Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-22 / 45. szám

CINKÉK 3*««* « szét, kavar}« a hwnrt. 1 mitt-anurtt höbuckak Iátszana.k. Amott a fákra kútdnkék szálfái vak, éhségtől, hidegtől, dermedjen állanak! De a szél nem kímél, Pag, mint a pengeél. gyermekeknek Januári kirándulás Jónü József lengyeltóti Alt. isk. VILÁGIA Az én lapom a „Világia”, En írom, szerkesztem, olvasom. Sport-, repülő-, hajótörténet mindig más, minden oldalon. Van benne rajz, én rajzolom — hármas vagyok — nem nagyon szép! De százszor is átforgatom, míg valaki mögém lép ... Kisfiam! Későre jár, Hagyd azt a sok irka-firkát! S én visszajövök e világra, és elrakom a Világiát! Berzeviczy Attila Árpád Bárdutívarnok Laci pajtas teljesítette kö­telességét — megtanulta a leckét —, ezért a hét véget ismét az erdőben töltöttük. Óvatosan közelítettük meg a magaslest. — Egy órát tölthetünk itt — súgtam Lackónak elhe­lyezkedés közben —, mert ha lenyugszik a nap, hamar be­sötétedik. Amikor a nap piros ko­rongja eltűnt a láthatár mö­gött, kijött az erdőből egy suta és két gida. A hátsó jó­val kisebb volt, mint a má­sik. — Látod milyen kicsi az egyik gida — mutattam Lac­kónak —, ezt bizony el kel­lene ejteni, de messze van­nak tőlünk, meg a lövéssel a rókát is elriaszthatnánk. Homály borult a tájra. El­csattogott a vonat észak fe­lé. aztán kigyúltak a csilla­gok az égbolton. Már csak Andersen nteseváresa Ahhoz, hogy hdpp-hopp a mesék birodalmában terem­jenek Szosznovij Bor város kis lakói — elegendő egy lé­pést tenniük a lakóházuk ka­pujából. Az atomenergetikai központjáról nevezetes fia­tal város építői (a település Leningrad közelében van) egész ids mesebeli álomker­tet alkottak a gyerekeknek és a világhírű mesemondó­ról, .Andersenről nevezték el. Csúcsos bástyák, várak tucatjai találhatók a mintegy két hektárnyi területen — valamennyi rendkívül alkal­mas arra, hogy bontogassa a gyermeki fantázia szárnyait. A főbejáratnál gyermekraj- zok fogadják a látogatókat, odébb az Ólomkatona bás­tyája látható. A miniatűr városház-téren áll a kis ká­vézó, amelynek színpadán 'gyermeksziinészek szórakoz­tatják a még kisebbeket. Természetesen, akárcsak a mesékben, minden háznak neve van. A Hófehérke és a hét törpe házikója mellett ott áll a Három kismalac otthona A lelkes építők ígé­rik: hamarosan elkészül An­dersen háza is, amelyben múzeumot rendeznek be. Fennállása óta nagy láto­gatottságnak örvend ez a mesevilág, rengeteg látoga­tót vonz. hiszen azok a fel­nőttek, akik idehozzák gyer­mekeiket, a séta során szin­te visszaidézik maguknak is saját gyerekkoruk varázsla­tos mesevilágát. A RAVASZ KAKAS (bolgár népmese) A gatyás kakas kiterjesz­tette szárnyát, felröppent a sövényre, és teli torokból kukorékolni kezdett. A szom­szédos kiserdőből előjött Ró­ka koma. — Jó napot7 — kiáltotta. — Hallottam, ahogy kukoré­koltál. Csodálatosan éne­kelsz! Csak egyvalamit nem tudok — vajon úgy tudsz-e énekelni, ahogy apád éne­kelt? — Hogy énekelt az apám? — Fél lábbal lépett föl á sövényre, egyik szemét be­hunyta, és hatalmas hangon úgy kezdett kukorékolni. Fö- lülmúlhatatlan énekes volt... — Én is tudok úgy! — mondta a kakas, és kihúzta magát fél lábán, egyik sze­mét becsukta, és kukorékolt egyet. — De úgy tudsz-e énekel­ni, hogy fél lábon állsz, és közben mind a két szemedet becsukod? — Tudok! — kiáltotta a kakas. De mihelyt becsukta a szemeit, a róka odaugrott és elkapta. Elhurcolta az e-rdöbe, rá­tette a lábat, és készülődött, hogy megegye. , — Ej — sóhajtott a kakas —, egy időben anyad nem így csinálta! — Hanem hogy csinálta? — kérdezte a róka. — Az, mikor kakast fo­gott, mielőtt megette volna, szokása szerint elmondta előbb az imádságot. Jámbor róka volt... — Én is olyan vagyok, mint anyám! — válaszolt a róka, és elhatározta, elmond ő is ugyanúgy egy imát. Mellső1 lábait az ég felé emelte, szemeit becsukta, és suttogni kezdte a fohászt. A kakas éppen ezt várta. Mihelyt a róka elengedte, gyorsan felröppent, és a kö­zeli fára száltó. — A memrykő vágjon be­lém, túljárt az eszemen! — szégyellte el magát a róka, megnyalta a száját, nyelt egy nagyot, es eltűnt éhesen az erdőben. lávcsövön át láttuk a szar­vasokat. amint egymás után jöttek ki az erdőből. Ezek is messze voltak, így lövés nél­kül hagytuk el a magaslest. A vadászházban más va­dászok is voltak, ennek elle­nére kellemesen töltöttük az éjszakát, eltekintve a kuvik kísérteties hangjától, mely Lackót eleinte izgatta, de az­tán elaludt. Másnap az erdőben cser­keltünk. A déli oldalakon már elolvadt a hó, helyen­ként meg-megzörren t az avar lépéseink nyomán. Lát­tunk szarvasokat, nyugodtan feküdtek. Óvatosan elkerül­tük őket, nem is szaladtak el. Találtunk kinyílt hóvirá­got, aztán őzek néztek fe­lénk. . — Milyen nagy szőrcsomó van az egyik őznek a fején — mondta Lackó halkan. — Igen, az őzbaknak még szőrös bőr borítja az agan­csát, melyet szaknyelven háncsnak nevezünk. Április végére tisztul majd le telje­sen. Ennek a fiatal baknak szép íejlődésű agancsa lesz. Egyre sűrűbben jöttek a felhők, lassan beborult az égibolit. Kanyarodott az út. Alig húsz lépésre tőlünk, szép, sima szőrű bakgida feküdt egy vastagtörzsű fa tövénél. Kattant a fényképezőgép. Néhány méterrel odébb su­ta pihent, neki is gyanús volt a kattanás. A vastagtörzsű fák jól takartak bennünket, így nem vettek észre. A harmadik őzet Lackó vette eszre. A fejével intett a su­ta és a fekvő gida mögött legelésző kis gida felé. Szemem elé emeltem a távcsövet, azonnal láttam, hogy a legelő gida beteg le­het, nőért rendkívül sovány és kócos a szőre. Óvatosan leengedtem a távcsövet és még óvatosabban emeltem a puskát. Intettem Lackónak, hogy ne ijedjen meg, mert lőni fogok. Durrant a puska, a beteg gida Összerogyott, az anyja és a testvérkéje elszaladt, de megmaradt a fénykép róla... — Ezért bizony nem volt kár — emelte fel a vadász- mester a vézna kis vadat —, egy selejttel kevesebb van a területen. Bár csak ez lenne az utolsó — mondta elgon­dolkozva, mi meg elköszön­tünk. Igyekeztünk a köves- útra, mert esni kezdett a eső. A szép napsütéses idő után várni lehet még rosszat, mert „a kutya nem eszi meg a telet” mondja a közmon­dás. És ez igaz. Tóth Ferenc 12 ötlet - 12 napra Unaloműzőnek készíts „szabadidő korongot”! A ko­rongra rajzolj fel 12 játék­ötletet, majd ezt sas-szeggel erősítsd kemény hátlapra, melyen vastag vonallal meg­jelölted a 12. napot. S ami­kor unatkozol, pörgesd meg a korongot, s amelyik rajz­ötlet találkozik a vonallal, azt csináld! 1. Érdeklődd meg, miivel játszottak nagyszüleid ? Ké­szíts gólyalábat, szaladj ka­rikával, csinálj rongybabát, ba ba hazat! 2. Nincs érdekesebb a sa­ját készítésű játéknál: fém- épitő, faépítő, gyöngyfűzés, fafaragás, szalmafonás. 3. A hímzés, subázás vagy horgolás levezeti az ideges­séget. (Ezen a fiúk is gon­dolkozhatnak.) 4. Télen a korcsolyázásé, szánkózásé az elsőbbség. 5. Jó időben pár hasznait autógumiból készíts játéko­kat ! Hinta, célbadobás, cél- bagurítás, akadályverseny! R. Rossz időben jöhet a gombfoci-bajnokság, a tár­sasjáték. 7. A jó könyv minden idő­ben jó barát. 8. A magnó- vagy lemez- hallgatás jó időtöltés. 9. Az unalom ellen a leg­jobb gyógyszer a gyűjtöge­tés, rendezd, gyűjteménye­det (bélyeg szalvéta, nap­tár, gyuíásdoboz, képeslap, kavics stb.j. 10. A tv-ben, moziban csak azt nézd meg, ami neked va­ló! 11. Készíts ajándékot ki­sebbeknek. anyák napjára, születés- es névnapokra, csa­ládi ünnepekre: gyurmából, gyöngyből. 12. A játszótéren , vár a hinta, mászóka, csúszda, for- góhordó, homokozó. Az általam adott ötleteket alakítsd át őrsöddel, mert a magatok választotta szabad­idős tevékenység a legjobb unaloműző. A SOMOGY MEGYEI ZÖLDÉRT VÁLLALAT « pályázatot hirdet főkönyvelői állás betöltésére Pályázati feltételek: közgazdasági egyetem vagy számviteli főiskolai végzettség és legalább 5 éves szakmai gyakorlat. Jelentkezni lehet személyesen vagy írásban az eddigi működési terület részletes felsorolásával a vállalat személyzeti osztályvezetőjénél, Kaposvár, Nosziopy G. u. 12. sz. alatt <T5«e*»í „ Föl- fölröppen t egy-egy dallam“ , „Fut a vonat, vezeti az út­törő, úttörő...” \ A házmestertől kerek út­baigazítást. de nem válaszol, csak a köszönésemet fogad­ja. s felmutat a bérház har­madak emeletére. „. . . bólogat a zöld erdő, zöld erdő. ..!” — Szombat van és dél­előtt, szokás szerint elkezdő­dött a próba — mondja az asszony, és söpör tovább. Sára Lörántné — közli a névtábla. A s/.obaban renge­teg könyv, hanglemez. s majd egy tucat gyerek. Har­madikosok. negyedikesek, de van két hatodikos és egy he­tedikes is. A siófoki ház egyik laká­sában egyedül él egy öz­vegyasszony, akinek — ahogy mondja /— két dolog nem adatott meg az életben: gyermekáldás és az idd. a lehetőség arra, hogy élvez­hesse. művelhesse a zenét. — Naigyon szegény család­ban. hét idősebb testvér mel­lé születtem. Megértem két háborút. Tettem a kötelessé­gemet két idős. magatehetet­len szülő mellett. ápoltam majd tíz esztendeig szegény beteg uramat. Negyven éve vágytam arra. hogy zenével meg gyerekekkel foglalkoz­hassak, köztük lehessek. — Hogy jött össze ez a kis énekkar, zenekar ? — Részben ismerősök, ro­konok gyermekeiből. Ha van egy kis idejük, egy héten egyszer eljönnek, én nagyon nagy örömmel, meg a lá­nyok segítségével uzsonnát készítek nekik ... A fiúk ad­dig lemezt hallgatnak meg kiválasztják, mit szeretnének énekelni, játszani. Többen a gyerekek közül játszatnak valamilyen hangszeren is. Ha elfogyott az uzsonna, kezdődhet a zene, szabhat az ének. — Persze, nem minden hé­ten tudunk