Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-11 / 9. szám

Lánc. lánc Láncból van a kerítés, a kapu; láncból készült az összes csillár, a veranda korlátja, a térelválasztó a •szobában, és az azon függő virágtartó is. — Nem láncgyárban dol­goztam, csak egy nagyüzem- lsen, Budapesten; ott. mi­előtt; nyugdíjba mentem volna, egy rekonstrukció so­rán nagyon sok régi beren­dezést kicseréltek. Fájó szívvel néztem a hulladék­hegyeket, s azt gondoltam magamban: mennyi min­denre tudnám ezt használ­ni! F,gyszer meglátott a fő­mérnök, és megkérdezte: Ernő bátyám, tudom, te na­gyon szívesen barkácsolsz, nem. akarod elvinni ezeket a hulladék vasakat? Így vette meg csekély összegért, a MÉH közvetí­tésével, a több mázsa lán­cot az egykori géplakatos, Golovics Ernő. És nyugdí­jaséveit Siófokon többnyire barkácsolással tölti. — Alig vártam. hogy »kiszabaduljak« Pestről. Összeszedtem minden anya­gi tehetségemet, és a csa­láddal közösen bővítettük , az egykori kis házat; épí­tettem magamnak egy mű­helyt, fölszerelkeztem több­féle szerszámmal. — Honnan veszi az ötle­teket? — Nagyon szeretek raj­zolni, tervezgetni. Általában a délelőtti órákban terve­zek; elképzelem, mit szeret­nék, hogyan szeretném, az­tán délután kijövök a mű­helybe, és megcsinálom. Persze, sok olyan munka van. amit nem lehet egy délután elkészíteni, ezekre többször visszatérek, olykor még változtatok is rajtuk. Aztán ha valamilyen új­ságban. könyvben meglátok egy szépmívű kovács olás t, Mióta síelünk? A sí napjainak közismert sporteszköze, mely — mint mint a lexikon mondja: — ..cipőre csatolható, körülbe­lül 2 méter hosszú, keskeny lécpár a havon való közle­kedésre. A sífelszerelést két hótányérral ellátott bot egé­szíti ki”. Régóta ismerjük, de hogy honnan származik, nem tud­juk pontosan. A világ kü­lönböző részein végzett ása­tások során számos helyen például Finn- és Svédor­szágban egykori símaradvá- nyotk kerültek felszínre. Norvégiában, Rodos szigetén sífutót ábrázoló, 5000 évesre becsült sziklarajzot találtak fel. Mások a Bajkál-tó és az Altáj-hegység környékére teszik a sí első használati helyét. Ókori görög írók em­lítik, hogy a kisázsiai Ör­ményország havas tájain a mongolok fatalpakon közle­kedtek, ezzel ejtették bámu­latba a helyi lakosságot. Va­lószínű, hogy valahonnan erről a vidékről került to­vább észak felé a sí haszná­lata, így jutott el a skandi­náv államokhoz is. Eleinte a havas hegyoldalakon va­ló közlekedésire, 'később va­dászatokra használták a sít, mely a természeti akadá­lyok fölötti uralmat jelen­tette. A lakosság sihasználatát később átvette a katonaság is olyan területeken, ahol a természeti akadályok a moz­gást tél idején megnehezí­tették. Feljegyzések szerint legelőször a norvégok hasz­náltaik katonai célokra sítal­pakat (1747), mely előőrsi és felderítő mozgásokait tett lehetővé. Európa többi hegyes vidé­kén sorozatosan terjedt el a katonaság körében a sí rendszeres használata. Svájc, Tirol, Németország, Olasz­ország, már a múlt század végén rendelkezett sí-külö­nítménnyel. Svájcban az or­szág területének sajátosságai miatt a katonaság egyes ré­szeit egyaránt kiképezik gya­loglásra, lóháton való moz­gásra, autóhasználatra vagy síelésre, hogy' a felmerülő akadályokat fennakadás nél­kül legyőzhessék. A sí a sportok között elő­kelő ren«.sorolást kapott; a téli olimpiák és világverse­nyek megszokott száma (tá­volsági