Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-09 / 7. szám
Pedagógusok r I ‘ rr I rw I r es a kozmuveiodes G árdonyi Gézától származik az a közismert hasonlat, mely szerint a tanító olyan, mint a fáklya, amely másoknak világol, miközben önmagát fogyasztja. Gárdonyi maga is néptanító volt, évekig vergődött dunántúli kisiskolákbanFáklyának leírni azt jelentette, hogy ő a kultúra egyedüli letéteményese a faluban. És a szegény emberek dolgainak önkéntes ügyvivője. Még a felszabadulás után is hány és hány tanítóra hárult ez a szerep! Kétségtelen, hogy azóta nagyot változott a világ. Szociálisa alapokra fektettük a közoktatást, kiépítettük a művelődési otthonok, köz- művelődési könyvátrak, mozik hálózatát, ezek segítségével az ország legkisebb falvaiban is megteremtettük az iskolán kívüli művelődés lehetőségét. Társadalmunk figyelme az utóbbi esztendőkben erőteljesen a közművelődés továbbfejlesztése felé fordult. Párthatározat is született a közművelődési tevékenység fejlesztésére, a parlament pedig négy évvel ezelőtt köz- művelődési törvényt fogadott el. Népművelés helyett ma már közművelődésről beszélünk, és ez semmi esetre sem formai kérdés. Korszerű, szocialista szemlélet áll mögötte, mely a közművelődésben részt vevőket nem osztja két csapatra, terjesztőkre és befogadókra, hanem az egységes művelődési folyamat egyenrangú szereplőinek tekinti őket. E demokratikus szemlélet abból a felismerésből fakad, hogy minden ember .hordoz valami sajátos tudást, tapasztalatot, amelyet érdemes a közösségnek átadni. Napjainkban a közművelőd,esi tevékenység alapvető feladatai az államra hárulnak. Állami feladat lett a közművelődési ellátás megteremtése, szervezése, a tevékenység irányítása. A pedagógus ehhez elsősorban azzal 'járulhat hozzá, hogy fölkelti növendékeiben a folyamatos önképzés, az életfogytig tartó művelődés igényét. Ez természetesen nem ^arja ki azt, hogy részt vegyen másfajta — például a művelődési ház égisze alatt folyó — közművelődési tevékenységben. Már csak azért is, mert az iskolák és a művelődési házak nem egymás melletti, hanem egymásra utalt intézmények, még ak-' kor is, ha a gyakorlat itt-ott ellentmond ennek a követel- menyriek. Akkor telnek meg igazán élettel a művelődési házak, ha nemcsak a tanulóifjúságnak, hanem a felnőtt korosztályoknak is tudnak okos, vonzó programokat kínálni. Ez korántsem köny- nyű vállalkozás, mert nem elegendő hozzá á rutinmunka, például a futószalagon gyártott ismeretterjesztő előadások beiktatása, vagy az innen-onnan érkező kulturális haknicsoportok negyedévenkénti szerepeltetése. A szabad idő megnövekedése következtében újabban nemcsak a városi, hanem a falusi művelődési házakban is mind nagyobb szerepük van a kötetlen,' kis létszámú összejöveteleknek, a különböző szakköröknek, tanfolyamoknak, klubfoglalkozásoknak, amatőr művészeti csoportoknak. Mégis gyakran hallatszik ellenvetés, hogy napjainkban teljesen fölöslegesek a hagyományos közművelődési ' erőfeszítések, hiszen a felgyorsult információáramlás korszakában a közművelődési hálózat nem lehet versenytársa az újságoknak, a rádiónak, s kiváltképpen nem a televíziónak. Valóban így volna? Aligha, hiszen számos faluban nem konganak az ürességtől a művelődési házak. Azokon a településeken, amelyeken pezsgő élet tölti meg a kultúr- házat, ott a televíziónak sincs korlátlan hatalma az emberek esti órái fölött. Az ilyen helyeken nem csupán egy-két hivátásos népművelő ü gy buZga 1 m ától függ a siker, hanem a helybeli értelmiségiek, mindenekelőtt a pedagógusok részvételétől is. Közművelődési törvényünk a műveltség terjesztését nem csupán a pedagógusoktól várja, hanem az egész közösségtől. Az értelmiségnek így is megtisztelő kötelessége marad, hogy szakmai, világnézeti és politikai felkészültségét hasznosítsa a közművelődés érdekében, hogy ezáltal maga is gazdagodhasson a termelőmunkát végző emberekkel létesített kapcsolatban. I smerve a tanítók és a tanárok társadalmi elkötelezettségét, ebben meg is nyugodhatnánk a jövőt illetően, ha nem rém- lene föl előttünk a tanyák és a néhány száz lelkes apró falu lakosságának helyzete. Az ország településszerkezetének átalakulása ugyanis együtt jár az iskolák körzetesítésével, és így nemegyszer falvak százai maradnak értelmiségiek nélkül. Keresni és találni kell olyan forrásokat, hogy ez egyben ne jelentse a települések számára a közművelődés nélkülözését is. P. K. I. Honismereti gyűjtemény A tűzben egy egész kis- muzeum semmisült meg. írásos dokumentumok es fényképek tömege, kovácsoltvas remekek, szeoonel szeoo ötvösmunkák, fafaragások, régi paraszti szerszámok, föl- oecsuinetetlen értékű szőnyegek. Még az a kézírásos füzetke is elenyészett, amelyet a mazuriat szonyegszo- vés halhatatlan, mes teraszszón y a ajándékozott a főhősnek. Zygmunt Rogaila szövőmester, lengyel és német ősökkel egyaránt büszkélkedhető amatőr néprajz- kutató es historikus, önszántából pusztította el az évtizedek alatt verejtékezve ösz- szegyűjött honismereti anyagot. Nem pillanatnyi elmezavar vagy állandósult őrület következtében, hanem jól felfogott érdekből. Nemzeti érdekből! Attól lélt, hogy e néprajzi gyűjtemény a Ma- zuriában évszázadokig élt s a második világháború után kitelepített németek lappangó sovinizmusához, olykor, ma is fel-felbukkanó revan- sizmusához szolgálhat eszmei alapul.« A tűz. amelyet az NSZK irodalmában Heinrich Böll kiskatonahőse lob- bantott föl, először a hatvanas években egy Bundeswehr-tank alatt, s amely Rolf Hochhuth legújabb regényében egy hajdan munkatáborként és vesztőhelyként használt bányát emésztett el, tovább terjed. A német lelkiismeret tisztítótüzeként. A fáklyát a stafétában a mazuriai német író- óriás, Siegfried Lenz vette át. A tükrözésben egy kifogyhatatlan nyelvi leleménnyel megáldott műfordító, Bor Ambrus és a Magvető Kiadó Világkönyvtár .sorozatának szerkesztői segédkeztek. Munkájuk nyomán a huszadik századi világirodalom egyik legcsodálatosabb alkotása jutott el hozzánk -— magyar viszonylatban .rövid idő alatt: — egy olyan ’ régény, amely Lenz korábbi, nálunk is kiadott munkáinak, a Német- órának vagy A példaképnek hatását is sokszorosan felülmúlja. Erőben, a gondolatok kiérlelfségében és olvasmányosságban egyaránt. Igaz, a forma — a súlyos égési sebekkel kórházba kénvszeritett, lábadozó főhős hatszáz oldalnyi belső monológja, századunk német irodalmának ez a jól bevált megoldása —, első pillantásra gyanakvást ébreszt. Ám Lenz ezt is összehasonlíthatatlanul könnyedebben kezeli elődeinél. A keretet nem kell fülüknél fogva előrángatott filozofálgatásokkal feltöltenie, mint egyik-másik elődjének, hiszen szülőhazájából számos emléket vitt magával a »Birodalomba«. Kitörölhetetlen, s a Honismereti gyűjteményben elbűvölő táj le írásokká tárgy iasikönyvespolc tott emlékeket Mazuria erdeiről, folyóiról, halászairól, pásztorairól — németekről es lengyelekről. Lakodalmakról, szavalóversenyekről, amelyeken még nem számított, hogy Zygmunt-e a főszereplő avagy Siegmundnak ejti nevét Emlékeket naphosszat tartó kaszálásokról és kévekötésekről, amelyeken hol lengyel, hol német népdalokkal űzték el a lélek unalmát. Emlékeket kisvárosokról, melyeknek nyugalmát később fekete ruhás menetoszlopok, runás parolik boly- ditották fel, s egy elcsúfított dallam a szép Erikáról. Emlékeket a ' Lucknow városka mellett provokatív céllal fölgyújtott ligetekről, fölégetett kedves fahidacs- kákról, titokzatos gyilkosságokról, az őskeresés kultuszának föl támadásáról, bombázásokról, ostoba hadviselésről, amelynek rútságát csak a szép Szonja Turk és Edith klasszikus finomsággal megformált alakjai közömbösítik némelyest a regényben. Bár Lenz könyvében jóval kevesebb az indulat, mint Böll munkáiban, bár a szatíra fegyverét sem forgatja oly magabiztosan, mint Günter Grass, módszere — a higgadt elbeszélés, a bele- feledkezes a részletszépségekbe és a jelenségek frappáns értelmezése — nem kevésbé meggyőző, mint kortársaié. Nem eltorzított arccal, fogait vicsorítva vagy fennhangon kacagva dob kesztyűt a re vans istáknak, hanem bölcs fensóbbséggel, például így: »... mi nem annyira tiltaikoztunk, mint nyugodtan lemondtunk; nem feleltünk meg annak a terv^ nek, hogy saját kezelésükbe vegyék honismereti gyüjter ményünket, irányzatossá tegyék, olyanná rendezzék át egy fölfújt történelem tisztátalan rendje szerint, amilyennek ők akarták...« Más kérdés persze, vajon a honismereti gyűjtemény megsemmisítése lehetett-e a leghatásosabb módja az előítéletek és a »honvágy-szellem« elpusztításának. Ennek megítélésében nehéz azonosulnunk a hősével nyilvánvalóan azonosuló Lenzeel, amint két esztendeje az NSZK szociáldemokrata íróinak és kritikusainak többsége is vitatta ezt a megoldást. Ám ha a politikum szférájából visszakanyarodunk az esztétikuméba, csak egyet tehetünk: Siegifried Lenz regényét a világirodalom legnagyobbjainak szomszédságában helyezzük el, fejünkben és a könyvespolcon. L A. 2. ,iogy Bálint elment, meg egy ideig nézegetem a fényképeket Tulajdonképpen nem sokat változott Magabiztos, jókedvű ember volt. Fölismerte, hogy jó kiállása van, s lassan arra is rájött, hogy ez valamiféle érték. Az emberek örömmel látják azt, aki mosolygós, figyelme®'; hálásak érte, hogy valaki meghallgatja szavaikat, megkedvelik. Akkoriban gyanakvóbb szemmel nézegettük az ilyesmit. Sok és sokféle gonddal viaskodó társaság ott az egyetemen, az új környezet, a nagyváros hallgatagjai. Az a fajta könnyedség, amibe kezdett, ismeretlen, szokatlan volt. Nem azért, mintha eleve elzárkózó lenne az ember, hanem talán mert Balint a kelletenel is jobban elébe ment mindannak, ami a javára válhatott. Föltűnt vagy nem tűnt föl ez? Mindenesetre nem vált annyira külön, mint most. utólag, visszatekintve. Itt vannak ezek a felvételek az építőtáborból. Keményen dolgozott ő is, csali talán szótlanabb volt. • Nem rá, inkább a« egész brigádra emlékszem arról a nyárról. Használt katonaru- haban, sapkában állunk a sátor előtt. A képen- nem látszik, hogy a tábori hangszóró ilyenkor ebéd után a Cantáré ó-ó, voláré. o-ho-ho- ho-hó! megunhatatlan dalia- mával árasztotta el a sátorvárost, viszont jól látszik a háttérben a sátor, amelyet a vihar elvonultával megjavítottunk. Magunknak tehettünk szemrehányást a rossz munkáért, hogy amikor kitört a vihar, s egykettőre annyi víz zúdult be, amitől a matracok is átnedvesedtek, nem arkoltuk gyorsan körül. Ha már elmulasztottuk az elején ... Lekvárosüvegek, kofferok, bakancsok, még féloldal szalonnák is úsztak elő. meg egynéhány egyetemi jegyzet — dicsó jele a nyáron sem nyugvó szorgalomnak: utóvizsgára készülődvén. Állunk, fogjuk a bőrcsatokat, amelyekkel jól megerősítettük a most már rendbe tett sátort. Ez a kutya itt, a kép szélén nem sejti még, hogy a masina elkattanása után nemsokára egy farkára kötött nagy melltartóval bolond iramban fog átszaladni a parancsnoki sátor előtt, a kultúros sátra felé, ahová a levesből még délben elkért velősesont elhajítása csábítja- Ott, a ’ kultúrsátorban, ahonnan a Cantáré o-ó . . . származik a hangszóróba, a keret nélküli szemüveget viselj szoknyás »központi felügyelet« ellenőrzi hosszasan — alapos munkának idő kell —. hogy a kultúros srác a művelődéspolitikai szempontok íigyelembevetelével helyezi-e a tüt a lemezre, mielőtt felorditana újra felhőtlen boldogsággal, hogy Cantáré o-ó... Egyikünk sem tudta megmondani később, hogyan került a sátrunkba az a mell» tartó. Mindenesetre a brigád közös tízórai adagját — vekni kenyér, nagy szalonna — hordtuk ki benne a műn Ica területre. Tisztességes darab volt, fodrok, szalagocskák, tán még halcsont is .. . A parancsnok, ha nem szívta is mellre a dolgot, azért megbüntetett a mell- tartós akció miatt. Húsz százalékot vont le az aznapi .teljesítményünkből. No és, másnap, két érával korábban kezdtünk, s még rá is vertünk. Ismét a miénk lett a második hely. Ez itt... micsoda fotó! Valami filmstatisztálás lehetett: elöl francia bányászoknak öltözött ismerős arcú fiúk, hátul — távlati rövidülésben — a dombon egr település házai. HÉTVÉGI A helyi Gábor Andor út- torőszinpad lep föl ma délután 16 órakor a barcsi Móricz Zsigmond Művelődési és Ifjúsági Központban. Móra Ferenc Vallató vacsora, illetve Az aranyszőrű bárány című kását adják elő, de szerepel műsorukban a Pástétom és torta című népi komédia is. Holnap a Dráva Múzeumban 14 órakor nyitják meg Szabó Gyula ötvös, és Szabó Zpltán festő kiállítását. Közreműködik a Galambos Lajos rézfúvós szextett. A barcsi művelődési központ vasárnap 19 órára a fiatalokat várja ifjúsági táncestre; ezen a» Hanglemezgyártó Vállalat tehetségkutató < versenyének második helyezettje, a , kalocsai Delfin RT lép föl. A 48-as ifjúság útján levő városi könyvtárban ma 15 órától a ..jeles napokról" hallanak a harmadikos napközisek. A Petőíi-emlék- könyvtárban — Honvéd utca 1. — ugyancsak ma, 18 órakor az ifjúsági klub tagjai gyűlnek ■ össze. A cseri fiókkönyvtár CSAK-klubtagjai mára múzeumlátogatást terveztek. A kaposvári Csiky Gergely Színházban ma két. előadást is tartanaik Heinrich vő11 Kleist Az eltört korsó című vígjátékából, melyet Gothár Péter rendezett Donáth Péter díszletében. Tizennégy órakor az Ady-bérlet, 19 órakor pedig a Déryné-bér- let tulajdonosai lesznek a nézők. Ádám bíró szerepéSiófokon a Délbalatoni Kulturális Központban a Budapesti Képzőművészeti Szakközép- iskola negyedéveseinek gyűjteményes kiállítása tekinthető meg február má- sodikáig. Csurgón szombaton 18 órától P. Mobil-koncertet rendeznek; ez az együttes lép föl vasárnap 18 óra. 30 perctői Nagyberkiben is. • A Kaposvári programokat, ezúttal á Latinca Művelődé« Központ nyugdíjas pedagógus klubjának ma 17 órai összejövetelével kezdjük: a résztvevők Gárdonyi Géza életéről és munkásságáról hallanak majd, s minden bizonnyal szerepel az előadásban a karádi időszak is. A Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központban nyílott meg az a kiállítás, mely a szomszédos Tolna megye népművészetét mutatja be a Vendégjárás- sorozat keretében. Az anyag 30-ig tekinthető meg naponta 8 és 18 óra között. Képünk itt készült, s az élő laragómű vészeiből ad ízelítőt. Ugyancsak ez a kaposvári intézmény várja a látogatókat Muray Róbert Témám a természet című kiállítására, mely 21-ig tart nyitva, s szintén 8 és 18 óra között látható. Ma a Kilián György Ifjúsági és Úttörő-művelődési Központban a fiatal utazók gyűlnek össze klubjukban, hogy vetített képekkel szemléltetett előadást hallgassanak Dunántúl szép tájairól. Vasárnap 10 órától 15 óráig játszóházat rendeznek a kisebbeknek. Ez rendkípül népszerű a gyerekek köreben. ben Rajh°na Ádámot látják, s szerepel a Tandori Dezső fordításában előadott műben Koltai Róbert, Pogány Ju- dit, Lukáts Andor, Csákányi Eszter, ifj. Mucsi Sándor és Kari Györgyi is. A zenét Selmeczi György szerzetté. Szombaton a Marica grófnő kerül színre bérlelszüneti előadáson 19 órakor. Kaimon Imre operettjének címszerepét Nagy Anikó játssza, énekli. Partnere Spindler Béla, valamint Pogány Judit, Koltai Róbert, Dánffy Sándor, Csernák Árpád, Rozsa Tibor, Czakó Klara, Papp István, Tóth Belet, Komlos István, Szegő Zsuzsa. Rendezte: Babarczy László. Vasárnap" 15 órakor szintén a Marica grófnőt játsszák bérletszünetes előadáson. A Vörös Csillag filmszínház hét végi ajánlata . a Psyché című kétrészes, színes magyar film. Weöres Sándor hasonló.című könyve alapján Csapiár Vilmos és Bódy Gábor írta a forgatókönyvet, a rendező Bódy Gábor. Látványtervező: Bachmann Gabor. A három Ez pedig ... ez Anna. Szoknya van rajta, fehér blúz, a kezében virágcsokor. Szemeben huncut jókedv, tekintete ismerősen kedves. Telt, asszonyos karja, erős melle. Lakkövvel összefogott karcsú dereka, szép állású lába. Baloldalt én állok mellette, itt pedig, a másik oldalon ... Ki lehet? Kezét felemelte az exponálás pillanatában, elmosódott alsokarjá- nak savja átszeli a képet. Takarja az arcot is. Es megint Anna. Fény esik az íróasztalára, előrehajolva. ír elmélyül len, hajában csillog a napfény, és egészen jól látszik egy kinyitott- ceruzásdoboz az árnyékban. az asztal első részén. Virág is van az asztalon, vázában, de ezt majdnem elfedi a váilavaL Forgalom a kepekel; egyiken-másikon datum is van, és a felvétel helye. Bár ezen a két utóbbi képen nem főszerepet Patricia Adriani, Csei'halmi György és Udo Kiér játssza. Az 1972-ben megjelent verses műben Weöres egy múlt szazadban élt — valóságban nem létezett — költönő életrajzát írta meg, a tőle megszokott nyelvi, stilisztikai leleménynyel. Ezt az alakot teljesítette ki a film. A Szabad Ifjúságban Az utolsó valcer című színes, amerikai, illetve a Charles Bronson főszereplésével készült, ugyancsak amerikai, Szoktetes című filmet játsz- szák. A Latinca mozi a Lángoló sivatag című ró- mán alkotást ajánlja szombat-vasárnap. Lapzártakor érkezett: vasárnap. 17 órakor a baléi művelődési házban a 190 Folk Celsius együttes lép föl Boros Lajos előadóművész társaságában. látók semmit. Lehet, hogy volt * rajtuk valami ceruzával írt feljegyzés? Nem lehet kibetűzni. KONCZEK JÓZSEF __________________________
