Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Apáti Miklós Egy mondat az évről lm elkezdődtek a nyolcvanas évek, ha jól számolom, ez voU az első. ha jól számítunk, nem lesz az utolsa, de legalábbis lesz belőle néhány, lesz újra bundásvölgyü tél, ellobbanó tavasz, érlelő nyáridó, őszök gyümölcse, de ha elcsenünk egy évből akár egy jel-évszakot, megsérül az év. ha egy fél-évszakot átháborúzunk, átéhezünk, átaluszunk, átszerelmeskedünk a szabadsággal, akkor elvész az év egesze, holott az egész a legsérülékenyebb, a részletek begipszclhetök. gyógyszerezhetök, kijavíthatok, lábon kihordhatok, összeilleszthetök, de ha: »minden egész eltörött...» nem folytatom, — az év, az első a nyolcvanasok közül kitelt tehát, övezték baljós jelek, de múlt, telt, ahogyan teltünk, múltunk mi vs, es gargalizáltuk jókívánságaink, a bort, a búzát, a békességet, a bor vészeseit züllik, a búza fogy, a békesség, nos...'a békesség egyre inkább könbénk szorul, Közép-Kelet-Európa közepére, majd Pest megyére és Budapestre korlátozódik, s végül Lajgsmizsére, de békének azt már nem mondanám, ha a mlzsei Czezák Mária hasaban alvó kisgyerek álma a béke, az kevés, — pedig ezt hozták a nyolcvanas évek történelmileg, még nyugodtan megnősülhet, lakást szerezhet,, bebútorozkodhát, ’ eltarthatja várandós feleségét, várhatja vasárnap kamasz-fiait, varhatja születendő negyedik gyermekét, színházi kritikát irhát és verset, kalandregényt és színdarabot, és egyetlen mondatot az évről.. Lnkovszky László: Alomlesök Á Magyar Nemzeti Galéria A művelődésügyi miniszter 43 1957, M. K. 7. M. M. számú utasítása: "Képzőművészetünk hagj'ományai-nak megbecsülése. festészetünk, szobrászat unk, grafikánk múltjának és jelenének tudományos feldolgozása és széles körű népszerűsítése, valamint a szocialista kultúra kibontakozásának elősegítése érdekében . .. Magyar Nemzeti Galéria létesül,. amely a magyar képzőművészet önálló országos múzeuma. A Magyar Nemzeti Galéria feladata: a régi magyar képzőművészet és ma élő képzőművészeink müveinek fokozottabb bekapcsolása hazánk szellemi életébe, képzőművészetünk nemzeti sajátságainak mind teljesebb feltárása, haladó szellemű törekvéseink bemutatása, a művészi alkotómunka eredményeinek összegezése.« A magyar képzőművészeti múzeum megteremtésének igénye a múlt század elején felmerült. A kor nagy egyéniségei, Vörösmarty, Bajza, Fáy András. Czuczor Gergely, Kazinczy Ferenc, sőt Kossuth Lajos, is szorgalmazta a hazai művészetet reprezentáló állandó kiállítás, a Magyar- Képcsarnok létesítését. ' Amikor a Nemzeti Múzeum képtárának első tárlatán — 1846 márciusában — bemutatták Pyrker János egri érsek gyűjteményét, egy magyar festmény — id. Markó Károly alkotása — szerepelt a 192 kiállított kép között. Adományok, ajándékozás által bővült a képtár — Barabás Miklós: Vásárra induló román paraszt című életképét például a Pesti Polgári Gyalog Magyar Ör- had ajándékozta a Magyar Képcsarnoknak. Az 1906-ban megnyílt Szépművészeti Múzeumban a Nemzeti Múzeum festményeit. szobrait egyesítették az Eszterházy- gyűjeménvből alakult, s ad« dig a Magyar Tudományos Akadémia épületében kiállított Országos Képtár gazdag anyagával. A Szépművészeti Múzeum akkor magába foglalta a külföldi és belföldi képzőművészetet, az ókori kelet emlékeitől a századforduló művészetéig. Közvetlenül az első világháború kitörése előtt a múzeum éléne került Petrovics Elek, aki számos múlt század végi, XX. század eleji művel: Munkácsy-. Szinyei-, Ferenczy-, Rippl-Rónai-képpel gazdagította a gyűjteményt. Ö szervezte meg a Szépművészeti Múzeum Űj Magyar Képtárát a régi Műcsarnok épületében. Később, az 1933-ban alakult Fővárosi Képtár- — kollekciójának alapjait a Budapest Székesfőváros Tanácsa által 1880 óta vásárolt műtárgyak és gr. Zichy Jenő hagyatéka vetette meg — gyűjtötte hatékonyan a magyar festményeket, szobrokat. E képtár 1953-as beolvadása a Szépművészeti Múzeumba már előkészület volt a magyar művészet önálló múzeumának, a Magyar Nemzeti Galériának Uföf-es megalakításához. Az új múzeumija, a Kossuth téri egykori Kúria épületébe azonban — helyhiány miatt — egyelőre a XIX— XX. századi magyar festészeti. grafikai, szobrászati és éremgyüjtemény kerülhetett. Amikor 1975-ben a Magyar Nemzeti Galéria a Budavári Palotába költözött, vált reálissá az az elképzelés, hogy a teljes magyar képzőművészeti gyűjtemény a kezdetektől napjainkig egy múzeumban őriztessék. A palota kupolát hordozó épületrésze és az ehhez csatlakozó két Duna-parti szárnya öt éve a Magyar Nemzeti Galéria otthona. Gyűjtőkörébe tartozik most - már a magyar képzőművészet teljes köre. S ezzel nemcsak a tudományos, hanem a raktározási, a restaurálási, az ismeretterjesztő feladatai is kiszélesedtek. A Várban állandó és ideiglenes kiállításokon mutatják be a hazai művészet színe-javát: középkori kőtár, gótikus faszobrok és táblaképek a XIV, és a XV. században, késő reneszánsz és barokk művészet 1550-től 1800-ig. magyar éremművészet és kisplasztika, XIX. századi magyár festészet, nagybányai festészet, XIX. századi magyar szobrászat, Munkácsy Mihály és Paál László művészete — címen. A gazdag gyűjtemény közönség elé kerülését szolgálják az időszaki rendezvények. az emlékkiállítások, az életműtárlatok, a műhelykiállítás. a hónap műtárgya címet viselő bemutatók. A Galéria 58 ezer műtárgyat őriz — állandó kiállításain 1000 képzőművészeti mű kerül bemutatásra az évenként megrendezett 120 fővárosi, vidéki és külföldi időszaki kiállításukon is. Csak ízelítőül az év programjából: A magyar művészetet reprezentáló kiállítást rendeznek a Szépművészeti Múzeummal közösen Japánban, a Nyolcak és az Aktivisták munkáiból Helsinkiben, Stockholmban és Göteborgban nyílik kiállítás. Négy országba — Hollandiába, Belgiumba. az NSZK-ba és Angliába jut el a Homage Bartók című kiállítás. A magyar- szecesszió művészetét Bolognában mutatják be. A szocialista országokban is számos kiállítást rendeznek. Viszonzásul a Magyar Nemzeti Galériában nyílik meg A szlovén festészet a romantikától az impresszionizmusig című összeállítás, a román Cornelia Baba és a marosvásárheA reprezentatív környezet szinte sugallta a gondolatot — a képek, szobrok között —: szólaljon meg a muzsika! A Magyar Rádió rendezvénye a Hangversenyek délidőben. vagy a Vasárnapi kórusmuzsika, a Szombat délutáni kamarazene — olyan események, amelyek iránt sok százan érdeklődnek. Az elképezés. hogy a" Galéria a teljes magyar anyag gazdája legyen, csak részben valósult meg a Várba költözéssel. Gyűjtőköre,, a tu- 'dományos feldolgozás kiterjedt az egész magyar képzőművészetre, de teljességében bemutatni még nem tudja. Még változik, alakul a múzeum. Új állandó kiállíXIX. századi szobrok a lépcsőfeljáróban ÚJ KÖNYVEK flz Nándorfejírvár elveszésének oka.. Az Európa Kiadó Magyar Helikon. osztálya Bethlen Gábor emlékezete címen szelleméhez méltó, nagyszerű könyvet tesz le a karácsonyi könyvvásár asztalára. Mondhatnánk azt is, hogy reprezentatív kötet, hisz míves munka, diósgyőri bordázott papíron, sok, eddig alig publikált képpel. korabeli metszettel: de a lényeg az a szellemi kincs, melyet Bethlen Gáborról és Bethlen kapcsán kap kézhez az olvasó. A kötet bemutatja Beth- lent. az embert, udvarának fényét, kortársainak emlékezései alapján. Bő válogatást kapunk leveleiből, írásaiból, s végre teljes terjedelmében hozzáférhető politikai végrendelete is. A kötet szellemi atyja Makkai László, aki nemcsak szerkesztette, ösz- szeállította és válogatta a szemelvényeket, hanem njin- den fejezet ele nagyszerű bevezető tanulmányokat is írt. Az Európa Magyar Helikon nagyszerű vállalkozása, a Bibliotheca Historica című történelmi és művelődéstörténeti sorozat 1-977-ben indult. Azóta számos második kiadás bizonyította sikerét s felettébb szükséges voltát. Az ez évi téli könyvvásárra két új kötete is megjelent az előbb említett kiadványon kívül. Aeneas Silvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa válogatott leveleit bocsátja közre a kiadó Boronkai Iván válogatásában Pápa vagy zsinat? címen. Piccolomini (1405—1464) humanista al* kötő volt, diplomáciai szolgálatot teljesített, keresztes hadjáratot hirdetett a török ellen, szervezett, irányított, s e tevékenysége velejárójaként sokat utazott. Járt Magyarországon is, s nyilván ez adta az ötletet a kiadónak ahhoz, hogy. az egyébként is rendkívül érdekes leírásokat lefordíttassa s közreadja. Leírja többek között a várnai ütközetet, s a magyar főnemesek vitáit a trón betöltése körül. Korát meghaladó bátorsággal és éleslátással ír — éppen az egyházszakadások híres századában — a pápai hatalomról, illetve a zsinat törvénykező erejéről, de érié* kezik az olvasás és a művelődés hasznáról, a költészetről is. Piccolominiről legutóbb épo-en 100 évvel ezelőtt jelent meg kötet, mely magyar kapcsolatait dolgozza fel, kiterjedt s kordokumentum értékű levelezéséből azonban ilyen bőséges válogatás magyarul még nem jelent meg. A sorozat másik új kötélé Zay Ferenc (1505—1570) munkája: Az Nándorfejirvár elvesztésének oka e vót és így esött. Zay történetíró, huszárkapitány, majd felsőmagyarországi generális részt vett a mohácsi csatában is. Nándorfehérvár 1521. évi ostromát a történettudomány mai ismeretei szerint sok tévedéssel írja le. nem , mentesen politikai elfogultságoktól sem. Értéke humanista jellegében, szépírói kvalitásaiban van. Az ízléses kiállítású kötet számtalan színes képet tartalmaz. csatajelenetet, régi címereket, lovas és vadász- jelenetet. Bogdán István új könyvében — melyet az előzőekhez (Régi magyar mesterségek, Régi magyar mulatságok) hasonlóan a Magvető Könyvkiadó bocsátott közre — régi históriákat elevenít fel a magyar művelődés, tudomány és technika történetének a múltjából. A bánya- és kohóipar, a papírgyártás, a tipográfia elfeledett alakjaival ismerteti meg az olvasót anekdotikus formában, érdekes és élvezetes stílusban. de a valósághoz hűen. Z. F. lyi Bordy András tárlata. A hazai rendezvények közül figyelemre méltó a Kondor- életmű kiállítása és a központi Bartók-kiállítás, amelyet a Bartók-archívummal közösen rendez a Galéria, s amely nemcsak Bartók életével. művészetével foglalkozik.. hanem bemutatja azt a máig tartó hatást, amelyet Bartók zsenije a társművészetekre gyakorolt. Ä várbeli Galéria tárlatait, programjait országszerte számon tártják. Kiállításait évente 5—600 ezren látogatják. Hazaiak és külföldiek. szívesen jönnek a parádés műemlék épület termeibe. - ahol rendszeresen tartanak előadásokat, tárlat- vezetéseket 5—6 idegen nyelven is. A felnőtteket a múzeum baráti köre. az MNG klubja, a művészeti vetítések. műtörténeti előadások vonzzák. A gyerekek művészeti foglalkoztatása vizuális íntékokkal — GYIK-műhely — külföldre sugárzóan isko- !át teremtett. (Sikeresen mutatkoztak be Svédországban és az NSZK-ban is.) tások nyílnak. A jövőre elkészülő egykori trónteremben a középkori szárnyas oltárok kapnak majd helyet. A nagyon hiányzó XX. századi kiállítást, amely a nagybányai művésztelep alkotásaitól napjainkig terjedően tárgyalja korunk művészetét, ugyancsak a következő évben a 3. emeleten rendezik meg. A XX. századi magyar művészet tendenciái, kiemelkedő művészei — a korszak értékelésiének megfelelői $ — a legfonto f :b művekkel szerepelnek majd a tárlaton. S remélhetőleg jut hely e falakon Csontvárynak is. S akkor az egész magyar képzőművészet története — összefüggéseivel, különféle törekvéseivel, gazdagságával és hiányaival, az önmagukért beszélő művekkel lesz jelen a Magyar Nemzeti Galériában. K. M. A XIX. századi kiállítás (előtérben Ferenczy István szobra, a Pásztorlányka)