futás, lesiklás, ug­rás, akadályverseny stb.). Honvédségünk is, más nem­zetek katonaságához hason­lóan, külön síelő alakulato­kat képez ki, mely speciális téli feladatok megoldására hivatott. R. J. A Volán 13 sz. Vállalat 5 autószerelő szakmunkást és 5 autószerelő betanított munkást felvesz Jelentkezni lehet a műszaki üzem vezetőjénél, Kaposvár, Füredi u. 13í praktikus berendezési tár­gyat, lerajzolom, és ha tu­dóim, meg is csinálom. Ad­dig babrálok vele. amíg nem sikerül elkészítenem. Az olyan dísztárgyakat, nem szeretem, amelyeknek nincs rendeltetése, csak azokkal foglalkozom szívesen, ame­lyekről tudom, hogy vala­mire használhatja az ern­te-. Sokszor zsörtölődik fe­leségem. hogy miért kelek föl hajnalok-hajnalán, mi­ért töltöm kint az estéimet a műhelyben, miért vagyok képes órákig turkálni a MÉK-telepén a vashulladé­kok között A válasz egy­szerű: ezt szeretem csinál­ni. — Hogyan lehet láncok­ból , láncda ra bókból eny- nyi mindent kialakítani? — A rozsdás vasdarabo­kat meg kell* óvni a továb­bi korróziótól, aztán össze kell rakni, a kívánt hosszú­ságúra. Megcsavarni, dup­lán venni, hajlítani, hozzá- hegesoceni. Hajlik a vas. a lánc. engedelmeskedik az emberi kéznek. önma gé­bem is oüyan a hatása, mint­ha ruha lenne azon a tár­gyon. a«»t készít belője az ember. Az egyik láncszem ovális, a másik gömbölyű, a harmadik egészen pici. a negvedik meg akkora, hogy a fejem is átfér rajta . . . — Ügy tudom, most megint nagy munkába fo­gott. — Tgen, elkezdtem egy ebédlősaekrény díszítését. Erre szinte az összes nálam megtalálható láncszem típus­ból felhasználok néhányat. Tavasszal a Csepel gyár egyik budapesti kultúrházá- ban lesz közös kiállításunk, három régi kollégámmal, ók ugyancsak ilyen munká­val töltik a szabad idejüket. . Ahogy • beszélgetünk a műhelybe«,,.. addig is tesz- vesz ; egy pillanatra sem tud nyugton maradni. Hat­vanöt éves. Forgatja kezé­ben a kalapácsot, s az em­bernek az az érzése, nem tenné le a szerszámot talán még evés közben sem ... K. Zs. Portré Horváth Adóm főrendezőről Horváth Ádám főrendező egyike a hazai televízió­zás legismertebb, legtöbbet fog­lalkoztatott, és a leg külön bözőbb műfajokban je­len tkező alkotói­nak. — Valójába® mezőgazdasági szakembernek késaü Item — mondja Horváth Ádám. — Gyer­mek koromban ugyanis sokai vendégeskedtem Erdei Ferencék- nél, a híres tudós családjánál, nagy­apám Sárközy György író és költő baráti kap­csolata révén, és így szerettem be­le a mezőgazda­ságba. De mivel másfél év után kidobtak az Agrártudományi Egyetem­ről (hogy miért, hagyjuk inkább), mindenesetre ezt a pályát nem folytattam. Ér­deklődésem a zene felé for­dult. Közben míg eljutot­tam a televízióhoz, voltom tisztviselő, fizikai nxmkas, majd a Honvéd Művész- együttesnél kötötten lei kó­rusén ékesként. — S hogy került a tele­vízióhoz? — Véletlenül. Szóitok, hogy zenében járatos embe­reket keresnek __ Asszisz­t ensként kezdtem, s hat hó­nap után kineveztek rende­zőnek, s csak azután végez­tem el a színművészeti fő­iskolát. Induláskor szeren­csém volt, a kitűnő Apábhy Imre rendező mellé kerül­tem. jó iskola volt. Majd később Londonban a BBC- nel magas színvonalú elmé­leti kurzuson vettem részt. Igyekeztem az ott tanultak­ból valamit megvalósítani. — Mi érdekli leginkább « televíziós műfajok közül? — Minden! A kollégáim általában egy műfajra pro- filirozódtalj, én állandóan körbejárok a különböző műfajok között. így nem­rég fejeztem be a hatrészes Petőfi ív-játék sorozat for­gatását, rögtön 'utána el­Horváth A ti ám, a rendező kezdtem a Bartók Concerto készítését. Rövidesen balett műsort forgatok Seregi Lászlóval, aztán egy Kál­mán György portré elkészí­tésére kerül sor. Nincs test­hez kőzete Hó múlanom Mi­re elkészülök valamivel mar elegem is man bekÄe. Minden w-mútej érdeké. Az éíóedes is. A tv-putoli­ciezttikát meg különösen kedvelem. — Elégedett « rendező sajat munkáival? —* Sohasem vagyok elé­gedett. De ez elsősorban önmagámmal való elégedet­lenség. Néhány munkát azért vállalok, így A gép- 'írókat, Bartók Fábóltaragott királyfiját, vagy a Zenélő órák ötven adását. Ezekkel elégedett lehetek, úgy vé­lem, egy részét jelentik ma már a hazai televíziózás történetének. — A rendező egyénisége mennyire tükröződik ■ mű­sorokban? — Az önmegvalósítás gondolatával vitáznék. Én 'inkább interpretátor va­gyok. Hol karmesternek, hol meg zeneszerzőnek érzem magam. attól függően me­lyik a fontosabb. — Nemcsak rendezője, de osztályvezetője is volt a te­levíziónak. .— Igen, kitaláltam egv osztály t H SZOidivOZtclbcUS elősegítésére, de egy ioo után az volt az érzésem, hogy át kell adnom szak­ara tóttá b b, dramaturgiai vezetőnek. Bár ez a' mun­kám nem vont el a rende­zéstől. — A televíziózás ideg- munka. — Kezdetben valóban gyakran robbantam, kiad­tam a mérgem, de bizonyos eredmények. elérése után változtattam ezen. De a szi- •gorúság maradit. Igyekszem jó közérzettel dolgozni és ezt mindig csapatmunkában kell eléírnám. — Itt is rendezői diktatú­ra érvényesül? — Valóban szigorú, dik­tatórikus rendező vagyok, de elutasítom az okvetlenül cezaromániás viselkedést. — Mitől lesz jó a jó tévé- rendező? — A televíziózás technika, csak alap, eszköz, amit bár­melyik mérnök jobban is­mer nálunk. Műveltség, kultúra és politikai ismere­tek is keltenek mindehhez. A teievjaozaei meg lehet .«zereaari. Bn jobban szere rém cérnáim, mént nezm a kész müveket. Meg akkor is, ha *z ember mwzat efkol Bz «aram* olyan játék, arm megismételhetetlen — S milyen játékok »an­nak meg a főrendező tervei között? — Szeretném megválóén ­tani es rendezni a televízió saját színházát. A vígjáték ugyanis nálunk is hiány­cikk. Ha megvalósul — a tervek szerint hamar, van — a színházunk, évenként tíz vígjátékot tálalhatunk szombat estéken a nézők­nek. — A , rendezés mellett mi­vel foglalkozik még a ren­dező? A magánélete? — Magánéletem? A fele­ségem színésznő, a gyereke­im már felnőttek ... Na­ponta sportolok, tenisze­zem. És ott van még a ze­ne, a színház a kikapcsbló- dásra. Tévé-rendezést taní­tok a Szánház- és Filmmű­vészeti Főiskolám. nagyon szeretek a fiatalok között . lenni, köztük én is újra nö­vendék vagyok. S/.. B. A templom meg a fia (äaitöM-) A Balaton elvonja a láto­gatók figyelmét a környeze­téről : ha jó az idő, a tónál maradnak, ha nem jó, ak­kor esetleg kirándulnak — hajón vagy autón valame­lyik múzeumhoz, emlékház­hoz. Leginkább Szegedi Ró­za házához Badacsonyba, mert a szomszédban vár a halászlé, s egész Badacsony­ban fhogv pontosak legyünk valamennyi Badacsonnyal kezdődő nevű településen) vár — a badacsonyi bor. Pedig aki csak szétnéz a ha­jóról, a járműről vagy akár a vízből is, láthatja: lenne a tó környékén sok szép táj, érdekes falu, ahova elláto­gathatna. Ezúttal egy ilyen — ugyan a tótól rejtett — csendes, nyugalomban meg­búvó útra invitálnák e so­rok. Betyárok csárdája A tó környékén nyugodt derűvel húzódó Keszthely mögött nemcsak a gyógyító vizű hévízi tó rejtőzik, ' ha­nem sok más érdekesség is. Ha megkerüljük a Festetich- kastély kertjének keletre néző, sízép kilátást nyújtó csücskét, a Keszthelyi-hegy­ség nyugati szélén mehetünk végig. Utunkba esik a héví­zi elágazásom túl egy régi ■miilet, ahol érdemes meg- r. linunk nemcsak az étel- ííai kedvéért, hanem a néd- •adtsles öreg; Gyöngyösi csár­da, fca/egtóátóért. A műit szá­zad elején a Festetoch mra- ságé volt az épület, már műit a csárda, majd a szá­jad közepe után a szabad- .saí$h»rc erta* * betywrvrteg nevezetes állomása, ahol többek között ama híres Sa­vanyú Jóska is meg-megíor- dult. Két másik betyár pe­dig a közelben vívott tűz- póirbajt a pandúrokkal, és vesztette életét — a csárda közelében sírjuk az egyik látnivaló. A másik maga a csárda régies berendezésé­vel. * Két vár között De menjünk bízvást to­vább, mert nem ez a csárda a.z úti célunk! Ha megke­rüljük a hegység északnyu-. gáti részét, utunk a völgye­ken, szép erdők között Zala-, szántóra vezet. A falu ele­jén, vissza dél felé tekintve a rezi várromot pillanthat­juk meg az erdős Meleg­hegy csúcsán, a falun túl, észak felé pedig egy másik várrom körvonalai sej lenek a Tátikán. Oda hosszú gya- logsétával jutunk fel az ős­bükkös védett területén át. Tátika várát a múlt század első felében népszerű költő a felesége badacsonyi házá­ban aiz ő emlékeivel is talál­koznak a borkóstolók: Kis­faludy Sándor verses regé­ben örökítette meg. A tatár­járás után épült vár a veszprémi püspökséghez tartozott, majd királyi bir­tok, aztán zálogtárgy lett, kesébb egy katonás veszp­rémi püspök elfoglaltatta a török elől falai közé mene­kített egyházi és nemesi ja­vakkal, kincsekkel egyetem­ben . . . Sorsa kalandos volt, de a XVI. század végére már megnwHŰött m állapota. A fiatemplom Kozma és Damján De maradjunk még a faludban. Habár ez ma jó­val nagyobb, mint a messzi múltban; itt a várak koro­názta erdős he­gyek alatt, a ka­nyargós utcám könyöklő házak között, a nagy, zömök, román tornyú templom közelében köny- nyű elképzelni a régi időket! A Xni. századból való okirat is em­líti már a falut, pontosabban még minit birtokot, a következő évszázadiban pedig királyi alattvalók községe, majd városként említik. Temploma első em ütése 12.10—1240 tájáról való. Két szent nevére szentelték töl. E két szent — Kozma és Damján — neve rendszerint együtt szerepel: olyan falu­nevük is van, amelyben már feledésbe merült a két név különállása: Kozmadomb ja — noha dombos vidéken van Nyugat-Zalában, eredetileg nem dombot, hanem ugyan­csak Damján-t kötött a Koz­mához. Csúcsíves, na.gy ablakok tagolják a templom falát a támaszok között, vaskos, boltíves ablakú, várszerű tornyán az apostoli kettő' kereszttel koronázott fő to ronysásaik mellett négy kis fiatónmysusak sfesatik. S ha tovább megyünk a faluban, megpillanthatjuk e templom ..kisfiát'’: egy ugyanilyen vaskos formátu­mú tornyocskával. hasonló formában épült pici kápol­nát... A faluin túl. a korán el­hunyt költő, Simon István szülőfaluja: Bazsi felé veze­tő út mellett még egy pillan­tásra álljunk meg. Jobbként a tatárkúti léten kis keve • dombok emelkednek. Mást i is vannak hasonló kunba' mok, de nem ennyi. Ezek kora vaskori sírdombok itt. A 1 Meiismétellieteüei! játék

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents