Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-15 / 12. szám
Sárközi tojás, autóvásár Hatmillió a „pulóverpiacra” Elkészítették a műit év mérlegét, számiba vették a tapasztalatokat a Siófoki Városi Tanács csarnok- és pi- acigtizgatóságá nak dolgozói. Jelenleg az ffj esztendő költségvetését. készítik, szerződéseket kötnek a szolgáltató vállalatokkal, s a városi tanács végrehajtó bizottságának határozata alapján felülvizsgálják a bérleti díjakat. Siófok három piacának a bérleti dijakból, valamint a napi helypenzekböl csaknem két es fel millió forint bevétele volt a mull évben. A legnagyobb összeget a nyári úgynevezett pulóverpiac kereskedői fizették: a bérlők 1 millió 747 ezer. a naipi helyfoglalók 176 ezer 025 forintot. — A múlt évben — etos-zör — autóvásárokat is rendeztünk — mondja Lompert György, a csarnok- és piacigazgatóság vezetője. — A kiüti piacon (tehát az úgynevezett pu lóvevpiacon) 04 400 főtant helypénzt fizettek ki összesen az autósok. követ kezesk éppen 2310 kocsit állítottak ki „mustrára" 1980-ban.' A csarnok üzleteit az élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, a Zöldért. a siófoki a fesz. a Sió Tsz, a Sófoki Halgazdaság, a Siófoki Állami Gazdaság, a Herbaria és az er.sekcsanadi ^Jermelősaö- vettvezet üzemelteti. — Tavaly némi profit változás is történt — mondja Lám pert György. — A virágbolt helyett vágót t. baromi i- üzletet, az áfész-büté- helyén pedig gyógynövényboltot nyitottunk. Nemrég nyílt meg a Sárköz étterem, amelyet — akárcsak a vágottba- römíi-üzletet — az érsek- csanádii termelőszövetkezet üzemeltet. Mindkét üzlet bevált. Az étterem hangulatos környezetben, tájjellegű ételeket kínál a vendégeknek: eddigi negyvenrrapos működésé alatt 260 ezer forint forgalmat bonyolított le. A nyáron kert helyiségét is kialakítunk a Sió-parton. Az ersekcsanádi tsz időnként a vásárcsarnok piacára is szállít jó minőségű, olcsó árut. Nem egy sze r . .a rleszor i tó” szerepet is vállal, mint például a dinnyénél. Nagy mennyiségű görögdinnyét hozott a szövetkezet, s jóval olcsóbban adta kilóját, mint * magántermelők. Igv törAz érsekcsanádiak Sárköz téphetett meg. hogy a sióf oki vásárcsarnokban tavaly olcsóbb volt. ez a gyümölcs,_ mint sok. helyen a dinnye- föld melletti árusoknál. Karácsony előtt 3—3,50 forintra szökött fel a tojás ára a piacon. Erre az érsekcsaná- diak nagy mennyiségben hoztak tojást, és 2,40 forintért árusították darabját. é A csarnok üzleteivel általában elégedettek a vásárlók. Kevésbé a Siófoki Állami Gazdaság zöldség—gyümölcs és a halgazdaság üzletének rapszodikus áruellátásával. A Herbaria gyógynövényüzlete a szezonban 100 ezer forint forgalmat bonyolított le havonta, jelenleg jóval kevesebbet. (Az őslakosság nagy része valószínűleg még nem ismeri a tavaly létesített üzletet, s annak- gazdag árukészletét.) A múlt évben két magán zöldség- és gyümölcskereskedéssel és egy savanyúságot árusító pavilonnaL gyarapodott a csarnok. Ami az, iparcikk, azaz a pulóverpiacot illeti, közismert, hogy milyen súlyos közlekedési gondot okoz a szezonban (kedden és pente-* ken) ez az „idegenforgalmi látványosság”. Tesz-e valamit a város e gond enyhítése vegeit -— kérdeztük dr. Filiszár Tibori, a városi tanács termelés-elei terme látás felügyeleti osztályának vezetőjét. — ''A .szezon bari megépül a várost es a piacot összekötő jarda, s mintegy 20 ezer négyzetméterrel bővítjük az autóparkolót a piac mellett — mondja. — Eddig 300 gépkocsi fért el a parkolóban. az idén több mint kétszer ennyi kaphat majd helyet. A járda és a parkoló ti millió forint költséggel épül; abból a pénzből építteti a tanács, melyet a kereskedők fizetnek az árusítóhelyért. A nyáron a csarnok előtt a parkoló is nagyobb lesz; mintegy 3 millió forintot költhetünk a bővítésére. Fejleszteni kívánjuk — s erre minden lehetőségünk megvan — a kiüti piac szolgáltató üzleteit. Több büféig. pecsenyesütőre, üditőáru- sítóra van szükség, hogy a látogatónak ne kelljen sor- baállnia harapnivalóért, italért. A kereskedelem színvonalának emelése' állandó feladatunk az egész városban, így a vásárcsarnokban is. Ezért szorgalmazzuk a szakmunkásjelöltek képzésének korszerű, kabinet rendszerű formáját. Az éleim iszer-kis- kereskedelmi vállalat is létrehozza a kabinetet a vásár- csarnok épületében e hónap végére. Ili húsz tanulóval foglalkozhatnak majd a szakemberek. , A nap rtő-elöbukkan, s bár esős. az utca, azért a gyűrött lombu. bontakozó virágú fák jókedvre hangolnak. Jókora víztócsák fényiének az aszfalton. Bejöttem az erkélyről, lődörgök a szobában, át-átnézek a másikba, Ujjamra pillantok, egyre kékebb. Előkeresem a gyógyszeres dobozt, csendben kipakolom a sebhintőport, vattát csavarok egy pálcikára, átitatom benzinnel, lemosom a sebet, aztán a nyers húst behintem sebporral. Anna arca itt motoszkál előttem, amint á virágot tartja azon az épétötábori felvételen. Most is olyan szépnek .látom. Az első közös lakásunk hármas társbérlet volt. Külön kulcsa mind a három bérlőnek fürdőszobához, mellék helyiséghez . . . Nekünk egy elég világos s-zoba jutott, ott főztünk, turista gázrezsón. Ha csak tehettük, moziba, mentünk, vagy sé« táltun'k. Ügy él az a szoba az emlékeimben, mint a hajnalig tartó, véget nem érő szerelmeskedések helye. Föl sem mértem, hogy bútor, ruha, szőnyegek is kellenek majd valamikor, mindézt Anna türelme, okossága segített megszerezni. Éltünk, mint a madarak, Piroska még’ nem született meg. sok időnk volt. Akkoriban kaptuk a lakást, amikor megszületett. Minden megváltozott. Nem a bútorok, a fah- .szőnyegek. a ragyogó kanalak, villák a gáz fölött, a hófehér szekrény, nem ezek tették, hogy otthon lett a lakásból. Ott volt egy puha, lélegző kis élet, a sírása, a hangja. még alvásának csendje is az éleset jelentette. Azt hiszem, nem a lakás tette, hogy délutáni találkozásaink helyéül nem szolgált tovább presszó, mozielőcsarnok. tér. pad. szökőkút. hiszen amikor megvolt a laljás, még jó ideig éltünk, találkoztunk, jártunk moziba a régi módon. Annának később otthon kellett maradnia. de ez akkor eszembe sem jutott, hogv ő meg a kicsi el sem válhatnak egymástól. Hogy vártam mindig ■i munkaidő véget, hogv siethessek már haza, hozzájuk. Nemsokára aiunkabebíet változtattam. Hetente utaztam háromszáz kilométert a munkába, a hét végén ugyanennyit vissza. Megjártam a bürokrácia minden labirintusát, amíg sikerült visszaadni az új lakást, s végre itt sikerült kapni egy másikat. Amikor a bútorszállító kamionról plédbe csavarva iekaptam Piroskát, és a szőnyégpadlós üres szoba közepére állítva megkérdeztem, akarsz-e itt lakni, kislányom ? Rám néze tt, s azt mondta, igen. Mit is mondhatott volna? Kinn fújt a decemberi szél, mire a szekrényeket, a rekamiét becipeltük, éjfél volt. Ügy ereztem, sok, sok idő múlt el. Az egyetemista ismeretségek léplen-nyomon szembejöttek velem az utcán, egy- egy sajtófogadáson, színházban. sok helyütt. Eleinte még örömöt okozott a találs kozás. egymás híreinek meghallgatása. aztán elkezdtek zavarni ezek az egyformaságok. Az egykori közös élmények felöl megközelítve azt, amiben néhány év után él az ember, nem-vitt sokra: egyszer csak'elfogyott a mondanivaló. Azt még meg-meg- hallgattuk, hogy melyikünk mit csinál, de a hangot igazán azokkal tudtam megtalálni, akikkel a jelenlegi munkánk, elképzeléseink, bajaink szerint is találkoztunk. Ettől megint igazi lett az egész, mintha egy kör zárulna be, de a nyitott, ,és másfelé vezető életutak mélyén mosolygó arcok között egyre többször éreztem meg, hogy talán igazak sem voltak a valamikori közös gondok, örömök, s az is, ami Lészen ágyú..,. . v Hetvenöt éves lenne Kókai Rezső zeneszerző „Zeneszerzést nem lehet tanítani, csak zenét” — han-_ goztatta mindig Kókai Rezső, a kivételes képességű muzsikus, aki ma lenne hetvenöt esztendős. Az évfordulóról két adásban is megemlékezik a Magyar Rádió, melynek évekig volt főmunkatársa, zenei osztályának vezetője, majd lektora. A visszaemlékezések során Kecskeméti István zenetörténész méltatja Kókai munkásságát; felhangzanak művei, és megszólaltatják özve- ■gvét is. . Kókai zenerajongó családból származott. Édesapja, a patinás Kókai-íéle könyvkereskedés és kiadócég tulajdonosa — bár hamar felismerte fia1 tehetségét — ellenezte, hogy a művészpályát válassza. A piaristákhoz járatta gimnáziumba. A már ügyesen zongorázó diák első kompozícióját, egy vonószenekari darabot, a növendékekből alakult zenekar mutatta be. A szülőket — édesanyja szépen zongorázott — sokan próbáltaly meggyőzni arról, hogy gyermeküknek érdemes kepeznie magát a zenében. Beleegyeztek. A tizennégy éves Kókai Rezső Koessler Jánosnak, a híres pedagógusnak (Bartók Béla tanárának) tanítványa lett. Későbbi fent említett mondásával szemben «zeneszerzést tanult« nála, zongorát pedig Hegyi * Ernán uelnél, a kor neves professzoránál. Kókai Koess- ler kedvence volt, és az ősz mester visszavonulása után is fenntartotta vele a kapcsolatot, sőt még ansbachi otthonába is meghívta. A fiatal művész 1925-ben megkapta a zeneakadémiai oklevelét, később a zongoratanán diplomát. Húszéves volt, amikor elnyerte a Magyar Zeneszerzők és Szövegírók Szövetkezete pályázatát: negyedévre szóló római—milánói—párizsi tanulmányutat, valamint egy magyaroxszági népdalgyűjtö körűt költségeinek fedezését. Előbb a Nemzeti Zenedében kapott állást mint zon- goi'atanár. Attól kezdve felfelé ívelt pályafutása, zeneszerzői és pedagógiai szempontból egyaránt Dohnányi Ernő hívta meg tanárnak a Zeneművészeti Főiskolái-a. Kókai Rezső összesen harminchárom évig tanított tizenkét tantárgyat. Közben ő maga Freiburg im Breisgam egyetemén Willibald Guiiitt- nél zenetöiténetet, Martin Heideggemél filozófiát tanult ! Disszertációja Liszt Fex’enc korai zongoraműveiről nagy feltűnést keltett Siklós Albert halála után a zeneszerzés tanára a főiskolán, majd a zongoratanárképző vezetője, utóbb a zenetudományi tanszakon oktatja a romantikus és modern zenei stilustörtenetet Ö volt az első prófeüsww • Zeneakadémián, aki korunk zenéjét magyai'ázta. Zenei stílusában az euiőpaisag es a magyarság összeegyeztete- sét igyekezett megvalósítani. Többnyire félreérthetetlenül és jellegzetesen magyar intonációjú zenei . anyagát világos, klasszikus íoimák- ká gyúrta. Sok opusszal gazdagított» a zeneirodalmat. Daljálékai közül nevezetes a Leszen ágyú, mely a rádió révén vált népszerűvé, s a Hét falu kovácsa. A színpadi művek közül az István király című színpadi oratórium. Az utóbbi az Operaházban került színié. Számos sikeres magyar filmnek ő szerezte a zenéjét: Különös ismertetőjét, Kalandos vakáció. Szegény gazdagok. Hegedűversenyét Gertler Endre játszotta Európa-saerte. Egész sereg kamarazene-kompozíciót hagyott hátra, és a zeneiajongók még jól emlékezhetnek Erkel Ferenc Brankovics György cítnü operájára, amelyet Kokai átdolgozásában hozott színre az Erkel Színház. Legfontosabb szerzeményeinek egyike a Verbunkos-szvit Aránylag fiatalon, ötvenhat éves korában hunyt el. Kéziratai most özvegye révén a Széchenyi Könyvtár zeneműtárába kerülnek. K K. I /: ÁZ ipari só bűnlajstroma Új megoldások az utak fagymentesítésére Világszerte és hazánkban is kutatják a szakemberek a közutak és járdák jég- es csúszásmentesítésének eddiginél jobb módját. A legújabb vizsgálatok, a felhalmozódó adatok tükrében ugyanis notion nő a hagyományos védekező anyag, a fürészporral, homokkal kevert ipari só „bűnlajstroma”. A környezetvédelmi kutatók illa már pontosan követni tudják. a talajba jutó sóoldat útját, képesek pontosan felmérni,' prognosztizálni e folyamat káros hatásait. Kimutatták például, hogy a nátrium és klorid ionokra történt. Viszolygok a nősz-, talgiáíól, nem visz semmire, csak beszéltet, elveszi a helyet. az időt, kitölti azt a teret, amelyik mögött konkrét elintézni valók serege tolakszik. Aztán észrevettem, hogy a dolgok logikája szerint a közös emlékektől a mostani helyzetig vezető beszélgetésekben akadnak, akik a rajtuk kívül álló minden másnak a leszólásá- val igyekeznek tovább éltetni azt az egykori közös valamit, azt a hangulatot, ami nem volt több. mint egy spontán sors közösség. Mintha nem ez volna a tapasztalatok megbeszélésének útja! Ez a rugózó, mozgásban levő pái'beszéd. amelyik már a nagy közösségben való viselkedéssel informál, megmért mindenkit külön-külön. Feltakarta a cselekvések etikai hátterét is. Kiváltotta a sürgető kíváncsiságot, hogy amit elfogadott az egykori közösség, azt ellogadja-e a társadalom is, mit szól hozzá, vállalja-e. mást mond-e? Ezt megbeszélni nem lehet, csak cselekedni. Kifejezni. Rá kellett jönnöm, hogy sajnos, a kifejezettet sem olvassák'mindig jól. De hát mái- ebben is a külön érdekeli öltöttek testet. A nyitott folyosóról hangot hallok. «Alusztok még?« A hang ismerős, Katié, Anna barátnőjéé, a második szomszédunké. A kaputelefonon át beszél, biztosan sétálni volt ebéd után. Benyomom a gombot, válaszolok neki. Áthívom, igyunk ■egy kávét. Anna is nemsokára megébred. , (Folytatjuk.) bomló só kezdetben a talaj- legfelső, 20—25 centiméter vastagságú rétegében tárolódik. Az itteni vegyi átalakulás már elpusztítja a virágokat és a pázsitiéléket. Jól megfigyelhető mindez a városok. lakótelepek parkjainak környékén, ahol a járdák, utak közelében levő pázsit mind szélesebb sávban hal el. Sajnos a növényt ölő só ezzel még nem fejezte be vándordíját. Az olvadást követő csapadékos időszakban a káros oldatok egyméteres mélységig is leszivárognak, abba a régióba, áltól a fák tápanyagot felvevő gyökérzete tenyészik. Ha itt a sókon- centráció eléri a 0,3—0,5 százajékot, akkor mar megkezdődik a növények lassú haldoklása. Ilyen körülmények között a hosszabb távú prognózisokat illetően a környezetvédők aggodalma ugyancsak megalapozott. S a só „vádiratában” ezenfelül súlyosbító tételként szerepel az a korróziós kár, amely évente és egy-egy ország viszonylatában milliókra, sőt milliár- dokra rúg. Gyakran tapasztalható tavasszal, hogy az ősszel még üzemképes, jó gép beszorul, rozsdás. elmaródott. Ennek többnyire az az oka, hogy a használat után nem. vagy nem elég jól mossák ki a gép tartályát, nem tisztítottak ki kellően a szelepeket, a szórófejeket, a csöveket, a dugattyút, a membránt. Ezt most pótoljuk. A tartályt, a vezetékeket gondosan úgy mossuk at, hogy a vizet a szórófejeken keresztül permetezzük ki. Tisztítás céljára az enyhén lúgos víz a legalkalmasabb. (10 liter vízben 1 evőkanál trisót oldjunk lel.) Tisztítás után ellenőrizzük a folyadékszállító részeket (dugattyú, membrán, vezeték). és ha szükséges, cseréljük ki a hibás alkatrészt. A nagy teljesítményű motoros hátigipek-nél az előbb említetteken kívül gondolA közlekedés szakemberei természetesen tisztában vannak az utak sózásának következményeivel, de még ilyen áron is kénytelenek alkalmazni a hagyományos módszert, hogy „csökkenLsek a téli balesetveszélyt. Egyidejűleg azonban a környezetvédőkkel együtt mind eredményesebben munkálkodnak az ipari sót helyettesítő anyagok felkutatásán es alkalmazásán. Ezen a télerx például Fejér és Komárom megyében néhány egyszerű, de nagy horderejű változtatást vezettek be.' Az alsóbbrendű utakon megszüntették a‘ sózást, és a biztonságos forgalom lebonyolítását salakozással oldják meg. Több tőútvonalon pedig só helyett magnéziumkloridot perme- teztek a betonfelületre. Ez az anyag szintén fagygátló, de nagy előnye, hogy nincs növénypusztító hatása, koi-- róziós agresszivitása is lényegesen kisebb az ipari sóénál. További jó tulajdonsága, hogy nem kell homiik- kal kevei'iii. s miután folyadék, könnyen kipermetezhető. Szélesebb körű alkalmazását az alapanyag magasabb ára nehezíti. ' Permetezőgépek karbantartása védelem junk a karburátor teljes kitisztítására is. Szerezzünk be legalább egy tartalék gyertyát, mivel a szezon idején többnyire nehezen lehet hozzájutni. Mossuk át a gép üzemanyagtartályát is. ellenőrizzük a megszakító hézagot a kezelési utasítás szerint. A leápolt gépeket száraz, fagymentes helyen tároljuk. Tárolásnál a csöveket úgy telyezzük el, hogy tavaszig ne toi'jepek meg. legjobbia- zán lógatva tárolni. I \
