Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-09 / 7. szám

Megszilárdítják a szövetkezet eredményeit javították a gyártmányok minőségét Jobb minőség A Tokodi* Üveggyárban az elmúlt öl, év alatt, kétszere­sére növelték a term evés i ér­teket, es alapvetően .javítot­ták a gyártmányok minősé­gét. Mintegy 360 millió fo­rintos költséggel a tervidő­szak végére befejezték a gyár rekonstrukcióját, s olyan berendezéseket helyez­tek üzembe, amelyekkel nemcsak többel, de a koráb­binál lényegesen jobb minő­ségű üvegeket készítenek a gyógyszeripar részére. Két­szeresére, évi 5000 tonnára növelték például az injek­ciós tűkhöz szüaéges ampul­lacsövek gyártását. Az új csőhúzó gépsorokról kitűnő minőségű, a gyógyszeripar igényeinek jobban megfelelő ampullacsövek kerülnek le. Az elmúlt tervidőszakban oldották meg a kis méretű, barna színű gyógyszeresüve­gek gépi gyártását. Nemrég helyezték üzembe a hazai üvegipar, első, úgynevezett triplacseppes üveggyártó au­tomata gépsorát. A tervidő­szak alatt bevezetett újítá­saik. közül a legsikeresebb­nek számít a gyógyszeres üvegek ».nemesítésére« ki­dolgozott technológia. Külön­leges vegyi eljárással olyan minőségű üveget kísérletez­tek ki, amely jól ellenáll a benne tárolt gyógyszerek agresszív" hatásának. Ezzel a »nemesítés!« módszerrel a harmadosztályú alapüvegből első osztályú árut tudnak előállítani. . Több fiatal férfi várako­zik fölvételre Kőröshegyen, a Jobblét Termelőszövetke­zetben. Szaltmu nívósok. Ko­rábban Siófokra, a ’környék­beli üdülőkbe jártak dolgoz­ni, most helyben szeretpé- nek munkát kapni. — Az utóbbi négy évben negyven fiatal öZu kmunkás jött hozzánk .dolgozni. Ez azt az örvendetes tényt bi­zonyítja, hogy szövetkeze­tünknek jó a hírneve; eredményeink hallatán mind többen jelentkeznek nálunk munkára — újságolja érthe­tő örömmel Bessenyei György elnök. Sikeres év - jó hangulat Körútjáról érkezik vissza Androvies Sándor parttilkár, aki a szövetkezetben erdé­szeti és mezőőri feladatokat iát el. — A rendkívül nehez idő­járáshoz nálunk még a munkaerőhiány is társult. A helyben lakók közül ugyan­is legtöbben a balatoni üdü­lőiében, kereskedelemben, vendég la lásban dolgoznak. Ezért örülünk annak, hogy a fiatalok iközül egyre többen látják be: szövetkezetünk biztosítani tudja jövőjüket. A gondok «1 ienél'e sikeres esztendőt zártunk, szövetke­zetünk nyeresége az 1979-es 400 ezer forinttal szemben tavaly meghaladta a 3 mil­lió forintot. Szőlőből és más terményekből is olyan kima­gasló eredményeket értünk el, amilyenekre korábban nem volt példa. A decem­berben tartott beszámoló taggyűlésen arnól szólhattam, hogy sikeres esztendőt hagy­tunk magunk mögött, s ez fokozta szövetkezetünk tag­ságának jó hangulatát. Kis létszámú a pártszer­vezet, mindössze húsz kom­munista van a Jobblét Ter­melőszövetkeze t,ben. Egy ki­vételével valamennyien a tsz- ben dolgoznak, s ,iól isme­rik a gondokat, feladatokat. — Pár tvezetőség un k es a szöveUczet vezetői között jó a kapcsolat. Korábban a tsz vezetőségében nem volL kom­munista, most az elnök és a főagronómus az. Az alap­szervezet kommunistáit a tsz vezetői rendszeresen tájé­koztatják a gazdasági tevé­kenységről. A különböző idénymunkák megkezdése előtt elmondják, mii várnak, kérnek tőlünk. Kommunis­táink példát mutatnak a munkában: Kocsonya Imre kovács, gépszerelő. Kovács István rasodó, ifjú Major Béla gépkocsivezető, Kovács Ferenc traktoros. Kovács János erdei munkás orosz­lánrészt vállalt magára ta­valy és a korábbi években is — sorolja a parttitkár a legjobbak neveit. Erősödő pártszervezet A beszámoló taggyűlésen nemcsak a jó gazdasági év­től, hanem a tervszerű pártéletről, a rendszeresen megtartott vezetőségi ülé­sekről, taggyűlésekről, a megjelenési fegyelemről és a növekvő aktivitásról, a rend­szeres pártoktatásról is be­szélhetett a párttitkár. ErcK Södött a pártszervezel tekin­télye, ez ugyancsak hozzá­járul soraik erősítéséhez. öt esztendeig nem sikerült a pártépítésben előbbre jut­ni, tavaly két fiatalt vettek föl: a huszonkilenc éves Kocsis Lajos szőlészeti ag- mnómust és az ugyanannyi idős Szűcs László asztalost. Hamarosan taggyűlésen tár­gyalják Molnár Gyula esz­tergályos. műhelyvezető fel­vételi. kérelmét. — Sajnos kommunistáink között, mindössze egy nő van, ő is háztartásbeli. Ta­lán. ha, valamilyen mellék­üzemágat indítunk, megvál­tozik a helyzet! Továbblépni! A sikeres év ellenére is sok feladat vár a Jobblét Tsz kommunistáira és az egész tagságra. A beszámoló taggyűlésen azt javasoltak: lépjen tovább a termelőszö­vetkezet. keresse azokat a gazdasági lehetőségeket, amelyek révén még jobban növelik eredményeiket. . A tsz megszüntette a vesz­teséges ágazatokat, és fej­lesztette a nyereségeseiket. Növelték juhállományukat, nagy hozamú szőlőfajtákat telepítettek. A munkaerőhiány csök­kentésére vásárollak két szőlökombájnt, azután teher­gépkocsikat, traktorokat, pótkocsikat. Veitek egy au­tóbuszt, s a távoli munka­helyekre az idén már azzal szállítják az embereket. A buszt azonban nemcsak sa­ját céljaikra használják: a községi iskola tanulói is igénybe vehetik, kirándulá­sokra. E hónap végén ismét párt­gyűlésen tanácskoznak a tsz kommunistái. Megbeszélik, hogyan segíthetik még ered­ményesebben szövetkezetü­ket. A zárszámadás után a gépesítésben és az állatte­nyésztésben szocialista bri­gádokat alakítanak, rendsze­resen értékelik munkájukat, hogy élő, eleven legyen a szövetkezetben a munkaver­seny. A pártszervezet és a ts^ vezetőségének együttes célja: még nyíltabb légkört kiala­kítani, hogy az emberek az eddigieknél is bátrabban merjenek véleményt monda­ni, ha közös jövőjükről kell dönteni. Szabii László Fordulat a szolgáltatásokban ? Illetékes nyilatkozat a kisipar fe/lesztéséröl Az utóbbi időben vissza­térő téma a lakossági szol­gáltatások alakulása. Sajnos, az illetékesek egyetértenek abban, hogy a lakosság igé­nyeit jelenleg az állami, a szövetkezeti sízektpr és a kisipar együttesen sem ké­pes maradéktalanul kielégí­teni. A szolgáltatóiparnak tehát sürgető feladata, hogy megtalálja azokat az eszkö­zöket, ösztönzőket, amelyek elősegítik a lakossági szol­gáltatások színvonalának emelkedését, valamint a la­kosság rendelkezésére álló kapacitások növelését. ■ Napjainkban a lakossági szolgáltatásoknak csaknem a felét, kisiparosok végzik, tehát új szabályozókra, in­tézkedésekre elsősorban ezen a területen van szük­ség Vajon hogyan alakult a kisipari szolgáltatások helyzete 1980-ban, és milyen változás várható az új esz­tendőben ? Kérdésünkkel Keményt Endréhez, a Kis­iparosok Országos Szerveze­tének elnökhelyetteséhez fordultunk. — Mindenekelőtt a tavaly elért eredményekről szeret­nék szólni — kezdte a be­szélgetést Neményi Endre. — 1980 első felében a kis­iparban a . fogyasztási szol­gáltatások értéke csaknem 5,4 milliárd forint volt. Ez az előző év első feléhez vi­szonyítva csaknem 17 szá­zalékos növekedés. Ezen be­lül a kiemelt szolgáltatások értéke átlagosan 18 száza­lékkal emelkedett; a gépko- c.sijavítá.s pedig több mint 25 százalékkal.' •— A kisiparosuk köztudo­más szerint,- nemcsak . szol­gáltatásokat végeznek, ha­nem jelentős termelölevé- kenyseggel ., is foglalkoznak. Hogyan alakult ez 1980-ban? — A kisiparosok össztel­jesítményének 17 százaléka termelés, 83 százaléka pedig szolgáltatás, A jövőben is szeretnénk fenntartani ezt az aranyt, természetesen az összkapacitás növelése mel­lett. Elsősorban azokat a termelotevek.enysegek.et tá­mogatjuk, amelyek a nép­gazdaságnak nélkülözhetet­lenek és hasznosak. Különb- « sen fontos, hogy a kisiparo­sok termelőmunkája révén csökkenjen a ' hiánycikkek száma. Továbbá ösztönözzük azokat a tevékenységeket, amelyekkel az importot pó­tolni lehet hazai termékek­kel, és természetesen azo­kat a kisipari termékeket is szívesen fogadjuk, ame­lyek exportra alkalmasak. Ennek szellemében látott napvilágot líovemberben az új adórendelet is, amely nem fékezi a kisiparosok^ termelőtevékenységet, el len- kezöleg, ösztönzi az ilyen irányú kapacitások növelé­sét. — A közelmúltban meg­jelent egy minisztertanácsi határozat is, amely feladatul tűzte ki az új jogi. gazdasá­gi szabályozók kidolgozását a ' lakossági szolgáltatások fejlesztésének érdekeben. Elkészültek-e már az uj ren­deletek ? — Jelenleg a minisztériu­mokkal és az érdekképvise­leti szervezetekkel közösen dolgozunk az új szabályo­zókon. ■ Közös célunk, hogy a jövőben a szolgáltatóipar, rugalmasabban elégítse ki a mindenkori igényeket. En­nek érdekében szeretnénk bevonni a lakossági szolgál­tatásokba azokat a szakem­bereket, akik eddig enge­dély nélkül, úgynevezett „fusi munkában” végeztek javító-ikarbantartó tevé­kenységet, Munkájukat, tehat a jövőbe« .törvényes féltéig?,. :lek mellett folytathatják. Sem a lakosságnak,_ sem-pe­dig maguknak a kisiparo­soknak nem közömbös, hogy milyen körülmények közölt végzik a szolgáltató mun­kál. A tervezett kapta nás- növelést, valamint a műhe­lyek korszerűsítését r „termé­szetesen magánerőből kell megoldani. Az új rendele­tekkel v szeretnénk elérni, hogy a kisiparosok érdekel- tek légyénél: a ‘saját tőkéből megvalósított korszerűsítés - ben és új gépek vásárlásá­ban. Emellett az u> nélkü­lözhetetlen a fejlődéshez, bogy a kezdő kisiparosokat a helyi szervek az eddigi­eknél hatékonyabban támo­gassák, többek között mű­helygondjuk. megoldásában is. — Milyen támogatást nyújt a Kisiparosak Orszá­gos Szervezete a* szolgáltatás fejlesztéséhez? — Erőnk szerint szeret­nénk a kisiparosokat szol­gáltató tevékenységükben ■ segíteni. Terveink között szerepel például mesterek házának, munkaszervező szolgálatnak a megvalósítá­sa. Remélhetőleg nagy se­gítséget jelent majd a szol- gáltatóházak építése, felve­vőhelyek létesilése, valamint műhelyépítő és fenntartó szövetkezetek létrehozása. Szeretnénk továbbá a szol­gáltatóipar háttérbázisát megteremteni: például al­katrészfelújító részlegeket létrehozni. A lakosság érde­keit figyelembe véve gyors­javító egységeket telepítünk majd a nagy forgalmú utak mellé, valamint a jelentő­sebb idegenforgalmi közpon­todba. A jól bevall, hagyo­mányos formákat is. fejlesz­teni kívánjuk: például több gyorsszolgálatot szeretnénk létrehozni, a munka zökke­nőmentes elosztása érdeké­ben telefonügyeleteket szer­vezni, valamint a kis köz­ségekben heti egy-két alka­lommal rendelésfelvételt szervezni, illetve bővíteni a különböző szakmunkákra. • »-*-• Az új rendelkezések ' előrelát hatokig Mikortól ér-' vényesék? '— Az új adóügyi .iogV/a- bnl.v, bér- és árrendelel 1981. január Möl lepett ha­tályba. Az egyéb ösztönző szabályozók a .tervek szerint a*, év első l'eleben lépnek életbe, 1981. december 31-ig. pédig az említett határoza-. tök végrehajtását be kell fejezni. Ez azt jelenti, hogy a.z új év várhatóan jelentős fejlődési hoz majd a lakos­sági szolgáltatások alakulá­sa bán. A, É. Almát válogatnak „Nagyüzem” a gyümölcsösben Kartondobozok libegnek a gép körül, s fülsértőén csö­rögnek a tárcsák. Targonca emeli a magasba a Iádat, ömlik a gyümölcs a vízzel teli tartályba, s csak eztán dől el: exportra kerül-e vagy kompötot, gyümölcslevet ké­szítenek belőle. Félszáz a.sz- szony sürgölődik három nap ótá a Kutasi Állami Gaz­daság kiskorpáéi gyümöl­csösének üzemcsarnokában: megkezdték az alma váloga­tását. 198 vagon almát rejt még a hűtőház; a kaposvári Mezőgép tavály októberben üzembe állított kísérleti gépsorának teljesítménye tíz tonna óránként — így, elő­reláthatólag, március elején indul útnak az utolsó szál­lítmány. Az említett menv- nyUég hetven százalékát vi­szik külföldre: a zöme a Szovjetunióba, a többi — a szerződéskötésektől függően — az NSZK. Finnország, az NDK és Csehszlovákia pia­caira kerül. A »maradékot« a budapesti, illetve a pécsi Zöldért, majd január köze­pétől a Nagyatádi Konzerv­gyár veszi át. Nem pihennek a szabad­ban sem: a tavaly ki nem veti szabadságolások és a rossz időjárás miatti rövid szünet után január negyedi­kétől ismét metszik « fákat a gazdaság 560 hektáros gyü­mölcsösében. ' Átcsoportosí­tották a »szántóföldi* mun­kaerőt, es az építőbrigódot, így a kisikoroádi meg a koz­ma,pusztai területen hatvan­ötén csattogtatják a metsző­ollót. Egyrészt munkáiukat köunvíti; másrészt a nagy­üzemi gvümölc.st érmés zWn esvik feltételét biztosítja «* olasz gyártmányú Nobili sfk- M metsző gép. , A szakember értéke Hazánkban a nemzeti va­gyon jelentős hányada a szakemberekben testesül meg, s nem mindegy, hogy ez az érték milyen mérték­ben hasznosul. E megállapí­tás a közelmúltban hangzott el egy tanácskozáson, ame­lyen somogyi gazdaságok, intézmények, ipari üzemek agrárszakemberei tettek részt. Az értékhasznosítás szin­tére a munkahely — ebben az esetben megyénk termelő- szövetkezetei, állami gazda­ságai, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­riumhoz tartozó somogyi üzemek, oktatási intézmé­nyek, ágazati felügye letet gyakorló tanácsi szervek és más, az agrárgazdaság köré­hez tartozó területek. Me­zőgazdaságunk jelenlegi, fej­lődési szakaszában különö­sen nagy a jelentősége an­nak, hogy ezek a szakembe­rek elöl járjanak a szemlé­letváltozás, a tudatformálás segítésében ott, alvói dolgoz­nak. A szakember értékét a diploma fémjelzi *— egészen addig, amíg ezt nem halvá­nyítja el a gyakorlati munka silánysága, a hozzáértés és az alkalmazás közötti disz­harmónia, amely negatív előjellel befolyásolja a helyi és a népgazdasági célok el­érését. Somogybán több száz ag­rárszakember tevékenyke­dik tudományos egyesületi szakosztályokban; munkahe­lyük a Drávától a Balatonig terjedő terület mezőgazdasá­gi nagyüzemeiben, intézmé­nyeiben található. Állatorvo­sok, kertészek, növényter­mesztők és növényvédők, ál­lattenyésztők, gépészek mun­kálkodnak azért, hogy az agazat előbbre lépjen. De te­hetnek — és tesznek — ok ennél többet is. Még ebben a hónapban értékelik pél­dául, milyen eredményeket kommentárunk ért el Somogybán »Az ag- rárérlelmlség a szocialista faluért« elnevezésű akció. Aligha szorul magyarázatra, miként függ össze a lakó- és a munkahely fejlesztésének feladata, miért nem maiad­hat el az egyik a másiktól. Somogybán a most kezdő­dött ötéves tervidőszakban 12—14 százalékkal kívánjak növelni a mezőgazdasági ho­zamot, az eddiginél nagyobb árutermelő területeken, az átlagtermések fokozásával, az adottságokhoz jobban iga­zított termelési szerkezettel. A zöldségtermelésnél például a hazai ellátáshoz való hoz­zájárulás melleit egyre in­kább előtérbe kerül az ex­portigénye!'( kielégítése; a szőlőnél meg a gyümölcsnél ugyancsak a kereslet diktál­ja a fajtaösszetételt. Az ál­lattenyésztésben a férőhely - növelésre a rekonstrukció kínál megoldási. .. Hosszan folytathatnánk a feladatok sorát, de egyiknek a megvalósítása ital sem hagyhatjuk ki a fontos lánc­szemet: az agrárszakembert. Maradjunk egyetlen példá­nál. Az évi eredmények megalapozása a mezőgazda­ságban az előző ősszel kez­dődik, Az elmúlt ősz, illetve telelő közismerten kedvezőt­len időjárású volt, követke­zésképp nem sikerült befe­jezni néhány tennivalót a földeken. Az idei tavaszon takarmánygabonával meg enyhíthetök a gondok: ez kerül az ősszel elmaradt ga­bonavetés helyere. Minden­nek a megszervezése ugyan- csak az agrárszakemberekre var szerte a megyeben. Nagy feladat és újabb jó alkalom arra. hogy bizonyítsak ké­pességüket. H. F. /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents