Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-22 / 45. szám
fl Központi Statisztikai Hivatal jelentése a (folytatás az 1. oldalról.) korszerű nagy teljesítményű •szám j egy vezérl esd gépek gyártása. A mezőgazdasági gépgyártásom belül az állattenyésztő és terménybetakarító gépek termelése nőtt. Dinamikusam emelkedett a félvezető eszközök és a villamos fényforrások termelése. az elektroncsövek gyártása mérséklődött. A tervidőszakban gyors volt a szá- nütástechinikai esaközök gyártásának növekedése. Lényegesen fokozódott az orvosiműszer-gyártás, a távbeszélőközpontok, az átvitel- technikai berendezésék termelése. A gépipari tartós fogyasztási cikkek közül előtérbe került a színes televízió, a magnetofon, a mosógép — köztük az automata mosógép — termelése. A hűtőszekrények típusai korszerűsödtek, ezek jelentős részét exportálták. A tervidőszak folyamán több gazdaságtalanul előállítható gépipari termék termelése megszűnt, illetve mérséklődött. Megszűnt pL a motorkerékpár-gyártás, lényegesen csökkent a porszívó, a vasúti személy- és teherkocsi, a traktor, a teher- gépkocsi-tenmelés, egyes elavult szerszámgépek gyár- basa. A műtrágyatermelés — hatóanyagban — öt év alatt 48 százalékkal nőtt. A korszerűbb, összetett műtrágyák aránya az 1975. évi 18,3 százalékról 1980-ban 34,9 százalékra emelkedett. Jelentősen,- 69 százalékkal bővült a növényvédő szerek termelése. A műanyagtermelés 2,6-szeresre nőtt. Az olefintermékek — etilén és propilén — termelése 1975 óta meglkétszereeődött. A vegyi szálak termelésén belül dinamikusan nőtt a szintetikus szál termelése. A gyógyszer- ipar termelése 1980-ban 54 százalékkal .haladta meg az 1975, évit. A cementtenmeles 1975- höz képest 24 százalékkal nőtt és 1980-han 4.7 millió tonna volt. A téglatermelés öt év alatt 6 százalékkal bővült, kisméretű falazótóglá- ból időnként hiány mutatkozott. Az építési technológiák változásának hatására mérséklődött a cserép, a mozaik és cementlap, nem változott a mésztermelés. Az átlagosnál gyorsabban nőtt az azbesztcement tetőfedő- lemezek. a vasbeton födémgerendák termelése. A tervidőszak végén falburkoló- csempéből csaknem kétszer annyit, húzott síküvegből 70 százalékkal többet gyártottak. mint 1975-ben. Az épri tőanyagipari kapacitások és termelés bővülése lehetővé tette több építőanyag behozatalának mérséklését. A ruházati ipar a tervidőszakban a belföldi szükségleteket mennyiségben alapjában kielégítette, választékban — a javulás ellenére — voltak hiányok. A pamutszövet-termelés a tervidőszak második felében csökkent, összetétele a jobb minőségű áruk irányába tolódott el. A szövött termékekkel szemben nőtt a kötött kelme, hasított fólia szövet, az értékesebb műbőrök aránya. Számottevően bővült a kötött, valamint a bőr felsőruhák gyártása. A bőr-, szőrme- és cipőipar termelése a tervidőszak első három évében mérsékelten nőtt, 1979-ben és 1980- ban csökkent. Az ágazat termékszerkezete korszerűsödött, az árban és minőségben megfélelő választékot azonban nem mindig tudta biztosítani. Áz élelmiszeriparon bedül jelentősen bővült a húsfeldolgozó kapacitás. Ennek, eredményeként fokozódott a szalámi, dobozos sonka es húskonzerv-termelés, e termékek nagy hányadat exSOMOGYI NÉPLAP portáitták. A hazai fogyasztók számára — főleg az 1979. évi áremelések után — az igényeknek megfelelően bővült az olcsóbb húskészítmények gyártása is. Dinamikusan nőtt a gyorsfagyasztott gyümölcs és főzelékkon- zerv termelés. A napraforgóolaj-termelés 2,6-szeresre emelkedett. Építőipar Az építési-szerelési munkák 1980. évi volumene 10 százalékkal volt nagyobb az 1975. évinél. Az építési igények és az építőipari 'kapacitások összhangja az utóbbi években javult. A kereslet mérséklődött, a feszültségek enyhültek, amiben szerepe volt az építőipari kapacitások bővülésének, a beruházások mérsékeltebb növekedésének, ill. csökkenésének, valamint az építőipari árak és a költségek emelkedésének. Az építőipari termelés kb. 60 százalékát a kivitelező építőipar adta. E szervezetek gépállományának teljesítőképessége öt év alatt több mint 40 százalékkal nőtt. A felhasznált anyagok összetétele korszerűsödött. A gépesítés lehetővé tette, hogy a kivitelezők feladataikat 1980-ban 6 százalékkal kisebb létszámmal oldják meg, mint öt évvel korábban. Javult az építkezések szervezettsége. Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése öt év alatt összesen 15 százalékkal nőtt az előző öt évhez viszonyítva. Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek közös gazdaságai együttesen 20 százalékkal, a háztáji és kisegítő gazdaságok 8 százalékkal növelték termelésüket. A tervidőszakban két olyan év volt — 1976 és 1979 — amikor a növénytermelés és ennék hatására az egész mezőgazdasági termelés csökkent az előző évihez képest. A növénytermelés mennyisége öt év alatt 11 százalékkal, az állattenyésztés termelése 20 százalékkal nőtt. A termelés növekedése a tervidőszakban a mezőgazdasági terület csökkenése mellett következett be. Legnagyobb mértékben, 241 ezer hektárral a szántóterület csökkent, de a gyümölcsös és szőlőterület is kisebb az öt évvel ezelőttinél. A kert. valamint a rét és lé- geiőterület nőtt A mezőgazdasági munkaerő csökkenése az V. ötéves tervidőszakban mérsékeltebb volt, mint a korábbi években, az utóbbi két évben a foglalkoztatottak száma a nagyüzemekben kismértékben emelkedett. Az elmúlt öt évben számottevően bővült a mezőgazdaság technikai bázisa. Az összes gépi vonóerő 1980-ban mintegy 30 százalékkal haladta meg az 1975. év végit. Öt év alatt több mint 2 millió tonna termény elhelyezésére alkalmas ga- bomasiló és magtár épült. 1980-ban 1,4 millió tonna műtrágyát használtak fel, valamivel kevesebbet, mint 1975-ben. A műtrágyák hasznosítása azonban hatékonyabb volt, ezt a növénytermelés eredményeinek javulása jelzi. Az V. ötéves tervidőszakban évi átlagban 12,5 millió torma gabona, termett, 11 százalékkal több, mint 1971 —1975 években. A búza évi átlagos termésmennyiségie 5,2 millió tonna, a kukoricáé 6,3 millió tonna volt, 20, ill. 7 százalékkal több, mint az előző öt évben. A termesmennyiség növekedése a hozamok emelkedéséből adódott, a vetésterület csökkent az előző öt évhez képest. A búza hektáronkénti hozama öt ev átlagában 4 UöO kg, a kukor icáé 4 ottü kg volt, mintegy 700—700 kg-mal nagyobb az előző öt évinél. A burgonya és friss zöldség ellátás javítása érdekében a tervidőszak folyamán, a termelés ösztönzését szolgáló intézkedések hatására, a zöldség;érmés 1977-ben. a burgonyatermés 1978-ban kiemelkedően nőtt. A nagy terméssel együttjáró értékesítési nehézségek, tárolási veszteség stb. miatt a burgonyatermés az utóbbi két évben visszaesett. A cukorrépa vetésterülete öt év átlagában 26 százalékkal, a betakarított cukorrépa mennyisége 28 százalékkal emelkedett. A tervidőszak folyamán gyors ütemben fokozódott a napraforgótermelés. 1980-ban a vetés- terület mintegy kétszerese, a termésmennyiség háromszorosa volt az 1975. évinek. A gyümölcs- és a szőlő termésmennyisége. jelentős évenkénti ingadozás mellett., kismértékben emelkedett. Az állatállományon belül a szarvasmarhaállomány a teividőszak folyamán alig változott, az 1980. év végén meghaladta az 1,9 millió da- rábot. Az állomány a nagyüzemekben gyarapodott, a kistermelőknél csökkent. A sertésállomány öt év alatt tovább növekedett és megszűnt a kistermelők sertés- állományának ciklusos hullámzása. Az 1980. év végi sertésállomány 8.3 millió darab volt, 20 százalékkal több az öt évvel korábbinál. A juhállomány nagymértékben. mintegy 1 millió darabbal nőtt és 1980 végén meghaladta a 3 milliót. A baromfiállomány az ötéves terv minden évében több volt, mint 1975-ben. Az osz- szes vágóállat-termelés az 1976. évi csökkenés után év- ről-évre emelkedett, és az utóbbi három évben — élősúlyban — meghaladta a 2 millió tonnát. A vágóállat- termelés kb. 58 százalékát a tervidőszakban a vágósertéstermelés adta, a vágómarha- termelés aránya csökkent, és az időszak végén 17 százalék volt. A vágóbaromfi termelés aránya emelkedett, 1980. végén meghaladta a 20 százalékot* A tejtermelés mintegy 40 százalékkal nőtt. A növekedés a hozamok emelkedéséből adódott. A tojástermelés — nagyrészt a gazdaságtalan export csökkentésének halasára — az utóbbi két évben mérséklődött, A mezőgazdaság a lakosság élei miszerf ogy asztasana k megfelelő biztosítása mellett jelentős árumennyiséget adott exportra. Az V. ötéves tervidőszakban 48 000 hektár új erdőt telepítettek. Az erdőterület elérte az 1,6 millió hektárt. az ország területének 17 százalékát. Az összes fakitermelés 1980-ban 7,5 millió m3 volt. 13 százalékkal több az 1975. évinél. Vízgazdálkodás A tervidőszakban a közüzemi vízművek napi átlagos termelési kapacitása 1 millió m3-rel nőtt és kb. 7 000 km ivóvízhálózatot helyeztek üzembe. 1980-ban a lakosság 75 százaléka részesült közműves vízellátásban. Öt évvel korábban ez az arány 66 százalék volt. 1980 végéig további 190 köz- egészségiügyilég veszélyeztetett település ivóvízellátása meigjoSdódjott. A szennyvíztisztító telepek es a csatornahálózat jelentősen bővült. A szennyvíztisztító kapacitáson belül a mechanikai és a biológiai tisztító kapacitás több mint kétszeresére növekedett. Csatornázott településen a tervidőszak végén a lakosság 37 százaléka élt. Fejlődött az árvízmentesí- tés hatékonysága, a védekezési szervezet és eszközök színvonala. ' Szállítás, hírközlés A közlekedési vállalatok 1980-ban 388 millió tonna árut szállítottak, 12 százalékkal többet az 1975. évinél. A szállítási távolságot is figyelembe véve az árutonnakilométer teljesítmény 22 százalékkal, ezen belül vasúton 4 százalékkal, közúton 38 százalékkal, vízi úton 88 százalékkal, csővezetéken 50 százalékkal nőtt. A vasút aránya az áruszállításban mérséklődött, az 1980. évi teljesítménynek 57 százalékát adta A közlekedési vállalatok teljesítményének több mint fele a nemzetközi forgalomhoz kapcsolódott, ami öt év alatt 31 százalékkal nőtt. A belföldi forgalom 11 százalékkal bővült. 1980-ban a távolsági tömegközlekedés járművein 1187 millió utast szállítottak, 7 százalékkal többet, mint öt évvel korábban. Csökkent a vasúton és a helyiérdekű vasúton utazók száma, az autóbuszon utazóké tovább nőtt. A távolsági tömegközlekedés utasforgalmából 1980-ban — utaskilométer alapján — a vasúti közlekedés és az autóbuszközlekedés aránya nagyjából azonos volt. A helyi tömegközlekedésben 1980-ban közel 2600 millió utast szállítottak. 11 százalékkal többet, mint 1975-ben. A budapesti tömegközlekedés utasforgalma öt év alatt összességében kissé csökkent, és összetétele is változott: a metrón utazók száma 63 százalékkal, az autóbuszon utazóké 2 százalékkal nőtt, a villamoson utazók száma 19 százalékkal csökkent. A vidéki települések tömegiközlekede- sének utasforgalma öt év alatt 33 százalékkal nőtt. A tervidőszakban 1722 km-en végeztek vasúti pályakorszerűsítést, 314 km-en vonalvillamosítást. A korszerű vontatás aránya 96 százalékra emelkedett. Több nagyforgalmú csomópont és határállomás fejlesztésére is sor került. A közúti közlekedési vállalatok teherszállító gépjárműállománya öt év alatt 7 százalékkal nőtt. Az autóbusza 11 omany. bővülése révén javultak az uitazás_ feltételei. A villamos-kocsi állomány csökkent, a trolibuszállomány jelentősen nőtt. Budapesten a metró- hálózat 8,5 km-rel hosszabbodott. Bővült a rádió és1 televízió adóhálózata. Jelenleg a Kossuth rádió műsora az ország területének 97 százalékán, a Petőfi rádióé 80 százalékán, a III. műsor mono adásban 84 százalékán. sztereo adásban 52 százalékán hallható megfelelő minőségben. A tv I. műsor az ország területének 91_ százalékán, a tv II. műsor pedig 54 százalékán élvezhető. A bekapcsolt távbeszélő £ő- és mellékállomások száma 213 ezer darabbal (20 százalékkal) nőtt a tervidőszak folyamán. A postaszolgálat fejlesztésére automata levél- feldolgozó gépsort helyeztek üzembe. Külkereskedelem 1980-ban a behozott áruk mennyisége 21 százalékkal, a kivitt áruké 40 százalékkal volt több az 1975. évinél. 1977—1978-ban a behozatal, elsősorban a nem rubel elszámolású import volumene erőteljesen emelkedett és meghaladta a kivitel növekedési ütemét, a külkereskedelmi forgalom egyenlege nagymértékben romlott. A külgazdasági egyensúly javításái>a hozott intézkedések' eredményeként 1979-ben és 1980-ban a behozatal mérséklődött, a kivitel nőtt, a behozatali többlet jelentősen csökkent. A tervidőszak folyamán folytatódott a KGST-orszá- gokkal a tervszerű együttműködés. A műszaki-tudományos kapcsolatok kedvezően fejlődtek, hazánk több közös beruházás megvalósításában vett részt, amelyeknek nagy szerepe volt az ország kiegyensúlyozott energiaellátásában. Az áruforgalomban nőtt a szakosított termékek aránya. 1980- ban a KGST-országokba irányuló gépipari export majdnem felét szakosítási és kooperációs megállapodások alapján szállított termékek tették ki. A külkereskedelmi forgalomnak 1980-ban több mint felét a szocialista országokkal bonyolítottuk le. Legnagyobb külkereskedelmi partnerünk, a Szovjetunió aránya megközelítette az összes forgalom 30 százalékát. A tervidőszakban a behozatal közel fele a termeléshez szükséges anyagokból, íélkésztermékekböl és alkat- irészekből, több mint 10 százaléka energiahordozókból állt. 1980-ban az anyagok, félkésztermékek és alkatrészek behozatalának volumene az 1975. évinél 21 százalékkal több volt. Energia- hordozókból öt év alatt 23 százalékkal nőtt az import. Az ipari késztermékek aránya a behozatalban mintegy 30 százalék volt, importjuk öt év alatt 24 százalékkal emelkedett. Az ipari késztermékek és az energiahordozók 62—70 százalékát rubel viszonylatiból vásároltuk. Az V. ötéves terv időszak - ban az anyagok, félkészter- ■ mékek és alkatrészek, valamint a gépek, berendezések és szállítóeszközök kivitele nőtt a legdinamikusabban, 57. ül. 39 százalékkal. A fogyasztási iparcikkek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele 28, illetve 26 százalékkal bővült. A gépipari termékek közül jelentősen fokozódott az autóbusz, a közúti járműmotor. az izzólámpa, az orvosi röntgen, a magnetofon. a hűtőszekrény stb. kivitele. Az élelmiszeripari alapanyagok és termékek kivitelén belül többek között a vágósertés, a nyershús, a baromfi, a főzelék- és paradi- csomkonzerv, a napraforgómag és -olaj exportja növekedett nagymértékben. Beruházás A tervidőszakban megvalósított beruházások volumene mintegy 35 százalékkal haladta meg az 1971— 1975 évekét. A szocialista szervek beruházásainak 45 százalékát állami, 55 százalékát vállalati döntésű beruházásként valósították meg. Az ötéves tervidőszak elején á beruházási tevékenység élénk volt. Az egyensúly javítása és a beruházási feszültségek csökkentése érdekében az 1979—1980. évi tervek korlátozták a felhalmozást, ezen belül a beruházásokat. Az utóbbi két évben a folyamatban lévő beruházások száma és költségvetési összege egyaránt csökkent A tervidőszakban a termelés fejlesztését és korszerűsítését új beruházások, rekonstrukciók, bővítések szolgálták. Befejeződött többek között a Tisza II. hőerőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, az Ózdi Kohászati Üzemekben a kohómű oxigénes intenzifiká- lása, a folyamatos acélöntőmű, valamint rúd- és dróthengermű fejlesztése. A vegyipar kapacitását növelte a TVK polipropilén és a BVK űj pvc gyára. Befejeződött, a dunaújvárosi hul- lampapir vertikum, a Szikra Lapnyomda. Az élelmiszer^ feldolgozás fejlesztésére húsüzemek, kombinátok épültek, bővült a Szegedi Szalámigyár, elkészült a Hajdúsági Cukorgyár, a Martfűi Növényolajgyár. A közlekedés és hírközlés fejlesztése érdekében folytatódott az autópálya-építés, elkészült az In- terszputnyik földi követő állomás, a 2000 kW-os közép- hullámú adó. Budapesten és vidéken több űj áruházat, bevásárlóközpontot adtak at. Használatba vették a kere- pestarcsai, a délpesti, a kecskeméti megyei kórházat. A beruházások eredményeként a népgazdaság állóeszközállománya öt év alatt rpintegy 30 százalékkal növekedett. Népesség, népmozgalom, foglalkoztatottság 1981. január 1-én az ország népessége 10 713 000 fő volt, 150 ezerrel több az 1976. január 1-inél. A népesség számának növekedése az V. ötéves terv folyamán lassult. Az élveszületések száma a szülőképes korú nők számának alakulásával és egyéb tényezőkkel összefüggésben csökkent és 1980-ban ezer lakosra számítva 13,9 volt A halálozások száma, elsősorban az idősebb korosztályok növekvő aránya miatt, az elmúlt öt évben emelkedett és 1980-ban, ezer lakosra számítva 13,6-ot tett ki. A csecsemőhalandóság évről évre mérséklődött és 1980-ban ezer élveszülöttre 23 egy éven aluli haláleset jutott, az 1975. évi 33-mal szemben. 1981. január 1-én a népesség 47 százaléka, 5 050 000 fő volt aktív kereső. Számuk öt év alatt 43 ezer fővel, 0,8 százalékkal mérséklődött. Az ipariban és az építőiparban dolgozók aránya jelentősen, a mezőgazdaságban dolgozóké kisebb mértékben csökkent, a többi ágazat, főleg a nem anyagi ágak, az aktív keresők nagyobb hányadát foglalkoztatták a tervidőszak vegén, mint öt évvel korábban, A lakosság jövedelme és fogyasztása A tervidőszakban a lakosság jövedelme és fogyasztása tovább emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó havi átlagkeresetének és az áremelésekkel kapcsolatos béikiegészítéseknek az összege 1980-ban több mint 4400 forint volt, nominálértékben 43 százalékkal több az 1975. évinél, a reálbér 3 százalékkal haladta meg az öt évvel korábbit. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók keresetének reálértéke az ötéves tervidőszak egészében az alkalmazásban állók reálbéréhez hasonlóan alakult. Az egy lakosra jutó pénz- beni társadalmi juttatások összegének reálértéke 1980- ban 34 százalékkal, a természetbeni juttatásoké 22 százalékkal volt nagyobb, mint 1975-ben. öt év alatt a társadalmi juttatások 29 százalékkal emelkedtek. A munkajövedelmeket és a társadalmi juttatásokat együttesen tartalmazó, reáljövedelem egy lakosra számítva 1980-ban 8 százalékkal meghaladta az 1975. évit. 1980, végen a nyugdíjasok száma 2 millió 82 ezer volt, 280 ezerrel több, mint öt évvel korábban. A tervidőszakban a tsz-dolgozók nyugdíj- korhatárát fokozatosan csökkentették és 1980-tól ugyanabban az életkorban jogosultak nyugdíjra, mint a mun(Folytatas a 3. oldalon.)
