Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-25 / 47. szám

Anyagiakért szellemieket „Nyitás’’ a város felé Emlékezés Pálfaflvi Gyulával A Magyar Írók Szövetsége, a TOT és a MÉM 1979- ben ismét meghirdette az -Emlékező lalu - ciinü pályá­zatét. A nyertesek között somogyi is volt: Pállalvi Gyu­la, a Mareali Járási Hivatal mezőgazdásza negyedik he­lyezést ért el. — Ö, az «EVnlé- kező falu«! Azt hittem, a háztáji­val kapcsolatban keresnek — ilyen beszélgetésre ké­szültem. No, nem baj. véletlenül van itt a fiókban, néhány adalék eh­hez is ... — s va­lóban, percek alatt előkerül a dosszié, egy új­ságkivágás, leve­lek. könyvek, a pályázati felhí­vás. Sok minden ösz- szegvűlik az em­berben egy hosz- szú, nehéz, mun­kás élet során — néz rám elgondold kozva. — Ez mo­Síófok üzemeinek kultúr- felelősei, illetve a vállalatok közművelődési oizottsága*.- n*k vezetői találkoznak a napokban a város művelődé­si intézményeinek képvise­lőivel. Szalaíné I by Klára, a városi tanács művelődés­ügyi osztályának közművelő­dési főelőadója a hatodik öt­éves tervvel kapcsolatos ten­nivalókat ismertette, különös tekintettel a termelőüzemek és a művelődési intézmé­nyek együttműködésére. Az utóbbiakkal kapcsolat­ban az előzmények, az eddi­gi tapasztalatok aáp.:án bi­zakodóak a közművelők, hi­szen mint Takács Sándor, a Dél-balatoni Kulturális Köz­pont igazgatója elmondta, a művelődési központ, a váro­si-járási könyvtár eddig is törekedett a vállalatokkal való .együttműködésre, mely az egész város kulturális életére jó hatással volt. Konkrétan: a művelődési ház és a siófoki vállalatok az el­múlt években együttműkö­dési szerződéseket kötöttek. E megállapodások alapján az Negyedik éve rendezi meg a Somogy megyei Klubta­nács a megyénkben működő klubok vezetőinek találkozó­ját. Szombaton a kaposvári Kilian György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ­ban tartották az ideit. Az érdeklődők száma felülmúl­ta a szervezők várakozását, ugyanis száztízen jelentek meg a tanácskozáson. Az el­ső részben Thoma László fi­lozófus az ifjúság és a szó­rakozás kapcsolatáról tartott előadást. A résztvevők meg­ismerkedtek a VI. ötéves terv ifjúságpolitikai felada­taival is, melyek közt jelen­tős szerep jut a kluboknak. A tartalmi munka a dél­utánt szekcióíoglalkozaso- kon kezdődött, amikor külön csoportokban tárgyalták meg a városi, diák-, nagyközségi es társközségi klubok vezetői az időszerű problémákat és -A mi világunk ’81« pályá­zat helyzetét. A járási és városi klubtanácsok mód­szertani anyagából kiállítást es diavetítést tartottak. Megyénkben kétszáz klub van, munkájuk azonban eléggé eltérő. Vannak kivá­lóan működő, jó közösségek, mint a csurgói Nagyváthy diákklub, a Petőíi-emlék- könyvtár és a fiatal utazók városi klubja, a berzencei központi községi klub, és a Nagy told ipusztán alakult, társközségi klub. Akadnak azonban kevésbé életképes, nehezebben, összefogható kö­zösségek is, éppen ezért — mint a találkozón többször szóba került — inkább a tar­talmi munka javítására kell törekedni. Általános gond á klubve­zetők és a fenntartók közötti kapcsolat, a kis települése­ken, társközségekben pedig a megfelelő helyiség hiánya. A következő ötéves terv 'if­júságpolitikai tervezetében Paraszt rózsa, szoknyás tulipánt - hintés tojásra Paraszt rózsát, szoknyás tulipánt, szekfűt festenek a hímes tojásra a matyó asz- szonyok, készítik a locsolko- dóknak való ajándékot Me­zőkövesden. Nagy a keletje itthon is, külföldön is a népi motívumokkal díszített to­jásnak, melyből a Matyó Há­ziipari Szövetkezet ügyes ke­zű asszonyai naponta 200-at festenek meg, s nemcsak most, szinte egész évben. Több országba ugyanis ka­rácsonyfadísznek szállították a mezőkövesdi hievest. üzemek anyagiakkal segítik az intézményt, amely ezt «szellemiekkel« viszonozza. A könyvtár dolgozói például különféle tanfolyamok, ve­télkedők megszervezését, s a szakkönyvtárak létrehozá­sát segítik az üzemekben. A DRW szállításokat vállal, a Pannónia és a Mahart az öntevékeny művészeti mun­kához ad anyagi segítséget, a KW, a GOV bizonyos mű­szaki berendezésekkel látta — látja — el az intézményt slb. , A vállalatok képviselői véleményt mondtak saját üzemük és a város közmű­velődési életéről: az ered­ményekről és a gondokról egyaránt. A bejáró dolgozók számára változatlanul nehéz művelődési lehetőségeket te­remteni, a szervezésben gon­dot okoz a telephelyek szét­szórtsága. kedvétlenítő a kö­zöny. a formális művelődési vállalás némely szocialista brigádban. Azokban az üze­mekben, amelyekben nincs főfoglalkozású kuitúrfelelös. is szerepel, hogy ilyen célra föl lehet használni a meg­üresedett iskolaépületeket, a lakótelepeken pedig az épü­letek pincéit, fogadószintjeit. Az elmúlt években, ked­vező tapasztalatok voltak a klubtalálkozókról, most a diákklubok képviselői kér­ték. hogy számukra is szer­vezzenek külön találkozókat. Elhangzott, hogy az ifjúsági klubok nagyobb • segítséget adhatnának a gyermekkö­zösségeknek, a kis települé­seken pedig vegyenek részt a község műsorellátásában. Felmerült a klubvezetők képzése is. ennek keretében főként a gyakorlati ismere­teket kellene előtérbe he­lyezni. Mivel a klubmozga­lom a közművelődés része, a járási-városi klubtanácsok­nak — melyek a területen irányító szerepet töltenek be — a művelődési központok­nál, s azokkal együttműköd­ve kell tevékenykedniük. A szekciófoglalkozások nemcsak vitákra, hanem ta­pasztalatcserékre, a mód­szertani ötletek megismeré­sére is módot adtak, s lehe­tőség nyílt arra, hogy a klubvezetők megismerjék egymás munkáját. a közművelődési, munka szinte csak abból áll. hogy eladják a színház jegyeket. Sok helyütt az úgynevezett vállalásokat csupán a szak­mai továbbképzésre alapoz­zák, ezenkívül leglöljeDb egy-egy kirándulás szerepel a tervekben. A GOV kultú- rosa javasolta, hogy hozza­nak létre a város szocialista brigádjai részére egy klubot, amely minden bizonnyal se­gítené a munkásművelődést. A helybeli gimnázium kép­viselője megjegyezte hogy az úgynevezett rendhagyó irodalomórák a könvvtárban sikeresek ugyan, de az intéz- mény szívesen venné, ha a könyvtár dolgozói osztályfő­nöki órákon is részt venné­nek (főként az első osztá­lyokban), és ismertetnék a diákokkal a könyvtár, a mű­velődési ház adta lehetősége­ket. Az értekezlet résztvevői javasolták, hogy adjanak ki egy műsorfüzetet, amelyben nemcsak a művelődési ház rendezvényéi, hanem a mozi, a könyvtár, a klubok stb. programjai is szerepelnek. Közismert, hogy Siófokon sok vállalat, intézmény tart fenn amatőr művészeti Cso­portot; ezek közü1 nehány csupán a vállalat ünnepsé­gein szerepel, s a város köz- véleménye nem vesz tudo­mást róla. Közös munkára van szükség, elzárkózás he­lyett «nyitásra« a város, Sió­fok közönsége felé . . . Szó esett az értekezleten arról is. hogy minden bizonnyal több eredményről számolhat­nának be. ha a társadalmi munkában dolgozó lelkes kultúríelelősök nagyobb er­kölcsi és anyagi elismerés­ben részesülnének az. üze­mekben. A múlt hét végen Debre­cenben tartották a XVIII. országos agráríilrimapok be­mutatóját. Összesen 31 -1­tavaly készült — szakfilmet vetítettek le. A filmek na­gyobb részét — 19-el — a MÉM információs központ­jának filmstúdiója, a többit a Mafilm népszerű-tudomá- nyos és oktatófilm stúdiója készítette. Abban minden szakember egyetért, hogy a szakf Um az ismeretek átadásának — leg­alábbis elvben — leghatéko­toszkált bentiem, ami-bor olvaslam a pályázat szövegét. Miért ne írhatnék én is? Úgy ismerem a falut, mint a tenyeremet. Egy má­sik pályázatra helytörténeti tanulmányokat készítettem korábban a járás mezőgaz­daságának fejlődéséről. Volt már egy kis «rutinom«. Rögtön láttam, itt nem holmi Háry János-meséket várnak, a való élet szülte történetek érnek csak 'vala­mit. Hat hónapig érlelődtek bennem a témák, nehéz volt kiválasztani az igaziakat. Ma mégis másképp csinál­nám — érzem, hogy na­gyobb, igazabb társadalom­politikai tartalmat tudnék nekik adni — mondja. nvabb eszköze. Azért csak elvben, mert -a szakfilmek jo része sohasem jut el a szé­les körű szakmai közvéle­ményhez. A somogyi tapasz­talatok például azt mulat­ják, hogy — jóllehet a fil­meket bemutató mozi vala­miképp mindig megtelt — csak elvétve lehetett olyan üzemi szakembereket látni! akik válóban hasznosíthatták volna a látottakat. ^Márpedig érdemes időt szakítani a filmbemutató megtekintésére. Egy-egy szak­Bizony meglepődtem, hogy öt kis történetemmel igv is negyedik helyezést értem el. Ismétlem, ma már mé­lyebbre ásnék, mint egy eve. súlyosabb lenne a társadal­mi mondanivaló. A helyezés azonban azt sugallja, talán így sem volt hiábavaló az egész — mulatja szinte res- tellkedve díszes oklevelét. Hosszú időt töltöttem fa­lun. az emberek között. A marcali járás . községeinek nincs olyan dűlője, amelyet ne ismernék, nincs olyan termelőszövetkezeti. tanácsi tisztségviselő, akivel ne len­nék kapcsolatban. film ugyanis 15—20 per1 ebe sűrítve. ráadásul gyakran látványos, elvezeles formá­ban mutatja be egesz napos szakmai bemutatók vagy többnapos tanfolyamok anyagát. — Több —- nemegyszer a résztvevőknek csalódást oko­zó — szakmai továbbképzés is eredményesen épülhetne rá egy-egy új szakfiirru'e, ha legalább az ilyen tanfolya­mok szervezői és vezetői is­mernék ezeket a filmeket. A termelési költségek —s ezen belül az energiaköltsé­gek — növekedésének üte­me — jórészt gyönge termő­helyi adottságú — megyénk­ben különösen megnehezíti a nyereséges gazdálkodást. Az energiatakarékos talajmű- velésí lehetőségeket bemuta­tó film jó iránytű az útke­resőknek. A húsmarhatartás jövedel­mezőségének megyei gondjai közismertek. Az érin tett gaz­daságok szakembereinek ta­nulságos párhuzamok meg­vonására nyújt módot a Hús- mar ha tartás Gyúrón című film. Általános tapasztalat, hogy a legtöbb hasznos újítás megreked a gazdasagok fa­lain belül. Olykor még a szomszédban sem tudnak a náluk esetleg égető gondot orvosló megoldásról. Az ilyen ötletek elterjesztése a célja az energiát megtakarító újí­tásokat csokorba gyűjtő filmnek. Álljon még itt három so­I katmondó cím: Energiataka­rékos kukorica tárolás: Alap- tevekenvseg — kiegészítő te­vékenység: A villamos ener­gia ésszerű íelhasanalasa a mezőgazdaságban. Az agrárüliWHiapoik megyei bemutatója épp egy hónap­pal követi az országost: már­cius lS-an rendezik meg Ka­posváron. a Szabad Ifjúság filmszínházban. tapasztalat szülte, az ötve­nes évek politikai légköré, a tsz-szelve/.es, a regi gaz­daságirányítási rendszer visszásságai, a szakiskolai rendszer, a termelőszövetke­zetek problémái ma már ta­lán mulatságosnak tűnő gondjai kelnek bennük elei­re. Sok mindent láttam, ta­pasztaltam életem során, él­ményanyagom van. az biz­tos. 1944-ben még partizán is voltam. Nemigen tudja ezt rólam senki, nem szívesen kérkedek ilyesmivel, de néz­ze. itt a bizonyíték — kerül elő a mindentudó fiókból egy könyv, s mutatja a ró­la szóló sorokat. — Nekem nem úgy kellett «igazolnom« a szerepemet a fasiszta hatal­mak elleni harcban, hogy «te, Józsi, mondd már, hogy ott voltam a fronton«, ha­nem. mint látja, niég a tör­ténészek is tudnak rólam, megemlítenek. Az életem? Mit mondjak... Sátorhelyen gyerekesked- tem. cseléd szülőktől szár­mazom. Kamaszként pincér­inas , voltam, s akkoriban még nem volt törvényes munkaidő. Alighogy felsza­badultam, másnap ott is hagytam az egészet.- Szaba­dabb élet után vágytam. Ha­zamentem. s az uradalmi fűrésztelepen kaptam állast. 1944 decemberétől a ju­goszláv nepíelszabadíto par­tizánegysegekben harcol­tam. 1945 áprilisában sebe­sültem meg a németek el­leni offenzívában. A parti­zánosztagok, betöltve törté­nelmi hivatásukat, feloszlot­tak, így én is hazajöttem. — Percnyi szünetet tart, arcát emlékezés íelhözi. szinte hallani a sötét, háborús évek dübörgő zajai. Mar 1947-ben parttag vol­tam. a Szociáldemokrata Párt tagja, 1948-tól pedig az MSZMP-ben dolgozom, im­már 33 esztendeje. 1950 már­ciusában a vizslakpuszlai ÁG-be kerültem, gyakorno­ki, bérelszámolói munkakör­be. Augusztusban a babarci ÁG párttitkára voltam. Köz­ben el.vegeztem egy héthóna­pos vezetőképző iskolát. Ahogy befejeztem, kinevez­tek a györsövényházi szakis­kola igazgatójának. Tegnap tehat hallgató voltam, ma igazgató . . . Két hónap se telt bele, már a mosonma­gyaróvári baromíitenyeszle- si szakiskolát vezettem. Üjabb átszervezéssel he­lyeztek a böhönyeí könyve­lő- és brigád vezetőképző szakiskola elére, majd újra egy másik iskolába — 1954- ben pedig személyzetis let­tem a Biritópusztai Állami Gazdaságban. Végül a kele­menligeti ÁG-be kerültem igazgatónak. Bizony, sokat megéltem, számtalan vezető posztot elláttam legjobb tu­dásom szerint. 1954 rendkívül csapadékos év volt. s nem tudtuk ren­desen be laka rí tani a ter­mést, törtek a gépek', nem kaptunk alkatrészeket sehol. Ezért emeltek vádat elle­nünk. s féléves idegtépő vizsgálat után jött a végzés: »Az ügy jelentősége szóbeli feddést sem érdemel.« Ekkor kerültem állattenyésztőnek a Pécsi ÁG-be. 1957-ben a Fo­nyód! Járási Tanács íőagro- nómusa lettem, 1957-től pe­dig 'itt vagyok Marcaliban. Időközben. munka mellett elvégeztem a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemet. Most, a tanácsok átszervezé­se óta én vagyok itt egyedül, a háztáji és kisegítő gazda­ságok termelései irányítom. A megyei tanács megbízásá­ból évtizedek óta én becsü­löm föl a vadkárokat, az igazságügyi szervek felkéré­sére pedig gazdasági szak­értői feladatokat látok el. Nos. dióhéjban , ennyi, amit mondhatok ... — fejezi be az emlékezést. Bejegyezte; Molnár Erzsébet „Műhelyforgácsok” A mai magyar zene bemutatását kezdte meg «Műhelyforgácsok« címmel a Magyar Tele­vízió. Elsőként Itánki György müveit mutálja be a Modern rézfúvós együttes. Képünk a televízió I-es műtermében készült (MTi-fotfl — Friedmann Endre) Klubszobák az üres iskolaépületekben Ezeket a történeteket a 31 mezőgazdasági szakfilmújdonság kerül vászonra Somogybán: március 18-án

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents