Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-20 / 43. szám

Jobb minőségben Mindenbi ismeri a feladatát Első a példamutatás A városi pártbizottság az év elején meghatározta azo­kat a feladatokat, melyek az idei gazdasági tervek megvalósítását segítik Ka­posváron. Ezek között olvas­ható az is: „Az építőipari szervezetek kommunistái törekedj ének arra, hogy a kivitelezési idő és a minő­ség belső tartalékait hatá­rozottabban tárják fel és hasznosítsák”. Hegedűs Jánossal, a So­me, gy mesgyei Állami Építő­ipari Vállalat pártbizottsá­gának titkárával —ő egyéb­ként tagja a városi párt- végrehajtóbizottságnak is — arról beszélgettünk, miiként kezdték el a határozat vég­rehajtásának szervezését a vállalatnál. — Meg akarunk felelni a megyei, a városi igények­nek. Azt a célt tűztük ma­gunk elé. hogy legyen a SÁÉV stabil, szavahihető. Ennek megteremtődtek a feltételei, hiszen, tavaly húszmillió forint értékű sa­ját beruházással korszerűsí­tettük a technikánkat, s ez alapozza meg a VI., majd a VII ötéves iterv teljesíté­sét is. Nagy tapasztalaté . a munkásgárdánk, ugyanilye­nek a vezetők. A feladatok­hoz igazítottuk a vállalat szervezetét, s január elseje óta már a korszerű, új fel­állásban dolgozunk. — Mi segíti a határidők megtartását? — Többek között azt hogy csökkentjük az úgynevezett „élő” munkahelyek számát, mégpedig a tavalyi száz­nyolcról negyven—ötvenne. Legfontosabb feladatunk "a kiemelt megyei beruházá­sokra, az áthúzódó építkezé­sekre összpontosítani az erőnket. Négy szerepel a legfontosabbak között, Így a Clasp elemű 16 tantermes iskola, a megyei tanácsszék­ház, az oktatási igazgatóság, a rendőr-főkapitányság épü­lete. — Milyen fórumon tár­gyalták meg a kommunisták feladatait? ■— A vállalat pártbizott­sága mérlegre tette a tava­lyi gazdasági fejlődést, meg­határozta az 1981 évi felada-' tokait. Ez az alapja egyéb­ként az idei munkaprogra­munknak is. A hét pártszer­vezet. a több mint három­száz kommunista előtt nagy feladat áll. Gazdálkodásunk helyzetén javítani kell, ezért a pártbizottság úgy foglalt állást: legyen a termelés egyenletesebb, az árbevétel pedig ütemes. Még az el­ső félévben beszámoltatjuk a tapasztalatokról a vállalat igazgatóját. — Milyen feladatok állnak a munkahelyek közösségei előtt ? — Alapvetőnek tartjuk, hogy javuljon a művezetők szakmai munkája. Akkor például csökkenhet az iga­zolt teljesítmény és a szám­lázott mennyiség, valamint a ténylegesen felhasznált és a megtérülő anyag közötti, különbség. Ebben a legfon­tosabb a párttagok példa- mutatása, hiszen ez nem­csak a művezető, hanem az egész munkahelyi közösség feladata és érdeke. A népfrontkongresszus előtt Somogyi küldöttek eszmecseréje Három és fél hét múlva összeül a Hazafias Népfront VIL kongresszusa. Belpoli­tikai életünk e nagy jelen­tőségű fórumán Somogy boti harmanc hatan lesznek ott küldöttként, az ország«? ta­nács tagjaiként és meghí­vottként A somogyi kongresszusi küldöttek találkozón vettek részt tegnap délelőtt a Ha­zafias Népfront megyei bi­zottságának kaposvári szék­házában. Rostás Károly me­gyei elnök nyitotta meg a tanácskozást. Elmondta: azért hívták meg a január 10-i megyei értekezleten megválasztott küldötteket, mert tájékoztatni kívánják őket a Hazafias Népfront VII. kongresszusának elő­készületeiről. Ezenkívül megbeszélik vedük azokat a főbb témákat, amelyek szó­ba kerülnek. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke ki­emelte, hogy a kongresszust demokratikusan készítik elő, ■ebbe illeszkedik a küldöttek találkozója is. E fórumon a főtitkár szóbeli kiegészítést fűz az írásos anyagokhoz. A most elhangzó véleménye­ket még figyelembe lehet venni az anyag végleges megf ogal ma zásakor, A népfrontválasztások So­rán negyvenkétezer ember mondta el véleményét. Az országos tanács jó alapot ka­pott így, hogy beleillessze az elhangzottakat a kongresszus elé kerülő állásfoglalás-ter­vezetbe. Az országos tanács három vitaanyagot is ki­adott. ezeket a megyei kül­döttértekezleteken — így a somogyin is — véleményez­ték. Az észrevételeket fi­gyelembe véve ezeket már módosítva terjesztik a kongresszus elé. A találkozón részt, vevő küldöttek nagy érdeklődés­sel hallgatták meg mind- azst, amit Hantos János el­mondott a kongresszuson szóba kerülő négy fő társa - dalompolitáíkai témáról, a szocialista nemaíjli egység­ről, a szocialista demokráciá. rőt, a család szerepéről és helyéről, az életmódról, és az életkörülményekről. A megválasztott somogyi küldöttek eddig is figye­lemmel kísérték a sajtóban megjelent írásokat, elolvas­ták a Sarlós István főtitkár sajtótájékoztatójáról közlői­teket. Hantos János tájé­koztatója bőven, alaposan is­mertette a témákat, a prob­lémaköröket, s hoizzás tolás­ra ösztönzött. A találkozón tizenegyen mondták el véleményüket, javaslatukat. Egész biztos, hogy a nagy fórumon nem lesz mód ennyi somogyi megnyilatkozásira. Az azon­ban már bizonyos, hogy Bereczk I rwre, Pomutz János, Kertész Rudolf, Raffai Im- réné, Sebestyén József, Pal­kó Ferencné. Hideg Árpád, Rumszauer János, dr. Ba­logh Ágnes. Schuller Zoltán, Horváth Imréné véleményét figyelembe veszik már az előkészületek során is. Kü­lönösen sok észrevétel hang­zott el azzal kapcsolatban, miként tudatosíthatja a nép­front azt a fontos elvet, hogy a család a szocialista tár­sadalom nélkülözhetetlen alappillére. A résztvevők teljes mértékben egyetértet­tek azzal, hogy ezt a témát a kongresszus megtárgyalja. Természetesen a nemzeti egységgel, a szocialista de­mokráciával kapcsolatban is elhangzott vélemény. Se­bestyén József kaposvári apátplébános, általános püs­pöki helynök elmondta: jól­esett, hogy a nemzeti egység kapcsán az egyházakról is szó esett. S mi több: a népfrontválasztás során több mint hatszáz egyházi személyiség került a bizott­ságokba országosan. Hantos János alel nők sze­rint a tizenegy hozzászóló kibővítette a problémakört, reméli, hogy „visszahallják” mindezt a kongresszuson. A kongresszusi küldöttek találkozója Varga Károly megyei titkár gyakorlati el­igazításával fejeződött be. — Ez már a minőséggel is összefügg. — Természetesen. A párt­bizottság állásfoglalása sze­rint javítani kell a termelés szervezettségét, a kivitelezés minőségét. Ebben nagyon lényegesnek tartjuk a kü­lönféle szakmák közötti együttműködést. Ha meg­tartják a technikai sorren­det, és jó volt a műszaki előkészítés is, akkor sikerül eredményt elérni. Ennek megvannak a föltételei. Né­hány fontos szakmában munkaerőhiányunk van, ezért az idei bérfejlesztést ezekben a szakmákban — például ács, szigetelő, kő­műves —, azután a nehéz fizikai munkát végzők. a szak-szerelőipariak körében tervezzük. Ezek átlagon fe­lüli bérfejlesztésben" része­sülnek, természetesen a dif­ferenciálás elvét szem előtt tartva. A pártszervezetek, a munkahelyi vezetők helyi segítségére is számítunk, el­sősorban ott mondják meg, hogy kinek mit adjanak, ahol jól ismerik a dolgozó­kat. Sok hasznos javaslatot tettek a pártbizottság tagjai is. ezek közül kiemelném azt, hogy töltsük fel a kis létszámú brigádokat, alakít­sunk úgynevezett komplex brigádokat.' A több szakma képvisélőinek együttes kö­zössége közreműködne a minőség javításában is, hi­szen jobban vigyáznánk egy­más munkájára. — Hogyan valósítják meg az ailaps tervezetek ezeket az elképzeléseket ? — Az alapszervezetek a beszámoló taggyűlésen meg­határozott feladatok figye­lembevételevei készítik a munkaprogramot a munka­helyi sajátosságoknak meg­felelően. A politikai eszkö­zeivel segítik az építésveze­tőségeket. Módszereink sze­rint aiz egységvezető ha­vonta számot ad a páirtve- 7etőségnek a termelési prog­ram megvalósulásáról, egy­ben segítséget kérhet a he­lyiektől, vagy akár a párt­bizottságunktól is. Az első negyedévi teljesítés az egész év sízem pontjából létfontos­ságú. most erre összponto­sítják a figyelmet. A, kom­munisták felelősséget érez­nek azért, hogy valóra vált­sák a terveket. A pártbi­zottság ehhez minden segít­séget megad. Szeretnénk, ha a fokozottabb minőségi kö­vetelmények a pártmunká­ban is megvalósulnának — mondta Hegedűs János be­fejezés üL L. G. Melléküzemág Lábodon Csak a gép szab gálát Idestova egy éve, hogy a Termelőszövetkezetek So­mogy megyei Területi Szö­vetségének szervezésében ta­nácskozásra gyűltek össze Barcson a megyei „erdős” tsz-ek és a budapesti faipa­ri ktsz-ek vezetői. Fölmérték az erdőkben rejlő lehetősé­geket, a fővárosi igényeket. Lábodon talán már pontot is tettek az eset végére, amikor néhány héttel ké­sőbb a „Csillag” Fa- és Pa­pír Tömegcikk-készítő Szö­vetkezet megkereste a ter­melőszövetkezetet : vállal­nák-e orvosi nyelvlapok gyártását... S a májusi „igen” elhangzása után gyorsan „léptek”. Július el­sejére rendbe tettek egy használaton kívüli sertés­ólat; megérkeztek az aján­dék gépek — egy hántoló, három daraboló —, s meg ugyanabban a hónapban megkezdték a próbagyártást. Megéri-e az üzlet a lábo- diaknak? A válasz egyér­telmű: kétszázezer forintot fordítottak az üzemre, s a befektetés megtérült az év végéig: a 800 ezer forintos bevételüknek negyede a nyereség. Az idén új cikkek­kel jelentkeznek: savanyú- ság-leszoritóból — hiány­cikk! — tizenötmilliót (ké­sőbb ennek évente a két­szeresét), roll-jégkrémpál- cikából negyvenmilliót, fa­gyikanálból tizenötmilliót gyártanak. Összesen hétmil­lió forint értékben. Egyszerre hatvan zsák égerfalapocskát száríthat­nak a dohányszárítóban. Termékük ezután is csak „félkész”, végleges simasá­gát a fővárosi „anyaválla­latnál” nyeri el, s végül a csökkent munkaképességű­ek kötegelik. Eszerint a gyártás haszna nemcsak a termelőszövetkezetnél je­lentkezik... Javítgatják a gépeket. Va­lamennyi lefutott, egyedi gyártmány; Magyarorszá­gon több mint öt ven éve nem készítenek hasonlót. Eddig a nagyatádi Danuviá- tól kaptak speciális fogas­kerekeket — ha volt. Az egyik budapesti szövetkezet vállalta, hogy készít egy „mintát" a darabolómasina- ról... Lápodon jártunkkor a háromból egy működött, egyet épp javítottak, s egy -— ki tudja mennyi ideig — áll. Hét dolgozót — de csak egy szakmunkást — foglal­koztat az üzem. A féri'ilét- szám nem állandó: telente- két traktoros segíti az asz- szonyokat, de már pályáz­nak a helyükre női jelent­kezők! A gépek állapota nemcsak a teljesítménynek stob gátat, hanem a telje­sítménybérezés bevezetésé­nek is: a mostani rendszer­ben tizennégy forint az át­lagórabér. Evés közben jön meg a vállalkozói kedv... Maradt hely az épület egyik részé­ben, s kilenc ácsot és kő­művest állítottak munkába a téli hónapokra. Burgonya­konténereket gyártanak a marietlapusztai kísérleti telepnek. A mennyiség sem csekély: ezer darabra kö­töttek szerződést. Egy dolog kérdéses csak: működőképes lesz-e a har­madik daraboló. Ha igen, tízre emelhetik a létszámot, a bevételt pedig... De ezt még nem áruljuk el! Lehet, hogy keveset mondanánk. B. Z. r Érdemes megmenteni Eszembe jutnak azok a délelóttök, amikor a mü- helyíönök karbantartást rendelt el. Ezt általában ke­vesen szerették, mert apró­lékos és fáradságos munka volt - kevéske eredménnyel. De nem volt, aki helyet­tünk elvégezze. A gép úgy dolgozott, ahogy a gazdája bánt vele. Arra is emlék­szem, hogy régebben na­gyobb becsületük volt a de­rek esztergáknak, maróknak, mint néhány műhelyben manapság. Jó hírt olvastam nemrégi­ben: a kábái tsz-társulás gépműhelyei berendezked­tek az anyagmozgató targon­cák javítására,' szaknyelven szólva hivatásszerű tmk-ra. Aligha kétséges, hogy évek óta megoldatlan feladatot vállaltak magukra. Mert rengeteg baj származott ab­ból, hogy a többnyire bolgár motoros targoncákkal, anyag­Továbbképzés tanulságokkal Égető a mostani helyzet... Az egyesülés óta változatla­nok a körülmények, s amíg nem lépnek előbbre a szarvasmarha-tenyésztés te­rén, addig a sertéságazatot sem tudják fejleszteni. A másik oldalról: a homokos talajon évente ’ átlagosan ezer hektáron termesztenek ga­bonát a kaposföi Kossuth Tsz-ben; a hozamok elérésé­hez keli a szerves trágya, az állattenyésztésnek a szalma. Az érem harmadik oldala: a fizikai dolgozók többsége in­kább az ötvenedik, mint a harmincadik életévéhez áll közelebb. Nem a számszerűi utánpótlás, jobbára a szak­mai hozzáértés hibázik ... A traktorosok és a nö- vényvédősök után tegnap az állattenyésztésben dolgotok­nak tartottak — filmvetítés­sel egybekötött — szakmai továbbképzést, a termelőszö­vetkezetnél. A rendezvény előtt elsőként Pohner János főállattenyésztőt kérdeztük meg: mit vár az összejöve­teltől? — Egy-két dolgozónk ve­hetett eddig részt évente to­vábbképzésben. A. filmekkel — amelyeket csaknem min­denki megtekinthet — pó­tolni tudunk egy belföldi ta- pasztalatcsere-utat. Ügy vé­lem, felfrissíthetek a három évvel ezelőtti hetesi tovább­képzésen szerzett ismereteik. Másrészt jöjjenek rá arra, hogy mit és hol kell más­képpen végezniük, hogyan lehet jobban és temieleke- nyebben dolgozniuk a meg­változott körülmények kö­zött. Az év elejére két istál­ló rekonstrukciójával meg­teremtettük a további fej­lesztések alapjait; az idén kétszáz férőhelyes kötetlen tehénistálló és egy fejőház építésébe kezdünk. Az »új­donsághoz« szükséges szak­mai alapok egy részének megszerzését a mai tovább­képzésre bízzuk. Bárdos Tamás, a szóbeli kiegészítésire fölkért előadó, a Boscoop szán tanácsadója: — A tervek teljesítése nemcsak a vezetők felelősse­ge. Sok és egyre több függ az emberektől. Kiemelem a gépi fejősnél előforduló hiá­nyosságokat, az állategész­ségügyi kérdéseket. 1983-tól vezetik be a tej minőség sze­rinti átvételét, s akkor a dolgozók majd a saját bőrü­kön érzik a most elmondot­tak súlyát.. . Peregnek a képek. A "Gaz­daságos tejtermelés« című film legalább húszéves. Újabb a gépi fejes bemuta­tása, majd néhány takarmá­nyozási és műszaki újdon­sággal ismerkedünk meg. Emeljünk ki néhány gondo­latot a vetítést követő elő­adásból ! / ", . .Az első film azt mu­tatta be, hogy honnan in­dultunk el. Sajnos az or­szág telepeinek körülbelül hetven százalékánál — épp­úgy, mint itt is — még min­dig hasonló körülmények vannak.« "... A termelés fo­lyamatában első az ember. A technológiák változtatása az ember munkáját is meg­könnyíti.« A gépi fejés té­makörét érintve: "A szüksé­ges kilenc műveletből álta­lában csak negyet végeznek el. Emiatt számos egészség- üevi probléma keletkezik, nem beszélve a tej magas csíratartalmáról . .. IVtit szűrt le a látottakból és hallottakból Mijovecz Já­nosáé fejőnő? — Három éve voltam utol­jára tanfolyamon. Most ösz- •izehasonlíthattam, hogy mit végzünk és mit kellene. A fertőtlenítés nálunk is elma­rad . .. Strohmayer József kilenc éve állatgondozó a szarvas­marha-telepen. , — Bár régiek a filmek, mi még ilyen szinten sem va­gyunk ... Eddig is vitatkoz­tunk — egymás között és a vezetőkkel is —, kerestük a jobbat. Amit láttam, azt to­vábbadom. mozgató gépekkel nem tud­tak mit kezdeni, ha elrom­lottak. Hol az alkatrész hiányzott, hol a szakérte­lem. Most ügy látszik, lesz ennek az ügynek is gazdája. Mi segítette megoldáshoz az ügyet? A szükség, az, hogy nem lehet minaen el­pusztult jószág helyett újat venni. Rö^idebb az a bizo­nyos takaró, és becsülete van a hibásnak is, ha megfoltoz- ható. Aligha a targoncaügy az egyetlen hasonszőrű fel­advány. Persze a megoldás keplele nem egyszerű. Akad­nak más fajta feladványok is, amikor mérlegelni kell: érdemes-e megmenteni egy régi kifáradt gépet, berende­zést. A Danuviában például a múlt évben néhány öreg esztergára, marógépre szel­lemes hidraulikus vezérlést szereltek. Az átalakítás — javítással egybekötve — nem volt olcsó mulatság. Ám az öreg gépek megfiatalodtak, kortársaik teljesítményére is képesek. A gyár — a terme­lékenység növekedésével — csakhamar visszakapja majd a megfiatalításra költött pénzt. Pedig a felújítás előtt nagyon sokan vitatták ezt: mondván, hogy ezzel lénye­gében a Danuvia elmara­dottságát konzerválják. Em­legették a régi és az új autó közismert összehasonlítását, amelyből kiderül: egy bizo­nyos életkoron túl nem sza­bad az öreg kocsira költeni! Ki tagadná, hogy még a legalaposabb számítás is kockázattal jár, esetünkben azzal, hogy nem sikerül egé­szen pontosan felmérni az előre várható hasznot. De ettől még a kockázatot vál­lalni kell. Kiváltképp akkor, ha kö­rülményeink erre kényszerí­tenek. Ha nem vagyunk ab­ban a helyzetben,, hogy min­denből a legújabbat, a leg­termelékenyebbet szerezzük be, kénytelenek vagyunk karbantartással, felújítással megőrizni munkaeszközeink használhatóságát. Hogy mi­nél több jusson a korszerű, az egész népgazdaság szá­mára előnnyel kecsegtető fejlesztésekre, beruházások­ra. M I. SOMOGYI NÉPLAP I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents