Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-14 / 11. szám

Jogi mmakőrt&mk <>/a Bútorok műanyagból Kevesen gondolnák, hogy ■ bútorgyártásban már több évtizeddel ezelőtt megkez­dődött a műanyagok haszná­lata. .(a farost és pozdorja- lemezeket is műanyagoknak számítva). Bizonyára azt is kevesen tudják, hogy a műanyagok kikísérletezé­sét, alkalmazását éppen azok a nemzetek kezdemé­nyeztek — többek között a skandináv országok —- amelyek a fa pótlására be­látható időn belül nem kényszerülnek. Ez a tény rögtön eloszlatja azt a tév- hiedelmet, hogy a műanya­gok pótanyagok. A műanya­godat ugyanis elsősorban a természetes anyagokénál sok esetben jobb fizikai, ké­miai és megmunkálhatósági tulajdonságaik teszik álkai- mássá a bútorgyártásra. Melyek azok a tulajdon­ságok, amelyek a fa fölé emelik a műanyagokat? Mindenekelőtt korlátlan ala­kítási lehetőségeik, színbeli kötetlenségük, jó tisztán tart­hatóságuk, kis fajsúlyúk, mérettartásuk, kopásállósá- . guk. Mégse higgyük azt, hogy a fák természetes szép­ségét, változatosságát ve­szélyeztetik. A bútorgyártás olyan méreteket öltött a vi­lágon, hogy sem az egyik­ből, sem a másikból egye­dül nem oldható meg a rmo­dén igényt kielégítő terme­lés. A kétféle alapanyag okos kombinációi, a feladat természetének megfelelő ta­pintatos és hozzáértő anyag­választás azonban mindig -a „helyére teheti” őket. Az iparilag fejlett országok bú­toriparának műanyagfel­használási irányzatai arról árulkodnak, hogy a műanya­gokat elsősorban ott alkal­mazzák, ahol különleges t’u­Egytálételek Lencsetál Hozzávalók: 20 dkg zeller­gyökér, 1 fej vöröshagyma, 20 dkg füstölt szalonna, fél kg lencse, 4 evőkanál bor­ecet, 1 evőkanál cukor, 1 evőkanál húsleves, bors. A lencsét puhára főzzük, A zellert, a hagymát és a szalonnát feldaraboljuk, A szalonnadarabkákat fazékba tesszük és közepes lángon kiolvasztjuk. Hozzáadjuk a zellert és a hagymát, és ál­landó 'keverés mellett üve­gesre pároljuk. Végül bele­tesszük és közepes lángon Ecettel, cukorral, húslével és borssal pikánsan fűszerez­zük. Babtál , Hozzávalók: 1 nagy fej hagyma, 2 evőkanál vaj vagy margarin, 1 doboz tar­kabab (főtt), 1 csomag kon­zerv vagy mélyhűtött hús­gombóc, 1,5 kávéskanál ka­kukkfű, só, bors. A hagymát kockákra vág­juk. A zsiradékot lábasban közepes lángon felforrósít- juk. A hagymadarabokat aranysárgára sütjük. A ba­bot és a húsgombócokat le­vővel együtt hozzáadjuk és félfőzzük. Kakukkfűvel, só­val és durvára őrölt borssal ' fűszerezzük. — Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Ünnepi játékok, Maros, Fogadalmi templom, árvíz. Timur Zul- fikáröv: Naszreddin Hodzsa című könyvét nyerte: Somo­gyi Estilla (Kaposfüred), Kelemen Ágnes (Kaposvár), Mikocsi Róbert (Bárdudvar­nok), Pápa 'Zsolt (Nagy­atád). A könyveket postán küldjük el. Zöldborsós egytal Hozzávalók: 1 csorrw le­veszöldség, 2 evőkanál vaj vagy margarin, 1 kávéska­nál húskivonat, 1 doboz zöldborsó (i/2 kg), 25 dkg lőtt .sonka (vastag szeletek­ben). 1,5 dl tej, só, bors, 2 evőkanál -apróra vágott pet­rezselyem. A vajat (margarint) lábas­ban i'elmeiegítjük. A leves- zöldséget megtisztítjuk és vékony karikákra vágjuk, és a zsiradékban üvegesre pá­roljuk. A húsKivonatot, zöldborsót levével együtt hozzáadjuk es gyorsan fel­forraljuk. A sonkát kis koc­kákra vágjuk, a lábosba tesszük és tejet öntünk iá. Elkeverjük, sóval és törött­borssal fűszerezzük. Petre­zselyemmel megszóljuk. Babos egytálétel Hozzávalók: 30 dkg sárga­répa, 1 fej fiatal hagyma, 2 evőkanál vaj vagy marga­rin, 1 doboz fehér bab (fél kg), lö dkg főzőkolbász, szeletekben, 1/4 kávéskanál húskivonat, só, bors, 2 evő­kanál apróra vágott petre­zselyem. A sárgarépát meghámoz­zuk es ferdén vékony szele­tekre vágjuk. A vajat (mar­garint) közepes lángon fa­zékban felmelegítjük, amíg barna lesz. A sárgarépa sze­leteket állandó keveres mel­lett benne megpároljuk, amíg üveges lesz. A hagy­mát Vékony csikókra vágjuk. A hagymát, a babot levével együtt a sárgarépához adjuk. Beletesszük a karikákra vá­gott kolbászt is. Húskivonat­tal, sóval, borssal ízesítjük és apróra vágott petrezse­lyemmel megszórjuk. SZAKMUNKÁSOKNAK gimnáziumra előkészít«, önköltséges, 20 hetes tanlolyamot szervez á Táncsics Mihály Gimnázium Kaposváron Jelentkezni lehet a gimnáziumban 1981. január 20-án délután 15 és lö óra között es 21-én 17 és 18 óra között. ____________________________________ (84tnm f ajdonságaik értéknek te­kinthetők. Például konyhák, irodabútorok. gyermekszo­bák, kiegészítő kisbútorok, s kivált ülőbútorok (székek, fotelek) gyártásában. Ké­pünkön az utóbbi irányzatra láthatunk példát, egy nyu­gatnémet gyártmányú, tel­jes egészében — még a fo­telek ülő és támaszkodó fe­lületeinek borítását is bele­értve — műanyagból ké­szült garnitúrát. Érdekes megoldásnak számít, hogy a nem használatos fotelek összecsukhatok, ami tisastán- tarthatóságuk és szállítható­ságuk szempontjából elő­nyös. Az. ütésálló műanyag­ból készült garnitúrát há­romféle színben állítják elő. fl dolgozók munkavégzési kötelezettsége A munkavégzés a au.éuw. a munka viszony alapján ter­helő alapvető kötelezeUseg. A munka megfelelő végzésének döntő szerepe van abban, hogy a munkaviszonyok ren­deltetésüket betöltsék. Ha a dolgozó munkáját nem. vagy nem megfelelően végzi, ez nem csupán a díjazására hat ki, vagy esetleg felelősségre vonással jár de egyben sé­relmet szenved az a társa­dalmi-gazdasági célkitűzés, amelynek megvalósítására a dolgozót munkaviszonyában, alkalmazták. Ez ad fokozott jelentősé­get a dolgozó munkavégzés­sel kapcsolatos kötelezettsé­geit részletesen meghatározó szabályoknak. Az Mit. 34. § szerint a dolgozó köteles a kijelölt időben és helyen munkára képes állapotban megjelenni. Ez a szabály a módosítás kapcsán azzal egészült ki. hogy a dolgozó munkavégzési kötelezettsége kiterjed a munkaköréhez kapcsolódó előkészítő és be­fejező munkákra is. A mun­kaidő jobb kihasználása és a hatékonyabb munkavégzés érdekében került sor erre a szabályozásra. Sok munka­.ci^en es meg toab muiuca- Koróen szükség lenne a. mun­kaköri leírások felülvizsgá­latára. Szükség lenne annak a szemlélet nes a megváltoz­tatására. amelynek követ­keztében a dolgozó teljes közönnyel viseltetik aziránt, hogy a munka elkezdésének akadálya elhárul-e. A mó­dosítás tehát nem arra vo­natkozik, bogy pl. egy mun­kakör ellátásához ez hozzá­tartozik. Arról van itt szó, hogy a mun kakörbe eddig is beletartozó munkán kívül, a munkakörhöz kapcsolódó előkészítő és befejező mun­kák végzésével bővült ki a munkavégzési kötelezettség. Ez is egyik eszköze lehet a munkáltató ésszerűbb mun- kaerőgazdál kodásának és a munkaerő hatékonyabb fog­lalkoztatásán« k. A kijelölt idő ajatt min­denekelőtt az adott vállalat­ra megállapított munkakez­dési időpont értendő. A mu nkakezdés időpontját a vállalat ügyrendje írja elő. A munkára kijelölt hely alatt a munkaszerződésben meghatározott munkahelyet vagy a vállalat külön intéz­kedésével megjelölt más munkahelyet kell érteni. Azt, hogy a dogozó a mun­kát hol köteles teljesíteni, mindenekelőtt az dönti el, hogy a munkaszerződésben miben állapodtas meg. Az Mt. meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi, hogy a vállalat a dolgozót munka­helyen kívül is munkára kö­telezze. Például: hivatalos Á gyermek táplálkozása Ar. eves veleszületett táp­lálkozási ösztön. Az egyik gyermek tarka^étvággyal születik és akkor sem fogy le túlságosan, ha például be­teg. A másik gyermek étvá­gya már mértékeit ebb, erő­sen befolyásolja egészségi és kedélyállapota. Kezdetben azonban minden egészséges csecsemőnek elég természe­tes étvágya van ahhoz, hogy egészséges'tnaradjón és meg­felelő mértékben gyarapod­jék. Miért eszik mégis rosszul a gyermek? Gyakran előfor­dulhat betegségek után. Az aggódó édesanya azonban „belediktálja" a beteg gyer­mekbe az ételt, mielőtt az étvágya magától megjönne. A családi helyzetben beál­ló változás (például testvér születése) is előidézheti az étvágy csökkenését Új táp­lálékoktól, ízektől való ide­genkedés alkalmával az eről­tetés szintén rossz evővé te­heti a gyermeket. Időt kell hagyni a csecsemőnek, hogy fokozatosan megszokja az új ízeket az új táplálékokat. A túlzott édességfogyasztás is okozhat étvágytalanságot. Legtöbbször azonban azért eszik rosszul a gyermek, mert szüleik nagyon akar­ják, hogy jól egyen. Nem ritkám azért adnak többet a gyermeknek.' mint ameny- nyit megenne, mert szeret­nék, ha kifejezetten kövé­rebb lenne. A gyermek természetes ösztöne azonban azt parancsolja, hogy dacol­jon, ha erőszakosan akarják rávenni valamire. Gyakran találkozunk válogatós gyer­mekkel, pedig egy gyermek sem születik válogatósnak. A válogatást sokszor az etetésben elkövetett hibák okozzák. Hogy az elutasítás után mégis egyék valamit a gyermek, kedvenc ételeit ad- ,ják. Később tetszik neki, hogy az elutasított étel után újabb és újabb ételt kap, — így játékká, szórakozássá válik számára az evés, illet­ve a válogatás. Sokszor csa­ládon belül is uralkodik a válogatás, a gyermek elta­nulja, utánozza azt. Külső körülmények miatt is kiala­kulhat, sokszor rossz az ét­kezési időbeosztás. Az a gyermek lesz váloga­tós, aki nem éhes, tehát nem alakult ki óhségérzete! Ha a fentiekben feiaoro* okok bármelyike miatt noe®- szul eszik a gyermek, idő, megértés és türelem kell a baj megszüntetéséhez. Leg­fontosabb a család, az anya nyugalma, mert az ideges­ség, a szüntelen etetési szán­dék újabb nehézség forrása lehet. A gyermek szervezete mindig pontosan tudja, hogy mennyi, es milyen eteire van szüksége a normális fej­lődéshez, de ha már gond az evés, azt minden esetben meg kell beszélni a gyermek orvosával. A cél az legyen, hogy a természetes étvágyat fel­keltsük — akarjon a gyer­mek enni! Ne foglalkozzék a család, a környezet a gyer­mek rossz evésével, mert akkor a gyermek maga kezd törődni az evessel. Le kell állítani a túl sok édesség­fogyasztást, az édes gyü- mölcsszörpök i vasát, a főét­kezések közötti gyakori rág- csálást, hiszen a megfelelő rágást a főétkezésekkel is biztosíthatjuk. Inkább keveset tálaljunk, mint amennyit .^setleg elfo­gyaszt, mert engedni kell, hogy kérjen még magától. Hagyjuk egyedül enni! En­nek feltétele, hogy megfelelő korban kell az önálló étke­zéshez hozzászoktatni. Ha nem hajlandó többszöri pró­bálkozásra sem önállóan megenni és kéri az adagját, adjon az anya néhány ka­nállal, majd engedje egye­dül enni tovább. Rendkívül fontos, hogy ne jutalomért egyen a gyermek. Tanuljon meg ügy viselkedni az étke­zésnél, ahogy azt korát ö- gyelembevéve elvárhatják tőle. Előfordul, hogy a gyer­mek feláll és játszik evés közben, ilyenkor éhsége már részben, vagy teljesen el­múlt. Az ételt ajánlatos el­venni tőle, mert egy idő után rájön, hogy jobban te­szi, ha rendesen