Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 8. szám

Kísérlet a tanácsi munka korszerűsítésére Új szervezeti felépítés Barcson Az elmúlt három évtized során jelentősen változtak, módosullak a tanácsi igaz­gatási szervek feladatai. Je- lentűsen bővült például a gazdasági tennivalók köre, mely számos jogi. hatósági, következménnyel járt. De a tanácsi' önkormányzat fejlő­dése is sürgette a szakigaz­gatási szervek igazodását a megváltozott testü'eti jogok­hoz és kötelességekhez. A tanácsok, a megadott szervezeti keretesen belül, igyekeztek munkájukat a változó körülményeknek, kö­vetelményeknek es igények­nek megfelelően új eieme.-c- kel gazdagítani és kisebb-na- gyobb módosításokat sajat Hatáskörükben végrehajtani. Ez azonban kevésnek bizo­nyult. Szükségessé vált a helyi, mindenekelőtt a váro­si tanácsok egész felépítésé­nek a megváltoztatása, az egyes szervei közötti kap­csolatok jelentős fejlesztése. A Minisztertanács Tanácsi Hivatala, ezt felismerve — elsősorban a kisvárosok ré­szére — új igazgata.,i szer­vezet kialakítását határozta el. A kialakított elképzelés­nek azt a célt kell szolgál­nia, hogy gyorsuljon a la­kossági ügyintézés, egysze­rűsödjön a hatósági munka, és általában emelkedjék a tanácsi tevékenység színvo­nala. Más oldalról megköze­lítve: ne a régen kialakult, merev ágazati tagozódás határozza meg a tennivaló­kat, hanem a tényleges fel­adatokat kell íi gye lenibe venni a mindenkori szerve­zet kialakításában és műkö­désében. A végleges modellhez, me­lyet majd országszerte beve­zetésre javasolnak, hét kis­városban kísérleti .szerveze­tet hoznak létre. Köztük van megyénk legfiatalabb varosa, Barcs ,js., A kísérle­teknél természetesen figye­lembe vették a helyi sajá­tosságokat — a somogvi resztvevőnél például azt, hogy területi irányítást is ellát —. továbbá egyéni el­képzel éseket, korábbi ta­pasztalatoké t. Az új felépítés Barcson nem nélkülözi az előzmé­nyeket A település tanácsa 1977-ben (még nagyközség volt). ügyfélszolgálati irodát hozott létre. Egy évvel ké­sőbb bevezették az iratke­zelést egyszerűsítő központi iktatást, tavaly megszervez­ték a hatékonyabb foglal­koztatást biztosító leiró iro­dát. majd néhány hónapja tajékóztató központot hoztak létre. Most ped;g. január elsejétől, a korábbitól alap­jában eltérő szervezed for­mában működik a Barcsi Városi Tanács szakigazgatu- sa. Mi ennek a lényege? A korábbi hagyományos nyolc osztály helyett mindössze négy egységre tagozódik a szakigazgatási szervezet: gazdasági. int ézsmén virányi - tási, igazgatási, valamint gesebbé vaiik az irányítás, ugyanakkor várhatóan szo­rosabb együttműködés való­sul meg a tanács és a szak­igazgatási szerv között: az apparátus jobban kötődik a testülethez, amelynek ezál­tal megnő az elhatározó szerepe és egyszerűsödik a döntési mechanizmusa. A legfontosabb azonban, hogy a lakosság gyorsabban, után­járás nélkül intézheti ügye­it. Megszűnik a küldözgetés, az akta űtja lerövidül, mi­vel az illetékes ügyintézők közvetlen kapcsolatban vannak egymással. (Munká­jukat azzal is könnyítették, hogy a. h a lóság i. igazgatási tevékenységet elválasztották a szakmai és egyéb, nem közvetlenül a lakosságot szolgáló feladatoktól.) Végül említésre méltó az egysegei gazdasági szervezet kialakítása, amelyben min­den pénzügyi, fejlesztési lé­pést. megoldást működési kiadást .stb. teljes feltétel­rendszerében, összefüggé­seiben és következményeiben kell vizsgálni. Természetesen a szerve­zeti felépítés korszerűsítése, a tárgyi feltételek javítása, az ésszerűbb. alka.mazko- dásra képesebb tagoltság önmagában aligha vezethet el a színvonalasabb ügyin­tézéshez, az igazgatási te­vékenység egyszerűsödésé­hez. általában a kedvezőbb hatású tanácsi munkához. Ehhez nélkülözhetetlenek olí'a.n emberi tulajdonságok a vezetőkben és az ügyinté­zőkben egyaránt. amelyek működtetni segítik a fent vázolt modellt. Csak az ön­maguk konzervatizmusát le­győző, a beidegződéseket, ré­gi magatartásmódokat alap­jában megváltoztató, az új felépítésben és módszerek­ben hinni tudó, a korszerű eljárásokat. megoldásokat meggyőződéssel fogadó és alkalmazó, egyéni felelőssé­güket és együttműködési készségüket egyaránt erősítő szakemberek segíthetik si­kerre a hosszú hónapok — bizonyos vonatkozásban évek — során kimunkált új szer­vezeti formát. Bevezetésétől persze sen­ki nem vár csodát. Megal­kotói jól tudják: lankadatlan figyelemmel kell kísérniük a feladatok, a körülmények változását, és érzékenyen reagálva, gyorsan alkalmaz­kodniuk a módosuló igé­nyekhez. Ugyanakkor a ta­náccsá 1 m u nk a kapcso la tban levő szervezeteknek, intéz­ményeknek, melyeknek te­vékenységét kisebb-nagyobb mértékben érintik a fenti változások, megfelelő türe­lemmel és alkalmazkodó készséggel kell segíteniük a város és a városkörnyék igazgatását egyaránt ellátó tanács korszerűsítési törek­véseit. Paál László Kulcsra kész export Ma, amikor gyakran em­legetjük a romló csereará­nyokat, a növekvő energia- és nyersanyagárakat, min­denki keresi a megoldást, hogy olyan termékeket ex­portáljon, amelyeknek az ára lépést tart a rohanó inf­lációval és termelési költsé­gekkel. A legjobb persze az lenne, ha olyan magas szel­lemi tartalmú cikkekkel ren­delkeznénk, amelyekben ke­vés az anyag és sok a tudás. Mint például az integrált áramkör vagy a gyógyszer, hogy a legkézenfekvőbbeket említsük. Természetesen egy olyan országnak, amelyiknek nemzeti jövedelméből min­den második forint a kü ke­reskedelem révén realizáló­dik, s ez jellemző Magyaror­szágra, nem elég egy- vagy kétféle jól menő portékával kirukkolnia. Egyre többen vallják, hogy rendszereket, rendszer­családokat kell eladni a ma­gyar vállalatoknak külföl­dön. S hogy ne maradjon homályban, miről is van szó, hozzunk néhány példát, Amikor egy komplett kór­házat vagy iskolát, netán egy mintafarmot vesznek meg Dél-Amerika, Afrika Vagy Ázsia országai, akkor az eladók kulcsrakészén szállítanak. Épületet, beren­dezéseket, ha kell személy­zetet, s minden hozzávalót. Ez utóbbin például techno­lógiát, know-how-t is kell érteni. Ha például egy min­tafarmot szervez meg a ma­gyar mezőgazdaság, akkor nem elég gépeket és növény­fajtákat adni. Ennél több kell. S ez a több, a termesz­tési rendszer. Magyarorszá- gon már sokan hallottak a bábolnai, a bajai vagy a nádudvari kukorica-, illetve búzatermesztési rendszerről. Ha a teljes technológiát el­adjuk, gépekkel, szaktudás­sal együtt, akkor jóval na­gyobb bevételre tehetünk szert, mintha az egyes téte­leket külön-ikülön exportál­nánk. Arról nem is beszél­ve, hogy egy-egy ilyen rend­szerexport ''esetén az árakat nehéz összehasonlítani a ver­senytársak ajánlataival. Hi­szen sok nyugati cég húzó­dozik attól, hogy á techni­kát, a szellemi tőkét is áru­ba bocsássa. Többek között ennek köszönhető, hogy