Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

Nehezebb a gyakorlat Pályakezdő értelmiségiek a szakmáról — Mostanában valahogy «fi vart. lett a fiatal értelmi- ségigel foglalkozni, egyre többször olvasok róluk. Bon­colgatják a helyzetüket, gondjaikról beszélnek, fele­lős emberek nyilatkoznak, de ■ megoldásra javaslatot, ter­vet még nem hallottam — mondta az öt fiatal siófoki szakember egyike beszélge­tésünk közben. Valameny- nyien értelmiségi fiatalok, közgazdász, mérnök, ügyész- jeJölt. Mind több képzett szak­ember kerül jki a főisko­lákról, az egyetemekről, s a pályakezdés első időszaká­ban tőbbé-kevésbé vala- rnenvi üknek gondja van a beilleszkedéssel, a szerzett ismeretek és a gyakorlat egyeztetésével, életkörül­ményeik elrendezésével. Az egyetemi évek után az átál­lás nem mindig megy köny- nyen. a munkahely megvá­lasztását • sokféle tényező befolyásolja. öt éve kapta meg a dtp ló­mat Supak Sándor, a Ko­dat vezeték-építő Vállalat közgazdásza. Néhány nap múlva megnősült. felesége szintén közgazdász. így már keblen indultak munkahe­lyet karesm i. — Budapestről lemond- tank, hisz ott hosszú éve­kig nem számíthattunk vol­na lakásra. Az egyik lehe­tőség Siófok volt, ide mind­kettőnket fel tudtak venni, s a lakás is megoldódott. A beüleszkedés? Bizonyára nem én vagyok az egyetlen, akinek az első hónapok ne­hezen teltek, néhány an úgy kezeltek, mintha nem is felnőtt, hanem kisfiú let­tem volna. Az egyetemiről kikerülőinek számrtamiia kell a csalódásokra, hisz amit mi elméletben olyan szépen megtanultunk, annak sok­szor a nyomat sem találjuk. Egy példa: Az elején vár­tam, hogy a munkámhoz szükséges adatokat hivatalo­san -megkapom a különbö­ző területekről, majd rájöt­tem, hogy* nekem kell meg­szereznem, összeszednem. Az egyetemistának fogalma sincs róla, hogy milyen egy vállalat valóságos működé­se, ilyenre ott nem készíte­nek fel. Idő kell hozzá, míg felismeri a szakember a gyakorlati lehetőségeket, át­látja az egész tevékenységet. — Milyenek egy diplomás kereseti lehetőségei ? — öt évvel ezelőtt 2806 forinttal kezdtem, ma 3900 forint a fizetésem. Azt hi­szem. ez csöppet sem irigy­lésre méltó összeg. Ha egye­dülálló lennék, nyilván könnyen kijönnék ennyiből, de két gyerekkel már meg kell gondolni, hogyan osz- szuk be. Ezért volt olyan fontos a lakás, s ez tíz évié mindenképpen Siófokhoz köt. Ha az eredeti szak­mámban dolgoznék — ven­déglátói pari szakközépisko­lában végeztem —, biztosam .kevesebb anyagi gondom lenne, de szeretem a hiva­tásomat. érdekel a mun­kám, így nem is tudnám tölcséreim. Varga Márta, a Dunántúli Regionális Vízmű és Vízgaz­dálkodási Vállalat üzemgaz­dásza. — A mumtoahelyváteisafcés­nál szempont a f izetés i6. Ha Budapesten maradok a 2800 forintos fizetéssel al­bérletben, nemi lehet meg­élni . Ide vonzott az is, hogy a szüleim Zamardiban laknak, ez alig tíz kilomé­ter1 Siófoktól. Egyébként az egész életforma megválto­zik, mihelyt az egyetemet a munka váltja fel. Diákként minden megmozdulásban benne voltunk, akaratlanul is. mert a többiek maguk­kal sodortak. Most a napi nyolc óra után jobban meg­választjuk, hogy mire hasz­náljuk fel azt a kevés sza­bad időt, és talán egy ki­csit el is kényelmesed tünk. Barátokat. ismeretségi körit egyébként lehet találni, néni hiszem, hogy ez különösebb gondot okoz. — Milyen egy fiatal szak­ember önállósága? — Csoportvezető vagyok, ez még középszintű vezető­nek sem számít. Akkora az önállóságom, mint a hozzám beosztott munkatársaim­nak, a hivatali utat mindig véaig kell járni. Jóval kevesebb a tapasz­talata még dr. Kert Sándor­nak, aki a járási-városi ügyészségen ügyészjelölt. Mivel sem Kaposváron, sem Marcaliban nem volt szá­mara hely, igy döntött Sió­fok mellett, ahol alkalmaz­ni tudták. Egyelőre még az ügyészi tevékenység külön­böző területeivel ismerke­dik. teljes felelőssége majd a szakvizsga után lesz, ak­kor már egyedül dolgozik. A beilleszkedéssel könnyen megbirkózott, mivel össze­sen tízen dolgoznak egy he­lyen, a gyakorlat- és ta­pasztalatszerzést pedig a hi­vatalos paitrónusd rendszer segíti. Hogy a közösségben A kármentőtől a Hiltonig Látogatás a vendéglátóipari múzeumban Valami jót, valami külön­legeset kellene enni! — Ugye, hányszor eszünkbe jut, amikor szép hazánkat járva fáradt utasként beté­vedünk valamelyik vendég­fogadóba. Várakozással vesz- szük kezünkbe az étlapot, hátha valamilyen ínyencek­nek való ételre bukkanunk. Hogy nem mindig sikerül? Bizony, van valami igazság abban, hogy a magyar ét­lapokat akár központilag is nyomtathatnák — olyan egyformák. Pedig lehetnének egyéniek is, csak éppenség­gel némi fantáziára, váliai- közókedvre volna szükség... Mindezek a múlt hét vé­gen jutottak eszembe, ami­kor a budai Várban baran­golva szemembe ötlött a »Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum« felirat. Alig néhány lépésre a Hiltontól, a Fortuna utca 4-ben. Ha időnk engedi, érdemes betérni ide. Ha másért nem, legalább azért, hogy feled­jük a sablonos étlapokat. A múzeum íörmmkalái-sa, ,dr. Dra-veczky Balázs kalauzolt a tarlók ezernyi érdekessé­ge közit Rendhagyó múze­um, ez! A bejáratnál levő jegyárusító-porta önmagá­ban is érdekesség: egyik hí­res fővárosi szálloda recep­ciója volt A csillárok, a kályhák ^ugyancsak „relikvi­ák”. Elsőként, egy korabeli csárda képe tárul elénk. Latható itt a karmentő, a csapra vert, de éjszakára lelakatolt hordó, a fáradt vendég sarokasztala. Né- 1 ian>' lépésié tőle a közel­múlt: szállodai berendezé­sek, alig három évtizeddel ezelőtti terítékek, díszes ét­lapok. S arról tanúskodnak: erdemes volna újból előven­ni őket — a vendég kedvé­ért. S kissé fájó szívvel gon­dolok arra. hogy nem is oly regen meg voltak kávéhá­ziak — újságokkal, kártya- asztalokkal —, ahol ha ka- pucinert kórt a vendég, nem nézte ki a íőpineér— Tanulni kellene a múlt­ból! Kimondva-kimondat- lanui ezt erostti meg a mú­zeum neves líMimkatárs« is. Neki pedig hinni kelik Hí­res vendéglösosatád sarja, a szakmába k kiváltképpen jó ismerője: Gundel Imre. A legendás, család tizenhar­madik gyermeke. Alig volt tizenhárom éves, amikor választania kellett: a kar­mesteri pálca-e vagy a sza­kácsmesterség fejedelmi jelvénye. S bármennyire kedvelte a zenét, a kény­szer az utóbbihoz kötötte, mert így kívánta a család. Huszonévesen lett a város­ligeti Gundel főnöke... — Hogyan került a ven­déglátás mestere poros re- ceptúnák és relikviák közé? — Az ötvenes években Venesz József hívására , a Budapesti Vendéglá tói po­ri Tröszthöz mentem dol­gozni. Nem volt főiskolai végzettségem. így tanulnom kellett. Záródolgozatoorlat a vendéglátás múltjából ír­tam, s ezzel sok mi nden el­dől t; hívtak a múzeumba, es én szívesen jöttem. Ti­zenhárom éve itt dolgozom. — Közben sem kívánko­zott vissza a gyakorlatba? — Néhány éve fiatal munkatársat kerestünk a múzeumba, és senki sem jelentkezett. Aki egyszer el­végzi a főiskolát, az pénzt akar keresni. Pedig a múl­tat őrizni ketl: a jövőnek... — Tavaly jelent meg a Vendéglátás emlékei című könyv, amelynek tái-sszerzö- je volt. Méltán vált kere­setté e kötet. — Hiánypótló, népszerű­sítő, de azért a szakmának is szól. Kuriózumokat gyűj­töttünk. érdekességeket akartunk közreadni. A pél­da azt bizonyítja: sikerült. Arról már nem mi tehetünk, hogy mindössze 8700 pél­dányban jelent meg... — A könyv a múltat idé­zi, de semmilyen párhuza­mot nem von a jelennel... — Nem is az voit a cé­lunk... — A virták 'mégis a je­lenhez kapcsolják. — Meggyőződésem, hogy a múlt emlékei sokat jut­tathatnak a jelennek. Egyet­len dcBOgroi azonban rteei szabad megfeledkeznünk: a vendéglátóipar ma tömeg­igényt próbál kielégíteni, és ez sok mindennek gátat szab... Jó ötletekkel mégis lehet­ne javítani. S tatán éppen e könyvből merített ötletek­kel. Lázár István írta az Üj Tükör hasábjain a Ven­déglátás emlékeiről: „Saj­nos, a kis példányszám alig­ha tesai lehetővé, hogy ezt a könyvet minden üzletve­zető kötelező olvasmányává tehesse a belkereskedelmi mi raszter ...” Pedig igencsak elkelne egy második és aztán pedig so­kadik kiadás. Már csak a sablonos étlapok miatt is. Nagy Jenő miként tataija meg a helyét, majd később dől el; de azt már tudja, hogy Siófokon akar letelepedni. A lakás szamara is a leggyakoribb téma, ha a magánéletről yi~ ;k szó. Egy éve jött vissza szülő­városába a műszaki egye­tem elvégzése utón Fehér József, s a Kőolajvezeték- építő Vállalatnál kapott ál­lást. Tízévi távoliét utóh ne­ki is újra hozzá kellett szok­nia a város légköréhez, bár nyitott, érdeklődő személyi­ségével könnyen talált ba­rátokra. ismerősökre. — A mérnökök nem min­dig a végzettségüknek meg­felelő munkát kapnak. Ter­mészetes, hogy minden fel­adatot meg kell oldani, de ha valamit elkezd egy szak­ember, akkor azt teljes egé­szében csinálja végig. Jó. ha a munkám ötven százaléka- ■ ban olyat teszek, ami a kép­zettségiemnek megfelel. — Az egyetem befejezésé- veä nem szűnik meg az is­meretszerzés. az önképzés lép a helyébe. Ennék milyen le­hetőségei vannak ? — A szabad időre, az es­tékre marad ez, könyveket, folyóiratokat, 'tanulmányokat be lehet szerezni. Most a szakmérnöki képesítést aka­rom megszerezni, ezért ta­nulok, s mellette tudomá­nyos munkákkal is foglal­kozom. Egyelőre ez a leg­fontosabb számomra. Mindössze féléves tapasz­talata van a munkában Má- jer Józsefnek, a DRW épí- tőrnérnökének, most ismer­kedik a vállalat munkájá­val. — Nagyon fontos ez a gyakorlati időszak, mert így képét kapunk a valóságos helyzetről. Csak az elméleti tudás birtokában, azt hi­szem, irreális terveket ké­szítenénk. Nincs gondom a kapcsolattartással, ha vala­mi érdekel, bárkihez for­dulhatok, jó a légkör. Rö­vid idő alatt megtaláltam a helyem. Az öt vélemény természe­tesen nem általánosítható, am a közös gondok mégis jellemzőek. Az átlagfizetés három- és négyezer forint között van, csupán egyikük­nek volt ennél több. A csa­ládalapításra akkor gondol­hatnak, ha az. albérletből, a szülői háztól el tudnak sza­kadni, tehát a lakásszerzés szinte mindennapi téma. A hivatásról, a szakmáról be­szélgetve gyakran hangzott el. hogy nem mindig a kép­zettségüknek megfelelő fel­adatokat kapnak; tudásuk, tehetségük többre adna le­hetőséget. Persze ezek nem panaszok. arra nincs is szükségük. Értékes székems berek, akik, ha a gondokról beszélnek is, céljuk az, how tudásukat megfelelően 1 kamatoztathassák. I/.menyi Éva Csurgóról, a Csokonai Vi-, téz Mihály Művelődési Köz­pontból érkezett a hír, hogy szombaton szakköri nyílt napot rendeznek. Az érdek­lődő gyerekek a kerámia- és grafikai műhelyben dolgoz­hatnak, bőrözéssel és játék- készítéssel is foglalatoskod­hatnak. Tíz órától a mozi­ban a Lolka és Bolka című lengyel rajzfilmre pedig az I. számú általános- iskola tanulóit várják. Egyébként ma Csurgón a könyvbarátok napja van: ad .iák-veszik az irodalmi műveket a sopro­ni antikvárium dolgozói. A kaposvári programok közül felhívjuk a figyelmet a Kilián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központ ma 14 óra kor kezdődő ren­dezvényére^ ' a termelőszö­vetkezetekben dolgozó szo­cialista brigádok, vetélkedő­jének megyei döntője zajlik itt. Tizennyolc órára a fia­tal utazókat várják klub­jukba. Szombaton reggel li­kőr kezdődik az intézmény­ben a klubvezetők negyedik, megyei tanácskozása. Vasár­nap 9-től az úttörőszólisták és -együttesek megyei be­mutatóját rendezi meg az if­Kadarkútról is a gyere­kek foglalkoztatásáról én ■ke­zelt híradós. Holnap 15 óra­kor az id. Kapoli Antal kör­zeti művelődési házban a Mese a« aranyaiméról cí­mű színpadi játékot tekint­hetik meg. A nagyatádi Ságvári Endre ifjúsági klub­ban ma Végh Árpád hely­beli parodists, lep föl a disz­kontálná í, énekesi stílusokat megfricskázó mi-sorával, il­letve spOTtpeiródiával. A bodvicai Ady Endre ifjúsági klubban vasárnap tartanak összejövetelt a fiatalok: far- sangi rongyosbált rendez­nek. Vad- és vízgazdálkodási fotó-dokumentumikiállítás várja Siófokon a Dél-bala­toni Kulturális Központ emeleti galériájában az ér­deklődőket. A kiállítás feb­ruár 28-ig tart nyitva. A marcali helyőrségi müveló- dési otthon kiemelt prog­ramjainak egyike az a tab­ló, és könyvkiállírtás. amelyet A szovjet hadsereg a béke őre címmel rendeztek meg. Képünkkel a marcali, mun­kásmozgalmi és helytörté­neti múzeumba kalauzoljuk el olvasóinkat: a kiállításon az új szerzeményeket mu­tatják be. ' rr KENYSZERZUBBONY" Aleksamler Scibor Rylski »Kényszerzubbony« című müvéből készít tv-,játékot Gaál Albert rendező. A történet egy váratlanul elhunyt híres író özvegyénél játszódik. A darabbanki bontakozik az író magánélete és kapcsolatuk zsákutcái. Képünkön: Szegedi Erika es Ben ko Péter jelenetet rendezi C*aaJ Albert júsáigi ház. Mint ismeretes: Honty Marta tűzzománc- kiállítása ugyanitt 9 és 19 óra között tekinthető meg. A Latinca Művelődési Központban ma a nyugdíjas pedagógusok gyűlnek össze ismét; ezúttal Dóczi Imre olaszországi élménybeszámo­lóját hallgathatják meg. A mozgássérültek klubjában holnap 16 órától Szitacs István Franciaországról tart előadást, diaképekkel szem­léltetve útját. A Petőfi-em­lékkönyvtárban ma 18 órá­tól tartják az ifjúsági klub vidám farsangját, a cseri fi­ókkönyvtárban ma a Cs. A. K.-tagok gyűlnek össze: a klub tagjainak munkáit gyűjtik össze és zsűrizik kiállításukhoz. A SAÉV Béke utcai munkás­szállójában Dakó Judit' ke­rámiái, illetve Dabóczi Jó­zsef ötvösmunkái lathatok. A kaposvári- Csikv Ger­gely Színházban ma 13 óra- 30 perctől a Marica grófnő melódiái csendülnek fel. Babarczy László rendezésé­ben Nagy Anikó játssza a címszerepet.- Este 19 óra 3Ö perckor a stúdióban ugyan­csak Babarczy László rende­zésében. adják elő Zorin Varsói melódiáját. A két szerepet Pogány Judit es Koltai Robert alakítja. Szombaton 19 órától ismét a Marica grófnő kerül szín­re, míg vasárnap 15 órá­tól A scher Tamás rende­zésében a Chicago című musicalt játssza Csákányi Eszter, Básti Juli, Eperjes Karoly. Koltai Róbert. Lá­zár Kati. Nagy Anikó, Po­gány Judit stb. A moziműsorból emítítjüfe: a Vörös Csillag ismét mű­soréira tűzte A nyolcadik utas: a Halál című angol sei fi 1 on'őrt. A Nostro-mo kereskedelmi szállító űrha­jó hazafelé tart. amikor fur­csa esemenyek ,. történnek. Ismeretlen lény szabadul a „legénység” közé .. A Szabad Ifjúságban a 16 -órai előadáson a gyerekek­nek kedveskednek: Vadnyu­gati mackokaland címmel színes lengyel—francia báb- westeimre var iák a kicsiket. Az esti kél előadáson szí­nes, szinkron izéit kanadai bűnügyi történet — Csendes- társ a címe — kockái pe­regnek. A Latinca mozi ajánlata a hét végi két napra a japán gyártmányú film. A biztosan ölő sár- kánylady. Sajnáljuk a hölgy ellenfeleit. .. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents