén megelőzték test­véreik a hadseregben. Ott üdék nemrég vaia- mennyien az ifjúsági ház nagytermében — túl az or­vosi vizsgálaton, az adat­egyeztetésen. Meghatott résztvevői voltak a bevonu­lásuk tiszteletére rendezett ünnepségnek. Elérzékenyül- ve- hallgattak Kovács Gyula gimnazistát, aki Balázs Béla Tábortűz mellett, vörös őr ségen című versének szép szavaival a máir megkezdett katonaélet járható esemé­nyeit idézte. — legyetek jó katonák, oldjátok meg becsülettel fel­adataitokat.; szerezzetek a hadseregben tekintélyt a so­mogyi fiataloknak! Vissza­várunk benneteket — mond­ta Harangozó Gyula, a Ha- z.afias Népfront kaposvári titkára. S látom az arcokon: vég­telenül jólesett nekik, hogy a nepfironttitkár közvetítette a megye és a megy esze kljei v párt-, állami, társadalmi szervezeteinek jókívánságát. Éppúgy, minit Kocsis Sándor alezredesnek, a Somogy me­gyei Hadkiegészítési és Terü­letvédelmi Parancsnokság helyettes parancsnokának szavai. Eredimenyes szolgá­latot kívánva megígérte ne­kik: a hadseregben minden segítséget megkapnak pa­rancsnoka iktól. Zúgó taps köszöntötte a bevonulok tiszteletére adott műsor szereplőit, a katona- zenészeket és a BM Kapos­vár Táncegyüttesét. Majd a pattogó indulók hangjaira el­indult a menet. .. Hat-nyolc fej is van egy- egy vasúti kocsi ablakában. A peronon pedig szülök, test­vérek. feleség, közeli és tá- voJi rokonok sokasága. Inte­getés és kiáltozás. — Sanyi! Vigyázz magad­ra... — í r j azon nal! — Kisfiam, szolgálj becsü­lettel !. .. Aztán kigördülmek a sze­relvények. Viszik az ország különböző laktanyáiba a so­mogyi fiatalokat. Mi is azt kívánjuk nekik: szolgálja­nak becsülettel! És vissza­várjuk őket. fér- L. Hogyan „úszik” a kereskedő? Példák a Zselicböl Az úszáshoz 'két dolog kell: víz és úszni tudás. A hazai kereskedelem „uszodá­jában” távolról sem idilli a kép. A parton profik és épp csak evickélni kép>es „amatő­rök” várakoznak, a ví-z pe­dig néhol zavaros, esetleg örvényes. A versenyzők így néha csapkodnak, prüszköl­nek, légszomjuk van. Az ideális, szép verseny még tá­volnak látszik. .. Példánk azt piróbálja fölmérni: mi­lyen messze van? Szönyi Ferencet, a kapos­vári Zselic Áruház ABC- osrzta Jvának vezetőjét kér­deztük, hogyan állnak ebben az „úszóversenyben”. Elő­ször a kép>ességekről esett szó. — Tavaly hatvan hétmillió forint bevételünk volt, az * idea tervben hét venmi Ilid szerepel. Ezzel az eredmény­nyel a hasonló nagyságú bol­tokkal fej-fej mellett hala­dunk. Negyven dolgozó szol­gálja ki a vevőket. A gárdá­val korábban több baj volt, három év alatt harminc em­ber ment el. Ebben közre­játszott az is, hogy a keres­kedőink fele szakképzetlen voít. Ma már mindenkinek: megvan a képesítése, avagy közel áll a kereskedői vég­zettség megszerzéséhez. Ál­landósult a társaság, így job­ban is lehet dolgozni. —A Zselic a Skála-Coop tagja. A ^tervezet követel­ményei között szerepeli a kulturált, udvarias kiszolgá­lás. Hogyan felelnek meg en­nek? — Hiába es tagadnánk, hogy a kereskedelem egyik legnagyobb gondja ez. A hiányos képzés jó ideig az udvariasság, a kulturáltság ellen dolgozott. Sok ismert hibára vezethető vissza mindez. És az elrontott dol­gok kijavításához kétszeres erő kell. Mi sem vagyunk hibátlanok, de úgy érezzük, hogy a Zselic ABC-bem a hazat átlagnál jobb a hely­zet. — Úgy hullottak, hogy szi­gorú főnök. — Lehet. Egy biztos: ha valamelyik beosztottam hi­bázik, nem sajnálom az időt arra, hogy elmondjam neki, mit kifogásolok a munkájá­ban. A követelmény rend­szert bárki teljesíteni tudja. A kereskedő okága az, hogy a sokféle lehetőség közül megtalálja, miként adhat igazait a vásárlónak. Jó elvek, b a betartások? Talán még nem tökéletes, de — ezt a vásárlók könyve is igazolja — egyre jobb. A jobbító szándékról árulkodik az is, hogy a közeljövőben egységes, szép formaruhát kapnak a Skála-Coop Szab­vány szerint a Zselicben az eladók, és mindegyik kö­penyre jól olvashatóan ráír­ják majd a kereskedő nevét. Ugyancsak a javulás bizto­sítéka: tíz dolgozó tanul is­kolákban, szaktanfolyamom kon, illetve a Skála buda­pesti továbbképző intézeté­ben. Ennyit az úszás tudo­mányáról. Így „fölfegyver­kezve” ugranak a vízbe a zselicesek. A víz pedig... — A magyar ipar képes­ségei és a külkereskedelem lehetőségei között evickélő kereskedő könnyen kaphat légszomjat. „Elosztani” agyam is csak azt lehet, ami vao. — Igyekszünk uj szállító­kat felkutatni, új cikkeket bevezetni. Például így keres­tünk kapcsolatot a Me­csek-vidéki vendéglátóval es mi kezdtük Somogybán forgalmazna a gasztrofol éte­leket. Az alapellátást bizto­sító sütőiparral, a tejiparral, a húsiparral és a Fűszért-tel jó kapcsolatban vagyunk. Es mehetünk bárhova áruért. A Skála monopolcikkei eljut­nak hozza»*, „használjuk” a „Föllendül” a keszt/űpiac Tanulságos gondok Nehéz évet zárt tavaly a Pécsi Kesztyű- és Bőrdísz­műipari Szövetkezet fonyódi telepe. Annak idején irtunk gondjaikról: a teljesen bér­munkára berendezkedett kesztyűüaemben nem dolgoz­tak az. emberek — nem ön­szántukból. hanem mert a megrendelő csődje miatt nem tudtak mit csinálni. Aztán kényszerhelyzetben kisebb- nagyobb munkákkal ellátta ugyan őket a pécsi központ, de a teljesítménybérért dol­gozó kesztyűsök keresete így is 800—700 forinttal csök­kent. Az emberek még­Febrúár 10-én, kedden egy somogyvámosi asszony, özv. Kúti Zoltánná jelent meg a körzeti orvosnál. A 31 éves nö magával hozta élettársa kislányát, a 3 éves Irmát. A kislány láthatóan nagyon rossz állapotban volt. Össze­görnyedt, a hasát fájlalta. Az asszony azt is elmondta, a gyermek többször hányt. Az orvos megvizsgálta a be­teget, aztán rögtön mentőt hívott. A kis Irma rövidesen a kaposvári kórházba került. Az. első vizsgálat is megálla­pította, hogy állapota nagyon súlyos, azonnali műtétre volt szükség. Az, orvosi vélemény szerint — a csonttörésen kívül — veszélyes belső sérülései vol­tak. például bélfodor- és bél­leszakadás ... A kórház ter­mészetesen értesítette a rend- ői-séget, és a megyei főkapi­tányság nyomozói azonnal Somogy vámosra indultak. Kúti Zoltánmé itt nevelte élettársa gyermekét, a kis Irmát, valamint öt saját gyermekéről is ő gondosko­dott, akik közül a legidősebb mar elmúlt 13, a legkisebb pedig 4 éves. Vajon mi történt Irmával? Erre keresték a válását a nyomozók. Az asszony nem tudott felvilágosítást adni, legalábbis akkor még nem mondott semmit. A tanúktól azonban már több informá­ciót sikerült gyűjteni, így feltételezhető volt, hogy a kislány állapota a mostoha­anya »számlájára írható«. Végül 13-án Kútiné elmond­ta. mi történt. Vallomásából egy brutális, kegyetlen asz- szonvt ismerhettek meg. Kútiné szerint a kislány február 7-én, szombaton, az ő legkisebb fiával az udvar­ra ment. Azután a fiú kia­sem hagytak ott a telepet. Ex részben annak köszönhe­tő, hogy az egész szövetkezet jó évet zárt és a másutt kép­ződött nyereségből a íonyó- diaknak is jutott, részben pedig annak, hogy a szövet­kezet vezetői nem kerteltek, nem kendőzték a hibákat, hanem többször is nyílt, őszinte eszmecserén keres­ték — együtt a munkások­kal — a gondok megoldását. Az idén már volt eredmé­nye is a »böjtnek-; ütemesen indult a termel?*. Harminc­ezer pár kesztyíre erkezett megrendelés, és további balni kezdett, hogy a lány a létrám mászik. Az asszony ki rohant a lakásból, Irmát a karjánál fogva lerántotta a létráról és a földre dobta, majd többször egyrpás után belerúgott. Ezután a súlyosan sérült gyerek — a belső sérülése­ken kívül combcsontja is, a karja is eltört —, ilyen álla­potban töltötte otthon a hét vegét, s csak kedden került or­voshoz; A kórházban végre­hajtott azonnali műtétnek kö­szönheti, hogy életben ma­radt. Azóta még egyszer megoperálták, állapiota — bár túl van a közvetlen élet­veszélyen — továbbra is sú­lyos. Az asszonyt őrizetbe vette a rendőrség Az ügyben még jó néhány dolog vár tisztázásra. A rendőrség tovább folytatja á vizsgálatot. 1). T. Eladók és vásárlók egy­aránt megelégelték már a h ideget. így tegnap elmaradt a március küszöbén szokásos nyüzsgés a kaposvári hetipia­con. A portékájukat fagytól fellő termelők nem hoztak, primőröket, így 80 forintos uborkát, tízért fejes salátát vagy 120-ért paradicsomot to­vábbra is csak a boltokban nem veszünk. Azért a Jeget árián usoknak sincs miitől tartaniuk: 7—8 forintért kapható egy kiló jó minőségű sárgarépa; ve­nyoiovarnezet-re számíthatnék — a jelzések szerint. Három- ezer-hétszáz mintadarabod készítettek a közelmúltban, s ezeket az e hét középén Münchenben, mégnyílt kesz­tyű-világkiállításon mutat­ják be. És március elején döntenek a bérmunkát ren­delő nyugati kereskedők, hogy melyik modellből meny­nyi kell. A piac igényességért jel­lemző, hogy volt olyan kesz­tyű. -amelyet a börzére 19 színváltozatban kellett elké­szíteni. Változott a termékek összetétele is. A prognózis úgy szól: ezentúl több »gör­bített« kesztyűre lesz szük­ség. Ezek a sízéskor haszná­latos kézvédők a természetes kéztartáshoz igazodnak, ké­nyelmesebbek a hagyomá­nyosnál. 1980 egyebek közt art a ta­nulságot is hozta a fonvó- diiaknak: szükség van vala­miféle »biztonsági szelepre« — hogy ne erje őket megle­petés. Mert egy teljesen bér­munkából elő üzem a piac kiszolgáltatottja. A bérmun­ka — ha van — nagyon jó üzlet a szövetkezetnek. arn ha hirtelen elfogy, igen nagy a baj. ezért hagyományos ut­cai kesztyűt is készítenek majd — ezt elbírja a szabá­szatuk. S ha véletlenül ki­esik egy sikesztyü-megrende- lés, a gépi szabászatban el­készített darabokat Fonyódon összevarrjak, ha leköti őket a síkesztyű, akkor a kisza­bott utcai kesxtyűdarabokat a pécsi varrodába szállítják. Így a továbbiakban kény­szerből álldogáló emberekkel I már nem lehet találkozni Fo­nyódon. gyes zöldség tízért, alföldi gyökér 12-ért . .. Vörös ká­posztát is, kínáltaik 8-ért, téli fejest már 7-ért is. Kaposváron 7—8 forintért mérik a burgonyát. Nem a legolcsóbb,' hiszen Szegeden még 6-ért is kapható es Győrben sem kérnek érte többel 8,50-nél. Viszont tíz forint, kilója Debrecenben es Békéscsabán; a fővárosban pedig 11-ért veszik. Egy tej szemrevaló karalá­bé tízért kelt el. Nem úgy a kel. amely ennyiért nem kellett. A tökárusok tö­pörödött portékájuk fö­lött már némiképp bizony­talankodva mondták ki, hogy darabja 8 forint; ugyanez az ár méltányos volt egy kiló főző hagymáért. Kapós a lila hagyma is: 14-éi’t. Továbbra is sok dughagymát hoznak, s kilóját — tavaszias áron. — 40—57 forintért kínálják. A borsos fokhagymaárakat úgy látszik, Kaposvár töri le: nálunk 50-ert is van. Máshol sem több azonban 70—80 fo­rintnál, egyedül a veszpré­miek nem engednek a száz­ból. Hazánkban Szolnokon a legolcsóbb és Komlón a leg­drágább a főzóhagymna: az előbbi 7. az utóbbi 17 forint. Kapható nemi gomba «. KO —70 forintért. A körte 14 forint; ennyiért kapható szép alma is. Igaz, kínálták hatért is, de ez utóbbit nem igen vették. Kecsikeméten a 7 forintos ál­ma sem ad okot ajakbigy- gyeszigetésre. A baromfi piacon M forin­tot kértek egy-egy »lepkesú­lyú« pecsenyecsirkeert es több mint kétszer ennyit egy tyúkért. Lényegesen drágább a csirkehús — kilónként 5« forint —, Pesten, Szegeden viszont épp egy tízessel ol­csóbb. Fordított a helyzet a tyúkhúsnál: a fővárosban kilója csak 27 forint, A tojás Veszprémben a legdrágább: 2,10. Nálunk 1,40 —1,50 volt az ára. Hanxum-négy forintot mm- denki soknak tartott ar kés­lekedő tavasz kis csokocnyi hírnökéért. A tízforintos aranyesö viszont az árusok­nak valóságos arany Danya volt. Skála-Expót. Rendszeresen tanácskozik a szervezet negyven élelmiszer-áruházá nak vezetőiből álló bizottság. A belföldi termelők kínála­tát figyelemmel kísérjük. Ta­valy az árukészlet 10 száza­lékát szereztük be a Skálán keresztül. — A vásárlók azt is ta­pasztalják, hogy az ellátás többször ingadozik. Tömeg­cikkek tűnnek el hetekre . .. — Most eppen a vegyiáru- kinálatunk gyér. Ezt sem tagadjuk. Ha ' az országban megtalálható az áru, akkor megkeressük. Vagy legalább helyettesítjük valami hason­lóval a megszokott cikkeket. Ha sehol nincs, akkor mi is tehetetlenek vagyunk. A „friss" példára visszatérve: vegyi árut helyben nem tud­tunk elegendőt beszerezni, a keresésre ráment egy kis idő, de rövidesen megérke­zik a pótlás más megyéből. — Néha Skála-cikkek is hiányoznak. — Ha itt nincs. Pesten si ncs. Ez a szervezet sem mindenható. Szappan példá­ul egy időben azért nem volt, mert a nyomda nem szállított dobozt. E térén is javulás várható. Keszthelyen nyit majd egy nagy leraka- tot a Skála-Coop. hogy a del-dunantúli ellátás jobb legyen. - j Néhány áruféleség útját1 lerövidítve — a mosópor például a gyárból közvetle­nül a boltba érkezik — a Skála valóban növelte, ál­landósította a választékot. Állandóan hiányzó arukat azonban gyors tempója eü«­nére sem érhet el. Ilye« a víz. — És a medence? — Ezzel van a legtöbb bajunk. Az áruház típusterv alapján épült fel. Raktározá­si és áruberakási körülmé­nyeink rendkívül rosszak. Té­len a melegből hidegbe, a hó­ba. az esőbe kell kirohangasz- ni. ha áru érkezik. A szűkösség miatt állandó túlórákkal tudjuk csak átvenni az ér­kező árut. A kereskedők mindig megfáznak, néhánvan már súlyos vesebajt szedtek össze... Ez elkeserí tő. És már két terv készült a rak­tár fölépítésére. Csak raktár nem. Ez az áldatlan állapot visszahat az ud variasságra, az árubeszerzésre. .. A beteg vagy a rosszkedvű kereskedő könnyebben hibázik. Régóta bántja dolgozóinkat az is, hogy hétköznapokon hét óra, szombaton pedig két óra után alig van forgalmunk. A szomszédban itt van az élel- miszei-kisker ABC-áruháza, ugyanúgy tart nyitva, mint mi. Nyolcvan méternyire egymástól pazarlás holt idő­ben két ekkora létesítményt üzemeltetni. Végül egy kö­zösen aláirt levélben illeté­kes helyeken jeleztük ezt. Most a rendszeres tényrög­zítés tart. A bevétel, a vil­lanyszámlaköltség, a vevő­számlálás adatai — előre tudjuk — bizonyítják majd, hogy célszerű lesz a két áru­ház közül egyet hetenkénti váltásban este és szombaton délután bezárni. így mind­két cég nyer majd. úuthar Péter A kegyetlen mostoha PIACI KÖRKÉP Aranybánya volt az aranyeső B. F.

Next

/
Thumbnails
Contents