Somogyi Néplap, 1981. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-06 / 4. szám

Szakmai tanácskozások Lengyelországban fi jognak űztesitaiía a rend, a nyugalom légköré! Varsóban kétnapos ötszá­zöt kongressaust ta: twtt a lengyel fémipari dolgozók szakszervezete. A min.te.iy 400 ezer áslt&mü tijm&riiiS szervezet taaáes&r . -in ar­ról- volt szó, hogy a megvál- toaotí helyxt- oen milyen program alapján. tevókeny- liedjék a szakmai szervezet, mit tegyen a még meglévő hiányosságok kiküszöbölé­sére. Mint a tanácskozáson el­mondták, már megkezdte munkáját a létfenntartási költségekkel foglalkozó szakszervezeti bizottság, amely a közeljövőben kér­dőíveket juttat' el az egyes kollektívákhoz és a válaszok alapjan osszeaUu-ja. majd a bér- és szociális jellegű ké­jesek jegyzékét. Döntés szü­letett arról, hogy hétéves szünet után ismét visszaál­lítják a körzeti egyeztető bi­zottságok rendszerét, bizto­sítva ezzel, hogy a szakszer­vezet tagjainak, észrevételei, javaslatai feltétlenül eljussa­nak a megfelelő fórumok­hoz. A kongresszuson szó esett arról is. hogy a kollektív szerződések ügyében érde­kelt fél a »Szolidaritás« szakszervezet is, amely mindeddig nem csatlakozott az erről szóló tárgyalások­hoz. ami késlelteti a fontos dokumentumok kidolgozását Poznanban ugyancsak két­napos orseágos tonácskozás.t tartottak a lengyel ügyvédek képviselői. Szó volt a tanács­kozáson a szocialista jog­rend erősítéséről, a szocialis­ta demokrácia és törvényes­ség fejlesztéséről. A lengyel ügyvedek kép­viselői hangsúlyozták: igazi demokrácia csak a törvé­nyesség keretein belüi kép­zelhető el. A mindenki szá­mára egyaránt kötelező ér­vényű jogrend fontos ténye­ző a politikai válság-helyze­tek megelőzése szempontjá­ból. A jognak — mondották — nemcsak az állampolgári szabadságjogokat kell bizto­sítania, hanem a rend és nyugalom légkörét is. Az or­szágos tanácskozáson, ame­lyen részt vett Jerzy Bafia igazságügyminiszter is, egy­értelmű helyeslésre talált az az indítvány, hogy a len- gyéd ügyvédi kar munkája fölött az államtanács gyako­roljon felügyeletet. Haig jóslata: Nehéz évtized Példátlanul nehéz évtize­det jósol a nemzetközi po­litikában és már a kezdet kezdetén igyekszik a Szovjet­unióra hárítani minden fe­lelősséget Alexander Haig, az Egyesült Államok hiva­talba lépő külügyminisztere. lásáiban, a Kambodzsa elleni bomba támadások ban és Nixon volt elnök bírósági eljárás alóli mentesítésében játszott szerepe érdekli. Cranston hozzátette: maga is valószínűnek tartja, hogy a szenátus végül is megerő­Török fiatalok tüntetése. Nyugat-Béri in ben 25 török fiatal éhségsztrájkot tart, tiltakozásul az ankarai katonai junta terror .ja: a 108 halálos ítélet, a négy kivégzés, a 28« agyon­lőtt férfi és nő, a százezer politikai fogoly miatt Haig tegnap az ABC ame­rikai televíziós állomásnak nyilatkozott; abból az alka­tomból, hogy a kongresszus ezen a héten kezdi meg az új amerikai kormány tagjai kinevezésének jóváhagyását megelőző meghallgatásokat. Ennek az eljárásnak egyik nagy érdeklődéssel várt mozzanata lesz a dezignált külügyminiszter viselt dolgai­nak közelebbi vizsgálata. Hétfői jelentések szerint Carter elnök engedélyezte a szükséges titkos archív-anya­gok kiadását a szenátusi vizsgálathoz. Alan Cranston demokrata szenátor közölte: a demo!a-atg párti ellenzé­ket elsősorban Haignek a Watergatetbotrány eltussol siti állásában Nixon volt személyzeti főnökét. A kijelölt külügyminisz­ter hétfői nyilatkozatában kijelentette, hogy az Egye­sült Államok, »hatalmas fö­lényt élvez politikai, gazda­sági és biztonsági eszközök tekintetében«, amelyek — »természetesen« — arra szolgálnak, hogy »hatéko­nyan szembeszálljon a nő-1 vekvő szovjet aktivitással«. Egy kérdésre válaszolva Haig védelmébe vette az Egyesült Államok Allende chilei kormányának megdön­tésében játszott szerepét, és nem zárta ki á chileihez ha­sonló titkos felforgató akció­kat az amerikai külpolitika 'eszközei közül. Vád alá helyezték a „hasfeímetszöt” Köbért Hydes rendőrtiszt (balra) és Robert Ring rendőr- őrmester, akik a gyilkost elfogták Peter William Sutcliffe, 35 eves, nős bradfondi kamion­sofőr ellen hétfőn Leedsfoen vádat emeltek Jacqueline Hifi egyetemi hallgatónő meggyilkolása miatt. Munka­helyen Sutcliífe-et csendes, visszahúzódó embernek is­merték. Miután Jacqueline Hitit a rendőrség mind ez ideig a hírhedt »yorkshire«-i has- felmetsző« .13- áldozataként tartotta számon, feltételezik, hogy Sutcliffe azonos a tö­meggyilkossal. bár a gyanú­sítottat a többi nő meggyil­kolásával még nem hozták kapcsoltaiba. Az ötperces, formális per­lelvételi tárgyalásra hatvan órás kihallgatás után Dews- burvben került sor, abban a városban, ahol a »hasielme'- sző« öt nőt gyilkolt meg. A vádlott, ügyvéd nélkül jelent mejJ" a tárgyalóteremben. Nyugodtnak. tűnik Előzőleg a bíróságnál ezer­( kétszáz főnyi tömeg gyűlt össze és megpróbált raro- hanni Sutcliffe-re, de a rendőrség visszaszorította a felbőszült embereket. Mint ismeretes, a »has- felmetszőnek« 1975. október 30-án felfedezett első gyil­kossága óta még 12 nő esett áldozatul, négyen túlélték támadását. Sutclifiet vasárnap vették őrizetbe, Leeds vöröslámpás negyedében, egy rutinellen­őrzés során, mivel felmerült a gyanú, hogy régi típusú személyautóján lopott rend­számtábla van. Társaságá­ban volt egy prostituált is. akinek a nevét nem közölte a rendőrség. 1977-ben, Jean Hoyle 21 éves prostituált meggyilko­lása kapcsán, a rendőrség már eljutott egyszer Sutc- lirfe-hez, mégpedig a lány­nak a szolgáltatásáért fize­tett, és rétiküÍjéber. megta­lált új ötíontos bankjegy nyomán. Az angol rendőrség ha- talmas apparátussal immár öt. éve nyomozott Yorkshire réme ellen. A meggyilkolt nőkön kí­vül még két áldozat terheli a »yorkshjoe-i hasíeitmetsző« számláját: két rendőrié 1- ügytiő szenvedett szívinfark­tusa a nyomozás során. A terroristák halálra ítélték Giovanni d’Urso főbírót A »Vörös Brigádok« olasz terrpnszervezet vasárnap -•hala.ra ítélte« a december 12-én elrabolt Giovanni d'lirso lobiról. A szervezet az II fviessaggero római na­pilapnak vasárnap este el­juttatott (nyolcadik) kommü­nikéjében jelezve, hogy az ítélete végrehaj nisát csak akkor függeszti fel, ha az összes hírközlő szervek — a jelentősebb lapok, a televí­zió, a rádió — teljes egészé­ben ismertetik a szervezet Traniban és Pölmiban be­börtönzött tagjainak nyilat­kozatait. A főbíróra kiszabott ítélet a közlemény szerint igazsá­gos és szükséges. mert d'Urso „végsőkig teljesítette az imperialista burzsoázia által rábízott feladatot”. A kommüniké megfogalmazá­sát tekintve hasonlít arra az üzenet,re. amelyben a „Vö­rös Brigádok” 1978-ban be­jelentette az Aldo Moro ügyében rhirdetett” s ' ké­sőbb regire is hajtott halálos ítéletet. Nem először hangoztat efa-jta demagóg szólamokat a hírhedt tenorszervezet mögött meghúzódó agy tröszt. Mint Aldo Moro rabságban tartásának utolsó szakaszá­ban, most is azt írták, hogy a halálos ítélet a »proletár igazságszolgáltatás« szük­ségszerű aktusa, és a »leghu­mánusabb cselekedet- ame­lyet ez a rezsrm lehetővé tesz számukra. Politikai za­var-keltés és ideológiai di- verzió szándéka árad leg­újabb közleményükből is. A terroristák a trani és a palmi börtönben fogva tartott társaikra bízták, megerősí­tik-e d'Urso halálos Ítéletét. Az ö válaszukat is nyilvá­nosságra kellene hozniok az olasz sajtószerveknek. A terroristák ultimátuma által fei'hevített légkörben hétfőn a For tani-kormány a szenátus elé terjesztette ter­vét a terrorizmus elleni harc fokozására. A belügy- es az igazságügyminiszlernek vá­laszolnia kellett a d'Urso- ügy, a trani börtönlázadás és a Calvaligi tábornok meggyilkolása közti össze­függésekkel kapcsolatos kérdésekre. »Megosztott kor­mány áll a szenátus elé. A Vörös Brigádok még a kor­mánytöbbség bizonyos erőire is számítanak céljuk eléré­sében« — írta a l’Unftá hét­főn. A 'Kömmt un ista lap szer­kesztőségi cikkben utasította el a terroristák ultimátumá­nak teljesítését és leplezte le valódi céljukat. Piccoli kereszténydemok­rata főtitkár »tűrhetetlen­nek« minősítette a terroriz­mus újabb hullámát.. Az Olasz Szocialista Párt veze­tősége hétfőn délelőtt úgy foglalt állást az ijgyben, hogy a terroristák közleme- nvében foglalt követeléseket még csak figyelembe sem le­het venni. A huszadik születésnap előtt Az el nem kötelezettek Leonyid Brezsnyev indiai látogatása alkalmával a Perzsa-öböl. békéje érdeké­ben előterjesztett ötpontos javaslata váltoashtlanul a nemzetközi érdeklődés közép­pontjában áll. Ez érthető. A térség két országa pusztító háborút folytat egymás el­len, s az Indiai-óceánon az Egyesült Államok és más észak-atlanti országok hadi­hajói fenyegető flottatünte­tést rendeznek. A szovjet javaslat tehát, hogy az Egye­sült Államok, a nyugati nagyhatalmak. Kína, Japán és minden más érdekelt ál­lam kössön szerződést a tér­ség békéjét és biztonságát szavatoló rendszabályokról, enyhíthetné a feszültséget, csökkenthetné a 'konfliktus ki terjedésének veszélyét. A szovjet javaslat értelmében nem létesítenek külföldi tá- ■masz pontokat a Perzsa-öböl térségében. nem helyeznek el ott nukleáris fegyvereket, nem alkalmaznak erőszakot a terület államai ellen, nem avatkoznak bei ügyeikbe és tiszteletben tartják el nem kötelezettségüket. A Perzsá-ohöl térségében fekvő államok ugyanis az „el nem kötelezett világhoz'’ tartoznak. Érthető, hogy a világsajtód amikor a szovjet javaslat fogadtatását elemzi, vizsgálódásait nem szűkíti le a térség országaira, hanem az egész el nem kötelezett mozgalom állásfoglalására kíváncsi. A szovjet békeja­vaslat éppen abban az or­szágiban hangzott el. amely egyik alapítója és jelentős tényezője az egész mozga­lomnak. A R’-ezsnyev-'áto- gatas előestéjén született meg az et nem kötelezett országok koordinációs iro­dájának ■ döntése a február­ra, Üj-Delhi'be összehívott külügyminiszteri tanácsko­zás napirendjéről. Megvizs­gálják ott, hogy az el nem kötelezetteknek milyen lépé­seket kell tenniük a háborús veszély elhárítására. Bizo­nyos, hogy a Leonyid Brezs- nvev által megfogalmazott békejavaslat az új-delhi ta­lálkozó napirendjére kerül. A februári tanácskozáson heves vitákra lehet számí­tani. Az el nem kötelezettek mozgalma, amely,, már mint­egy szgz országot egyesít, rentíkívijl heterogén. Tag­jai olyan fe,u.dá.lig királysá­gok, mint. például Szaúd- Arábia vagy Marokkó, csat­lakoztak hozzá olyan egy­kori gyarmatok, amelyek függetlenségük kivívása után; a tőkés fejlődés útját járják. Vannak közöttük olya.n szocialista orientáció­jú országok, mint Etiópia vagy Angola, de tagjai szo­cialista országok is, mint Kuba, Jugoszlávia, Vietnam, Laoez.es a Koreai NDK. Je­len vannak a mozgaiomoao a gazdag olajtermelő álla­mok és a Föld legszegé­nyebbjeinek némelyike: Pa­kisztán. Bangladesh, Elefánt­csontpart, Togo, Uganda. A mozgalom ebben az év­ben ünnepli huszadik szü­letésnapját : két évtizede, 1981-ben ült össze első, bel­grádi csúcsértekezlete. Ott még csak 28 ország képvisel­tette magát. Az el nem kö­telezett országok mozgalma azóta gyorsan fejlődött. A háromévenként egymást kö-' vető csúcsértekezleteken mind több ország vett részt. 1964-ben. a kairói csúcsta- nácskozáson a Föld akkor független államainak majd a fele (47). az. 1970-es lusa- kai, találkozón 53, az 1973-as algírin 75. az 1976-os colom- bóin 86 és a legutóbbi, ha­vannai „csúcson” már 95 ál­lam képviselője vett í’észt. A számszerű növekedés mellett az Egyesült Államok és. a nyugati nagyhatalmak kénytelenek voltak tapasz­talni, hogy a mozgalom olyan jelszavakat fogalmaz 'meg. amelyek keresztezik céljaikat. Növekvő nyugta­lansággal figyelhették az el nem kötelezettek derékha­dának radikaüzálódását. Ezért arra törekedtek, hogy megosszák e csaknem száz országot és olyan többséget hozzanak létre a mozgalmon belül, amely szembefordul a Második front Az irániak huszonnégy milliárd dollár „letétet" kér­tek Washingtontól a túszok szabadon bocsátásáért, a tá­vozó Carte -kzkinet viszont ennek csak felét ajánlotta fel. Komor háttérzeneként fel moraj Sott Ronald Reagan megválasztott elnök vezér­kara is, emlékeztetve min­den érdekeltet arra, hogy a Fehér Ház mostani lakójával csak január 16-ig lehet tár­gyalni. Utána már az új el­nök következik, új alapál­lással, új — esetleg „talán katonai” — elemekkel. Kö­rülbelül így lehetne össze­foglalni a választ arra a vi­lág s zerte in ger ült-kétségba­isettan feltett kérdésre, ho­gyan is áll most, 1981 első napjaiban a túsz-ügy. A szembenálló felek kár­tyáiba változatlanul nehéz belátni. Mégis jogosnak tű­nik azok gyanúja, akik sze­rint Teherán az első komoly lehetőséget akikor szalasztot­ta el, amikor világossá tette, hogy Carter számára a ren­dezés már nem jelenthet vá­lasztási „sikert. Az AP amerikai és az AFP francia hírügynökség­nek a legutóbbi órákban ér­kezett jelentése ráadásul új elemmeL bonyolítja az amúgyis összekuszált ügyet. Bizonyos jelek arra mutat­nak, hogy a Baniszadr köz- társasági elnök és a Radzsai, miniszterelnök, valamint a vele szövetséges vallási ve­zetőik (elsősorban Montaze- ri ajatollah) kozott dúló ha­talmi harcban éppen a túsz- ügy válik afféle „második fronttá”. Az „első front” ebben a küzdelemben eddig az Irakkal vívott háború kérdése volt. Montazeriék azzal vádolták a fronton tar­tózkodó, a főparancsnoki tisztet. betöltő Baniszadrt, hogy miatta késük Irán „el­lentámadása”. Baniszadr lapja, az Enge- lab I sziámi hétfőn egészen odáig ment — és ez iráni közegben különösen jelen» r tős —, hogy teljesen meg­kérdőjelezi a túszejtés értel­mét. Mindazoknak tehát, akiket bármilyen szem pontbői ko­molyan foglalkoztat Irán jö­vője. fel kell készülniük ar­ra, hogy a bazár által támo­gatott elnök és a vallási la­bor küzdelmében a túsz-ügv a közeljövőben még nagyobb szerepet kaphat.------------------------r---------­h aladó, antiim.periali.sta erőikkel. Különösen a tava­lyi havannai csúcsértekezlet előkészítése idején lehetett ezt tapasztalni. Meg akarták akadályozni már azt is, hogy a szocialista szigetor­szág. legyen a csúcsértekez­let házigazdája, hiszen ez egyúttal azt jelentette, hogy az 1982-es államfői értekez­letig Kuba képviselője az el nem kötelezett oi-szágok elnöke. A szocialista szigetország vezetése azóta mindent meg­tesz, hogy megfeleljen az elnöki tisztségből eredő fel­adatnak. Az iráni—iraki há­ború ügyében a kubai dip­lomácia például rendkívüli erőfeszítéssel próbál közve­títeni a harcoló felek kö­zött. Minden válságban igyekszik olyan kompro­misszum») megoldást talál­ni. amely egyaránt elfogad­ható a haladó irányvonalat, illetve a feudális királysá­gokat képviselő el nem kö­telezetteknek. Természete­sen ennek .megvannak a ha­tárai, hiszen mit sem ér egy olyan kétértelmű vagy semmitmondó nyilatkozat, amelyet az el nem kötele­zettek egyhangúan elfogad­nak, de nem járul hozzá a problémák megoldásához. Várható tehát, hogy O'j-" De'hi előtt és alatt ismét, fellángolnak a viták. A szo­cialista és a haladó orientá­ciójú államok e nagy világ- politikai súlyú mozgalom ré­vén az enyhülés irányába szeretnék befolyásolni a nemzetközi légkört. A I.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents