Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-19 / 42. szám
« ZARSZAEMADAS Az Aranyhomok sikere Nyolcvankét termelőszövetkezet készített már megyénkben a múlt évi gazdálkodásról számvetést. Néhány helyen ma, néhány helyen holnap kerül sor erre a munkára. Unnep-e a zárszámadás? Feltétlenül az, mert ezrek dolgos, fáradságos, sikeres és kevésbé sikeres hétköznapjainak, munkáját tevékenységük eredményét összegezi. Munka a zárszámadás? Kétségtelenül az, mert az értékelés nemcsak az útmutató tanulságok tisztázásával párosul, hanem mindenütt a „hogyan lehetne jobban?" felelősségteljes keresésével, a holnap munkáját meghatározó elvek egyeztetésével is. 1 E két fő jellemző: az ünnep és a munka adta meg a rangjót — szinte kivétel nélkül mindenütt — annak a februári napnak, amelyen termelőszövetkezeteink végleg lezárták a tavalyi szeszélyes, nehéz évet. És elhatározásokban megerősödve megkezdték egy újat. . . Megállni nem lehet Bensőséges, meghitt és mélyen emberi . . Ezt hoztuk. magunkkal hosszú időre szőlő élményként a végei termelőszövetkezet zárszámadó küldöttgyűléséről. Meg azt, hogy az „együtt, egymásért” nagyszerű elvet valahogy úgy kellene mindenütt gyakorolni, ahogy itt teszik... j Tagokat és vezetőket egyaránt mély kétségbeesés kerített hatalmába a múlt év elején. Balogh Andor, a mi legnagyobb erőnk, eredményünk. Erre vigyázzunk! Vida Jenő: Én ugyan nyugdíjas vagyok, de nincs nap, hogy ez a szövetkezet ne járna az eszemben, és a jövőben is törődöm vele. De az elnököt, arra kérem, az egészségével törődjön egv kicsit többet. Mert a nagy és a szőkébb családjának nagy szüksége van rá. Barna László: — Ügy látom. van még mit javítanunk a fegyelmezettségen .. . A korszerű ifjúsági táborban tartották a zárszámadást Leposa József: — Meghatott. ahogy a mi unokáink, az úttörők köszöntöttek minket és amilyen szeretettel szóltak szövetkezetünkről. Eszembe jutott 1966, amikor a sír szélén állt ez a szövetkezet, s ide került az elnökünk, azt mondta.: bízzunk egymásban, dolgozzunk, és mi hittünk neki. Klenovics Imre. a megyei pártbizottság titkára: — Ez a közösség a vezetőivel együtt mindig tudta, hogy mit kell csinálni, és erőiket megfeszítve meg is találták a helyes' utat. Olyanok élnek, munkálkodnak és vezetnek itt, akik szeretnek és tudnak dolgozni. Eddig is mertek és ezután se féljenek az ésszerű kockázatvállalástól. mert epéikül nincs előrehaladás . .. Böhm József barcsi elnök: — Szépek, és tiszteletre méltóak ezek az eredmények; legyenek rá: büszkék .. .) Sorban álltak föl. nem akart vége szakadni a kiki- vánkozó mondanivalónak. Idézhettem volna tovább is a számok sorát — a hozzászólások tartalma, úgy érzem, a számoknál is többet mondott. Felelősségről, tenni akarásról, közösségi szellemiről, egymás megbecsüléséről. A több mint tízezer hektáron. gazdálkodó homokszentgyöngyi Aranyhomok Tsz ma reményt adó példa. Arra, hogy a nehezebb gazdasági feltételek között egy még oly gyönge adottságú gazdasag is érhet el eredményt. Az egyik megyei fórumom a minap arra kérték Reizer József elnököt, hogy beszéljen arról az útról, amelyen a tsz három év alatt a „mínusz” 13 milliótól a „plusz 13-ig” eljutott. Három éve jelen voltam azon a fagyos hangulatú közgyűlésen, ahol az elnök beszámolt a komor tényekről. A tagok közül akkor senki sem hitte, hogy az ismertetett tervek valóra válthatóak. Pedig a mai — végre forintokban is mérhető — eredményeket megalapozó munka már akkor megkezdődött. A nagy tsz szekere — sokak szerint — saját erőből, -egyedi rendezés- nélkül sohasem jutott volna ki a kátyúból. Ez igaz. Az Arany - homok főként a fejlesztésekben nagy lehetőséget ’kapott. Csakhogy élni is kellett a lehetőségekkel! A támogatással megvalósított állattenyésztési rekonstrukciók vagy a talajjavítási munkáik nem hoztak volna eredményt a gazdaság egész termelését érintő szerkezetváltás nélkül. Javult a szervezettség, és a megújult érdekeltségi rendszer nyomán nőtt a munka hatékonysága ... Hadd ne részletezzük a három évo munka lépeseit. A „nyereségessé válás — mostanában gyakran leírt — receptje” amúgy is közismert. Könnyű megírni, de nehéz megvalósítani,. Az eredmények, amelyekről a minap az Aranyhomok küldöttgyűlésén adtak számot, azt bizonyítják, hogy Ho- mokszentgyöingyön sikerült. A tsz termelési értéke tavaly 28 százalékkal nőtt; a növénytermesztés termelése 23, a tehenészeté 40. a sertéstenyésztésé 99, az ipari tevékenységé 49 százalékkal. Mindez, rendkívül dinamikus fejlődésre utal. szövetkezet elnöke ma sem tud erről indulatok nélkül beszélni. — Gazdaságaink kéttized aranykorona érték miatt kiesett a támogatható szövetkezetek sorából; ez pedig azt jelenti, hogy nyolc—tp millió forint ártámogatással ]eltűnik szegényebbek. Ehhez a nagy veszteséghez párosult a múlt év közgazdasági és időjárásbeli nehézségeinek sora. Most mégis örömmel mondhatom el, hogy a reménytelennek látszó harcot sikerrel megvívtuk, és az 1980-as évet, igaz naigyon szerény, ám jelentőségében annál nagyobb értékű eredménnyel zártuk. (A vitából, Gulyás István: — Gyerekek, megáshatjuk a sírunkat, most is hallom az elnökünk akkord mondatát. Igaz, kéttized aranykoronával gyengébbek lettünk, viszont akaratunkban, igyekezetünkben megerősödtünk. Ezt bizonyította a múlt év. és ez a csekélyke nyeleséig számomra ezéirt ünnep.. .1 A csaknem száxhus-zonhat és féi millió forintos termelési érték mellett valóban rendkívül szerény a hárommillió forintos nyereség, összegszerűségében nem tükrözi a becsületes munkát, temérdek igyekezetét, fáradságot. Másutt talán zúgolódás, keserűség fogadta volna ezt a tényt, meg azt, hogy ismét nem jut az em- beieknek „tizenharmadik havi boríték” — itt őszinte öiőm nyilvánult meg. — Tagságunk a múltban néni egyszer adta tanújelét egységének, érettségének, helytállásának és erre a koronát a múlt evben föltette. Tudjuk mindnyájan, hogy erre lesz szükség a jövőbén i*. Lehetetlennek látszott a tavalyi év, sikeres zárása adjon erőt a további munkánkhoz. Táplálja és éltesse az egymásba vetett hitünket. (A vitából. Kulcsár Károly: — A tagságunk összeforrottsáiga a „Megtettük a tőlünk telkétől...” Gödé József, Molnár Ferenc, Kótal Gyula és Vida Gábor Egy évet értékelve lehet-e határvonalat húzni — személyenként — a munka mennyisége között? Vagy a kézhez kapott jutalmak alapján tegyünk különbséget? Sem az együk, sem a másik nem hoz kielégítő eredményt. Így csaknem találomra választottuk kj a )á- bodi Zöld Mező Tsz neg.y dolgozóját. Gödé József tizenegy éve ül a termelőszövetkezetnél a traktor nyergében. Nyáron és ősszel John Deere kombájnra cseréli a gépet. — Az aratás és a kukorica betakarítása a legnehezebb. A tizennégy órás nyújtott műszakok embertől, géptől többet kívánnak. A jutalmak? Tavasszal és őszszel kot-két hónapon át húsz százalék pótlék. aratáskor ezer forint és most az egységes két ^zázaiék. — 1970 előtt állami gazdaságnál dolgozott. Elégedett-e most a helyével? — A számításomat megtalálom, a munkaszervezés jó. A szabad időm kevés; a kampánymunkák idején csak pihenésre jut, ha jut. ötvenkét éves vagyok, a hátralevő nyolc óvet szeretném itt tölteni... Molnár Ferenc ugyancsak 1970-től dolgozik a tsz-nél, mezőgazdasági gépszerelőként. — Helytállt az egész műhely. Sok a gondunk, főleg az alkatrész utánpótlással: nagy a géppark, a kampánymunkák idején nagyobb létszám kellene. 1966-ban állít először javításra váló gép mellé, ötötvenes órabérrel. Négy évvel később mái' tíz forintot kapott, most huszonkettő- harminc a. besorolási alapja. Nagyatádon, a dolgozók h á romé vés szakközépis k ö Iájában egy év múlva érettségizhet. — Ahogyan az évek múlnak, nemcsa’k szakmailag kell képeznie magát az embernek. Hogyan tovább? Most a tanulás a lényeg; van eigy hároméves kislányom és két kétéves „srác” iker. Ha mód van rá, még bankácsolgatok otthon. Két éve végzett Keszthelyen Kótai Gyula, a'növényvédelmi ágazat vezetője. — A gyomirtás sámán ment, viszont a burgonyabogaimat meg kellett küzrie- nünlk. Gond, hogy a védekezéshez nincs megfelelő vegyszer... Kétmillió forinttal gazdálkodhat évente az ágazat: megpróbájuk nem túllépni. Eredményességünk a többi ágazat munkájában mutatkozik. Vida Gábor a kukorica- és ciroktermesztési ágazat vezetője. Harminckét éves, a nyolcadik évet tölti Lá- bodom. — Fiatal, jó a közösség, a munka érdekes. Közvetlenül látjuk az eredményeket és kudarcainkat is. Tavalyelőtt a szárazság, az előtt 200 hektáron a belvíz pusztított. A múlt évet 800 ezer forintos veszteséggel zárta az ágazat: negyvenszázalékos víztartalma volt a „legszarazabb” kukoricának, s a szántás miatt egymillió forinttal többet használtak föl. Egy mássá kukorica önköltsége ötven- hét forinttal haladta meg az átvételi árat. — Minden évben reméljük, hogy jobban sikerül. Tavaly is megtettük a tőlünk telhetőt. Senki dolgozott rosszabbul... A növénytermesztésben — a burgonya kivételével —e területeken soha nem látott eredményeik voltak. A jövedelmezőségben nagy része volt, hogy a termelés általános drágulása ellenére is több- növény esetében sikerült mérsékelni az önköltséget. A tejtermelést egyetlen év alatt 34 százalékkal növelték. Az egy tehénre jutó tejhozam 932 literrel gyarapodott (!), és elérte a 3341 litert. Mindezt úgy, hogy az egy liter tej előállításához fölhasznált abrak mennyisége 35 dekagramm volt. Csupán a „tejprémium” összege meghaladta az ötmillió forintot... A rekonstrukció eredményeként megújult bordásmajori sertéstelep termelésbe állása folytán az 1979. évinél háromszorta több — 5578 — hízósertést értékesítettek. A melléküzemági tevékenység értéke harmadával nőtt a jelenleg is tartó fejlesztések eredményeként. Ez csupán néhány a fejlődés Oldalakon át sorolható példái közül. A jó eredmények ellenére többen még most sem merik elhinni, hogy ez már nem ugyanaz a 'gazdaság, amelyre három éve mindenki csak legyintett.’ Óvatos maga az elnök is. ..Az eredményeket megőrizni, és tovább javítani nehezebb lesz, mint megtenni az első lépésit.” Scheer György, a tsz köz- gazdasági elnökhelyettese — akiinek . véleményére a gazdaság határain túl is sokat adnak — bátrabban bizakodik. „Ez az eredmény esélyt ad a további fejlődéshez.” Az idei tervek is ezt látszanak igazodni. Az egyesült Aranyhomökiban soha sem volt még ilyen derűs, a további munkához — mert hát gond és javítanivaló is akad még jócskán, — erőt és hitet adó zárszámadás. A jót a jövőben látják A rtagyberényi Üj Barazda Tsz-ben tavaiy alig termett cseresznye, meggy, és a kukorica nagy részét is az idén januárban takarították be. Az állattenyésztés sem jövedelmezett. Kedvezően alakultak azonban a növény- termesztés hozamai: tér mérési ériekben és a bevételben a tervhez képest lü—1U százalékos többletről szólhatnak. Osszessegeuen 3,6 millió forint nyereséggel zártak az óvet. -Csaa« nyolcszázalékos reszeseoest fizetnek (a tavalyi héttel szemben). Igaz, a műit év decemberében a bérköltségnek mintegy hat százaiezat — ne- gjcomulio lorfntot — -plusz m un Katii j ken i.~ vehették át a dodgozók. Mindezek ismeretében mire alapozza Csendes János, a műszaki ága /ai vezetője azt a? kijelentését, hogy: -A jól a jövőben lápjuk ...«? Tavaly júliusban érkezett a gazdaságba, előtte nem volt vezetője az ágazatnak. — Az említett nyereséget főként költségmegtakarításokkal értük el. A főagiono- mus ésszerűen' irányítja a gazdálkodást: csak a nélkülözhetetlen technológiai folyamatokat engedélyezi. Precíz a rg) vény vedelem ben és a műtrágyázásban. Alapműtrágyát hozat, amit helyben ke ver tét; ezzel három-négy traktorosnak ad munkát, es egymillió forint többletkiadástól mentesíti a termelőszövetkezetet ... — A zárszámadás? — Vegyesek az érzelmeim . . . Tudjuk, hogy sok mindent másképp, jobban kellene csinálnunk. Az ágazatban szervezeti változtatásokat tervezünk. Megalapítását a műszaki ágazat helyzetével támasztja alá: — Tavaly 2,2 millió forintot fordíthattunk anyag, egy - millió-hatszázezret alkatrész vásárlására. Az ágazathoz tartozik a kovács-, a bognárés a gépműhely, a gatter, a raktár, a magtár; es az istállók is. -Kijöttünk« a pénzből, de a gépek állapo-- tán meglátszik a szűk keret. Az idén legalább hárommillió forint kellene a fenntartásra, mert a múlt év munkái tönkretették a gépállományt. Az előzetes terv szerint 2,4 millió» forinttal, gazdálkodhat ez évben az ágazat; a pótlás ebből lehetetlen, és marad — jó esetben — a tavalyi színvonal ... Legalább egy salakozott, bekerített gépudvarra lenne szükség — mondja —; legalább egy — nem fényűző, de korszerű — gépműhelyre. Megteremtené ez a gépesítéshez tartozó területek szakosítását! A mostani műhely sötét, és nem fűthető. A szomszédos gatter -szétráz- za« az épületet; az asztalosok forgácshaknai mellett hegesztenek... A vezetői érzik a tés súlyát, ám eddig nem sok történt... Soroljuk tovább a feladatokat? A szarvasmarha-telepek vízellátását a községi vezetékről biztosítjéik. Néha napokig nincs víz. Csak egy kiegészítő kutat kellene fúrni — negyedmillió forintért— Az istállók közül néhány düledezőben, az utak télen járhatatlanok. A szárító kapacitása hat-nyolc vagon naponta. S nincs egy szükségtároló, ahol a terményt a szárításig el lehetne helyezni, eaért a betakarítok két-három órát dolgozhatnak — naponta. — gazdaságosan ... Ezzel zárja a beszélget«*: — Nemcsak a füst es a gaz a -szakmai artaion»« a műszaki ágazathatta. Nagyberénybe* vaa bőven tennivaló! sajnos SOMOGYI NÉPLAP ✓