eszik. Me­sével, játékkal ne tereljük el a figyelmét az evésről. Sóik gyérmék idegenkedik a darabos ételféleségektől, öklendezést produkálnak. Az öklendezés elkerülésére biz­tosítani kell a gyermek jó hangulatát étkezés közben, meg keli szüntetni az evés­sel szemben táplált gyanak­vását, tasea*. Mtozs tosvm szók lassúk darabos ételekhez ügy, ahogy a gyermek azt kívánja. Aihnafc érdekében, hogy a csecsemő és a gyermek jól, szívesen egyék, fejlődését megfelelően biztosítsa; fon­tos, hogy helyes módszerek­kel, megfelelő pontossággal, türelemmel tanítsuk meg en­ni. A felnőtt helytelen ma­gatartásával ne zavarja meg a gyermek veleszületett táp­lálkozási ösztönét. Minden­féle evésre nevelés alapfel­tétele a jó egészséges evési kedv öröm. Ihr. Király Istvanne ege,síí ség ügyi védőnő kiküldetés során más hely ségben végzendő munkái» kirendeli. Azt, hogy a munkára ké­pes áilapoi. alatt mit kell ér­teni az Mt. közvetlenül nem határozza meg. Figyelemmel azonban azokra a következ­ményekre, amelyek a dolgo­zókra munkakörük betöltése során hárulnak, a munkaké­pes állapot általános tartal­ma enélkül is megfogalmaz­ható. Azt lehet mondaná» hogy a dolgozó akkor tesz eleget ennek a kötelezett­ségeinek, ha állapota — akár fiziikai, akár szellemi — a munkaköréből adódó fel­adatok elvégzésében nem gá­tolja. Természetesen egyes területeken, illetőleg egyes munkakörökben, különösen ahol ’ a munkára képes álla­pot hiánya.» kihatással lehet a dolgozó egészségére vagy testi épségére, vágj' mások életét, biztonságát veszélyez- lelheti stb., ennél részlete­sebb és pontosabb mégha ta­rozásra van szükség. Ezért egyes jogszabályok erre vo­natkozóan konkrét követel­ményekéit is felállítanak. Így például a .szeszesital bármi­lyen kismértékű fogyasztás« kizárja. a dolgozónak gépko­csivezetői. mozdonyvezetői munkakörben stb. történő beosztását. A vállalatnak te­hát ilyenkor a munkába ál­lítást meg kell tagadma. Emeített természetesen mindazokat a következme- nyeket is alíkal mazhatja. amelyeket a munkavégzési kötelezettségiét megszegő dolgozóval szemben a sza­bályok szériát megtehet. Fontos tovább? szempont, hogy a munkára képes álla­pot követelményét mindig ahhoz a munkakörhöz vi­szonyítva kell vizsgálni, amelynek betöltésére mun­kaköre szerint a dolgozó kö­telezett. ' A mumikavégaési kötele­zettség teljesítésének .elöfelr tételeiként is tekinthető kö­telezettségek nemcsak egy adott időpontban és helyért, hanem tíarmely munkavég­zési napon és a munkaidő teljes tartalma alatt terhelik a dolgozót. Ha a dolgozó ezeknek ,nem 'tesz eleget * munkavégzési kötelezeUseg megszegése miatt »/. Mt.-bet* meghatározott különböző hátrány okát is viselnie kell. Dr. Hegedűs Gyttfc» KABÁTBÓL Évszakváltás alkalmával — közeleg a tavasz — gyak­ran nyitogatjuk a szekrénye­ket, hogy felmérhessük, mit lehet majd változatlanul hor­dani, és milyen holmi az, amit egy-két jó ötlettel, ke­vés kiadással felújíthatunk. Rajzunkon azt mutatjuk be hogyan lehet néhány éves átmeneti kabátunkból diva­tos pelerint alakítani. Mint az ábra is érzékelteti, a ré­gi kabát oldalát a szaggatott vonal mentén leszabjuk, s ennek helyébe kerül enyhén bővülő szabással a pelerin kombinációs megoldása. Az alkalmi boltok méter­osztályán érdemes olcsóbban megvenni hozzá a szükséges anyagot. Ha a kabát mintás, akkor színben harmonizáló, egyszínű, hasonló vastagságú kelmét, fordított esetben pe­dig mintázott — csíkos, koc­kás. stb — lehet a kiegészí­tő anyag. Érdemes annyit venni belőle, hogy kiteljék sapka, sál is, így divatos összeállításra teszünk szert.

Next

/
Thumbnails
Contents