összejönni’ hi­szen sok az elfoglaltságuk már ezeknek a gyerekeknek. Többen járnak zeneiskolába, különtornára vagy vala­milyen nyelvet tanulnak még önszorgalomból. Szinte minden talpalatnyi hely foglalt ebben a kis gar­zonlakásban, s miután vége a próbának, bizony nem cse­kély a felfordulás. — Ilyenre én nem gondo­lok, pedig előfordul. hogy hancúroznak. meg labdáznak is egy talpalatnyi területen, de ez engem nem zavar. Az a fő, hogy jól érezzék ma­gukat s körülöttem legye­nek. Hartman Zsuzsa negyedi­kes. — Miért szeretsz Sári né­nihez jönni? — Olyan kedves meg ará­nyos idős néni, meg aztán en is nagyon szeretem a zenét. Azt meg örsi , feladatként vállaltuk a barátnőmmel, a Kovács Évával, hogy segí­tünk a bevásárlásban meg az apróbb házi munkában. Évi azt is elmondja, hogy a múltkor a fiúk is kivették részüket a munkából, ami­kor Sári néninél festés volt. Segítettek helyretenni a 'bú­torokat, meg felrakták az összes függönyt is. — Meséljetek — fordulok a többiekhez —, miket csi­náltatok még? Egymásra néznek, moso­lyognak, aztán egy keksze- mű, nagyeopfü kislány a hát­só sorból: „Nem érdekes, nem azért tettük, hogy di­csekedjünk vele.. I” Esteledik már, araikor a szalvétákba , kakaós kalács kerül, a hangszerek a he­lyükre, elhallgat a lemezját­szó. becsukódik az ajtó és Sári néni egy hétre újra egyedül marad __ K /A Arany egyveleg Az alábbi idézet minden sora Arany János más-más Köl­teményéből való. Mondjátok meg a költemények címét! Visszanéz a magyar, sóhajtva néz vissza, Csíkos tarisznyáját egy szegre akasztja, Aztán csak néz, csak néz előre hajolva. Mintha idegről lőtt nyíl vesszeje volna; Sorsa az én sorsom, s ha dalra olvadék, Annak terhe alatt nyikorog a kerék. (A helyes választ megtalálod a 10. oldalon.) Évfordulók februárban I 2 3 4 5 a 6 1 a 8 9 10 11 a 12 13 m 14 15 m 16 17 18 a 19 20 m 21 a 22 ■ 23 a 24 §üí 25 26 a 27 ■ 29 a 31) a 31 32 33 ! I iSÍ 34 35 36 a 37 ‘ Vízszintes: 1. Közvetítővel tudósítanak. R. Kertben dol­gozik. 8. Francia festő, 1881. február 2-án született. 9. Hót és fényt sugárzó. 11. A többiek. 12. Csomó. 14. Kony­hai edény. 15. Kis folyó. Ifi. Leni. 17. Lángol. 19. Érzék­szerv. 21. Azonos mással­hangzók. 22. Ének. 24. Eri­ka becézve. 25. Vigyáz rád. 27. Szemlélje. 30. Lányok játékát. 31. Gyümölcs. 33. Lám. 34. Német író. 1781. febr. 15-én halt meg. 3R. A háznak van. 37. Ital. Függőleges: 1. Pici széked. 2. Végtag visszafelé. 3. Félig egri. 4. Gyógycukor. 5. Jegy­zetelő. R. Folyadékban tart. 7. A munkásmozgalom har­cosa, 1881. febr. 1-én szüle­tett. 10. Lót betűi keverve. 13. Olasz festő, 1881. febr. 11-én született. 18. Magyar mérnök, a Ford-müoak ter­vezője, 1881. febr. 3-án szüle­tett. 20. Hanyagok. 23. Vég­tag. 2R. Régi mesterség. 28. Téli ruhadarabja. 29. Házat készít. 30. Pest megyei köz­ség egyik része (... torbágyk 31. Félig este. 32. Zenei kö­zepe. 35. Sugár Andor. K. .1, Beküldési határidő: 1981. március 2., hétfő. Kérjük, hogy a szükséges sorokat le­velezőlapon küldjétek be, s írjátok rá: „Gyermekkereszt­rejtvény” ! A helyes megfejtést es a nyertesek névsorát 1981. március 4-én az Otthon és család című összeállításunk­ban közöljük.

Next

/
Thumbnails
Contents