Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1981-02-17 / 40. szám
Egy felszólalás nyoméban Célok, körülmények, módszerek Két. egymástól független, mégis szoros kapcsolatban levő mondatra bukkantam a tavalyi megyei pártértekezlet egyik ' hozzászólásában: „Növekedett az egymás iránti tisztelet, felelősség, egymás segítése.”. Majd alabb: ..Több figyelmet kell fordítani a szocialista embertípus kialakítására.” Az idézetek Légrddi Ferenctöl, a Kutasi Állami Gazdaság somogysárdi pártalapszer- vezetének titkárától valók. Mivel természetesen nemcsak a saját véleményét adta közre . hozzászólásában, hanem a gazdaság kommunistáinak, sőt dolgozóinak nevében is beszélt, a két mondattal megkerestem Kovács Dezsőt, a gazdaságban működő part vezet őség titkárát. i Javasoltam: nézzünk szembe a két mondat tartalmával, vessük össze a jelen, állapotával, mozgásirányaival messzemenően figyelembe véve ellentmondásosságát és folyamat jellegét. A fiatal, de e posztján évtizede jól helytálló mozgalmi vezető tekintélyféltés nélkül vállalja a feltáró, helyzetítélő beszélgetést. Mindenekelőtt rögzíti: elegedetlen a munkájával, pontosabban annak eredményeivel, melyeknek eleséséhez egyse nagyobb erőfeszítésre van szükség. A jelen (körülményeinek olyan folyamatai, jelenségei (kerültek szoba ugyanis, melyek egyfelől öröm, másfelől elbizonytalanodás forrásai lehetnek. Ebből kiindulva vesszük sorra a közösségiség fejlődésének vonásait, különböző előjelű változásait. Számok, adatok, arányok, jelző kerülnek szóba arról, miként gyarapodott, milyen magasra jutott a gazdaság több mint félezer dolgozójának többsége. Anyagiakban. az életkörülmények tárgyi feltételeiben. Rangos családi házak, takarékbetétek, sőt nyaralók. kocsik, külföldi tiísjak jelzik: nem a megélhetés okoz gondot a legtöbb családnál, hanem a gyarapodás üteme. Mindez elsősorban a gazdaság egyre jobb eredményeinek köszönhető. De mind nagyobb szerepet játszik az a jelenség, melyet a párttitkár úgy fejezett ki: az emberek mostanában többet törődnek a családjukkal. Hogy minél? A korábbinál, és annál, mint amennyit a közössel kellene — figyelembe véve a példás szociális gondoskodást. Amint kiderült, nem arra gondolt, hogy többet foglalkoznak a gyerekeikkel: a kiegészítő jövedelemszerzés megnövekedett lehetőségére utalt. Baj ez? Maradjunk annyiban: elismerten szükségszerű folyamat társadalmunk megfelelő anyagi alapjának megteremtéséhez. A kérdés megválaszolásában azonban még akkor is tovább kell mennünk, ha ez napjainkban nem is ígérkezik egyszerű feladatnak. Tehát: hogyan hatnak e gazdasági ösztönzések és a vele járó jelenségek — a felszólalásban használt kifejezés szerint — „a szocialista embertípus kialakítására”? Mindenekelőtt a közösségi tulajdonhoz való viszonyra. Példákat keresünk, maga- tartásmintakat boncolgatunk. Igen, a dolgozók egy része — mindenekelőtt a kommunisták — ma már mindjobban felelősséget érez a gazdálkodásért, egyre gyakrabban teszi szóvá — és fokozódó indulattal — a mulasztásokat, a rendellenességeket. Sőt — bizonyítják ezt a taggyűlésekről készített feljegyzések — a párttagok szigorúbb ellenőrzést követelnek a vezetőktől. De ez a felelős magatartás még szűk rétegre korlátozódik. Továbbá azt sem tagadhatjuk. hogy a meggyőző, közösségi erejű hatas, a ‘példamutatás, a jő kezdeményezés, a mozgalom erkölcsi eszközei elvétve kapnak csak említést. Dicséretek sorát hallom a szocialista brigádokról. A munka versenyek motorjai, a tamad a Imi vállalások teljesítői. Tisztelet, elismerés érte. A segítőkészség sem hiányzik, ha valamelyik tagúknál házat kell építeni. A közösség mindezek révén kétségkívül kedvezően hat az egyénre. De többre, az emberformálás más, összetettebb eszközöket igénylő feladataira még nem tudnak vállalkozni. Mondjuk arra. hogy valamely zilált életű társukat beilleszkedni segítsék a közösség erejével, vagy meggyőzzék egymást a képességek jobb kihasználásáról, a csoport és az egyén érdekében. Törődjünk az emberrel — ez a gazdaságirányításban honos stüus egyik meghatározó, és nem csak hangoztatott jelszava. A vezetők eszeri n t igyekeznek í igyelembe venni a dolgozók igényeit, és kialakítani a közös munkálkodás demokratikus formáit, hangvételét. Ezt tudva kellett felfigyelnem a párttitkár meg- j egy zésere: ..Az emberek közötti érintkezés egy re inkább leszűkül a hivatalos,' azaz gazdasági kapcsolatokra.” Az már a beszélgetés további részéből derült ki,' hogy az együvé tartozás érzésének megnyilvánulásai ritkák, a munkahelyi és szervezeti, mozgalmi közösségek összefogó ereje gyenge. Az emberek a munka végeztével gyorsan elköszönnek egymástól. A pártmozgalom meghatározó tényezője a gazdaság életének, a kommunisták kisugárzó hatása minden területen észlelhető. Igen, alapjában élen járnak, de azért a feddhetetlenség, mint alapvető követelmény, még nem érvényesül minden párttag magatartásában. És az sem vet jó fényt általában a kommunistákra, hogy például a ku- tasi üzemegységben megjelenési arányuk a politikai oktatáson alacsonyabb, mint párton kívüli társaiké. Keresem az elvszerű, pezsgő vita, a kendőzetlen (kritika, a parkszerű bírálat nyomait az emlékeztető feljegyzéseiben és beszélgető társam válaszaiban. Tükröződését korunk izgalmas, gyorsan változó, feszültségekkel tarkított, bonyolult valóságának. „Sajnos, a vi- takészség nem erős - oldala a tagságinak — még a pártvezetőségnek sem. Meg aztán túl sok a kötelező, jórészt a termelést segíteni hivatott napirend.” Igen. a mozgalom széles hatású sokoldalúságát, élénkségét hiányolom; ami egyszerre épít egyént, közösséget. De nemcsak én: Kovács Dezső is. A kutasi gazdaság hat ''alapszervezete nem dolgozik rosszabbul, mint a kommunisták más hasonló körülmények között működő közösségei. Észrevételeikre figyelnek a vezetők és dolgozó társaik. A szervezeti működés rendszeressége is bizonyítható. A nevükben elmondott nevelési törekvés azonban a mozgalom szélesebb skáláját, a körülmények változását gyorsabban követő agitációs és propagandaeszközök alkalmazását igényli. Paál 1 „tv/1 o Nézd meg a portát, ítéld meg a gazdát! Csak úgy röpködnek a milliók Egy falu porát tapostuk mindketten gyerekkorunkban, most az egyik somogyi település tanácsán dolgozik. Hozzá tartoznak a közigazgatási térség településfejlesztési témái, következés- képo „otthon van” a társadalmi munkákat érintő kérdésekben is. Beszélgetésünk erről folyik. Hosszú listát terít elém, ceruzával rábök az egyes tételekre és sorolja: hóeltakarítás, sószórás, óvodai udvartakarítás, parkíkarbant artás, árokvágás, padkakaszálás és -rendezés, útkarbantartás ... Itt abbahagyja a tételes felsorolást, s összegeket említ. tíz. és százezreket. Jegyzék, program, akcióterv, megbeszélve a település társadalmi és tömegszervezeteivel, intézményeivel, gazdasagaival, hivatalaival. Innen ennyi és ennyi társadalmi munka jön, onnan annyi. Szervezés, mozgósítás, beszámoltatás, dicséret. illetve elmarasztalás. Pontok, helyezések — forintok milliói öltenek testet ‘ az öntevékeny és önzetlen munkában. Mi hát akkor a baj? Az. hogy tulajdonképpen kevesebb ' energiával is megszülethetnének ezek az eredmények, ha az emberek noszogatás nélkül is többször mozdulnának. Azért, mert minden munka az ő javukat szolgálja, értük van. Miért várnak mozgósításra, akciókra: miért nem jönnek gyakrabban a tanácstagok azzal, hogy náluk, az ő körzetükben tízen—húszán szeretnének összefogni, ilyen vagy olyan munkát elvégezni, adjon a tanács melléjük irányítót. Anyag nem kell, szerszámot hazulról hoznak. Mert úgy tartják, a porta a gazdáról vall, s a porta most már nemcsak • az utcai kerítéstől az udvar végéig tart. Az egész utca, az egész községrész az! Ezért szeretnének dolgozni. ' Szóval, ilyesmit vár a föl- dim. Nem ért váratlanul a „visszautalás”, a kérdés: emlékszem-e, hogyan oldott ták meg a közcélú munkákat huszonöt—harminc évvel ezelőtt a falunkban? A kiisbíró kidobolta, hogy közmunkára gyülekező, és amikor együtt volt a társaság, az egyik csoport elindult a határba, a dűlőutakat rendbe tenni, a másik vízelvezető árkokat tisztított, a mm mm w mm m m m ■ Törpe vízmű epul Bárdudvarnokon Két nagy beruházást kezdenek az idén a Kapósaiéról Községi Közös Tanács közigazgatási térségében. A székhely község ben — mintegy kéthektárnyi területen — kulturális intézményt hoznak létre, amelyben több hasznosítású nagyterem, a KISZ-szervezet helyisége és a községi könyvtár kap majd helyet. A munkákat ebben az évben kezdik — körülbelül ötmillió forintba kerül a létesítmény —, a terveket az Agrober készíti. A megvalósításnál ezúttal is számítanak a hélyi gazdálkodó szervezetek hatékony támogatására, miként a tavaly épült óvodánál, amelynek építésénél példás volt az összefogás. Törpe vízmüvet létesítenek Bárdudvarnokon. Már megalakult a társulat szervező bizottsága, összegyűjtötték a belépési nyilatkozatokat, elkészült a hálózat kiépítésének terve. A törpe vízmű ei latja majd egészséges ivóvízzel Bárdudvarnok sűrűbben lakott részét, ahol mintegy 200—220 portát kötnek rá a hálózatra. A törpe vízmű működésének alapfeltétele, a mélyfúrású kút mar elkészült, s tavasszal, a »fagyos napok- elmúltával hozzálátnak a hálózat kiépítéséhez, a víztorony felépítéséhez. harmadik a templomteret egyengette. Az iskolások az udvarukat meg a sportpályát rendezték, az önkéntes tűzoltók a szertárukat csinosították. Nem volt tsz es nem volt állami gazdaság a faluban, következésképp a gépi erőt nélkülözni kellett — de ott voltak a gazdak fogatai, s az iparosok is megcsinálták műhelyükben, amit kértek tőlük. Így aztán mindig csinos volt a falu, nemcsak búcsú és húsvét előtt... Úgy vélem, a példázgatás némiképp sántít, s ezt meg is említem. De mindjárt az első érvemre — arra, hogy ma is dolgozhat önként és ingyen a lakóhelyéért bárki, aki akar — kész a válaszkérdés : akkor ugyan miért buzdittatják, szervez- tetik magukat az emberek, miért nem keresik önma- guktól a társadalmi munka lehetőségét? Csak úgy röpködnek az egy-egy telepítés fejlesztésére szánt milliók — miért nem takarékoskodunk vele, hadd jusson pénz ana. ami nem oldható meg társadalmi munkával. Somogybán általában szépen gyümölcsöznek a jól szervezett társadalmi munkák, a lakosság nem húzódik ytssza a vállalások elől. Valami elgondolkodtató azonban mégis van abban, amit a földim feszeget. Elkelne még több. a hívó szóra vonakodás nélkül munkába álló emberekből. Olyanokból. akik ha kilépnek a házukból, a lakóhelyükön is úgy érzik, mintha otthon volnának, és azt a rendet, .tisztaságot, mely a kerítések mögötti területéltre jellemző. a közterületeken is megteremtik. Ami jó fényt vet a településre, az méltán válik lakóinak dicséretére is. H F. GUBOZZÁK A LENT Két műszakban dolgoznak az iharosberényi November 7. Tsz lengubózó üzemében a szövetkezet asszonyai, s naponta kétszáz mázsa lent dolgoznak föl Újabb fejlesztések előtt a Kapos-plast gazdaságos termékszerkezete A Kapos-plast Kefe- és Műanyagipari Vállalat cégszerű megnevezésében a „Kapos-plast” tavaly október óta szerepel. — Mit jelent a Vállalat nevének módosítása? — kérdeztem Szilvást József igazgatót. — Az ötödik! ötéves terv során gazdaságos termékszerkezetet alakítottunk ki. Hagyományos tevékenységi körünk, a szőr- és a, ser- tefeldolgozás adta a tervidőszak elején termelésünk felét; aranya 19110-ban 28.5 százalékra csökkent. A termelés nagyobb részét ma a műanyagüzem adja. A szórós a sertefeldolgozás változatlan szinten tartása mellett azonban jelentős gépesítést hajtottunk végre; textilanyagok és kender durva megmunkálására szolgáló berendezéseket alkalmaztunk. és átalakítottuk őket, sajátos céljainknak megfelelően. így sikerült a nehéz fizikai — kézi — munka egy részét gépesíteni. Műanyag termékeink nagyon népszerűek; termelésünk emelkedett. A legka- pósabbak az automata és félautomata pántológépek- hez szükséges műanyag szalagok voltak. A hazai csomagolástechnika fejlődése folytait óriási iraRtuk a kereslet. A mikroszeparátor-. üzemünk termelése öt év alatt megnégyszereződött; ez 32 millió forint bevételt jelentett tavaly. — Az elmúlt tervidőszak végén jelentősen emelkedtek a vegyi-alapanyagárak. Hogyan érintette ez a vállalatot? — A termelői árak és a jövedelmezőségi szint változása újabb követelményeket támasztott. A nagy teljesítményű gépeknél tehát bevezettük a folyamatos üzemet; a dolgozók önként, szívesen vállalkoztak a folyamatos munkarendre. Megoldottuk a folyamatos anyagellátást is. A termelésfelfutás tartós készletnövekedést is okozott, ezért a forgóalapot egymillió forinttal föl kellett tölteni, év végén viszont már az engedélyezett készietszint alatt maradtunk. — Hogyan vonná meg az utóbbi öt ev látványos fejlődésének mérlegét? — Az ötéves tervet négy és fél év alatt teljesítettük, a tervidőszak alatt 82 százalékkal nőtt az egy főre jutó árbevétel. Másfélszeresére növeltük a tőkésexportot. A nyereség 80,8 százalékkal emelkedett, s közben a létszám szinte alig változott. Az ötszázhúsz dolgozónk mindegyike 78 százalékkal több nyereséget termelt, mint öt évvel ezelőtt. A termelési érték tavaly 192 millió, a nyereseg pedig 18,2 millió forint volt. A nyereségterv sikeres teljesítése lehetővé tette, hogy 8,2 százalékos bérfejlesztést hajtsunk végre, és tíz-tizen- két napi bérnek megfelelő nyereségrészesedést ' fizessünk dolgozóinknak. — ,4 rallalat fejlődésének legmozgalmasabb öt éve után milyen elképzelésekkel vágnák a következő tervidőszaknak? — A kővetkező öt év során változtatnunk kell a szőr- és sertefeldolgozás körülményein. A keie-, ecset- és seprűipar igényei nőnek, s az alapanyagellátásért mi vagyunk felelősek. Nö a műszáias es a természetes anyagok együttes tolhaszna- lasa is. A választékot is bővíteni kell. Ennek alapjaid •szolgálhat egy korszerű gépi rekonstrukció-; ez lehetővé tenne a hazai es a szocialista importból származó alapanyagokból készülő cikkek tökéspiaci eladását. A sertefeldolgozás ban e vágóhídi melléktermék teljes körű hazai begyűjtésén alapuló hatékony elő- es kikészítő gyártókapacitás megteremtése a célunk. ’ Ennek első lépcsőjeként az év végére üzembe lép Kaposúj- lakon egy NDK-gyártmányű tisztítóberendezés. Szeretnénk a kelé-, ecset- és seprűipar teljes fröccsöntő- és húzottszál-igényét kielégí- tetfi. Terveink között szerepei az iparági es a saját műanyaghulladék feldolgozása is. A mezőgazdaságban jól hasznosíthatnak a kordonhuzalok, es nagy a kereslet irántuk, éppúgy, mint a kö- tozószalagok es a rögzitö- elemex iránt. Termelésüket növelnünk kell. Nagy jövő elé néz a mikroszeparátor, a közszigetelök gyartasa is; csökken a hagyományos, keménygumi axkumu latortestek aranya." es no a modernebb. műanyag testekbe építetteké. Ezekhez magasabb minewí- lesú közszigetelök kellenek. Most dolgoznak az ezek gyártásához szükséges Jungfer- gepsor telepítésen. E gépsor beállítása biztosítana az Akkumulátor és Szárazelemgyárban dolgozó, nagy teljesítményű amerikai gépek hazai alkatrészellátását. Ez a beruházás tehat tőkés importot helyettesítene. CÁeke Lse»*!«
