Somogyi Néplap, 1981. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1981-02-15 / 39. szám

Afrika kulturális kincsei Útlevelet kapnak az értékes műtárgyak Mr. Egyesült Nemzetek Kul­turális, nevelésügyi és tudo­mányos szervezete. az UNESCO riadót fújt: harcot keli indítani az afrikai né­pek kulturális örökségének a fosztogatása ellen, s általá­ban is véget kell vetni a nemzetek kulturális értékei­vel való üzérkedésnek. Sajnos, a műki nőseknek kialakult egy illegális világ­piaca: gazdag gyűjtők mesés összegeket fizetnek egy-egy ritkaságért, még akkor is, ha a műkincs esetleg lopott. Nemrégiben állapította meg a múzeumok nemzetközi ta­nácsa, hogy az afrikai mű­tárgyak értéke ugrásszerűen emelkedik. Nehezíti a műkincsek vé­delmét, hogy az afrikai or­szágok határai általában el­lenőrizhetetlenek. Mivel az egykori gyarmatosítók ön­kényesen húztak meg a ha tárvonalakat. a mesterséges határ mindkét oldalán ugyanaz a törzs él. A tet­te nért csempész mindig az­zal védekezhet, hogy a da­rab nem a határ túlsó olda­láról származik. Ilyen kö­rülmények között törvénye­ket tucatszámra hozhatnak, de a határok ellenőrizhetet­lensége rmait-t ezek nem ve­zetnek eredményre. Célrave­zetőbb lehet a műkereskede­lem ellenőrzése; de talán legsokatígérőbb: az afrikai tömegek felvilágosítása mű­vészeti és kulturális kin­cseik értékétől. Az európai és amerikai ál­lamok közötti forgalomra az UNESCO egy 197ü-es kon­vencióját kell alkalmazni. Ez a nemzetközi megállapodás előírta, hogy a jelentős kul­turális értéket képviselő mű­tárgyak számára „útlevelet” okmányoknak a segítségével kell kiállítani; Ezeknek az könnyen megállapítható, hogy vajon törvényesen hagyta-e el egy műtárgy azt az országot, ahol készítették. Eddig 43 ország csatlakozott a konvencióhoz, csak az a baj, hogy éppen a legtöbb műtárgyat importáló tőkés országok nem ismerték el magukra nézve kőtelezőnek az előírásokat. TUDOMÁNYOSÁN TERVEZETT ÜLŐBÚTOROK Izomlazító helyzetek Ma már ott. tentunk. hogy i z ülőbútorok tervezeseneik Valóságos tudománya ala­kult ki, s a bútortervezőik éppúgy figyelembe veszik a «épség, a tetszetősség szempontjait, mint az egész­ségét és a kényelmét. Az egyre kifinomultabb mérési eljárások jóvoltából sok nlyan dolgot, vizsgálhatnak j do-many os pontossággal a kutatók, amire azelőtt nem ► olt mód. A mérőműszerek­kel „teletűzdelt” kísérleti ülőbútorok énékes tájékoz- atások kai szolgáinak. A szakembereik sok szempontú munkája eredményeként ílak-ulnak ki az első pillan- asra többnyije meghökken­tő, mégis teljesen ésszerű .íjabb meg újabb formáik. Az így megtervezett ülőal­kalmatosságokon többé nem­csak jól-rosszul. „általában” lehet ütni, hanem úgy, »ho­gyan azt a különleges ren­deltetés megkívánja. A megállapítások szerint az ülés kényelmességét nagy­jából az az idő jellemzi, amely utárn a szék haszná­lója feszengeni. forgolódni kezd, egyszerűen azért, mert leste ülő részének izomzata így küzd a fáradás ellen. A képén látható kétsze­mélyes, testhez simuló for­májú, hintaszékekhez ha­sonló fotelt modem embe­rek lakásába szánták a bú­tortervezők. Állítólag abból a meggondolásból kiindulva a'iakrtották ki e módon a cényelíues bútordarabokat, nogy a beszélgető partnerek szívesebben ülnek egymás­sal szemből, mint egy Hányba tekintve egymás mellett. A magasba emelt lábakon nem szabad megrö­könyödni, tudva aat, hogy ez a testhelyzet, ha nem is túl esztétikus, de minden- < éppen egeszseges. mi vei vérbőségét idéz elő az agy­ban es a létfontosságú szer­vekben. ennélfogva pihente­tő is. De szüksége is van a szervezetnek ilyen izomiazi- :,ó helyzetekre. amelyek különbőznek a munka során felvert jóval merevebb le&t- helyze Vektől. Húsz nap a pokolban A Paris Match szerényen az utolsó kalandor oknak ne­vezte azokat, ak.ik nekivág­tak a tízezer kilométeres Párizs—Dakar közti autó- és motorversenynek. Húsz nap a poklok poklában, a sivatag homokjában, hőség­ben és fagyban. Kegyetlen kínnal verekedtek at magu­kat — már akinek sikerült -— a célig. Szükség van-e kíméletlen versenyre? — kérdezi a lap, emlékeztetve arra a három olasz újságíróra, aki a si­vatag közepén felborult és meghalt. Mások „csupán” elakadtak a pusztaságban. A részvétéiért ráadásul fi­zetni is kell: ötezer frankot a motorosnak, a terepjáró­val vagy kísérőkocsival in­dulóknak pedig harmincez­rei. Mi hát a vonzerő? Jackie lekx, a 24 órás nagy Ke Mans-i verseny egykori győztese például azt mond­ja: „Ma mar a köröket ró­ni mechanikusán egy ver­senypályán hallatlanul unalmas. Itt valami mast találtam, olyat, ami eddig hiányzott”. Van-m? Piramis mítosz Csönd van a Piramis kö­rül. Az együttes alig hallat magáról. Néhány koncert, részvétel la Volkstimme bécsi fesztiválján, Szlovákiában » szolidaritási rock-fesztivá­lon. egy — végső eredményé­ben kissé önmutogató — fo­tókiállításon, Som Lajos ka­tegória -győzelme, s több he­lyezés a PM év végi pop kö­zönségszavazatán — a jelen­lét jelzései. Spanyol, svéd. francia, nyugatnémet lemezszerző- dés — az együttes táguló le­hetőségei. Pillanatnyi útjukat nem kísérik hangos botrányok, sem látványos sikerek. A hallgatás sok esetben a kiikezdhetőség állapota. A Piramis „mítosz-falai”, meg ruggyanták, v lehet olvasni mostanság, sőt. egyenesen „omlással” fenyegetnek. Az 1977—78-as év volt a csúcs. Azóta új mítoszok és új „próféták” születtek — Edda. Hobo . . De már tobte fiatal tehetséges együttes is döngeti a .pop-olimposz” kapuját — Solaris, H.I.T., East. .. A kemény-rock. s a mind .szókimondóbb (őszintének látszol szöveg könnyű siker­lehetősége egyre több zene­kart (e sok az eszkimó, kevés a fóka korszakban néha úgy élezni túl sokat isj „dobott föl”. Kétségtelen, hogy je­lenleg erre van közönség- igény, hiszen löbb mindent kepes — legalább is egy-egy koncert erejéig — pótotai. A Pi ran»s ind utasa kor hir­telen, s nagy erővel robbant be a magyar pop-életbe, ze­néjükkel, szövegeikkel egy- csapásra meghódította a leg­fiatalabb közonsegreteget. Som Lajos. Závodi János. Révész Sándor meghatározó rock-egyénisége szavatolta a hosszabb kifutású sikert. Le­mezeik. koncertjeik minden képpen úttörő jelentőségűek voltak, megteremtve a hazai rock-élet alapjait, teret nyi­tottak más, a rockot egyedüli kifejezésmódjuknak tekintő zenekarok szamára. Mi is volt sikerük titka (a Piramis-mitoszalapja) ? Min­denekelőtt a zene. Závodi János nagyszerű, improviza- tiv gitártudása; Som Lajos átéléssel-teli basszus-játéka; Révész Sándor színpadi je­lenlétén túl ható egyéni enekhangja: Gallai Péter mélyebb érzelmeket hordozó billentyűs-játéka; . Köves Miklós játékos, kemény-rit­musú dob-technikája. Szövegeikben igyekeztek a fiatalok gondolkodás-módjá­ból. érzésvilágából, életmód­jából mind többet visszaköz­vetíteni. ügyelve, hogy ver­seikben a jelzéseken túl. út­mutatás. a kivezető út lehe­tőségének felmutatása is sze­repeljen. Az is igaz, ezért nem köl­töztek ki lakásukból. nem adták el kocsijukat, minden­nap fürödtek és ettek. S ezt olykor fel is rótták nekik. S hogy mítosszá lettek, vé­gül is nem az ő hibájuk. Az a korosztály (a tizenévesek), amely konszolidált, mitosz- talan közegben nőtt föl, mentesen mindenfajta meg­határozó jelentőségű törté­nelmi eseménytől. bennük találta meg a hetvenes évek végének mítoszát, a mai ti­zenévesek majdani legendá­ját. Ma csönd van a Piramis körül. Mit rejt valójában ez a hallgatás ? Som Lajos szerint ez a mai stagnáló időszak csak látszólag „állóvíz”. a Pira­mis jelen állapotában a fel­töltődési van hivatva szol­gálni. Koncert-sorozatok he­lyett az együttes Pécsett klu­bot. hozott létre, amelybe» lehetőséget teremtett más művészeti ágak alkotói szá­mára is. Képzőművészeket, fiatal írókat, útjuk elejéin át­ló zenészeket szeretnének bemutatni..1. Igaz. egy kö- zönségréleg leszakadt rotak. elsősorban a „hangoskodók”. P. S. Életkor, életmód Az öregedés az emberiség kínzó elmenve. ezt bizonyít­ja gazdag irodalma is. Az élet titkait kutató ember az ókortól kezdve igyekszik megfejten i, mi okozza az öre­gedést, de a ma ismert több ezer tudományos feltételezés­ből még egyik sem vitatha­tatlan. A legelfogadottabb vélemény, hogy az öregedést a sejtekben végbemenő mo­lekuláris változás, valamint az élefíolyamatok idegi- es belső elválasztást! mirigyek­től függő szabályozás befo­lyásolja. Az élet múlandóságába be­letörődni nem akaró ember mindig foglalkozott az élet­kor meghosszabbításával, a test megfiatalításával. de nem találta meg az ölök éle­tet nyújtó. a megfiatalító „élet vizét”. A gerontológu­sok. akik arra törekednek. hogy az ember hosszú, egész­séges. munkaképes életet él­jen, azt vallják, hölgy az ak­tív életkor — melyben az egyén megőrzi szellemi es testi képességeit — meghosz- szabításának egyetlen járha­Nök is indultak a vei>e­nyem. Nicol Metrót például. .. lábfőkkel uralta” motorke­rékpárját. mert fékje el­romlott. Mondják, a ver­seny a bátorság próbája, az idegek harca. Holott nem egészen így van: mkabb az autó-, motor- és gumiab­roncs-gyára k reklámháború­ja. A hősies küzdelem. a nagy kaland kétségkívül élmeny a résztvevőknek, de sokkal inkább reklám es haszon a mögöttük álló gy óira. k-fiak.. tó útja: megelőzni és elke­rülni minden káros hatást, amely sietteti a szervezet el­öregedését. A legfontosabb feladat a betegségek megelőzése, gyógykezelése. Az élet során elszenvedett, nem kézéit, be­tegségek siettetik az örege­dést, az idős szervezet pedig fogékonyabb a különböző be­tegségek iránit Az öregedés folyamatában fontos szerepet játszik a megelőző életmód. A tudósok szerint már 35 éves korban kezdünk öregedni, de a bio­lógiai „elkopás” ütemét be­folyásolja a gyermekkor is. Grúz matuzsálemeken vég­zett vizsgálatok igazoljak, hogy hosszú életükhöz az öröklés mellett hozzájárult a tiszta levegőjű környezet, a nyugodt, kilengésektől mentes életmód, a mértékle­tes táplálkozás — és a fizi­kai munkával töltött évek. Képünkön: A legidősebb lappföldi aranyásó: hosszú élete nagy részét fizikai mun­kával. tiszta, nyugodt kör­nyezetben töltötte. I

Next

/
Thumbnails
Contents