az Egyesült Izzó komplett lám­pagyárakat adott el Indiá­ban, a Közel-Keleten és In­donéziában is. A magyar gazdaságnak jelenleg három olyan terüle­te van. ahol jelentős ered- • menyeket tud felmutatni, ha rendszerexpprtról beszé­lünk. Az egyik ilyen terület az egészségügy. A Medicor már több komplett kórházi egységet szállított és helye­zett üzembe Dél-Ameriká- ban és Afrikában. A tenge­rentúlon elsősorban Peruban es Brazíliában. Afrikában pedig Nigériában találhatók meg a magyar berendezé­sek. Egyik-másik helyen már közreműködött az építésben is. az oi-vosok és az ápoló­nők kiképzését segítette, esetleg magyar egészségügyi dolgozókkal indították be a kórházakat, klinikákat. Ta­valy létrejött a MEDIN- VEST, annak érdek ében. hogy a magyar egészségügy és a hozzá tartozó ipari bá­zis a legigényesebb kérések­nek is eleget tudjon tenni: ha kell, építkezzünk, ha kell berendezéseket szállítsunk, és ha, kell, üzemeltessünk egészségügyi létesítménye­ket. A Medicor vezetői úgy látják, hogj' az ilyen típusú üzleteké a jövő, még akkor is, ha egy-egy szerződés megkötéséig évek telnek el, néhány esetben pedig hiá­bavaló a fáradság. Az egye­di mü zenek és berendezé­sek piaca ugyanis telített, a konkv.rrencianarc éles, emi­att az árak bizony kevés nyereséget foglalnak maguk­ba. A másik terület az okta­tás. Hagyományaink már itt is vannak, hiszen két külke- reskedeími vállalat, a Met- rimpex és a Technoimpex már több mint 10 éve fog­lalkozik az „oktatási üzlet* t tel”. A fejlődő országokban ugyanis az egészségügy mel­lett az oktatás az a terütet, amelynek fejlesztését állan­dóan napirenden tartják, hiszen a jövő szakmunká­sai és műszaki-gazdasági ér­telmiségei meghatározzák egy-egy ország fölemelkedé­sét. Az ilyen üzleteknek ket­tős hasznuk is van. Egy­részt számítani lehet arra, hogv a magyar berendezé­seken tanuló egyetemisták, akik később a fejlődő or­szágok iparában vezető po­zícióba kerülnek, emlékez­nek még a „tanultakra”, s előnyben részesítik a mi esz­közeinket, berendezésein­ket. A másik szempont már inkább üzleti: egy-egy olyan komplett szállítás esetén a keresett cikkek mellett olyan készülékeket is el lehet ad­ni .amelyeket egyébként ne­hezen lehetne exportálni. A korábbiakban már szó volt a mezőgazdasági rend- .szerexportról. Ezen a terü­leten a magyar mezőgazda- sági üzemek és gépgyártók elsősorban arra képesek, hogy a nálunk már bevált növénytermesztési és állat- tenyésztési rendszereket ad­ják át. mindazokkal a ta­pasztalatokkal együtt, ame­lyek a hazai gyakorlatban meghonosodtak. Noha itt most háixjcn ága­zatot soroltunk fel, koránt­sem akarjuk azt mondani, hogv ezzel kimerültek a rendszerexport lehetőségei. Hiszen a gépipar es a vegy­ipar számtalan tevékenysé­get fog át. mint például az elektronika, a híradástechni­ka vagy a petrolkémia. Az Egyesült Izzó és Bábolna ki­vételével ezeket az esélye­ket még alig ..játszottuk meg”. noha árualapokkal bőségesen rendelkezünk. Több vállalkozó kedvre, no meg központi segítségre van szükség ahhoz, hogy a ma még parlagon heverő tudá­sunkat dollár- vagy rubel­milliókra váltsuk. E. P. szervezési és jogi osztályra. Az első kettőt a korábban függetlenített elnök hely et­Az első uj gepek tesek vezetik. Ezáltal eaysé­Épül az Azovi-tenger me'léki csatorna V A mesterséges folyó, ame­lyen a Dnyeper vize eljut a Donyec-medence déli kör­zeteibe. segít az Azovi-ten- ger mellett húzódó sztyep­pek vízellátási problémájá­nak megoldásában. A csator­na mentén megkezdték két nagy víztároló építését, amely több mint ÖOO millió köb­méter vizet tud majd befo­gadni. A 260 kilométer hosszú csatorna több mint 300 ezer hektárnyi mezőgazdasági te­rület öntözését teszi lelietö- ♦o a donyecki területen, ezenkívül ellátja az Azovi- tenger partvidékén levő ipa­ri központokat es üdülőöve­zeteket. Megérkeztek az ÚJ érv első gépel a Somogy megyei Mezó gazdasági Ellátó Vállalat te­lephelyére. Hét MTZ—50-es traktor műszaki vizsgáját már megkezdték a KPM dolgozót Ebben az évben a vállalat 179 traktort ét lift kombájnt szállít a megye termeioszövetke­Hideg munkahelyek Az év eddigi leghidegebb munkanapjának reggelén pontosan érkeztek a megál­lókba az autóbuszok: a di­dergő — munkába induló — utasoknak nem kellett vár­niuk. Azért, hogy , pontosan közlekedjenek az autóbu­szok, négy ember egész éj­szaka virrasztóit: ők alkot­ják Kaposváron az úgyneve­zett fagyszolgálatot. Az voit a feladatuk, hogy a szabad­ban éjszakázó negyven au­tóbuszt ne engedjék lehűlni. Időről időre elindították a motorokat, s reggel az első járatok vezetőinek nem kel­lett vesződniük a kocsikkal. A munkahelyekre ponto­san érkeztek az emberek, s meleg irodák, műhelyek fo­gadták őket. Sokan vannak azonban olyanok, akik mun­kájuk miatt nem mehettek a melegre. A Somogy me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat központi telepéről teg­nap is pontosan indultak a panellszállitó teherautók, s a szerelők kint a háztetőn hi­degben, süvítő szélben dol­goztak naphosszat. A So­mogy megyei Tanácsi Ma­gas- és Mélyépítő Vállalat­nál csaknem ezer ember da­colt a hideggel és a széllel. A szabadban dolgozóknak nehéz volt tegnap a munka­MAI ÍKOMMENTÁRUNin juk, s a meteorolugiai elő­rejelzés szerint ma sem szá­míthatnak jobb időre. A fel­adatot azonban ezen a na­pon .is el kell végezni, s a helytállásért megérdemlik, hogy többet, jobban .törőd­jenek velük. A Volán gépko­csivezetőit a végállomáson forró tea fogadta; a tanácsi építők huszonöt munkahe­lyén — a melegedőkben — reggeltől estig főzték és cit­rommal Ízesítenék; sűrűn vitték körbe a teáskannái a SAÉV építkezéséin is. A tea nem ved n hideg ellen, de a csípős levegőjű munkahelyeken jólesik a melegítő ital. És Jólesik a gondoskodás is. Az átlagos­nál nehezebb körülmények között munkálkodó emberek megérdemlik, hogy megkü­lönböztetett gondoskodás­ban részesüljenek. Csak így. ilyen feltételek mellett lehet elvárni tőlük azt. hogy a mostohább viszonyok között is teljesítsék azt. amit var­nak tőlük: pontosan érkez­zenek a jármüvek a megál­lókba, ütem szerint készül­jenek a lakások. Dr. K. I. Elemes bútor Roham a Domusban Startra készen várta sok ember a januárt, hogy ele­mes bútort rendelhessen a kaposvári Domus áruházban. Az első idei nyitvatartási na­pon meg is kezdődött az elő­jegyzés, ám rengeteg hiba akadályozta a vásárlókat es a kereskedőket. A legnepszerűbb a Garzon elemes bútor, e példán mu­latható a tortúra. Az ilyen bútorokat akkor lehet megrendelni, ha az ösz- szes elemet — méreteit, szí­nét. apróbb részleteket — is­merve az ember otthon nyu­godtan megtervezi, hogy a ..márkiin” rendszerből mi­lyen darabokat kell felhasz­nálnia lakása berendezésé­hez. Igen ám, de ehhez raj­zos vagy fényképes ismertető is szükséges lenne. Bona Gyula, az áruház igazgatója elmondta: — Többször kértük a Szé­kesfehérvári Bútoripari Vál­lalattól, hogy küldjenek egy paksaméta ismertetőt, ám mindig csak ígéreteket kap­tunk, a prospektusok nem jöttek meg. Enyhített volna ezen a gondon a most megje­lent bútorkatalógus, amely nemsokára áruházunkban is kapható lesz. Ám ebben a színes, szép kivitelű füzetben csak az eleinek egy részét mutatják be. S ugyanigy van ez a többi elemes bútorral is. összeállí­taná jgényeit a vásárló, ha volna miből. Így is vásárol­nak — azaz előjegyeznek so­kan, am csupán az áruház­ban meglevő egy-ket pél­dányt használhatják, sebté­ben kénytelenek tervezni, rajzolgatni. Érdekes, hogy valaha a Garzon gyártői egy szép kis füzetet küldtek e oútorhoz. Abból ki lehetett vágni egy levelezőlapot, amelynek visszaküldése után — így ígérték — az új ele­mekről, a változásokról újabb kiegészítő prospektust küldenek. Magam is elküld­tem ezt a levelezőlapot, ám az újdonságokról — pedig azóta ilyen bőven van — egy fia ismertető sem érkezett. Azaz: egy jól kigondolt rek­lámfogást rosszul alkalmaz­tak. S még mindig szerencsés az a vásárló, aki ott, helyben megtervezheti bútorát. Erről ismét az áruház igazgatója beszélt: — Szigorú keretek szerint vehettük föl csak a rendelést. Az első par nap után kény­telenek voltunk azt mondani a vevőknek: jöjjenek feb­ruárban. Most nénti harc árun lehetőségét kapuink ar­ra, hogy a félévi keretre elő­re fölvehessük a rendelése­ket, úgyhogy megint lehet Garzont előjegyezni. De fé­lünk, hogy ez sem tart so­káig, mert oly nagy a keres­let, liogy egy hét alatt gaz­dára talál annyi bútor, amennyit egy fél év alatt ka­punk. Akkor majd bevesszük a mintadarabot, és. a máso­dik félévben újra kitesszük. Tehát van is, meg nincs is. Az áruház dolgozói azt is el­mondták : bárcsak átválthat­nák az elavult vagy a túl drága bútorokat korszerű­re... De ez nem megy. A bútoripar jó pár éve nagy beharangozással megkezdett rekonstrukciója után még mindig ott tartunk, hjgy korszerűből, jjóból a kínálat sokkal kisebb, mint a keres­let, ugyanakkor egy sor el­avult bútort tömegével gyár­tanak különböző cegek. Kicsi a kínálat majd min­den elemes bútor esetében, de például a Réka még elő­jegyezhető. Kevesebben ke­resik, mert az ára szinte csil­lagászati, az értékét — a leg­több nézelődő szerint — jóval meghaladja. így sem kell azonban félni: a sok hiány „zöld utat” ad a túlzottan drága, illetve a nem jó ter­mékeknek is. S a gyárak eb­ből a kényelmes helyzetből szemlélődve nézhetik a bú­torboltokban dúló csatákat. Ezért ne verjük el a port épp a székesfehérváriakon, hiszen ez a gyár „slágert”, tehát bizonyára jó es megfe­lelő árú terméket gyárt. S ha más is készítene hasonlót. . .' Talán maguk sem hittek, hogy nem tudják teljesíteni a megrendeléseket. (Igaz, sok­szor kiderül egy-egy keresett áruról, hogy készítői alulbe­csülték az igényeket, és „alá­tervezték” a termelést.) Ilyen a helyzet tehát ma a kaposvári Domusban. Csu­pán egy szerény megjegyzést tehetünk ezután: a város és a megye több évi Domus- váró hangulatban „kiéhezve” leste a bútorárusitást. így meggondolandó lett volna, hogy az első időszakra — más. telítettebb területekről elvéve — a somogyi megve- székheivnek nagyobb kerete­ket biztosítson a Bútorérté­kesítő Vállalat. Talán még nem késő,-lesz második negyedév, félév is. Luthár Péter SOMOGYI NÉPLAP 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents